Időjárási visszatekintő

Nem is kell minden vakondtúrásra tenni, olvass figyelmesebben, egy szóval sem írtam ezt, sõt!
Pont azt írtam, hogy amennyi most van, annyiból bõségesen lehetne dolgozni, ha az adatokat megfelelõen kezelnék és értékelnék ki.
Pl. volt a lenti, letenyei és nagykanizsai met.állomás azonos idõszakban egyszerre, tökugyanolyan fekvésben, nagyjából tökugyanolyan értékekkel, minek 3 ugyanazt mérõ állomás egy 25 km sugarú körben?
Pazarlás!
Elég lett volna 1 is, a másik 2 állomás telepítési és fenntartási költségeit meg lehetett volna spórolni.
Vagy pedig ésszerûen elhelyezni õket.
Ahol most vannak ott vannak, ott kell elfogadni õket, ez van, csak tudni kellene, mit miért mennyire meddig hogyan honnan merre mérnek.
Tökéletes állomáshálózat nem létezik, olyat nem lehet létrehozni, éppen amiatt a bõdületes különbségek miatt, amik megvannak.
De éppen emiatt nem lett volna szabad olyan hanyagul és ("...és jólöltözötten, hát
Induljon a banzáj!
Essen szét a ház!
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!") mindenféle szakmai megfontolás nélkül kezelni az adatokat, mert mint ahogy írtam régebben, több évvel ezelõtt:
"A változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok hõmérsékletei és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek hõmérsékletei között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

Igazságod vagyon, de nem lehet minden vakondtúrásra hivatalos mérõállomást telepíteni. Ha nálam tennél 20 helyre a település külterületeit is beleértve én mutatnék másik 15 - öt, és jönnék röhögve az adatokkal, ide miért nem tettél...Ezt nézd! Csak pár példa: Egyazon fekvésû, nagyjából ugyanolyan tszf. magasságú két helybõl az egyiket jóval többször leperzseli a fagy , mint a másikat...A városban van elnevezés a hideg, és meleg oldalra, pedig a fekvése ugyanaz gyakorlatilag, a szintkülönbség max. 6 - 8 méter (Ez már másik példa). Mi lehet az ok? Arra tudok gondolni, hogy a kicsit alacsonyabb hely egy hideg lefolyás, ami a másikat nem, vagy kevésbé érintett. Azt hiszem mindenki tudna példákat sorolni , legalábbis az olyan térségek amelyeknek némileg tagoltak a domborzati viszonyai. A megközelítésem mezõgazdasági jellegû volt, számtalan megközelítése lehet e dolognak. Még annyit, hogy nemigen foglalkozom mérésekkel alátámasztott mikroklíma kutatással, elég beszédes tud lenni az is , amit szemrevételezéssel meg lehet állapítani még egy amatõr számára is.

Így van, elsõ lépésnek tökéletes lenne, illetve lett volna!
Csak egészen minimálissal többet kellett volna odafigyelni rá.
Az összes állomás adatát beledobni egy kalapba, mindegyik adathoz színt rendelni és ezeket egy térképen megjeleníteni, leírásokat készíteni, és ezt komolyan venni olyan õrületes különbségek mellett, mint amiket az ember tapasztal, szavakkal ki nem fejezhetõ szakmaiatlanság.
Sõt, szerintem ebbõl a jelenlegi állomáshálózatból is lehetne egy olyan országos klímaleírást készíteni, ami megfelel a valóságnak, csak ahhoz minden állomás adatait annak karakterisztikája alapján kellene kezelni, és olyan rendszerességgel, olyan módszerességgel figyelni és elemezni, mint ahogy pl. én évek óta teszem.
Errõl a témáról 100 oldalakat lehetne írni, annyi érdekes, és egyben meglepõ kapcsolódási pontja van más témákhoz (gazdaság, társadalom, stb.), hogy hihetetlen. És ennek a témának a kutatása nem kerülne sok pénzbe, fõleg, hogy arról szól, arról a néhányszáz méteres levegõrétegrõl, amiben élünk, ami számunkra a legfontosabb.

Sziasztok!

A Tél közepén egy kis visszatekintõ a Felhõszakadárok 2010-es pillanataira.
Soha rosszabb zivatarszezont!

Link

Persze, az országos rekordok szempontjából is az lenne a jó, ha minden településen lenne egy, a nagyobbakon több állomás is. De ennek a töredéke, ami esetleg megvalósítható. De minimum az lenne a jó, ha a hõmérséklet-mérés is a csapadékmérõ hálózathoz hasonló lefedettséggel lenne. Itt a Kelet-Mecseknél csupán Mázán mérnek hõmérsékletet, csapadékot viszont Kárászon, Mázán, Váralján, Mecseknádasdon és Pécsváradon is (OMSZ). Ebbõl látszik, hogy a hegység szépen körbe van rakva, de talán még jobb lenne, ha a K-Mecsek közepén a Kisújbányai-medencében Kisújbányán is lenne egy állomás 400 m tszfm felett. Csapadék és mivel fagyzugos hely, hõmérséklet szempontjából is érdekes lehetne. DNy-on Nagykanizsa és Iklódbördõce között is akadnának fagyzugos falucskák biztosan, pl. Maróc.

Nekem is az volt a véleményem régebben,hogy a pápai reptér és a nyárádi automata nem reprezentálja Pápa idõjárását.De valójában a klímakutatásnak az kell,hogy Pápa földrajzi térségének milyen az idõjárása ill. klímája.Ugyanakkor a körzeti idõjárásjelentésben furcsa lenne az,ha Pápára szakadó esõt adnak,holott süt a nap - csak éppen Nyárádot vagy a repülõteret elérte egy zivatar valahány km-re innét.Jó lenne,ha a nagyobb városok belsejében is lenne egy észlelés,mert az ott lakókat nem a 10 km-re arrébb tapasztalt dolgok érdeklik.Szerintem nem kell (persze ha lenne annyi pénz - és nem milliárdosok újabb milliárdjait gyarapítaná a nép - miért ne?) minden külvárosba,belvárosba,dombra meg fagyzugra,reptérre meg tópartra azért állomást tenni,mert eltérések lehetnek az adataikban.Szerencsére már tudjuk,hogy a domb,aszfalt,tópart stb. bizonyos idõjárási helyzetekben más hõmérséklettel bír.Azért nem kell milliárdokat kidobni,hogy ezt nap mint nap bebizonyítsuk.

Ilyenkor szokta mondani Floo (és talán fogja is hamarosan ), hogy az egész mérési rendszer úgy lenne korrekt, ha az ország minden területén lennének városi, külterületi, völgyi, dombi állomások egyaránt, és mindenhonnan csak az azonos csoportba tartozókat hasonlítanánk össze egymással. De hát a világ nem ilyen tökéletes, úgyhogy jelenleg be kell érnünk ezzel a rendszerrel.

Városon belül városrészek vannak, a térség alatt természetesen a településeknél eggyel nagyobb nagyságrendet értek. Saját példámnál maradva térség pl. a Hajdúhát, Bihar, vagy éppen a Nyírség.
Várom az eredményeket nagy érdeklõdéssel!

Milyen térségrõl beszélünk? Miskolcon kivüli részek, vagy városon belüli térségek? Amugy meg lesz egy városklima kutatás, abból ki fog derülni minden

Ezt tiszteletben tartom mint magánvéleményt, noha egyet nem értek. Ami egy nagyváros 60 %-ára nézvést reprezentatív, az a térségre egyáltalán nem lesz az, vagy csak különleges esetekben. (Hozzáteszem, Miskolc és az Avas esete elég különleges.)Ez pedig erõsen korlátozná az adatok hasznosíthatóságát, gondoljunk csak a modellekre. A város klímájának jellemzésére a városklíma-állomások szolgálnak. No meg a lelkes amatõrök mérései.

Ha már magánvélemények, én személy szerint örülök neki, hogy a reptéri mérések az adott földrajzi viszonyok között nem reprezentálják Debrecen városklímáját.

Én reprezentatív alatt azt értem ami legalább a város 60%-ra igaz, na most ez egyáltalán nem.

Ez a délies "hegyalja" hatás, minden évszakban van + hozadéka. A nem messze fekvõ Tisza menti térség is hidegebb. Télen ritkább a zord hideg, lefolyik az alacsonyabban fekvõ területekre. A nyolcvanas évek egy sokévi átlag térképén Eger rendesen be van ágyazva a Bükk magasabban fekvõ hõmérsékleti izotermái közé, holott a térség nagy része enyhébb, mint a környezõ mélyebben fekvõ területek. Településemen is érvényesül ez a hatás a környék alacsonyabban fekvõ területeihez viszonyítva.

Ezzel ismét felmerül az örökzöld kérdés, mit is kell egy állomásnak reprezentálnia... A közvetlen mikrokörnyezetét, a körülötte fekvõ nagyobb térséget, netán a legközelebbi lakott település klímáját?
Természetesen költõi a kérdés.

Most igen jó példa játszódik le, hogy miért nem reprezentatív az Avas mint állomás. Fent 6 cm hó, lent semmi.

Két nap alatt az idõjárás megadta a választ a kérdésemre:
Nem egy intermezzo,hanem makrováltás ment végbe a karácsonyi markáns hidegfronttal.Ez volt a záróakkordja már bizonyosan egy 15 hónapos rendkívüli idõszaknak.Kiderült,hogy napokig nem lesz különösebben nagy csapadék vagy vihar stb.Így egy hónapot országszerte meghaladja 3 nap múlva a kevés csapadékú ,viharmentes idõjárás.(itt nyugaton már a Karácsony is csak szelet hozott és dec.19. óta alig 12 mm csapadék esett)Ilyen hosszú nyugalom az elmúlt 15 hónapban nem volt,így ezt már egy fordulatként értékelem,nem egy pár hetes megingásnak.Már látok reményt a belvízhelyzet konszolidálódására.
Január elsõ két dekádja 2 fokos pozitív anomáliát és itt 10 mm csapadékot hozott,mindössze(kétszer) lepelnyi hóval.3 téli nap lett,viszont 12 fagyos és 11 ködös.A Tmax 20 nap alatt itt 13,1 fok,a Tmin -8,3 fok.

Éppen egy hónapja itt a környéken olyan száraz idõ volt amihez hasonló az elmúlt majdnem két évben nem nagyon volt.Dec.19-jan.18 közt Cseszneken 7,9 mm, Pápán 11,1 mm csapadék hullott.Hasonló,ezt közelítõen száraz volt 2010. márciusa, amikor Cseszneken 15,3 Pápán 11,2 mm hullott.Ennél keményebben száraz 1 hónap 2009. áprilisa volt utoljára,Cseszneken 2, Pápán 7,5 mm-el.
Jótékony volt az elõzõ 15 hónap rekordcsapadéka (Csesznek 1428,7mm,Pápa 1077,4 mm)után a január eddigi 3,8 ill. 8,1 mm csapadéka(bár 2009.jan.20-ig Cseszneken szintén csak 6 mm esett,aztán bõdületes havazásokból 76,1 mm lett a hónap.).
Sajnos most esik az esõ és gyûlnek a milliméterek,így lehet,hogy nem egy szárazabb periódus elején vagyunk,hanem egy száraz intermezzo végén ? Nem jó elõjelek vannak a belvizektõl és földcsuszamlásoktól tartó háztulajdonosok számára. [esõ]

Én nem olvastam flooék tanulmányát, de 2-3 kulcsszóra rákerestem, és ha már a témához kapcsolódik:

Azt írja:
" Eger becsült középértéke 2000-2006-ig: 10,5 körül, kevéssel afelett "
.........
"Ebbõl a felsorolásból is látszik, hogy az észak-magyarországi Eger és térségének középértéke vetekszik a dél-baranyai, melegnek és napfényesnek mondott Sellyéével, illetve jóval magasabb a zalai állomásokénál. Az adatok egyértelmûen arról árulkodnak, hogy a Heves megyei állomás jó fagylefolyású ponton van."

Na most, hogy miért árulkodnak az adatok egyértelmûen (?) errõl, azt nem tudom, mert az Eger alatti, még észak-magyarországi Kompolt és Jászapáti éves középhõmérséklete ez idõ alatt 10,5°C, ill. 10,6°C.

Az egyértelmûség kedvéért gondolom, javítva lesz a "valóság tükrében" c. tanulmányban.

Akkor viszont én is mondanék valamit

Az elsõ és legfontosabb: A saját mért értékeidet hasonlítottad össze eddig is az avasival, ezért bátorkodtam én is ugyanezt tenni. (Ill. azt hittem, hogy a te 2010-es adataid is "közel hitelesnek" tekinthetõek. .

2. Hogy mikor hol van melegebb vagy hidegebb és fordítva...nos, ezekre lehetne kiragadni példákat, mindkettõre találnánk is dögivel, ezért érdemes akkor már inkább nagyobb intervallumban mért értékekkel operálni.
Az éppen aktuális mért értékek nyilván az állomás környékére a leginkább reprezentatívak, mi sem természetesebb ennél. Az állomás pedig már 1989-tõl ott van az Avason, talán ideje lenne már ezzel megbékélni, fõleg, hogy mást úgysem lehet tenni.
Azt viszont nem gondolnám, hogy annyira felülreprezentálná -átlagban- a várost és környékét.

(Most néztem, a múlt évben pl. Snowhunter is (mondhatni elég alacsony fekvésben, a 4000-4500 lelkes Mályiban) tizedre ugyanannyit mért éves átlagnak, mint amennyit az avasi állomás.)
Floo is sokszor jött a múlt évben a csillagdai minimumokkal, amelyek ha éves közepet vizsgálunk, hiába voltak jók, a maximumai ugyanis eléggé alacsonyra sikeredtek.
Ebbõl aztán az sült ki, hogy a 2010. évi középhõmérséklete tizedre megegyezett a sokat szidott iklódbördõcei állomáson mérttel:
2010:
Iklódbördõce: 9,8°C
Becsehely, csillagda: 9,8°C
Vagy ott van a zalaegerszegi dombi OMSZ állomás: 9,8; Szombathely: 9,7. Tavalyelõtt is ennyi volt a különbség, csak fordított sorrend alakult ki a kettõ között.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy dombon nem lehet magasabb- jóval magasabb, alacsonyabb- jóval alacsonyabb közepet mérni, csak éppen a dolog összetettségébõl adódóan kerülni kell a leegyszerûsítéseket és az általánosításokat.
Ezt most nem kifejezetten neked jegyeztem meg.
Az a jó a mikroklímában, hogy ezerféle kombinációja van a különbözõ paramétereknek és ebbõl kijön a millióegyféle mikroklíma "fülke". Viszont ettõl szép a téma.

Megkaptam ma az Adukövizigtõl Kunszentmiklóson mért csapadék adataikat 2010-bõl, napi szintre lebontva.
A csapadékot Hellmannal mérik, tõlem, mintegy 1400 m-re légvonalban:Link
Az általam mért éves csapadék mennyiség 805.1 mm, az õ méréseik szerint 814.4 mm.
Az én adataim a KW9015 csapadék mérõvel mért adatok.
Úgy gondolom, ez elég jó próbája a csapadékmérõmnek.

Megkaptam még tõlük Kunbaracs, és Dunavecse 2010-es T min/max adataikat is, sajnos Kunszentmiklóson léghõmérsékletet nem mérnek.

Egyezzünk ki egy döntetlenben!

Cikk-archívum az 1984-es hóviharról : Link

"A bajai úti meteorológiai állomástól kapott információ szerint tegnapelõtt, csütörtökön este 9 órakor mérték az elsõ széllökést. A legerõsebb éjjel kettõkor volt, amikor 105 kilométert jeleztek a mûszerek. (...) Mindössze hét kilométer hiányzott az orkánkategóriától! A hó éjfél után pontosan 68 perccel kezdett esni. Nem sokkal ezután 200 méterre csökkent a látótávolság. A szél átlagsebessége 60 kilométer volt óránként."

"Sajnos, a mentõk munkáját is nehézzé tette a szél és a hó. (...) A mentõszolgálat megyei szervezete köszönetet mond a honvédség közremûködéséért. (...) A rendõrség (...) fokozott figyelmet kér a jármûvezetõktõl. (...) Gajdán István, a Csongrád megyei Sütõipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy az áramszünet miatt kisebb-nagyobb fennakadás volt a termelésben, de ezt pótolni tudják. A legnagyobb gondot a szállítás jelenti. (...) Kovács János, a Démász szegedi üzemigazgatója elmondta, hogy az üzemzavarok a hófúvás miatt keletkeztek. A transzformátorokba bekavarta a szél a havat, amely zárlatot okozott. (...) A város határában Sándorfalva és Szeged között leszakadt a Baks felé vivõ 20 kilovoltos távvezeték."

"Tovább tombolt a hóvihar tegnap az ország déli területén, különösen súlyos a helyzet Csongrád és Békés megyében. A hó- és szélviharban gépkocsik ezrei akadtak el, mentésük még a lánctalpas jármûvekkel is nehezen haladt "

(delmagyar.hu)

Naigen, örök szabály(nak kellene lennie): addig hõmérsékleti értéket, vagy bármilyen meteorológiai elemet, adatot, adatsort nem hasonlítunk semmihez és nem használjuk fel semmire, amíg nem tudjuk, hogy azt mi, ki, mikor, mennyire, miért és hogyan, illetve hol, milyen magasan, milyen fekvésben és milyen hõszennyezés mellett stb., stb. mérte.
Csak úgy egy egy az egyben, szárazon, gépiesen csak félrevezetés van belõle.

Én nem tartom kizártnak, hogy nagyobb a domb szerepe, mint a városhatása, de egészen biztos, hogy nem kisebb.
Nézzük a 2009 december 21-re virradó éjszakát.
A lõrinci állomáson az éjszaka második felében déli-délkeleti-keleti szél fújt, tehát hõszennyezést a lehetõ legminimálisabbat kaphatott (legalábbis ahhoz képest, mint ha északnyugat felõl, a város felõl fújt volna).
Mégis a maga -17 fokos minimumával 6 fokkal enyhébb volt ott Link , mint a környezõ sík és völgy -23-24 fokos értékei.
Ezt a 6 fokot az a kis púp csinálta.
Nappal meg majdnem ugyanannyi, mint lent, minimálisabban lehet csak hidegebb, bár mivel egy kis tisztáson van lényegében a mérõmûszer, talán van is olyan nappal, mint a kakucsi állomás.
Viszont éjjel sokkal melegebb, tehát biztosan sokkal magasabb középértéke van a lõrinci állomásnak, mint a kakucsinak, ha sok derült idõszak van egy adott évben, akár még 1,0 fokkal magasabb közepet is mér szerintem.
De átlagban 0,5-1,0 fok közötti lehet a különbség.
Ebbõl jórésze a kiemelt pozíciónak köszönhetõ.

Béla, én azt mondtam, hogy ÉNY felõl jött a viharciklon és félig igazam is van.

Köszi a visszatekintést erre az emlékezetes helyzetre! Látod : mondtam én,hogy az nem genovai,hanem Dél-adriai volt! Azokból párszor kaptunk már nagy havat.

... február 10-én.

Trento, a 84-es viharciklon február 5-6-án mélyült ki Izland(!!) felett. Február 8-án Skandinávia felett kettévált, majd 9-én hirtelen teknõvé alakulva berántotta a sarkvidéki légtömegeket egészen Szicíliáig. 9-én ez generált egy nem Genovai, hanem egy példátlan Dél-Adriai mediterrán ciklont. 10-én a teknõt egy nyugatról benyúló anticiklon kettévágta, a Dél-Adriai ciklon pedig kimélyült. Ez a Dél-Adriai ciklon Görögország fölé helyezõdött, és együtt az elõbb említett blokkoló anticiklonnal közös áramlási rendszerükben viharos sebességgel zúdúlt be ÉK felõl a hideg levegõ. (Szegeden ekkor volt a nevezetes hófúvás)

Most mondok valamit, teljesen hivatalosan most mérek januártól, mivel most sikerült hivatalos árnyékolót beszereznem. Azt viszont te se hiheted, hogy amit az Avason mérnek az reprezentatív lenne Miskolc nagy részére, mert nagyon nem az. A 95% meg egyáltalán nem tulzás, hiszen 5%-nál többen nem lakhatnak az Avas tetõ és környékén. Mondok egy példát, fent köd van, itt meg nincs. Ez mind befolyásolja a T-t meg a jelenidõt is.

Ime, itt van a beigért második videó: Link (az egy látványos visszatekintõ a 2010-es év konvektiv eseményeire (Nagyváradon) c. rész folytatása)


A könnyebb áttekinthetõség kedvéért:

Link (elsõ rész)

Link (második rész)

A "múltkor" meg nálad volt +2, az Avason meg -2.
Az Avason mért középhõmérséklet 2010-ben: 9,7 v. 9,8°C.
"Nálad": 10,8°C.

A 95% meg ugye enyhe túlzás..

Egy közel sík területbõl emelkedik ki a lõrinci púp, a 140-es állomásmagassághoz képest a sík arrafelé az állomás közvetlen közelében 120-130 méteres magasságban van, távolabb már vannak 105-110 méteres magasságok, ami az éjszakai hõmérsékletek tekintetében komoly kiemelkedés, pláne nagyobb kiterjedésû, sík terület esetében.

A többit este, gurulok dolgozni.

Itt is teljesen más értékek születnének ha nem az Avas tetõn lenne a hivatalos mérés. Multkor is, nálam -2 fok volt, fent meg +2 fok. Miközben az emberek 95%-a lent él, nem pedig az Avason.

Való igaz, a lõrinci állomást annak idején sikerült a környék legmagasabb pontjára helyezni. Na nem valami nagy kiemelkedésre kell gondolni, ha valaki nem ismeri (az állomás magassága kb. 140 m, a környék ennél pár m-rel lejjebb van), de tény, ez valóban egy kis domb szerepét tölti be. Ezzel szemben Ferihegy viszonylag sík terület.

De hogy pontosan mekkora a városhatás, illetve a domborzat szerepe, ez egy nagyon érdekes kérdés.

Én nem csak a városhatást okolnám a 0,5-0,6 fokos különbségért, hanem azt is, hogy a a lõrinci állomás egy kis dombon van, ami valamelyest emeli a középhõmérsékletet a ferihegyihez képest is, meg úgy amúgy is.

Jó lenne,de csak akkor,ha nyernék egy millát gázra,kajára és egy hónapig nem hagynám el a várost,sõt a házat sem,munka helyett nézegetném hogyan esik a hó,ha elállt meg mennék lapátolni...

Nem, de jó lenne már egyszer egy olyan február megint. Nekem tetszene.

Bocs,próbálok tömör lenni. A két hozzászólásra egy választ írtam(télre,januárra,februárra összesítve). Persze attól,hogy a január közepe enyhe (elég sok ilyen lehetett 100 év alatt), még nem biztos,hogy 56-os vagy 29-es típusú február jön.

Azt írtam, hogy kicsit, a tél szó nem is szerepel benne, úgyhogy mivel januárról írtam abban a hozzászólásban, egyértelmû, hogy az 1956-os január a hasonló. Délen pedig van hasonlóság az akkori és a mostani közt. 1956 januárjában is volt egy hosszabb enyhébb idõszak, amikor 10°C-nál melegebb volt. Link

Valóban,már lehet siratni.A legutóbbi társalgó hozzászólások már a várt nagy hideg és hó bizonytalanodásáról szólnak .Bár már szerdától havasodó idõrõl szóltak a híradók is,de a modellek egyre csökkentik a hó mennyiségét [esõ] .Hó nélkül meg hideg sincs nagyon(többnyire).

Véletlenül rápillantottam 1911 jan-febr légnyomástérképeire.Januárban állati blokingok voltak,AC nyugaton,középen,északon.Visszanézve a csapadék és T adatokat,nálunk a mostani januárhoz hasonlóan kicsit az átlag felett volt a T,a csapadék sem nagyon esett a hónap folyamán.Aztán a február már hidegebb lett,fõleg keleten (Nyíregyháza -3,7) és a csapadék keleten már átlagos volt.Szerintem szép havas lehetett az idõ,de legjobban ez a helyzet tetszik.Elég vojejkovos idõszak lehetett:Link A február 16-ost nézzétek!

"Az idei tél és az 56-os aztán nem sokban hasonlít eddig."

Ezt ne nekem mondd, hisz nem én írtam.


"Mivel úgy látom akkor nem nagyon volt tél februárig,míg most decemberben volt egy 25-30 napos,így nem hiszem,hogy elsiratták már decemberben a telet a mostani télen."

De az utóbbi napokban már igen...

Egyre több az utóbbi idõben a köd errefelé.A csúcs (vagy egy évtizedes) ma volt,hisz egész nap 50-300 m körül volt a látótáv és a délelõtti -1,4-rõl csak 2,2 fokig melegedett fel du-ra (este még 6,7 fok volt !).Nagyon ritka jelenség volt régebben itt a köd,ha volt is csak órákig bírta néhány nap kivételével.Sûrû és zúzmarás meg csak szökõévente fordult elõ.Íme az 5 éves statisztika:
2006.6-12.hó 9nap
2007 : 12 nap
2008 : 14 nap
2009 : 21 nap
2010 : 31 nap
2011.jan.1-17. 9 nap
A tendencia egyértelmû. Most 17 nap alatt tudott annyi lenni, mint valaha 7 hónap alatt !

Az idei tél és az 56-os aztán nem sokban hasonlít eddig.A mostani december -4-0 fokai és a +2,7 fok köszönõ viszonyban sincsenek.Az eddigi januári -1- +3 fok már kicsit hasonlít a 0,6-ra,de ez még lehet 14 nap alatt +1-+5,de -3-0 fok is.Mivel úgy látom akkor nem nagyon volt tél februárig,míg most decemberben volt egy 25-30 napos,így nem hiszem,hogy elsiratták már decemberben a telet a mostani télen.

Ma reggel 7h-kor itt Váralján -1,6°C-ot mértem, a mányoki automata -1,4°C-ot. Minden fagyott volt és vastagon deres. Ez eddig oké. 8h-kor a mányoki automata 6,8°C-ot mért. Á, biztos rossz mérés! (gondoltam). Kimentem, megnézni, nálunk mennyi: 6,3°C. Semmi jég és dér. 1h alatt 7,9°C-kal lett melegebb. Eközben (8h-kor) Mázánál a vasútállomásnál minden fagyott és deres (és utána is Császta, Szászvár, Vékény... végig). Meg tudná valaki magyarázni, hogy lehetett ez?
Szemléltetésképp: Link
Méretaránynak: Váralja 3 km hosszú

Na hát ha a február is olyan lenne aztán, mint 1956-ban, azt hiszem, azt sokáig megemlegetnénk!
Bp-Lõrincen akkor -8,4 °C volt a havi közép, az egész hónap hótakarós volt, több napon át 30-40 centiket mértek.

Az a szezon pl. egy nagyon jó minta lehet arra, hogy kár a telet korán elsiratni:
- december: 2,7 °C
- január: 0,6 °C
- február: -8,4 °C
- március: 2,2 °C

Félidõben 2,3°C-os az idei január. A második fele valószínûleg leljebb viszi az átlagot. Kicsit hasonlóan alakul az idõjárás, mint 1956-ban.

Azért, hogy ne mindig a változó mértékben városhatás alatt álló Budapest-Lõrinc legyen az etalon, most következzenek Budapest-Ferihegy 2010-es hõmérsékleti átlagai. Az adatok a METAR táviratokból származnak, vagyis a számítás mindig egészre kerekített értékekbõl történt. A pontosság növelése végett ezért kiszámítottam mind napi 24, mind napi 48 adatból a közepeket, de számottevõ eltérés a két adatsor között nem mutatkozik.

- január: -2,4 °C
- február: -0,1 °C
- március: 5,7 °C
- április: 11,0 °C
- május: 15,5 °C
- június: 19,5 °C
- július: 22,9 °C
- augusztus: 20,4 °C
- szeptember: 14,4 °C
- október : 7,9 °C
- november: 7,4 °C
- december: -2,3 °C

- éves: 10,00 °C

Bp-Lõrinc éves középhõmérséklete napi 4 adatból számítva, korrigálva 10,56 °C lett, vagyis mintegy 0,5-0,6 °C-t tett rá a városhatás.

Ime, itt van a beigért videó: egy látványos visszatekintõ a 2010-es év konvektiv eseményeire (Nagyváradon).

Link (elsõ rész)

Az érdeklõdõk, kíváncsiak most már - nem csak a grafikonos formában hanem - a havi adatsorokat is elérhetik honlapomon 2008-ig visszamenõleg. pld.: Link

Éppen eltelt a 3 téli hónap 90 napjából 45,a januárnak meg fele.Egy kis összegzés:

--december-- január--tél eddig
Hótakaró 15 nap--0 nap--15 nap
Csapadék 42,3mm--7,6mm--49,9 mm
Tközép -0,3 fok--+1,5 fok-- +0,3 fok
Téli nap 17 nap--3 nap-- 20 nap
Fagyos nap 26 nap--9 nap-- 35nap
Zord nap 4 nap--0 nap-- 4 nap
Tmin -11 fok---8,3 fok-- -11 fok

Ennyit a statisztikáról.Összevetve a tavalyi téllel kb. ugyanott állunk a tél elsõ felét illetõen.Akkor a január volt a hidegebb,de a -17,5 fokos Tmin mégis decemberben volt.Jóval több volt a csapadék akkor,de hó kb. ugyanannyi volt és a hótakarós napok száma is hasonló.Eddig ez a tél semmi különös keménységet itt nem hozott ,az évtized telétõl is fényévekre van,az adatokból gondolom mindenkinek világos.

Beszéltünk különféle jelzõjû telekrõl ill. a hõmérséklet alapján jellegzetes görbékrõl (eleje,közepe,vége télies,zord,enyhe vagy tavaszias.Tavaly a dec. felemás volt (hideg havas és enyhe,tavaszias periósusok,a január végig hideg és havas jobbára.A február eleje hideg,havas,majd nagy enyheség,kicsit átlag felett zárt.Most a dec. változatos,havas,csapadékos és átlag alatti,inkább télies.A január hótlan,száraz,kezdeti hideg napok után összességáben enyhe.Folytatás...?
Hogy mi a télies és mi a tavaszias idõ? Ez is felvetõdött kérdés,mint az,hogy mi számít a statisztikusoknak fehér karácsonynak ? Mivel nálunk országosan 0 fok körül van a téli hónapok középhõmérséklete(+1-1,0 ) egyszerû a képlet: ha 0 alatt van >2 fokkal télies,ha >2 felette már enyhe,ha 0 körül,akkor átlagos.Ehhez jöhetnek még jelzõnapok(téli,zord,hótakarós),hisz hiába van egész nap -2 fok,ha egy szem hó sincs.Ugyanakkor hiába van 10 cm olvadó hó,ha +5 fok van.Így szemlélve a december télies volt (3-4 napos szünetektõl eltekintve),de a január havas,zord és hideg napok nélkül már az enyhe vagy kora tavaszi kategória.