Globális jelenségek
Bizony LAM, nekem is borsózik a hátam a savas esõ idõnkénti megítélésérõl, mert tényleg nem "savkoktél" esik a csapadékkal, ill. érkezik a köddel, "csupán" eltolják a PH-ját a csapadéknak a savas gázok, pl. Skandináviában 4,2, Észak-Amerika Ény-i részén 4,1 a csapadék PH értéke.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Így amellett, hogy száraz ülepedés révén a lombhullatók gázcserenylásait eltömik a "gázaink", nedves ülepedés során a talajba lejutva az ott lévõ szervezeteket (gyökérgombák) károstják, ill. kioldják a fémionokat, így magnézium helyett pl. alimíniumot fesznek fel fáink, így nem klorofillképzés lesz, hanem megmérgezõdés, így hatnak nagyvonalakban a levegõ savas összetevõi.
Usrin
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.
Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között
), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.
Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
ontosításod helyén való, a kén további oxidációs sorát illetõen. A nedves ülepedés, savas esõ formájában valóban tartalmaz kénessavcseppek mellett, kénsavcseppeket. Illetve salétromsavcseppeket is.Így pontos.
(Magyarországon az arány kb 1/3-2/3 a kén vegyületek javára, bár az utóbbi idõben a nitrogén-oxid szennyezés elõretörése (lsd. gépjármûvek) eltolja ezt az értéket.)
Gyakori azonban az az elképzelés (nem a metnet "szõrszálhasogatói" között
), hogy szabályos kénsav hullik az égbõl. Valójában itt csak az esõben található savcseppek nyomán, a víz Ph érték változásáról, víz savasodásról és ezzel a környezeti hatásáról van szó.Noli: A mikrobiális háttér nagy mértékben meghatározó (de bonyolult összefüggései miatt, kevéssé ismert és kutatott) a Föld éghajlat és klíma rendszerében. Hajlamosak vagyunk a légkört csak fizikai oldalról közelíteni, holott pl. - csupán kiemelve egy példát - az óceáni felhõzetképzõdésben meghatározó szerepe van bizonyos baktériumoknak és magasabb rendû algafajoknak is. Nélkülük nem mûködnének
alapvetõ légköri folymatok. Ezt persze nehéz lesz egy fizikai-matematikai alapú (kissé mechanisztikus szemléletû) meteorológiának elfogadnia, de már sokan jó úton járnak.
Atmoszférikus kénvegyületek-savasodás-baktériumpusztulás-metánegyensúlybomlás folymatában épp az elõbb leírt kénbaktériumok szerepe és anyagcseréje nyomán, (csatlakozva Usrinhoz) klímaváltozás szempontból inkább csak a száraz ülepedésben szerepet kapó aerosolok formáját látom meghatározónak.
Kenya: akárhogy nézzük, ez a maximális (=legmelegebb) T(min) rekordja volt.
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Felhõcske, Noli: a kénessav angolul "sulphonic acid".
Na ja, ebben a hõségben (soha nem volt még ilyen! 
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!?
) mindenki elveszti a fonalat. Maximális Tmin, minimális Tmax, most mi van?!? 
Az Index a lényeget most megértette, bár a cím ("minden idõk...") erõs túlzás, elvégre csak a július 26-ra vonatkozó rekord dõlt meg... A cikket Nao kicsit lejjebb már belinkelte: Link
Hát ez az! Azért utánajárhatnának a dolgoknak, mielõtt világgá ordítanak egy totális félreértést. Vagy mi itt Metnet-en túlságosan szõrszálhasogatók vagyunk? Mit kell veszõdni ilyen apróságokkal, hogy a Tmin rekordja, vagy a Tmax-é?
kenya: ezzel valami baj lehet. Milyenrekord dõlt meg valójában? Minimális Tmax?
Egyébként azt írja, nem osztanak vizet, pár órája még osztottak.
Egyébként azt írja, nem osztanak vizet, pár órája még osztottak.
Nocsak, mit olvasok a Réthly-könyvben... 1815(!) végén jegyezték fel Kenderesen:
"Méltó ezen esztendõrõl megjegyezni, hogy ez különösen járt, mert ha esõ esett, hó vagy szárazság volt, az nem egy-két nap, hanem két-három hétig tartott egy végtébe."
Ezekrõl a két-három hetes ciklusokról mintha valahol az éghajlatváltozással összefüggésben hallottam volna... ugye, Floo?
"Méltó ezen esztendõrõl megjegyezni, hogy ez különösen járt, mert ha esõ esett, hó vagy szárazság volt, az nem egy-két nap, hanem két-három hétig tartott egy végtébe."
Ezekrõl a két-három hetes ciklusokról mintha valahol az éghajlatváltozással összefüggésben hallottam volna... ugye, Floo?
Noli: elsõ olvasásra kicsit meglepõ a baktériumos ötlet, ui. azt már jóval korábban igazolták, hogy a szulfát-aeroszolok képesek visszaverni a napsugárzást, és ezzel közvetlenül is hûtik a Földet. Azonban egy nagyobb vulkánkitörés után néhány év elég ahhoz, hogy kihulljanak a légkörbõl, ezért nem lesz tartósabb a hatásuk. (LAM: igaz, hogy az SO2-bõl közvetlenül csak szulfition keletkezik, de ezt a levegõ oxigénje tovább tudja oxidálódni szulfáttá, a savas esõk már valóban tartalmaznak kénsavat.)
A vulkáni kéndioxid a kihulláskor (csapadék, légköri vízgöz reakció, vizes ülepedés stb.) max. +4 oxidációs fokú kénessavá válhat, kénsavvá biztos nem. Ahhoz +6 oxidációs fokú kén-trioxid kellene. A két keletkezett anyag a névhasonlóság ellenére eltérõ vegyi tulajdonságokat hordoz.
Amellett az antropogén eredtû kén-dioxid légkör szennyezés, rendkívül gyors,nagyion gyorsan képzõdik, nagy dózisú és kis területû, lokális. Egy vulkáni kitörés atmoszferikus kén-dioxidja, a biogeokémai kénkörforgalom szerves része, hosszabb idõ alatt jön létre, fokozatosabb, nagy területen szóródik szét, így pl. a koncentráció is eltér.
A mikrobiológiai hatások kutatása síkos téma. Fõleg laborkisérletnél vet fel prekoncepciózus gondolkodást. (Saját tétel bizonyítás.) Általában minden mikrobiális anyagcserefolyamatnál keletkezik metán melléktermékként, csak a mennyiségek jelentõsen eltérõek. De pl. az sem mindegy fotolitotróf vagy kemolitotróf folyamatról van e szó. És még számos kérdés vetõdik fel, tehát ezek a rendszer összefüggések még nagyon kevéssé ismertek. Pl. az ismert baktérium fajok száma is elenyészõ, a lehetségeshez képest.
A metán koncentárció csökkenés bakteriális pusztulás miatt, nekem merész gondolat. Pl. ami annak a fajnak nem kedvez más mikrobiális fajnak kiváló táptalaj a robbanásszerû szaporodáshoz, az üres niche betöltéséhez. Pl. zöld és bíbor kénbaktériumok, kemototróf kénbaktériumok stb. (Chlorobium, Chromatium,Desulfovibrio stb) anyagcseréjében (szulfdioxidálók vagy szulfidredukálók) az energiát éppen a kénvegyületek oxidációja vagy redukciója adja, és melléktermékként nagy mennyiségû metán szabadulhat fel.
Amellett az antropogén eredtû kén-dioxid légkör szennyezés, rendkívül gyors,nagyion gyorsan képzõdik, nagy dózisú és kis területû, lokális. Egy vulkáni kitörés atmoszferikus kén-dioxidja, a biogeokémai kénkörforgalom szerves része, hosszabb idõ alatt jön létre, fokozatosabb, nagy területen szóródik szét, így pl. a koncentráció is eltér.
A mikrobiológiai hatások kutatása síkos téma. Fõleg laborkisérletnél vet fel prekoncepciózus gondolkodást. (Saját tétel bizonyítás.) Általában minden mikrobiális anyagcserefolyamatnál keletkezik metán melléktermékként, csak a mennyiségek jelentõsen eltérõek. De pl. az sem mindegy fotolitotróf vagy kemolitotróf folyamatról van e szó. És még számos kérdés vetõdik fel, tehát ezek a rendszer összefüggések még nagyon kevéssé ismertek. Pl. az ismert baktérium fajok száma is elenyészõ, a lehetségeshez képest.
A metán koncentárció csökkenés bakteriális pusztulás miatt, nekem merész gondolat. Pl. ami annak a fajnak nem kedvez más mikrobiális fajnak kiváló táptalaj a robbanásszerû szaporodáshoz, az üres niche betöltéséhez. Pl. zöld és bíbor kénbaktériumok, kemototróf kénbaktériumok stb. (Chlorobium, Chromatium,Desulfovibrio stb) anyagcseréjében (szulfdioxidálók vagy szulfidredukálók) az energiát éppen a kénvegyületek oxidációja vagy redukciója adja, és melléktermékként nagy mennyiségû metán szabadulhat fel.
A kéndioxidos ötlet azért érdekes, mert kb egy hónapja jött ki az a hír, miszerint angol tudósok kutatásai alapján a vulkánkitörésekkel a légkörbe jutó SO2 nem direkt hût, hanem kihullva kénsavként olyan bakrétiumok szaporodását gátolja meg a Földön, melyek nagy mennyiségû metánt termelnek, s a kiesõ "plusz" metán hiánya okozza a hûlést. Ezt állítólag kísérletileg is igazolták, és arra jutottak, h kb. egy évtizedre vetíthetõ a hûtõhatás egy nagyobb, SO2-ban gazdag kitörés után.
Azért én kíváncsi volnék errõl egy szakember véleményére is (Usrin?)
Azért én kíváncsi volnék errõl egy szakember véleményére is (Usrin?)
Egyébbként én ha felelõs ember lennék ebben, akkor fene nagy demokrácia ide vagy oda, úgy betiltanám az ilyen "újságokat" mint a szél. Az okokat sorolhatnám és láttuk is.
Úristen! Amikor elolvastam a 2. pontot azt hittem szívrohamot kapok. De ez komolyan megdöbbentõ. ...és ezzel etetik az embereket...
Biztos van valami jogi kategória, ami alapján be lehetne perelni azt a szennylapot.
Az egyik kecskeméti Repülõnapkor Kecskeméten meghalt vki herointúladagolásban, de nem kint a reptéren. Mi volt a fõcim? Drog és halál a Repülõnapon...vagy vmi ilyesmi.
Az egyik kecskeméti Repülõnapkor Kecskeméten meghalt vki herointúladagolásban, de nem kint a reptéren. Mi volt a fõcim? Drog és halál a Repülõnapon...vagy vmi ilyesmi.
A mai délutánon volt "szerencsém" egy múlt heti Blikket olvasgatni, szemelvények:
1: A Föld globális felmelegedésének megoldása, hogy kén-dioxidot kell feljuttani a légkörbe, mert az visszaveri a napsugárzást, ezt a vulkánkitörésekkel magyarázták (sehol a hamufelhõ, mint ok) ....
2: A Föld azért melegszik, mert távolodik a Mars, így a szerintük átlag -140°C-os felszíni hõmérsékletû bolgyó nem tudja hûteni a Földet, ill. a Napra már nem hat gravitációs úton, mert így csökkenti a Nap sugárzását...
Természetesen tudományos köntössel jöttek ki eme cikkek, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek ...
1: A Föld globális felmelegedésének megoldása, hogy kén-dioxidot kell feljuttani a légkörbe, mert az visszaveri a napsugárzást, ezt a vulkánkitörésekkel magyarázták (sehol a hamufelhõ, mint ok) ....
2: A Föld azért melegszik, mert távolodik a Mars, így a szerintük átlag -140°C-os felszíni hõmérsékletû bolgyó nem tudja hûteni a Földet, ill. a Napra már nem hat gravitációs úton, mert így csökkenti a Nap sugárzását...
Természetesen tudományos köntössel jöttek ki eme cikkek, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek ...
Illetve tegyük fel, hogy az egyensúly önmagától is megbomolhat. (Egyébként ez így is van: a következõ glaciális pár ezer-tízezer év múlva bizonyára "magától" is elkezdõdne.) De ha a természet meg tudja bontani, az miért jogosítana fel minket arra, hogy mi is megbontsuk? Sokadszor írom, a kibocsátott üvegházgázok bõven elegendõek ehhez... A CO2 üvegházhatására (ugyanúgy, ahogy az arzén mérgezõ mivoltára) rengeteg példa és mérési eredmény van, magyarul tény. Ipari forradalom viszont csak egy volt a Föld történetében, így konkrétan ennek a hatására értelmetlen lenne "precedenst" keresni. (Cilu, a te álláspontod ugyanaz, mintha azt mondanád: rendben, az arzén mérgezõ, de konkrétan üdítõbõl még nem mérgezett meg senkit, tehát nem bizonyított, hogy onnan is felszívódik és hatni tud...)
Cilu: csak nagyon röviden - ha egyszer tudjuk, hogy az általunk a légkörbe eregetett gázok erõsen üvegházhatásúak (és pofonegyszerûen kiszámítható, mennyivel emeli meg az általuk elnyelt sugárzás a légkör hõmérsékletét), akkor miért az szorul bizonyításra, hogy ez tényleg be fog következni? Ha az ipar elõtti 0,026% CO2 elnyelt x mennyiségû sugárzást, akkor 0,052% CO2 miért ne nyelne el 2x-et? Na, ha ezt alátámasztaná valaki, akkor nem kellene aggódni...
astral: Nem felelõtlenség, csak költséges döntés lenne. Ha a "kis jégkorszak"-ot az akkori technikai szinten túléltü, túl fogjuk élni azt az 1-2 száz évet, amig a meleg periódus véget nem ér (hogy az ember állítja vissza az egyensúlyt, vagy a túlbillenés miatt felboruló globális energiáram, az mindegy).
Volt szerencsém végigkísérni a vitát. Szerintem az az alapvetõ probléma, hogy olyasféle bizonyítékok, melyeket Cilu szeretne, nincsenek. Csak az a kérdés várhatunk-e addig míg e (Cilut is kielégítõ) bizonyítékok a kezünkben lesznek? Szerintem felelõtlenség lenne...
Ja és még valami [lassan csak megválaszolok mindent]
Ami a cinkos összekacsintást illeti, a múltban magad is szolgáltattál erre elég példát ebben a fórumban, tehát szerintem ezt a részét ne feszegessük a dolognak.
Ami a cinkos összekacsintást illeti, a múltban magad is szolgáltattál erre elég példát ebben a fórumban, tehát szerintem ezt a részét ne feszegessük a dolognak.
Cauchy, én az alábbiakat írtam:
"Már régen nem arról folyik a vita, hogy van-e változás, ezt már az ENSZ különbözõ szakbizottságai is tényként kezelik, hanem arról, hogy ez milyen mértékü és hogy ebben mekkora hányadot képvisel az emberi tevékenység."
Ez szinte teljes egészében megegyezik azzal, amit Te írtál, így nem értem, hol kerülök magammal ellentmondásba. Természetesn lehet cáfolni a különbözõ téziseket és lehet más véleménnyel lenni, ettõl azonban nem nõnek meg a gleccserek, nem fejezõdik be a sarki jégtakaró olvadása, nem nõ az óceánok sótartalma, nem csökken az üvegházgázok kibocsátása és nem fagy meg újra Szibéria mocsárvidéke. Ezt értettem a nyitott szemmel való járáson - a tények tények maradnak.
"Már régen nem arról folyik a vita, hogy van-e változás, ezt már az ENSZ különbözõ szakbizottságai is tényként kezelik, hanem arról, hogy ez milyen mértékü és hogy ebben mekkora hányadot képvisel az emberi tevékenység."
Ez szinte teljes egészében megegyezik azzal, amit Te írtál, így nem értem, hol kerülök magammal ellentmondásba. Természetesn lehet cáfolni a különbözõ téziseket és lehet más véleménnyel lenni, ettõl azonban nem nõnek meg a gleccserek, nem fejezõdik be a sarki jégtakaró olvadása, nem nõ az óceánok sótartalma, nem csökken az üvegházgázok kibocsátása és nem fagy meg újra Szibéria mocsárvidéke. Ezt értettem a nyitott szemmel való járáson - a tények tények maradnak.
Hoppá.. elfelejtettem valamit... nem a bolygót kell megvédeni, hanem arra kell figyelni, hogy a változás az ember által élhetõ szinten belül maradjon.
A bolygó idõvel visszatér az egyensúlyi helyzetbe (mindegy ki,mi okozta a változást), csak kérdés, hogy a visszabillenés mibe kerül az emberiségnek.
Nem a bolygót pusztitjuk el, hanem magunkat, ha igazak az ember éghajlatváltoztatására vonatkozó elméletek, akkor is.
A bolygó idõvel visszatér az egyensúlyi helyzetbe (mindegy ki,mi okozta a változást), csak kérdés, hogy a visszabillenés mibe kerül az emberiségnek.
Nem a bolygót pusztitjuk el, hanem magunkat, ha igazak az ember éghajlatváltoztatására vonatkozó elméletek, akkor is.
Abban igazat adok, hogy a felmelegedés ténye már-már elfogadható, a fõ vita itt azon megy, hogy ezt az emberi beavatkozás okozza-e lényegileg, vagy az csak egy elhanyagolható rész, és az egész folyamat természetes eredetû.
Noli, Nyuli: kicsit ellentmondásban vagytok így önmagatokkal is, mert azt hangoztatjátok, hogy nyitott szemmel kell járni a világban és toleránsnak kell lenni a más gondolatokkal szemben is. Ezzel szemben szinte "hisztérikusan" elutasítjátok azt, ami nem a ti (most elfogadott, divatosstb.) gondolatmenetetek szerint hangzik el.
Szerintem az a jó, ha minden elméletnek megvan a maga "elle-elmélete" mert csak így lehet rálátásunk a probléma és az elmélet gyökerére, folyamatosan felülvizsgálva minden egyes új eredményt.
Einstein mondta: Végtelen számú kísérlet sem igazolhatja az elméletemet, viszont már egyetlen is képes megcáfolni azt.
Azaz amellett, hogy szépen építgetjük a bizonyítékok alapján a saját, a valósághoz legjobban illeszkedõ modellünket, mégis leginkább a cáfoló bizonyítékokat kell keresnünk. Ezért érdemes minden, akár ellentmondó véleményt elolvasni, nem egy kézlegyintés mellett, cinkos összekacsintással elintézni.
Szerintem az a jó, ha minden elméletnek megvan a maga "elle-elmélete" mert csak így lehet rálátásunk a probléma és az elmélet gyökerére, folyamatosan felülvizsgálva minden egyes új eredményt.
Einstein mondta: Végtelen számú kísérlet sem igazolhatja az elméletemet, viszont már egyetlen is képes megcáfolni azt.
Azaz amellett, hogy szépen építgetjük a bizonyítékok alapján a saját, a valósághoz legjobban illeszkedõ modellünket, mégis leginkább a cáfoló bizonyítékokat kell keresnünk. Ezért érdemes minden, akár ellentmondó véleményt elolvasni, nem egy kézlegyintés mellett, cinkos összekacsintással elintézni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-07-02 11:26
Szabályzat