Agrometeorológia

Igen így van ez nálam is a transzferek világában létezik csak Lemaradt a kép, ez milyen fajta tudja valaki? Ezt nem én ültettem hanem még az elõzõ tulaj: Link

Köszönöm az elismerést.Hát igen akár a havi fizetés ,virtuális.

Igen! Te nyertél, a nyereményed egy virtuális dicséret. Kihagytam még a zöld almát ami már olyan szépen besárgult a fán hogy öröm nézni, olyan jó leves amikor beleharap az ember folyik ki az édes lé belõle olyan mint a méz, a sok napsütés megtette a hatását, remek volt ez az év..

Még utoljára visszatérve a tárolásra;
Sajnos nekem nincs már ilyen tárolt mennyiségem almából, de esetleg egy - két ládányi almát félre lehetne tenni, az alábbi módszer szerint.
Ha már válogatásnál tartunk; egy 5 liternyi langyos vízben 1 kávéskanálnyi réz-szulfátot, rézgálicot elkeverünk, és az átválogatott almákat egy ruhával,áttöröljük ezzel az oldattal.
Mondom ez csak kisérlet, lehet hogy be válik a téli-elõ tavaszig.

Starging fajta fõként fogékony a penész gombákra.Kocsány és az alsó virágcsésze maradvány felõl.(magház rothadás).

csak nem az alma?

Mi még csak tegnap szedtük le az almát a jonagold kis fáról, a körte még rajta van a fán és az egyik almafán is ott van még az alma, én úgy vagyok vele, amíg nem hullik addig a legjobb a száron tárolni a gyümölcsöket a sárgarépa petrezselyem, karalábé is még a földben van. 1 a napokban készült kép: paradicsom paprika frissen szedve (van egy kakukktojás is a képen) Link

A dobozokba megmarad a nevesség, most is fülledt benne a levegõ.
Azért figyeljük, köszi a tanácsot!
Sajna nincs pincénk (belvízhajlamos környezetünk miatt), azért a padlás.

Jó hely, de a páratartamot figyeld. A T.és Rh. ott kissé hullámzó lehet, azért jobb volna pincében tárolni.Rh: 70-85 % volna jó.
Régen kiöntöttem a ricát a padlás betonra,és porszáraz lett tavasszal.

A tárolás a télen átlag +5°C körüli padláson valósul meg, aminek hõmérséklete kemény hidegben szállhat csupán néhány fokkal fagypont alá.
Az almákat jó nagy hungarocell-dobozokba rakjuk (egy ilyenbe 3-5láda alma fér el), tavaly a Golden Delicious márciusig szépen bírta, a dobozokba (azokat is egymás mellé rakjuk és letakarjuk, átlagban hetente egyszer átválogatjuk az almákat és hozunk le belõlük) nem tud megfagyni.
Sajnos csak 20ládánk van, így a folyamatos almaszüret miatt már rakni kellett fel 10ládányit, és a mostani melegben a padlás 26-28°C-os.
Remélem eme néhány meleg nap nem tesz be nekik (mondjuk a meleg ellen is szigetelt hungarocell, a ládákban hûvösek maradtak az almák), holnaptól úgy is jön a napról-napra hûvösebb idõ.

Köszönik a fák az elismerést, he-he!

Na akkor elõ kell venni a tárolásról szóló web-oldalakat.
Gratulálok a szép gyümölcs termésnek!
(Különben ma voltam a dokimnál, a vérképem majdnem oké, csak a koleszterin szint 1,0%-kal több. Mondja; egyek sok gyümit, almát, szilvát, és forgassam fel a bejárati utat..

Aszúsodás a Bussay-szõlészetben Link Link Link Link Link Link ...a zalai agyagon és klímán, ami a szakma szerint minõségi bor termelésre alkalmatlan. Ehhez képest az ezévi Pannon Borsmustrán (is) a fehér csúcsborok közül három Bussay doktoré.

Szia!

Egyenlõre még ne válaszd le. Lombhullás után hajlítsd le és fektesd le a talajra, majd 15-20 centi vastagon fedd be földdel. Tavasszal a fagyok elmúlta után bontsd ki és lehetõleg minél több gyökérrel válaszd le az anyatõrõl. Ha nem sikerül gyökérrel kivenned, mert esetleg nincs rajta, az sem baj, gyökér nélküli dugványként is kihajt és könnyen meggyökeresedik. De akkor ne feledkezz majd meg a rendszeres öntözésérõl ! !
Tedd minél közelebb a falhoz, alacsony téli éjszakai hõmérséklet esetén több fokot számít (-20-25 foknál nyilván az sem eleget). Arra ügyelj, hogy a késõbbiekben ne legyen útban, mert amennyiben nem fagy el, pár év alatt nagyra nõhet, és nem fog elférni, akkor pedig majd vissza kell vagdosnod, ami nem szerencsés.
Gondolom azért nem fotóztad le, mert nincs fényképezõgéped, pedig szívesen megnéztem volna a Nagyid fügéjét, és még pontosabb tanácsot tudtam volna adni.

Az Idared alma is leszedve, az egy nem túl nagy fácska nyolc láda almát adott, a 16láda Golden Delicious után már most kezd sok lenni a télire elrakandó alma, he-he!
Pedig még holnap leszedõdik 4láda körüli Téli Banán, majd még marad 6-8 láda körüli Gloster és 8-10láda Starking.
Ráadásul a nyári almák jó része a már 500liter körüli vegyes pálinkának való cefre 60százalákát adja.

Mindent összevetve rekord almatermés jött össze az idén.

Szervusztok!

Kérdezném Floot, meg a többieket, akinek van tapasztalata fügével:
Nagyim kertjébõl kapok egy kis tõhajtást, kb 50-60 cm hosszú, idén már volt is rajta két szem.
Õsszel vagy tavasszal ültessem inbább át? Ha nem gyökeresek az oldalhajtások, akkor is alkalmasak, mint dugvány a szaporításra? Teendõim velük a betakaráson kívül?
Hogy vegyem le az anyatõrõl? (kiásás, stb).
A neki szánt hely egy kerítés-épület sarok, 10 órától teljesen rásüt a nap, úgy 1 méterre gondoltam a kerítéstõl.

Nem túl idõs fák, az idõsebbek is "csak" 15év körüliek.
Tavasszal nagy metszés következik (évente váltjuk a komoly és finom metszést), azaz be fog következni.
Köszi a tanácsokat!

Különben most elég furcsa az õsz, a csonthéjasoknál sok helyen elõfordul ez évi rügy kipattanás, virágzás.

Ezért talán fontos lehet az okt.- novemberi,tél elõtti lemosó permet, hogy a rügyek (3-as termõ bogok)ne károsodjanak a fertõzõ ágelhalásos gombáktól,vírusoktól.A szilva és a kajszi meghálálja, mert ezek tavasszal szinte 3-5 nap alatt rügyet fakasztanak, és gyorsan lemaradhatunk a lemosó permetezésrõl, utána meg már perzselést okozhatunk.
Amilyen hideg volt a március,majd utána berobbant a jó idõ, most meg lehet hirtelen lehûlés.De tán lesz pár 10 fok körüli nap, amikor lehet permetezni,olyan 0,5-1,0%-os gyors körüljárása a fáknak,a rügyekre,új termõnyársakra célozva.

Akkor még az elõfordulhat,-pont az ellenkezõje- hogy idõsebb a fa, és ifjítani akar, öregedett a korona, a termõfelület.
A szilva pont ezt a talajt szereti,nálam a homokon is meg él, bár volt a nyári hõségnapokon, és félérett,zöldes állapotban a héjon ráncosodás volt, de egy kis öntözéssel kisimult, és feszessé vált a gyümölcs.
Majd tavasszal a lemosó-rezes permet elõtt, frizura-igazítást csinálj,az elseprûsödött gallyakat levágni az elsõ friss hajtásig.

Így van, a közvetlenül a tõbõl, illetve annak környékérõl.

Túlöntözés nincs, trágyázás sem, ám tápanyagban gazdag öntéstalaj igen, a metszés csak szükség szerint.

Szilvafák töve.. Un.vízhajtások, susnyók nõttek ki?
Okozója lehet a kissé túlöntözés, tápanyagban gazdag talaj,a trágya-mûtrágya sekély bemûvelése.Felülrõl pedig ehhez társulva középerõs visszametszés,vázág ritkítás, és még a leterhelt termõág váratlan lehasadása (nyári szélvihar).

Sajna képek nélkül, ám közlöm a mai hozamot:
A paradicsom utója, egy kosárral, a paprika maradékának nagyja (fõként fûszerpaprika), egy tállal, az Idared almafának erõs harmada, két nagy láda (a száraz meleg idõnek hála gyönyörûen megérett, ahogy az almafajták mindegyike), illetve a tegnapi nap után ma szintén egy vödör dió.

Illetõleg a szilvák töve körüli dzsungel kemény meló árán megszüntetve, tud valaki tippet adni ezek ellen (a fekete fóliát kivéve)?

Kár, hogy nincs fényképed!

Közben az ültetvényen elkezdtek érni a kákik Link Link Link Link Link
A szomszédos települések fügéi Link Link Link Link , annyit teremnek, hogy hiába fogyasztják, szinte rájuk rohad.
Másik település Link Link
Emmeg Becsehely Link Link
Végül késõi érésû õszibarackok, peremezetlenül és termésritkítás nélkül Link Link Link

Érettek, hiszen bordó színûek! És istenien finomak! Az erjedtet nem árulják. Ma 25 forintért vettem a füge darabját, szép nagyokat.

Mai szép példányok: Link

Most voltam a hegyen, öregapámmal felugrottunk borért. Szüret idején szoktunk rajtahagyni érett szõlõfejeket, hogy bármikor felmegyünk a hegyre õsszel, mindig lehessen szemezgetni kicsit.
Sajna ez most nem valósulhat meg, mert a június 16-i jégverés úgy ledarálta a szõlõt, hogy minden egyes szemet le kellett szedni, és így is alig lett 6-7 vödör szõlõ.
Erre öregapám mondja, nézzem meg, érik-e a "szemmárton szõlõ". Értetlenkedésem után elmesélte, hogy az "öregek" Szent Márton szõlõnek a Szent Márton napján (november 11-én) beérõ, új kacsokon lévõ másodtermést nevezik.
Ez két dolgot feltételez: egyrészt addig olyan idõ legyen, hogy meg tudjon érni a másodtermésû szõlõ, másrészt november 11-ig ne legyen erõsebb fagy (a környékemen lévõ fagyzugállomások adataira támaszkodó klímalírásokban ez nem így jelenik meg, hanem szerintük az elsõ fagyok október közepén fordulnak elõ). Amennyiben ez a fogalom ki tudott alakulni, bizonyíték arra, hogy a "globális felmelegedést" megelõzõen is jellemzõen ezeket a feltételeket kielégítõ idõjárás volt.
Harmadrészt, ha elolvasunk több szõlõtermesztésrõl szóló szakkönyvet, akkor Zala megyét a sok csapadék, az alacsony hõösszeg és a kevés napsütés miatt alkalmatlannak nyilvánították a szõlõtermesztésre...közben a másodérésû szõlõ is vígan beérik.

Egy ilyen napon, mint a mai, amikor októberben 26-27 fokok vannak, kis túlzással többet érik a szõlõ, mint elõtte 2 héten át, ugyanúgy, mint egy májusi 26 fokban többet halad elõre a növények virágzása, mint elõtte 3 hét alatt.
Ez a 3-4 napos jóidõ a még rajta lévõ gyümölcsöknek nagyon jól jön, épp most tanácskoztam a Bussay-val, hogy a szõlészetében mikor legyen a szüret, ugyanis azt is be kell kalkulálni, hogy az esõ után a gépek nehezen tudnak közlekedni, és pontos prognózis kell ahhoz, hogy egy hûvösebb esõs idõ a szõlõben ne tegyen kárt, és még leszedni is le lehessen. Ha meg még érik is közben, akkor pláne érdemes rajtahagyni.

És hány de hány ilyen történetet lehetne elmesélni, és mennyi minden nincs kihasználva, ami az emberek jobblétét eredményezhetné.
A klímakutatásaim közben olyan dolgokra láttam rá, akkora állatságok vannak, hogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy szinte csoda az, hogy az emberiség idáig eljutott.
És ezek mind-mind marhaegyszerû dolgok.

Nagyon vigyázz, ne éretlent vegyél, mert az egyrészt nem finom, másrészt nem érik be utólag. Illetve nézzed meg, hogy a gyümölcs vége zárt-e Link Link vagy nyitott Link
Amennyiben nyitott, nézd meg, nincs-e bennük muslinca, mert amibõl a lyukon át muslinca mászik ki, az már erjed belül.
Az az érett, ami puha, de ha megnyomod, nem folyik belõle a nyíláson át semmiféle lé.
Csinálj róluk fényképet!

Pár évtizede mi még Gézaházára jártunk gesztenyét szedni, de 90-tõl természetesen privatizálták azt az erdõt is, ahol nõtt, be is kerítették, bár azóta a kutya nem szedi össze a gesztenyéket... Egy barátom be szokott osonni a kerítésen, tavaly a fiával 25 kilót cipeltek haza 20 kilométerre, hátizsákban, gyalog persze. Az erdõ gazdájának, ha lenne egy csepp esze, lehetne nála "szedd magad" akcióban gyûjteni, biztos, hogy Veszprém környékérõl igen sokan mennének fel, ahogy tették ezt a hetvenes-nyolcvanas években is.
Van olyan (német) bakonyi területtulaj, akinek Herend felé iszonyú jó gombázós rétjei, erdei vannak, nála 500 ft a beugró és annyi gombát szedsz, amennyit akarsz. Egy szem öreg "sorompós" bácsika van, aki jutalékot kap a belépõkbõl. Szóval lehet úgy csinálni, hogy MINDENKI jól járhasson.

Szegeden 15-20 Ft-ért lehet kapni bordó (!) fügéket a piacon. A nagyobbakat 30-ért árulják. Megyek is, veszek párat!

A Castanea sativa szó szerint "vetett" gesztenyét jelent, ami arra utal, hogy ez a faj õsidõk óta termesztett fajnak minõsül, még akkor is, ha egyébként természetes növénytakaró részét képezõ erdei állományai vannak. Zalában találóbb lenne rá a "silvatica" (vad, erdei, spontán) jelzõ, mivel a szõlõhegyek környékén is elhullott magból kelt példányai vannak és minden egyed szinte önálló fajtát képvisel, méretben és minõségben nagyon változó gyümölcsû, igen heterogén a meglévõ állomány. Érzékelhetõ, hogy soha senki nem végzett tudatos szelekciót. Ilyen tevékenység nyomai a környéken egyedül Iharosberény környékén fedezhetõk fel, ahol anno a vidék földesura látta el érzékelhetõen minõségi szaporítóanyaggal a környéket, így onnan származnak jó minõségû, nevesített fajták is. Máshol az ilyenek csak véletlenül, spontán módon fordulnak elõ és máig nem létezik szisztematikus nemesítés, vagy fajtaszelekció. A környezõ erdõkben gombászva gyakran találok "dinnyényi" méretû, nagyon finom, édes, tiszta belsejû gesztenyéket, miközben a nagyszüleim hegyén nyeke-nyóka gesztenyék vannak, és azokat esszük. Sajnos a "régi öregek" odáig nem jutottak el, hogy a jobb fajtákat vessenek, hanem ami éppen eléjük gurult az úton, azt dugták a földbe. Pedig a gesztenyetermesztés nagy jelentõségû gazdasági tényezõ is lehetne, ha valaki tudatosan mûvelné és szervezné. De ha ilyen lenne, lehet, hogy nem Magyarország lenne hazánk neve.

Felénk is már lepotyogóban van, és ahhoz képet hogy Szegeden ezen a nyáron "35 fok alatt nem nagyon mértek", azt gondolná az ember, hogy a gesztenye már 2 hónapja leérett, itt felénk meg még ki sem hajtott. Meg a füge is, aztán az is egyszerre érik itt is ott is. Hol lehet a kutya elásva?

Wow!Gratulálok a szelídgyesztenye terméshez!
Ez fantasztikus mennyiség.

Egyébként latinul: Castanea sativa

Itt Zalában a szelidgesztenye hazájában jelenleg a boltokban és a piacon 300-400 Ft/kg áron mérik a gesztenyét.

Szerencsés vagy, bár én nem ismerem a szelíd gesztenyét, mint inkább az udvari diófánkat.Sok van rajta, szedtük estefelé is, nehogy reggel elessen a nejem rajta.Tényleg, rálépett egy dióra tavaly a betonon, és majd nagyot esett szegénykém...

Sziasztok gesztenyések!

Bár én jóval nagyobb hátrányokkal indulok veletek szemben, de ma nagyon jól jártam. Tudok egy helyet Szegeden, ahol hihetetlen módon, de megél a szelídgesztenye. Legutóbb 11-12 éves koromban voltam ott. Egy cég területén van, csak be kellett kéredzkedni a portán. Természetesen beengedtek. Rengeteg le van hullva a földre. A munkások csak össze gereblyézik egy kupacba õket, de valamiért nem szednek belõle. Egész délután szedtük az ízletes eleséget. Összesen 13 kg gyûlt össze.
Istenem! Már kerek 8 éve nem ettem gesztenyét és most van 13 kg. El sem hiszem. Egyébként most mennyi lehet a kilója? Készítettem pár mobilos képet is:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Szerintem Starking; a Golnennal voltak ezek favorit almák a XX.században(1970-).A Golden és a Starking édeskés, jellemzõ aromájú almák.A Starking gyorsan érõ, kásásodik,hûtött pincében eláll olyan Karácsony,-Januárig.A Golden edzettebb, csak ki ne száradjon, páradús, hûvös helyen akár Húsvétig is eláll, esetleg ráncosodik a héja.Aranyalma,citrommal,fahéjjal kompótnak fenséges.

Tanúsíthatom,én magam is szedtem a fantasztikus termést Ancsiéknál,Bakon,eljövetelem óta is minden nap szedik össze a lepotyogó gesztenyét.

Nagyszerû, friss, egészséges, sötétbarna szelídgesztenyéket árulnak a zalai kofák már a piacunkon. :-)

Á, igen, ismerõs kép, átnyálaztam már jópárat
Színre, formára valami hasonló, de nekem nem igazán mond ennél többet a kép. Gondolom nem csak ennek a fajtának van ilyen megnyúlt alakja. Mindenesetre köszönöm az utánajárást.

Köszönjük!

Szintén a google-ban kerestem, parancsolj:
Link

Ahogy nézem, lehet nekünk sem Gloster, pedig arra emlékeztem, a többi biztos.
Majd rákérdezek az öregemtõl.

Bõség, jóság! Gratulációm a szép terméshez.

Ha lesz majd esetleg kép a Glosterrõl is, arra kíváncsi volnék. Van idehaza egy fánk, amirõl többen mondják, hogy az, de én nem igazán ismerem az almafajtákat, szeretném viszont beazonosítani. Sajnos a gugliban eddig nem találtam értelmes képet a gyümölcsérõl.

A betyárját, rekord termést adott a házunk sarka mellett megnõtt Golden Delicious almafánk ( Link ), a napsütötte almák némelyikének Nap felõli része szinte piroslik ( Link ).
Egészséges, 15 láda/rekesz osztályozottan ( Link ) elrakható alma jött le róla, el vagyunk képedve.
Sajnos a hónap eleji vihar néhány ágat tönkretett (amiatt kicsit féloldalas lett a fa) és több ládányi almát levert (ám most nem tudnánk hova tenni a sok almát, he-he).

Ez munkaügyileg mára elég is lesz, még három fánk van hátra (egy Starking, hasonló kaliberrel és kisebb mennyiségben egy-egy Idared és Gloster).

A piacon lehetett kapni a nyár derekán narancssárga színû paradicsomokat. Azok tényleg nagyon finomak voltak, epéseknek is ajánlotta az eladó. Pár éve a kertünkben is volt pár tõ citromsárga koktélparadicsom, nagyon finom volt és nem volt savas.

Nálunk az elmúlt években a sok esõ miatt mindig elkapta a paradicsiomokat valamilyen rothadásos betegség, így szeptemberre el is vitte a töveket. Idén mindössze 2 db paradicsomot kellett kidobnom eddig, amikbe hernyó költözött.
Minden évben korai paradicsomot is szoktunk ültetni, amik augusztusig teremnek, aztán elpusztulnak. Idén is ez volt 2 tõ kivételével. Letermettt az összes és ez a kettõ is haldoklott, aztán mostanra ismét hajtani kezdtek és virágba borultak.Most ismét olyan szépek, mint május végén. Ha bejön a hûvösebb idõ, ezek már nem tudják kinevelni a paradicsomot, így mivel kisebb tövek, lehet megpróbálom beszedni õket nagyobb földlabdában, hátha túlélik.

Spacestar.Tavaly nagyobbra sikerültek, most elõbb le kellett szedni a hernyók miatt,már 3 fajta szerrel próbálkoztunk de egyik sem volt hatásos.

Álomszépek Ez milyen fajta?

"Még mindig teremnek a paradicsomok" - szép is lenne, ha már nem teremnének... , tavaly novemberi kép a kertbõl Link

Idei elsõ szedés.
Link
Link
Link

Ok! Gyönyörûek. Ha van,ill.veszek parit,elteszem az uzsonnás táskámba, és délelõtt megeszem a meló helyen.Tutti jó a gyomor-idegre,ellazítja a gyomorégést,és a éhség-érzetet.Most szinte ösze folynak az évszakok, de télen is,ha van a zöldségesnél,pár szemet veszek. Vitaminbomba!

Az igen,szép példányok!
Reggelihez mindig eszek paradicsomot egy átlagos méretbõl kb 2 db-ot,de ebbõl egy fél is sok lenne.