Agrometeorológia
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18968 - 2009-09-04 00:03:33)
Augusztusban itt 147 mm esett. Nem tudom ott milyen a talaj, de itt nem homok, mert ez már nem a Nyírség, de nem is kötött, inkább a Rétközhöz tartozik már ez a rész (a város É-ÉNY része) A város DK-i része homok. Debrecenben is változatos a kép ha jól tudom. A helyi talajról van info egy könyvben amelyet Béres József írt (Béres csepp) aki itt élt, majd abban utánanézek pontosan. A füge milyen talajt szeret?
Augusztusban itt 147 mm esett. Nem tudom ott milyen a talaj, de itt nem homok, mert ez már nem a Nyírség, de nem is kötött, inkább a Rétközhöz tartozik már ez a rész (a város É-ÉNY része) A város DK-i része homok. Debrecenben is változatos a kép ha jól tudom. A helyi talajról van info egy könyvben amelyet Béres József írt (Béres csepp) aki itt élt, majd abban utánanézek pontosan. A füge milyen talajt szeret?
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18967 - 2009-09-03 23:55:39)
Csak a kevesebb csapadék az oka a különbségnek, vagy a talaj is közrejátszhat vajon?
Csak a kevesebb csapadék az oka a különbségnek, vagy a talaj is közrejátszhat vajon?
Gondolom a "banánfázás" csak a köznyelv miatt van használva,semmi köze a pálmához és a fához.
Pázsitfû féle,ezt csak azok kedvéért írom,akiket nem igazán kötött még le mélyebben ez a dolog,hogy ilyeneken gondolkodjanak.
Én szeretem,mint szobanövényt,és nemutolsó sorban dolgozni is jó volt vele,rendkívül könnyen szaporítható kalluszról,nem igazán kényes,volt,hogy egyszerre 40000 példányt is számoltunk.
Pázsitfû féle,ezt csak azok kedvéért írom,akiket nem igazán kötött még le mélyebben ez a dolog,hogy ilyeneken gondolkodjanak.
Én szeretem,mint szobanövényt,és nemutolsó sorban dolgozni is jó volt vele,rendkívül könnyen szaporítható kalluszról,nem igazán kényes,volt,hogy egyszerre 40000 példányt is számoltunk.
Ahogy Floo mondta várjuk a képeket. A banánfa állapota engem is érdekelne. Cserébe lefényképezem a pampafüvemet és bemutatom nektek.
[persze ha a fényképezgetés nem szúr szemet a tulajnak![]()
[persze ha a fényképezgetés nem szúr szemet a tulajnak
Gondolom valami belvárosi, jól beépített terület lehet.
A banánt biztos beviszik télire, a másik kettõ megfelelõ hõszennyezés mellett túlélhet.
Majd készíts képet róluk!
A banánt biztos beviszik télire, a másik kettõ megfelelõ hõszennyezés mellett túlélhet.
Majd készíts képet róluk!
Nemrég fedeztem fel, a szomszéd utca egyik házának elõkertjében 6 m magas termõ banánfa, füge (kisebb, kb. 4m) és közöttük egy terebélyes gránátalma-fa (Punica granatum) áll, mindegyik terem is szépen, a legszebb gyümölcsök a gránátalmán lógnak.
Vikarel nagyon jól leírta, én még annyit hozzátennék, hogy itt a környékünkön nem volt korábban üzemi õszibaracktermesztés. Azért záródtunk ki belõle, mert az úgynevezett "franciabarack", ahogy egykor a nemesített fajtákat nevezték gyûjtõnéven, olyan helyeken terjedtek el elsõsorban, ahol nagyon meszes volt a talaj. Ezért a "franciabarackot" kizárólag mandulaalanyra oltották. Az erre a környékre hozott mandulaalanyos barack az itteni talaj teljes mészhiánya következtében néhány év múlva kipusztult. Ebbõl az lett az általános vélemény, hogy itt franciabarackot nem lehet termeszteni. Ugyanakkor az õszibarack számára (amin a spontán, magból kelt, rendkívül változatos fajtájú magoncokat értem) a talaj olyan nagyon megfelelõ volt, hogy a szõlõkben félévszázados, vagy még annál is idõsebb példányok álltak. Az õszibaracktermesztés ezek jobb fajtáinak magról vetésében merült ki. Néha az eredetinél is jobb fajták jöttek elõ. A fák kezelése nélkülözött minden szakszerûséget. Egyes fajták úgyis fantasztikus méretû és minõségû termést adtak, hogy sem permetezve, sem metszve, sem ritkítva nem lettek.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Értelek,akkor nálam a %-os többség szerepelt eddig.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
Véletlen magonc. Gyümölcsfajtáink egy része is így alakult ki, illetve a ezen magoncok szelekciójával (a többi fajta keresztezéses nemesítéssel; természetes és indukált mutációkkal) A magról kelt fák igen kis százalékban ugyan, de hozhatnak értékes, bizonyos tulajdonságokban akár a szülõétõl is értékesebb termést.
Már csak annyit kellene elárulnod,hogy magról ültetett példány hogy a francba õrzi meg oltás,szemzés,stb.nélkül így a fajtatulajdonságokat...?! 
Én már sok magról ültetett barackot láttam,de a gyümölcse,hát nem akarok csúnyán fogalmazni: még köszönõviszonyban sincs az anyagyümölccsel,kicsik lesznek,szintelenek,rossz ízûek,maguk a fák pedig szuperfogékonyak a legtöbb betegségre.
A kertben vannak gyökérsarjból nevelt fáim,azokkal nincs is semmi baj,de a magról kelteket már vagy 15 éve elfelejtettem,rég lecseréltem oltványokra.
Biztos,hogy hiteles infót kaptál arról a fáról?
Én már sok magról ültetett barackot láttam,de a gyümölcse,hát nem akarok csúnyán fogalmazni: még köszönõviszonyban sincs az anyagyümölccsel,kicsik lesznek,szintelenek,rossz ízûek,maguk a fák pedig szuperfogékonyak a legtöbb betegségre.
A kertben vannak gyökérsarjból nevelt fáim,azokkal nincs is semmi baj,de a magról kelteket már vagy 15 éve elfelejtettem,rég lecseréltem oltványokra.
Biztos,hogy hiteles infót kaptál arról a fáról?
Bizony, azért nem termett valószínû, mert lefagyott, tõrõl elkezdett hajtani, és az új hajtásokon már nem tudott beérni a füge, sõt, ezek szerint a vesszõk sem, és azért fagytak el a következõ télen is.
Viszont ebbõl következõleg nem lehet egy jó fajta, tehát azt ne is erõltessed, vannak jobb fagytûrõ fajták is.
Hova szeretnéd ültetni?
Próbáljad épület, ház közvetlen közelébe tenni, bár nem tudom mekkora szintkülönbségû a telketek dombja, de ha nem túl nagy dombról van szó, akkor egy épület által tárolt hõ télen tud segíteni. A füge ugye -13-15 között fagy el, a be nem érõ vesszõk meg gyakran a -13 foknál enyhébb értéken is elfagynak, ezért nem jár sikerrel az, akinek a fügéje minden évben megkapja ezt az értéket. Ezt úgy lehet kiküszöbölni például, hogy az elsõ 1-2 évben takarni kell, igy nem fagy el a még be nem érett vesszõ sem, megnõ, és akkor már 1-2 fokkal tovább bírja, persze egy -20 alatti értéknél tökmindegy.
Bármikor erre jársz, kapsz hajtást vagy tövet
Viszont ebbõl következõleg nem lehet egy jó fajta, tehát azt ne is erõltessed, vannak jobb fagytûrõ fajták is.
Hova szeretnéd ültetni?
Próbáljad épület, ház közvetlen közelébe tenni, bár nem tudom mekkora szintkülönbségû a telketek dombja, de ha nem túl nagy dombról van szó, akkor egy épület által tárolt hõ télen tud segíteni. A füge ugye -13-15 között fagy el, a be nem érõ vesszõk meg gyakran a -13 foknál enyhébb értéken is elfagynak, ezért nem jár sikerrel az, akinek a fügéje minden évben megkapja ezt az értéket. Ezt úgy lehet kiküszöbölni például, hogy az elsõ 1-2 évben takarni kell, igy nem fagy el a még be nem érett vesszõ sem, megnõ, és akkor már 1-2 fokkal tovább bírja, persze egy -20 alatti értéknél tökmindegy.
Bármikor erre jársz, kapsz hajtást vagy tövet
Nagyim egyik telekszomszédjának van egy igen aprószemû, vad barackja. Nagyon bõven termett az idén, amit kaptunk, abból lekvár készült, egy kis részét megettük. Finom, olyan az íze mint a kajszinak (gondolom annak az alanya lehet). Magja könnyen elválik a húsától.
Szeretnék én is kísérletezni füge ültetéssel. Csak be kell szerezni töveket (amik érnek is, nem úgy mint a miénk).
A telkünkön van egy domb, az nyugati fekvésû. Jelenleg a nem érõ kis bokrunk É-D iránynak kitett helyen van, kerítés tövében. Ez annak a dugványa, ami kb. 10-15 évig élt a házunk közvetlen közelében. Minden évben elfagyott, és újrahajtott, lehet ezért nem termett, nem tudom. De egyszer se élete során..
Szeretnék én is kísérletezni füge ültetéssel. Csak be kell szerezni töveket (amik érnek is, nem úgy mint a miénk).
A telkünkön van egy domb, az nyugati fekvésû. Jelenleg a nem érõ kis bokrunk É-D iránynak kitett helyen van, kerítés tövében. Ez annak a dugványa, ami kb. 10-15 évig élt a házunk közvetlen közelében. Minden évben elfagyott, és újrahajtott, lehet ezért nem termett, nem tudom. De egyszer se élete során..
Bizony, -15-ig, bár pontosabb kifejezés a -13-15, illetve vannak olyan fajták, amíg egy kicsit még ennél is tovább bírják néhány félfokkal, de a zöme -15-nél már elfagy.
A domboldal déli fekvésû, igyvan.
Ez meg keleti-dombtetõi fekvésben van Link , ez meg dombtetõi, tehát lényegében lejtés szerint sík helyen Link Link , ez délkeleti oldalban van Link
A domboldal déli fekvésû, igyvan.
Ez meg keleti-dombtetõi fekvésben van Link , ez meg dombtetõi, tehát lényegében lejtés szerint sík helyen Link Link , ez délkeleti oldalban van Link
A füge -15 fokig fagyálló?! 15 éves kísérletezés az valóban sok, de mindig van új a nap alatt. Ahhoz viszont mindenképpen elegendõ, hogy biztonsággal lehessen termeszteni. A hûvös és csapadékos (magyarországi viszonylatban) Zala megye, a magyar füge hazája. Ez érdekesen hangzik... Az a domb, ahol a kép készült, milyen fekvésû? Déli?
"Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek"
Nem kicsit, nagyot!
"Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek"
Nem kicsit, nagyot!
Nyugi, az is készül ezerrel, a minõségi szilva lekvárnak megy.
Berakva pedig rengeteg van.
Berakva pedig rengeteg van.
Miért nem tesztek el télire szilvát almával? Isteni! Vagy a szilvakompót is jó megoldás, nembeszélve a szilvalekvárról
Huhh, 11db teli, 10literes vödör szilva jött le egy vörös szilvafáról, lassan kevés lesz az 500 liternyi cefrét befogadó hordókészletünk.
Igen, itt még várni kell egy kicsit az érett fügére.
Sajnos nem tudom megmondani, hogy mi volt a leghidegebb hõmérsékleti érték nálunk az elmúlt 10 évben. Pl. 2008 februárjában mértem - 10.8 C-t de minden bizonnyal volt már ennél hidegebb is.
Semmi különleges dolog nincs a város fekvésében. A Duna partján fekszik, kicsit alacsonyabban, mint a környezete (egy nagyobb teknõben).
Sajnos nem tudom megmondani, hogy mi volt a leghidegebb hõmérsékleti érték nálunk az elmúlt 10 évben. Pl. 2008 februárjában mértem - 10.8 C-t de minden bizonnyal volt már ennél hidegebb is.
Semmi különleges dolog nincs a város fekvésében. A Duna partján fekszik, kicsit alacsonyabban, mint a környezete (egy nagyobb teknõben
).
A kockázatos szó azért túlzás, hiszen pl. itt Zala megyében 15-20 éve fagysérülést nem szendvedett fügefák vannak dombtetõi fekvésekben, és minden évben rengeteget teremnek. Márpedig ha 15-20 év alatt nem fagytak meg, akkor teljes biztonsággal lehet termeszteni. Mindez a kisugárzási inverziónak köszönhetõ (illetve szállított fagy esetében az Alpoknak, amely levágja a hideg "lábát"), és ha netalán 15 évente lenne egy olyan mértékû fagy, ami kárt okozhatna, az ellen pedig lehetne védekezni, amenyiben egyszeri alkalom. A völgyekben, sík területeken üzemileg esélytelen, mert -15 fokot ott gyakran átlépi a hõmérséklet, ami már károsítja a növényt.
A tapasztalat részünkrõl teljesen megvan, 10-15 éves megfigyelés és kísérletezés áll a hátunk mögött, az anyagi háttér az, ami hiányzik. Ha az meglenne, akkor néhány év múlva a híradások arról számolnának be, hogy belföldre és külföldre is szállítanak fügét Zala megyei fügeültetvényekbõl.
Persze, pl. védekezni kell a madarak ellen, mert azok eszik õrült módon, de az is megoldható lenne, viszont nagy anyagi befektetést nem igényelne, a terület kiválasztása a legfontosabb, a megvétele meg nem kerülne óriási összegekbe, persze ha nincs meg az a pénz, akkor esélytelen.
Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek Link Link
A tapasztalat részünkrõl teljesen megvan, 10-15 éves megfigyelés és kísérletezés áll a hátunk mögött, az anyagi háttér az, ami hiányzik. Ha az meglenne, akkor néhány év múlva a híradások arról számolnának be, hogy belföldre és külföldre is szállítanak fügét Zala megyei fügeültetvényekbõl.
Persze, pl. védekezni kell a madarak ellen, mert azok eszik õrült módon, de az is megoldható lenne, viszont nagy anyagi befektetést nem igényelne, a terület kiválasztása a legfontosabb, a megvétele meg nem kerülne óriási összegekbe, persze ha nincs meg az a pénz, akkor esélytelen.
Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek Link Link
Az éghajlatváltozás fórumba írt hozzászólásodat olvastam, érdekes. A gyapot és narancs természtése hazánkban teljesen reménytelen az üvegházakat leszámítva, az viszont költséges és gazdaságtalan. A fügét valóban kihívás lenne termeszteni, érdekes és kockázatos vállalkozás. Persze csak akkor érdemes megpróbálkozni vele, ha van elég tapasztalat és anyagi háttér. Voltak már ilyen próbálkozások Magyarországon?
Bizony, lehetne nagyban, üzemi méretekben is termeszteni, ráadásul hosszútávon is biztos lenne a siker, szemben a gyapottal és a naranccsal. A bibi ott van, hogy ehhez néminemû klimatológiai ismeretek szükségesek, mert vagy hõszigethatás mellett nem fagy el, de ugye egy belvárosban fügeültetvény nem igazán férne el, vagy pedig dombon, jó fagylefolyási pozícióban.
Egyébként meglepõen sok háznál látok én is fügét, tehát sokan szeretnék, hogy legyen fügéjük, csak van 1-2 trükk a fügetermesztéshez, aminek ismeretében sikertelenségre van utalva a dolog.
Jó példa erre az általam már emlegetett kivitermesztési próbálkozás az 1980-as évek elején, ami elképesztõ (majdnemhogy röhejes) módon sikertelen lett, köszönhetõen a hozzá nem értésnek.
Viszont a füge marhajó, mert akinek van 2-3-4 fajtája, az június végétõl novemberig szinte folyamatosan ehet fügét, és erre, hogy 4-5 hónapon át folyamatosan legyen gyümölcs, nem sok más növényfaj képes. És még finom is, bár a fogyasztása is trükkös, sokan utálják meg a fügét azért, mert nem rendelkeznek megfelelõ információkkal a fogyasztását illetõen.
A szilva meg az alma olyan egyszerû dolog, engem sokkal jobban motivál a füge, mert az bizonyos szempontból kihívás is, és nagyobb elégedettségre ad okot, mint egy almafa. Persze van aki ezt máshogy látja, én így.
Egyébként meglepõen sok háznál látok én is fügét, tehát sokan szeretnék, hogy legyen fügéjük, csak van 1-2 trükk a fügetermesztéshez, aminek ismeretében sikertelenségre van utalva a dolog.
Jó példa erre az általam már emlegetett kivitermesztési próbálkozás az 1980-as évek elején, ami elképesztõ (majdnemhogy röhejes) módon sikertelen lett, köszönhetõen a hozzá nem értésnek.
Viszont a füge marhajó, mert akinek van 2-3-4 fajtája, az június végétõl novemberig szinte folyamatosan ehet fügét, és erre, hogy 4-5 hónapon át folyamatosan legyen gyümölcs, nem sok más növényfaj képes. És még finom is, bár a fogyasztása is trükkös, sokan utálják meg a fügét azért, mert nem rendelkeznek megfelelõ információkkal a fogyasztását illetõen.
A szilva meg az alma olyan egyszerû dolog, engem sokkal jobban motivál a füge, mert az bizonyos szempontból kihívás is, és nagyobb elégedettségre ad okot, mint egy almafa. Persze van aki ezt máshogy látja, én így.
Jól tele van gyümölccsel, nem tudom melyik fajta lehet, mert amit kettévettél, az még nem érik. Hány fok volt a leghidegebb ami Nálatok volt az elmúlt 10 évben?
Tudom ezt így nehéz megmondani, ha nem mérted, de hátha tudod!
Ja és milyen fekvésben van?
Sík, domb?
Tudom ezt így nehéz megmondani, ha nem mérted, de hátha tudod!
Ja és milyen fekvésben van?
Sík, domb?
Én is szólnék néhány szót az aktuális - füge - témához. Sajnos képeim nincsenek róla, de van egy fügefánk Siklós "belvárosában", egy teljesen védett udvarban. Minden évben szép termést hoz, szerintem már most lehetne szedni, valószínûleg már érett. Teszek majd fel képeket róla, ha arra járok. Éppen most voltam egyébként az Ormányságban, ahol a nagyszüleimnél szintén szépen érik a füge, már lehetne enni, de még nem tökéletes. Szép barna, puha már a termés. Talán érdemes lenne nagyban is termeszteni egyes vidékeken.
A hidegfront által esett 13.5mm esõ csupán 2-3cm-re áztatta át a száraz talajt,így este még kb. 40 percig rá kellett locsolni a karfiol káposzta félékre. 
Nem, még soha nem láttam fagyási sérüléseket rajta, idén is minden ág megpezsdült. Azt megerõsíthetem, hogy minél inkább metszem annál nagyobb lesz (leginkább széltében terebélyesedik). Éppen a múlt héten fenyegettem meg, ha így folytatja olyan teszek amit magam is megbánok.
Bemásztam a közepébe néhány fotó erejéig, minden ága telis-tele van gyümölccsel. Nálunk szeptember elejére, közepére érik meg a termés zöme és egész õsszel fokozatosan lehetne szedni. Most még csak néhány érett gyünölcs van rajta, cc. 2-3 hét múlva már lehetne szüretelni.
Link
Link
Link
Bemásztam a közepébe néhány fotó erejéig, minden ága telis-tele van gyümölccsel. Nálunk szeptember elejére, közepére érik meg a termés zöme és egész õsszel fokozatosan lehetne szedni. Most még csak néhány érett gyünölcs van rajta, cc. 2-3 hét múlva már lehetne szüretelni.
Link
Link
Link
Nagyon szép példány!
A gyümölcsét is lefényképezed majd?
10 éve nem is fagyott meg soha?
Egyébként lehet látni rajta, hogy nyírbálva van, mert az érdekes az, hogy minél jobban nyírod, annál jobban akar nõni, annál jobban bedühíted, hogy "nehogy már levagdossanak, majdénmegmutatom, akkor is megnövök", de komolyan. Azzal, ha nyírod, mégnagyobb növekedésre serkented.
Én is találtam ma erre egy példát.
A helyszín Nagykanizsa, kertváros, az útról láttam meg Link Link , már messzirõl gyanús volt, ugyanis amint a képeken is látható, hatalmas vegetációban van, hajt mint az állat Link Link
A gazda beengedett, és meséli, hogy egyrészt minden éven le kell hogy vágja a garázsbejáróra nyúló ágakat Link Link , másrészt alig-alig akar teremni, harmadrészt van rajta minden télen 1-2 hajtás, ami megfagy Link Link Link
Elmagyaráztam neki, hogy a folyamatos metszéssel a vegetatív folyamatokat segíti elõ, amivel oda hat, hogy a növény nyár közepén is nõ mint a veszedelem, az ezáltal késõn befejezõdõ vegetáció miatt nem érnek be a vesszõk, ezek egy enyhe télen is meg tudnak fagyni, a nagy vegetációs késztetés miatt pedig termést alig hoz, hiszen a generatív hajlam háttérbe szorul az erõs vegetatív hajlam miatt.
Mindez a metszés következtében!
Kis méretû fügefát legfeljebb a gyökérzet korlátozásával lehetne fenntartani, feltételezhetõen nagy generativitással a korlátozott vegetativitás eredményeképpen.
Ez végüli is egy fügefa bonsai lenne
A gyümölcsét is lefényképezed majd?
10 éve nem is fagyott meg soha?
Egyébként lehet látni rajta, hogy nyírbálva van, mert az érdekes az, hogy minél jobban nyírod, annál jobban akar nõni, annál jobban bedühíted, hogy "nehogy már levagdossanak, majdénmegmutatom, akkor is megnövök", de komolyan. Azzal, ha nyírod, mégnagyobb növekedésre serkented.
Én is találtam ma erre egy példát.
A helyszín Nagykanizsa, kertváros, az útról láttam meg Link Link , már messzirõl gyanús volt, ugyanis amint a képeken is látható, hatalmas vegetációban van, hajt mint az állat Link Link
A gazda beengedett, és meséli, hogy egyrészt minden éven le kell hogy vágja a garázsbejáróra nyúló ágakat Link Link , másrészt alig-alig akar teremni, harmadrészt van rajta minden télen 1-2 hajtás, ami megfagy Link Link Link
Elmagyaráztam neki, hogy a folyamatos metszéssel a vegetatív folyamatokat segíti elõ, amivel oda hat, hogy a növény nyár közepén is nõ mint a veszedelem, az ezáltal késõn befejezõdõ vegetáció miatt nem érnek be a vesszõk, ezek egy enyhe télen is meg tudnak fagyni, a nagy vegetációs késztetés miatt pedig termést alig hoz, hiszen a generatív hajlam háttérbe szorul az erõs vegetatív hajlam miatt.
Mindez a metszés következtében!
Kis méretû fügefát legfeljebb a gyökérzet korlátozásával lehetne fenntartani, feltételezhetõen nagy generativitással a korlátozott vegetativitás eredményeképpen.
Ez végüli is egy fügefa bonsai lenne
Floo,
Ha már ennyi szó esett a fügérõl, íme két kép a kertünkben levõ példányról (az imént fotóztam). Kb. 10 év körüli lehet, minden évben terem, és mivel alig van helye minden tavasszal erõsen visszavágom. Tudom-tudom ezt nem szabad de már szinte kifordítja a kerti fészert a helyébõl, szóval kénytelen vagyok metszeni mert nem lehet tõle hozzáférni az egyébként fûtetlen kis kerti szerszámos épülethez. Én nem szeretem a fügét, így minden évben a darazsaké, hangyáké lesz a termés, igazából a szépsége miatt lett ültetve.
Link
Link
Ha már ennyi szó esett a fügérõl, íme két kép a kertünkben levõ példányról (az imént fotóztam). Kb. 10 év körüli lehet, minden évben terem, és mivel alig van helye minden tavasszal erõsen visszavágom. Tudom-tudom ezt nem szabad de már szinte kifordítja a kerti fészert a helyébõl, szóval kénytelen vagyok metszeni mert nem lehet tõle hozzáférni az egyébként fûtetlen kis kerti szerszámos épülethez. Én nem szeretem a fügét, így minden évben a darazsaké, hangyáké lesz a termés, igazából a szépsége miatt lett ültetve.
Link
Link
Nem tudom a hely, ahol a fügefát láttad, mennyire belváros, de gondolom hõszennyezést kap, így teljesen természetes, hogy nem fagy el és terem.
A szélességi kör ebben az esetben, és úgy alapban nem sokat jelent, ugyanis az elmúlt télen pl. a Pécstõl délre lévõ Slavonski Brodban -18 fokot mértek, vagyis ott hõszennyezés nélkül elfagytak a fügék.
Sõt, Budapest sincs lényegesen délebbre, mint Bécs, és Budapest belvárosában borzalmas méretû fügefák vannak, íme ez egy állatkerti példány Link Link
Szerintem pl. Berlin belvárosában is lehet találni fügéket, hogy beérnek-e az már más kérdés, de nem zárom ki, hogy a belvárosban igen.
Szerintem egy Bp külterületen vagy Bp-hez közeli településen mért -25 fokos kisugárzási fagy mellett sem fagyna el a füge az állatkertnél.
De Nyuli, 1-2 éve egyszer írtad, hogy kaptál fügét, és elsõre valami éretlent ettél és írtad hogy nem ízlett, aztán utána ettél egy érettet is és írtad, hogy finom volt. Az is ott a környékben termett?
A szélességi kör ebben az esetben, és úgy alapban nem sokat jelent, ugyanis az elmúlt télen pl. a Pécstõl délre lévõ Slavonski Brodban -18 fokot mértek, vagyis ott hõszennyezés nélkül elfagytak a fügék.
Sõt, Budapest sincs lényegesen délebbre, mint Bécs, és Budapest belvárosában borzalmas méretû fügefák vannak, íme ez egy állatkerti példány Link Link
Szerintem pl. Berlin belvárosában is lehet találni fügéket, hogy beérnek-e az már más kérdés, de nem zárom ki, hogy a belvárosban igen.
Szerintem egy Bp külterületen vagy Bp-hez közeli településen mért -25 fokos kisugárzási fagy mellett sem fagyna el a füge az állatkertnél.
De Nyuli, 1-2 éve egyszer írtad, hogy kaptál fügét, és elsõre valami éretlent ettél és írtad hogy nem ízlett, aztán utána ettél egy érettet is és írtad, hogy finom volt. Az is ott a környékben termett?
A hétvégén olyat láttam, hogy nem akartam elhinni: az Öreg-Duna partján ültünk egy étteremben (Bécsben), és ahogy körülnéztem a kerben, egy fügefát vettem észre, rendesen földbeásva (tehát nem hordóban) - és tele volt fügével. Ezen a szélességen! OK, viszonylag védett hely, de azért -15, -20 fokos fokos fagyok télen simán vannak. A fa pedig többéves.
Amik a fényképen vannak, bár elég homályos a kép, egészen biztosan nem érettek, még csak nem is érõben lévõ fügék, ugyanis az érett fügére jellemzõ, hogy elkezd a merev, feszes bõr kicsit lágyabb lenni, ezáltal a képen szinte vízszintesen álló fügék lógó pozíciót vesznek fel Link .
Vagyis az uborkaszag teljesen rendben van, engem is uborka vagy éretlen dinnyeszagra emlékeztet az éretlen füge szaga, az éretté viszont nagyon kellemes, persze van akinek az sem jön be.
Nem tudom hoztál-e haza többet is, de ha van több is, akkor egyet ha kettévágsz és lefényképezed, akkor lehet el sem kell hoznod, mert ha éretlen, akkor meg sem tudjuk enni
Viszont a kettévágottfügekép éles legyen, mert a homályos életlen képen semmit sem fogunk látni!
Vagyis az uborkaszag teljesen rendben van, engem is uborka vagy éretlen dinnyeszagra emlékeztet az éretlen füge szaga, az éretté viszont nagyon kellemes, persze van akinek az sem jön be.
Nem tudom hoztál-e haza többet is, de ha van több is, akkor egyet ha kettévágsz és lefényképezed, akkor lehet el sem kell hoznod, mert ha éretlen, akkor meg sem tudjuk enni
Viszont a kettévágottfügekép éles legyen, mert a homályos életlen képen semmit sem fogunk látni!
Én a kép alapján érõ fügéket vélek felfedezni, amik egészségesnek látszanak.
Köszi a választ,jó amit írtál.
Kicsit pesszimista vagyok.Lehet hogy a pár évvel ezelõtti hobbi kertem kényszerû eladása hozza ezt fel bennem.Akkor is a vízhiány, a 2-3 napi locsolás kínjai és a leöregedett fák pusztulása tett ilyenné.
.....
Kicsit pesszimista vagyok.Lehet hogy a pár évvel ezelõtti hobbi kertem kényszerû eladása hozza ezt fel bennem.Akkor is a vízhiány, a 2-3 napi locsolás kínjai és a leöregedett fák pusztulása tett ilyenné.
.....
Floo! Érkezem a fügés képekkel: Link Link Link
Ötöt leszedtem róla, olyan állaga van, hogy szét lehet nyomni. Könnyen sérül és uborkára emlékeztetõ szaga van, nem szedtem szét lehet belül másmilyen. Nem tudom péntekig kibírja-e. Félek, hogy tönkremegy a hûtõben is.
Kaszabubu: beírásoddal nem értek teljesen egyet. Az idei év remek gyümölcstermést hozott, nemrég gyanezen fórum keretein belül nem gyõztem hangsúlyozni, hogy a csonthéjasok kiválóan vizsgáztak, semmi sem volt rásülve és olyan volt az állaga amilyennek kell lennie. Az idei évnél voltak lényegesen szárazabb és forróbb nyarak is (2000,2003), nem rendkívüli az idei - ez még belefér. Nálunk is volt egy olyan periódus, hogy 20 nap alatt csak 1.5mm esett, de utána rendje-módja szerint megjött az esõ és szép zöld minden. Kicsit megviselte a növényzet, de szépen rendbe jött.
Egy dologban tudlak csak megerõsíteni: hogy a talajvízszint évtizedek óta nem volt ilyen mélyen (sok sekélyebb kút alján alig van víz), ez több hatás eredménye, részben a száraz tavaszé.
Ötöt leszedtem róla, olyan állaga van, hogy szét lehet nyomni. Könnyen sérül és uborkára emlékeztetõ szaga van, nem szedtem szét lehet belül másmilyen. Nem tudom péntekig kibírja-e. Félek, hogy tönkremegy a hûtõben is.
Kaszabubu: beírásoddal nem értek teljesen egyet. Az idei év remek gyümölcstermést hozott, nemrég gyanezen fórum keretein belül nem gyõztem hangsúlyozni, hogy a csonthéjasok kiválóan vizsgáztak, semmi sem volt rásülve és olyan volt az állaga amilyennek kell lennie. Az idei évnél voltak lényegesen szárazabb és forróbb nyarak is (2000,2003), nem rendkívüli az idei - ez még belefér. Nálunk is volt egy olyan periódus, hogy 20 nap alatt csak 1.5mm esett, de utána rendje-módja szerint megjött az esõ és szép zöld minden. Kicsit megviselte a növényzet, de szépen rendbe jött.
Egy dologban tudlak csak megerõsíteni: hogy a talajvízszint évtizedek óta nem volt ilyen mélyen (sok sekélyebb kút alján alig van víz), ez több hatás eredménye, részben a száraz tavaszé.
Nemrég jöttem be a szénagyûjtésbõl, nem hittem volna hogy egy évben háromszor lesz lekaszálva a minirét
A kertben kel a harmadvetésû (!!) borsó, sok reményem nincs hozzá, de hátha 4 db epret is sikerült leszedni, sõt ismét virágzik néhol, pedig már hol a szezonja (nem folyamatosan termõ fajta ez), a másodvetésû uborka is terem, a paradicsomfák bõven 2 m felett, roskadásig körteparadicsommal, a zöldbab is szép, paprika is van bõven, szóval nem lehet panasz a kertre.
A birtokon a kukorica még tartja magát, úgy egyharmada viszont már beérett, lógnak a csövek. Átlag 2-3 fejet érlelt meg, amelyik hat fejet hozott, abból csak kettõ lett normális, a többi csökevényes és az egy tõbõl növõ ikercsövekbõl is csak az egyik maradt meg...
A kertben kel a harmadvetésû (!!) borsó, sok reményem nincs hozzá, de hátha
4 db epret is sikerült leszedni, sõt ismét virágzik néhol, pedig már hol a szezonja (nem folyamatosan termõ fajta ez), a másodvetésû uborka is terem, a paradicsomfák bõven 2 m felett, roskadásig körteparadicsommal, a zöldbab is szép, paprika is van bõven, szóval nem lehet panasz a kertre.A birtokon a kukorica még tartja magát, úgy egyharmada viszont már beérett, lógnak a csövek. Átlag 2-3 fejet érlelt meg, amelyik hat fejet hozott, abból csak kettõ lett normális, a többi csökevényes és az egy tõbõl növõ ikercsövekbõl is csak az egyik maradt meg...
Az alábbiakból eredõen kissé felborul(-hat) a termõ gyümölcsfák életrendje, persze nem rég volt olyan kora õsz, hogy a meggyfák kivirágoztak szept.-okt. elején,ha ezután esne átl.20-50 mm. hetente.
ÉS ilyen "kolosszális" aszályok milyen idõközönként voltak korábban?
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Feszegetem én az idei esztendõt inkább, nem kell visszamenni 100 éveket.
Gál Ervin egyik friss hsz.-e:
Sokéves nyári csapadékátlag 194.2mm, ehhez képest idén (a tegnapi nappal bezárólag) 82.5mm hullott. Még egy érdekes adat: a legnagyobb napi csapadékmennyiség ezen három hónapban 8.8mm (június 23.).
szerk.: mindez 44 csapadékos napból.
Na jó, ne a keleti szegletét nézzük,(alma ország) hanem az ország almáját.Ott is itt is siralmas a csapadékösszeg, itt van augusztus, amikor kellene a hajtó-termõ nyársaknak a tápanyag, a jövõ évi virágrügyeknek a téli túlélõ nafta.
Gál Ervin egyik friss hsz.-e:
Sokéves nyári csapadékátlag 194.2mm, ehhez képest idén (a tegnapi nappal bezárólag) 82.5mm hullott. Még egy érdekes adat: a legnagyobb napi csapadékmennyiség ezen három hónapban 8.8mm (június 23.).
szerk.: mindez 44 csapadékos napból.
Na jó, ne a keleti szegletét nézzük,(alma ország) hanem az ország almáját.Ott is itt is siralmas a csapadékösszeg, itt van augusztus, amikor kellene a hajtó-termõ nyársaknak a tápanyag, a jövõ évi virágrügyeknek a téli túlélõ nafta.
Az elsõ mondatod inkább csak bulvártéma, nem realitás (az elmúlt évtized aszályai még köszönõviszonyba sincsenek pl. az 1863-as kolosszális aszálynak, már akkortájt is elsivatagosodásnak kellett volna elindulni).
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A szárazságra,és az elsivatagosodásra gondolok.Az idén is szinte rásült a héjára a cseresznye, és a meggy, és nincs aki leszedje idejében..
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Így van, teljesen korrekt választ adtál. Így minden érthetõ. A képekkel meg lassan jövök.
Arról van szó, legalábbis szerintem Te arra gondolsz, hogy a hó miért nem védte meg a növényt a talajfelszín felett!?
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
2002/2003 telét vettem példának, csak nem írtam le. A közelünkben található füge valamikor május derekán kezdett hajtani 2003 tavaszán: a talajfelszíntõl 1cm-re még élt, efölött élettelen volt. Pedig akkor télen volt fél m-es hó is. Nem értem a drasztikus lefagyás okát, a fügét meg nem ismerem annyira. Amikor jöttek a -20 alatti T-k, akkor már nagy hó volt.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Tövig lefagynak a hó ellenére is?
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogy érted ezt, hogy "a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk".
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Hello!
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt. Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt.
Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Persze a magyar gyapot ismét erõre fog kapni...
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat