Ho-ho-hóváró

A '29-es február meg tudtommal Tatabánya környékén -10 alatti átlagot produkált. Valaki egyszer megadta egy meteorológiai szaklap linkjét, ahol a hónap országos részletes elemzése  található.

Az a baj, hogy senki nem tudhatja, mikor fordul a trend.

Nézd meg ezt az ábrát pl.



A lineáris trendvonalat hagyjuk, totál elferdíti a valóságot.

Én nem gondolom, hogy a mostani, nagyon rövidtávú tendencia mellett ne jöhetne megint egy olyan évtized, mint amibe belefért a 96-os, 2003-as tél.

Vagy nem is tudom mit kellene írni. Nem érzem át ezt a problémakört, lehet az a baj.

Naja, meg az is.
Nagykanizsán a mérések kezdete óta leghidegebb hónap volt az 1956 februárja -9,7 fokos havi átlaggal.
Átlaghőmérséklete -9,7°C. 15 nap volt az átlag -10°C alatt, ebből 3 nap -15°C alatt (16-án -18,0°C). Mindössze 2 nap mértek pozitív hőmérsékletet. A legalacsonyabb hőmérsékletek: 15-én -22,3°C, 16-, 17-én -26,6°C és 28-án -20,4°C. 19 nap hullott a hó és 26 nap volt összefüggő hótakaró, mely 19-én érte el a legnagyobb vastagságot, 44 cm-t.

Kákán is a csomót.  Tudom, volt már ilyen, meg ennél rosszabb is, a klíma stagnál.

Nyílván nem a dinoszauroszok korára gondolok, hanem ember léptékkel, ami a közeli történelmünk, mondjuk a 20. századból és ez alapján valamiféle realistának tűnő tendencia arra az időszakra amíg mi élünk..

1956 február(-:
Link

Úgy vélem, hogy jórészt természetes ingadozásról van szó, legyen az a homennyiség, vagy sokevi átlag, hideg leszakadás hajlama. A leg elvetemültebb klíma előrejelzések sem számolnak azzal, hogy majd itt örök téli atlanti dühöngés lesz. A te szempontod különösen sántít! Pl. Felénk 87 - 95 között húsz, huszonöt centi körülinél nagyobb hovastagsag nem volt. Ennek egy része hóra hó, némi olvadassal. Aztán jött 95 - 05 közötti tíz év, illetve az előtte lévő dekad is hozott nagyobb havakat. Ha ez lenne a mérőszám az évtizedre, nem is lenne rossz (35 cm max hóvatagsag, plusz két húsz pluszos.) De azért ez csak egy dolog... 

Na még egy kicsit erőltesd meg magad. Menni fog! Érzem.

Egyelőre az izgat leginkább, hogy az a sok színes cikázó vonal mit jelenthet, mert annak az értelmezése nem található a képen!  Remélem, hogy nem egy összekuszálódott szivárványról van szó?! Gondoltam átteszem a Légköroptika fórumba, hátha ott láttak már ilyet! 

Hasonló cipőben járok én is a kisfiammal Szomszéd. Imádja a havat, mint én! A hétvégi leplet is kihasználtuk, szánkóztunk rajta az árnyékos négyzetmétereken, ahol nem olvadt el pár órán belül. Tavaly azért esett párszor említésre méltó mennyiség, amit akkor "könyörtelenül" ki is használtunk. Volt egy olyan este, hogy hazaértem 6-kor, elsepertem, ellapátoltam ami aznap esett, aztán indult az ereszd el a hajamat! Végig szánkóztuk a környező, autószegény Kossuth utcát többször is, aztán itt, nálunk a zugban belehempergett az összegórt hókupacba. Az sem számított, hogy hiába az overál, meg minden féle ruhanemű, már a hátában is bent a hó. 9 óra felé közeledve már úgy kellett bekönyörögni! Olyan piros volt az arcocskája, mint akit reggel óta pofoznak...
Link

Január 11-én készült a kép, este fél 10-kor.

Ebben az unalmas időben hagyok még egy kis gondolkodási időt neked! Talán csak egy újabb pillantás az ábrára és már meg is érted a rajta szereplő hihetetlenül bonyolult információhalmazt! Sok sikert!

Azt is megkell jegyezni, hogy a hetvenes évek is valóban elég hószegények voltak. Nem hómentesek, csak hószegények. Hideg az volt, mert Nagyatádon, ahol születtem és gyerekkoromat töltöttem, szinte minden évben fellocsolták a vásárteret, ott lehetett korcsolyázni.  Már nem emlékszem rá, hogy melyik évben mennyi ideig tartott a jégpálya, de emlékeim szerint pár hét azért mindig volt, amikor lehetett csúszkálni. 

Egy kis plusz magyarázat azért ráfért volna erre a grafikonra, persze lehet mindenki érti rajtam kívül.   Az az 5 ember biztos, aki lájkolta... legalábbis remélem.  

Ez valóban így van, hidegbetörések továbbra is lesznek, legfeljebb a gyakoriságuk, és a tartósságuk csökken, ezáltal a havas napok száma is. Szerintem most ezt tapasztaljuk sokan. (Aztán lehet, hogy ez részünkről pusztán "érzéki csalódás".) A nagyobbik lányom 9 éves lesz, úgy nő fel, hogy a legnagyobb hó, amit tapasztalt kb. 10 cm-es volt, el sem tudja képzelni milyen az, amikor lehull ennek a duplája (most ne nyúljunk vissza az extrém 2003-as vagy 1999-es esetekhez). Mondtam is neki, hogy jókor kell megszületni! :-)

A Duna völgye is benne lenne a 3000-4000 méteres hegyvonulatban természetesen, egy alagúton folyna át a víz a hegy gyomrában, hogy még véletlenül se tudjon becsullankodni a talajfront

Akkor már ne felejtsünk el Bécstől Pozsonyig is tölteni egy jó 2000 m-es vonulatot, összekötni az Alpok és a Kárpátok vonulatait, aztán viszlát előresiető talajfront meg szeles hátoldalak.  

On: A reggeli -7 fokos minimum után ismét egész tűrhető, napfényes idő jutott. Még mindig inkább ez, mint a szmogpárna.

Az átlag emelkedése nem zárja ki a 2017-es januárihoz hasonló sarki hidegbetöréseket.
Az átlag emelkedik, ilyen komoly sarki hidegbetörés pedig volt 2012-ben, 2015-ben, 2017-ben, 2018-ban.
Aztán nem is tudom, lehet nem is mindegyiket soroltam fel.
Fizikailag kizárt, hogy ezek a sarki hidegek időről időre ne szakadjanak a nyakunkba.

És az mit jelent, hogy észrevehető a pozitív tendencia?

Mihez képest ugyebár...

Ja ezt félre olvastam akko. De a régi soproni közepeket nem tudom,régen több volt a negatív erre céloztál?
A legjobb minél hosszabb átlaghoz,szerintem.

Régebben valaki itt a metneten vizsgálta, hogy mekkora számú  RHI és a HRHI időszakok voltak évtizedenként telente. Talán még  tanulmány is volt ezzel kapcsolatban. Kár, hogy ilyen tanulmányokat (vagy ezkere való hivatkozást) egyre ritkábban lehet a metneten olvasni.

Azért érdemes megnézni, hogy 2001-2010-ig hogyan alakult az éves átlag középhőmérséklet:
Link A 10 évből 9 esetben haladta meg az ezt megelőző 30 év átlagát!
De nézzük az előző éveket, fókuszálva a téli hónapokra:
2009: 3 téli hónap közül 2 pozitív anomáliával zárt, 1 negatívval
2010: 3 n
2011: 2 p 1n
2012: 2 p 1n
2013: 3 p
2014: 3 p
2015: 3 p
2016: 1p 2n
2017: 2p 1n
2018: 2p 1n
Az elmúlt 10 évben tehát a 30 téli hónap közül 20 téli hónap zárt pozitív, és mindösszesen 10 téli hónap zárt negatív eltéréssel az országos átlaghőmérsékletet tekintve.
Forrás: Link

Jelenleg  jó ideje csökkenő ezen napok száma.(zord,hideg,stb) Orrba ,szájba melegszünk ,egyáltalán nem elképzelhetetlen,hogy ilyen irányba megy tovább a dolog.A modellek tévedési rátáját vagy ,hogy 5 év múlva mást is jelezhetnek előre szerintem az OMSZ-nél is tudják,ennyire ne nézzük már madárnak őket. Magunkat meg jövőbe látónak...Részemről ennyi a téma.

A negatív középhőmérséklet alatt azt értettem, hogy nulla fok alatt volt az adott hónap középhőmérséklete, nem azt, hogy az átlagostól hidegebb vagy melegebb  volt a hónap. Tehát 30 hónapból négynek volt negatív a középhőmérséklete. Ettől még lehetett több hónap is hidegebb az átlagosnál (de melyik átlaghoz viszonyítsunk? 1901-2000 vagy 1980-2010, mert az sem mindegy).

Ha esetleg építenek északra tőlünk egy 3000-4000 méteres hegyvonulatot, ami útját állja a sarki hidegnek, a Földközi-tengert meg bevezetik ide a medencébe úgy, hogy a tenger hullámai a déli határainkat mossa, akkor esetleg.
Plusz a Skandináv-félszigetet el kellene süllyeszteni hozzá, illetve a Skandináv-félszigettől keletre eső orosz területeket is.
Ha ezt is belekalkulálták a modellekbe, akkor nem képtelenség, akkor csak kicsi rá az esély.
Enélkül képtelenség!
Ha ők maguk nem hinnék ezt el, akkor nem írnák bele a szövegbe.
Mint ahogy Németh Lajos szerint a jövőben nem fog havazni, csak 1000 méter felett!

Hát pont ez az. Az inverzió, meg a hideg párna miatt hiába jön magasabb T a magasban, ha alul konzerválva van a hideg. Mégis ezzel együtt, már télen is észrevehető a pozitív tendencia, meg ha gyengébben is mint a többi évszakban. 

Én is ezt írtam,hogy azért érezni. Mondjuk az adataidból érdekelne ,hogy mennyi volt az átlagos hónapok száma,de a sejtésem ,hogy így is szignifikáns a dolog. Mert mondjuk volt 4 neg. , 20 átlagos ,6  pozitív akkor ugye már nem annyira nagy a szélsőség. 

A modellek szerint!! Te meg már most tudod,hogy képtelen.
Én meg ehhez nem fűzök semmit.
Ezt majd  a század végén inkább..

Parancsolj: Link

Azért télen is érezni az elmozdulást. Az elmúlt tíz évben nálam összesen négy negatív középhőmérsékletű hónap volt: 2010 december, 2012 február, 2017 január, 2018 február. Tehát 4/30 a negatív hőmérsékletű hónapok aránya. A múlt század második felében ez kb 15/30 volt.
Más kérdés, hogy az említett négy hónap közül havazás szempontjából csak 2010 december és 2018 február volt értéklehető, a másik két hónap kb. olyan unalmas volt, mint a mostani január. És a mostani januárban is benne van a lehetőség, hogy negatív középhőmérsékletű legyen, ha a magasnyomás továbbra is tartós lesz.
Én jobban szeretem télen a mozgalmas időt, ezért szoktam azt mondani, hogy legyen sok csapadék, ami aztán idővel a hideget is meghozza majd.

Az omsz cikke a 2017-es január után Link
Az utolsó mondat: "Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthető hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy részén szinte már megszűnnek."
Nem fűzök hozzá semmit, magáért beszél ez a képtelen gondolat az omsz-tól (!!!)...

A nagykanizsai hivatalos meteorológiai állomás adatai elérhetőek valahol a neten? Napi bontású adatok elérhetőek esetleg ebből a térségből?

Teleink sajátossága miatt nehéz eldönteni,hogy mi írható a melegedés és mi a változékonyság számlájára. OMSZ -es tanulmány szerint a téli évszaknál észrevehető legkevésbé a melegedés,de észre vehető. Fagyos napok,zord napok,havas napok számának csökkenése ,stb. 
Az éves középh. viszont egyre árulkodóbb.

Én már lassan nem tudom, mit gondoljak. Az biztos, hogy lényegesen több és nagyságrendekkel gyorsabb az információáramlás, mint akár csak 30-40 évvel ezelőtt. Emiatt sokkal többször látod-hallod ugyanazt, amitől úgy tűnhet, hogy megszaporodott az a jelenség.  Ez is benne lehet a pakliban. 

Egy kis visszatekintés, a nagykanizsai hivatalos meteorológiai állomás adataival:Havi vagy évszakos átlaghőmérsékletek.Az elmúlt 10 év telei közül néhány:

2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.100 évvel ezelőtti telek:1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.

Aztán a nagyvad 1929. január-február Link Link Link

1930. január Link Link Link Link
1930 február Link Link Link
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.Az 1970-es években telek múltak el úgy, hogy nem esett hó, nagyon enyhe telek voltak.
Aztán jött az 1985, 1987-es két nagy tél.
1996-2006 között pedig egész komoly, havas, hideg telek voltak.
Majd enyhébbek jöttek mostanában, persze a 2012-as február, a 2013-as végighavazós tél, a 2017-es 1 méteres talajfagy azért nem volt semmi.
2010 körül mérték a két leghidegebb telet Angliában egymás után.
2013-ban rekord hómennyiséget mértek az Alpokban.

A hozzászólásom elején összegyűjtött enyhe telek sorozatában is gondolhatták volna az akkoriak, hogy szintet ugrott a tél vagy az enyheség, melegség.
Aztán jött az 1929-es borzalom, meg az 1963, 1969, 1985, 1987, stb, stb.

Látható, hogy a +5 fokos téli hónaptól a -10 fokosig minden előfordul összevissza.
Ami szembetűnő az elmúlt mondjuk 5 télen, az talán az, hogy kevesebb hó esik.
Ha most lett volna 10 centi hó, ez a két éjszaka -15,-20 fokokat hozott volna.
Máris más a tél megítélése, átlaga, mindene.
És az elmúlt teleken ez volt gyakori, hogy ha volt hó, akkor nem volt derült, szélcsendes, száraz levegő.
Ha volt derült, szélcsend és hideg levegő, akkor meg hó nem volt.
Ha 2017. januárban van a Dunától keletre 10-15 centi egybefüggő hó, akkor -30 fokok lettek volna.
Ennyin tud múlni!

Aztán nehogy utána meg [...], mint az elmúlt májusban

Tmin: -7,9°C

Mod.

Hát, azért az okéstól még nagyon távol vagyunk.  Jelenleg egy nyúl talán rá merészkedhet. 

Nem lakom ott. Azt tudom, hogy be van fagyva. Szerintem hétvégére okés lesz.

Tisztességes teleken biztos, de most lehet? 
Amúgy most tényleg jó hideg van, és szerencsére szép derült az idő. Sokkal elviselhetőbb, mint a ködös -2 fok. 

Meg beszakadni is,nem? 

Szoktak.

Ami ebben sokkal érdekesebb, hogy a tartós hidegpárna kialakulását elősegítő domborzati viszonyok mit sem változnak annyi idő alatt, mint amilyen intervallumot tekintünk jelenleg 30 éves atlagnak. Ehhez képest enyhébb jóval időjárásunk. De Nyíregyházán befagyott egy tó, szóval no problem. Korizni legalább lehet rajta? Sejtem nem 

Így van. Sokan elfelejtik, hogy a jellegzetes hidegpárna, inverzió a téli hónapok átlagában is benne van, anélkül 1-2 fokkal magasabbak lennének (és akkor máris nem lenne bődületes pozitív anomália egy 1-2 fokos január vagy egy 3-4 fokos december).

Mondjuk a domborzat régen is besegített.

Én arra lesz kíváncsi,hogy mikor esnek be az első 30 fokok..gyanítom nem kell majd Júniusig várni

Ezek ritka kivételek és télen a helyi sajátosságunk is besegít domborzat terén. Félelmetes a melegebb illetve hidegebb hónapok, évszakok aránya 3-5-10 évre visszamenőleg. 

Persze, nyilván. Én örülnék a legjobban, ha a tél tél maradna és nemcsak egy hónapig és nem két megyében, hanem úgy, mint régen. 

Mondjuk az idei januárnak jó esélye van átlag körül végezni, a tavalyi is az volt, 2017-ről még ugye ne is beszéljünk.

Ugyanezen gondolkodtam én is. Ebben az egészben nem az a félelmetes, hogy van egy ilyen tél, amikor se hó, se igazi hideg nincs, sokkal inkább az, ami egy jó ideje körülöttünk történik. Masszív pozitív anomália hónapok óta, időnként elképesztő rekordokkal, vagy rekordközeli adatokkal. Régebben csak legyintettünk egy ilyen télre, mondván, majd jövőre. És tényleg, lett is hó és hideg, kisebb-nagyobb mértékben. Most viszont nem nagyon látni a végét, noha tudom, messze még a tél vége, nemhogy a következő hideg évszak. 
Valamelyik tanulmányban azt olvastam, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül egyenletesen megy végbe, valószínűleg lépcsőzetesen. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ugrottunk egy szintet. Persze nem vagyok szakértő, még az időjárásban sem, nehogy a klimatológiában, csak éltem eleget ahhoz, hogy látom, ez már nem az, mint az a néhány enyhébb, vagy kifejezetten enyhe tél, mint amit a "vót már ilyen" kategóriával illettünk az elmúlt évtizedekben. És ebben tényleg az a félelmetes, hogy ha ez AZ a változás, amit emlegetnek már egy ideje, akkor valóban nem lehet tudni, hol van a vége. Persze az is előfordulhat, hogy ez "csak" egy kilengés. Majd kiderül.... 

Én akkor sem voltam boldogabb amikor a  Balkán és a román Alföld hóba fulladt mi meg csorgattuk a nyálunkat. 
Egyébként a minap volt egy link a középkori igen enyhe telekről.

Ez még egy külön érdekes csavar. Sztem messze az európai tél tudása felett teljesít a Kárpát-medence ebben a szezonban. Ha van egy kis mázli, még a Velencei-tó is befagyhat.
Még egy groteszk példa: ebben a szezonban még egy sí világkupa futam sem maradt el hóhiány miatt, de többet is el kellett halasztani hóvihar miatt (Val Gardena, Val d’Isere)
Simán lehet, hogy az internet miatt “látjuk”, hogy mennyire nincs tél Európában, és régebben nem volt ennyire szem előtt.
Én főként lélektani szempontból örülnék a februári támadásnak, mert legalább lenne egy kapaszkodó, hogy nem tud kimenni tél igazi téli idő nélkül. És ez nem csak a magyar helyzetre vonatkozik, hanem az európai reménytelenségre.