Meteorológiai esélylatolgatások
Ebben igazad van, de szerintem nem teljesen ugyanarról beszélünk. Én nem említettem, hogy hogyan alakult ki a mocsárhelyzet, hanem amikor már kialakult, akkor nem mindegy, hogy nedves-e a levegõ. A mocsárhelyzet a nedvességtõl függetlenül is kialakulhat (bár tényleg jobban szeret nedves légtömegben kialakulni), a nedvesség a benne lévõ zivatarok erõsségét befolyásolja elsõsorban.
Egy adott terület körül, ha ott éppen bárikus mocsárhelyzet van, biztosan nincs nagytérségû áramlás, e nélkül pedig nem szállítódik nedvesség az adott területre.
Szárazabb légtömegben a bárikus mocsárhelyzetben kialakuló zivatarok szeretnek nagy
szélviharokat és nagyméretû jegeket produkálni. Tavaly, amikor extrém nagy volt a nedvesség, a zivatarok nagyon nagy többsége ehelyett a felhõszakadásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az elõbbi két heves esemény akkor jelent meg, amikor a középsõ légréteg a nyár közepén egy átmeneti kisebb makrováltás miatt kiszáradt. Az alacsony szintû nedvesség megmaradása miatt a zivatarok száma és erõssége nem csökkent. Az is megfigyelhetõ volt (bár ennek okát nem tudom), hogy a nyár elsõ felében a nagy villámintenzitású zivatarok rengeteg felhõvillámmal voltak jellemzõek, míg attól a váltástól kezdve a lecsapókat szóró zivatarok váltak gyakoribbá.
Bár ez visszatekintõ is lehetne, azért is írtam, hogy amikor zivataros helyzeteket latolgatunk, érdemes az elõzményekre odafigyelni, hogy milyen heves események várhatóak nagyobb valószínûséggel. A 20-ától kezdõdõ idõszakban én a heves szélviharokkal járó zivatarok felbukkanását várom nagyobb valószínûséggel. De igazából ezt csak a rövidtávban és a riasztásokban lehet igazán elõrejelzni, ilyen távlatból azért necces.
Egy adott terület körül, ha ott éppen bárikus mocsárhelyzet van, biztosan nincs nagytérségû áramlás, e nélkül pedig nem szállítódik nedvesség az adott területre.
Szárazabb légtömegben a bárikus mocsárhelyzetben kialakuló zivatarok szeretnek nagy
szélviharokat és nagyméretû jegeket produkálni. Tavaly, amikor extrém nagy volt a nedvesség, a zivatarok nagyon nagy többsége ehelyett a felhõszakadásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az elõbbi két heves esemény akkor jelent meg, amikor a középsõ légréteg a nyár közepén egy átmeneti kisebb makrováltás miatt kiszáradt. Az alacsony szintû nedvesség megmaradása miatt a zivatarok száma és erõssége nem csökkent. Az is megfigyelhetõ volt (bár ennek okát nem tudom), hogy a nyár elsõ felében a nagy villámintenzitású zivatarok rengeteg felhõvillámmal voltak jellemzõek, míg attól a váltástól kezdve a lecsapókat szóró zivatarok váltak gyakoribbá.
Bár ez visszatekintõ is lehetne, azért is írtam, hogy amikor zivataros helyzeteket latolgatunk, érdemes az elõzményekre odafigyelni, hogy milyen heves események várhatóak nagyobb valószínûséggel. A 20-ától kezdõdõ idõszakban én a heves szélviharokkal járó zivatarok felbukkanását várom nagyobb valószínûséggel. De igazából ezt csak a rövidtávban és a riasztásokban lehet igazán elõrejelzni, ilyen távlatból azért necces.
Egyetértek azzal, hogy a nedves talaj erõsítheti a bárikus mocsárhelyzetet. Annak az esélye viszont szinte nulla, hogy egy felálló bárikus mocsárhelyzet a száraz talaj miatt ne jöjjön létre. Hiszen ez a nyomási elrendezõdés valójában alapvetõen nedves légtömegekben alakul ki, amelyek páratartalma javarészt nem helyi eredetû.
A tipikus bárikus mocsárhelyzeteket megvizsgálva az látszik, hogy a Kárpát medence feletti légtömegek valójában óceáni eredetûek ilyenkor is, csak sok irányváltással és meglehetõsen lassan érik el hazánkat.
A tipikus bárikus mocsárhelyzeteket megvizsgálva az látszik, hogy a Kárpát medence feletti légtömegek valójában óceáni eredetûek ilyenkor is, csak sok irányváltással és meglehetõsen lassan érik el hazánkat.
ECMWF szerint a jelenlegi félblocking a jövõ héten északi zonalitássá fajul, az áramlási vonalak Labradortól a Kola-félszigetig szelik át az óceánt ill. Észak-Európát. Azonban ahogy mostanában lenni szokott, a nyugati légmozgás nem tart sokáig: már 21.-én kezd az áramlás meridionálisra fordulni. Skandinávia fölött, ill. Izlandtól nyugatra ciklon mélyül ki, Izlandnál gyenge magasnyomás jelenik meg. A skandináv ciklon és az Izlandi AC közös áramlásában sarki hideglevegõ indul el a kontinens belseje felé. A hidegáramlástól nyugatra igen erõs anticiklon épül ki a Skandináv-félsziget és a Balti-tenger fölött. Ennek következtében a hidegáramlás keletre kényszerül, Oroszországon át halad a Fekete ill. a Kaszpi-tenger irányába. Végül az említett AC délkeletre helyezõdve Nyugat-Oroszország és Ukrajna fölé kerül.
Mi következik mindebbõl a számunkra? Az északi zonalitás ideje alatt fölöttünk anticiklon lesz, gyenge dny-i áramlással. A magas napállással párosult sok napsütés, ill. a magasban áramló meleglevegõ folytán a hét közepe felé koranyári idõ ígérkezik. A hétvége idõjárása a délkelet felé törõ sarki légtömegek miatt már sokkal bizonytalanabb. A modell nem elsõ alkalommal mutatja, hogy a hideg zöme a Kárpátokon kívül, a Keleteurópai-síkság felé tart. De az is látszik, hogy az AC déli peremének ék-i áramlása valamennyit szinte biztos behoz az országba. A kérdés: mennyit?
Itt két véglet lehetséges: a május elejihez hasonló száraz hidegbetörés talajmenti fagyokkal, ill. az észrevehetetlenül gyenge hidegadvekció. A látott képek alapján az elsõ lehetõséget elég valószínûtlennek gondolom. Azonban legalábbis a hét közepihez viszonyítva valamennyivel hûvösebb idõ néz ki a hétvégére. A lehûlés -már amennyiben jön- szárazon, vagy nagyon kevés esõvel érkezik.
Ezúttal megnéztem a GFS-t is, méghozzá annak 192 órán túli részét. Az ûrtávlat miatt a látott dolgok a helyükön kezelendõk, bár amit mutat, az a mostani felállás egyenes folytatásának tekinthetõ. Szinte végig anticiklonális híddal számol a modell, mely a Brit-szigetektõl az Urálig húzódik. Mi ennek az irdatlan magasnyomású övnek a déli peremén helyezkednénk el. 300 óra táján ez középen kettészakad, és az északatlanti hûvös légtömegek a nyugati AC fél elõoldalán utat találnak Közép-Európába. Ugyanakkor az is látszik, hogy Észak-Afrikának és a Közép-Keletnek Salo által hiányolt bemelegedése az idõszak legvégén erõteljesen beindul. Különösen a Kaszpi-tó térsége melegedik fel nagyon. Ezek az adatok az európai monszun beindulása elõtti állapotot mutatnak. Ha a fenti forgatókönyv fog érvényesülni, úgy a május második fele elég száraz lesz, de június elejére nedvesebbre fordul az idõ.
Mi következik mindebbõl a számunkra? Az északi zonalitás ideje alatt fölöttünk anticiklon lesz, gyenge dny-i áramlással. A magas napállással párosult sok napsütés, ill. a magasban áramló meleglevegõ folytán a hét közepe felé koranyári idõ ígérkezik. A hétvége idõjárása a délkelet felé törõ sarki légtömegek miatt már sokkal bizonytalanabb. A modell nem elsõ alkalommal mutatja, hogy a hideg zöme a Kárpátokon kívül, a Keleteurópai-síkság felé tart. De az is látszik, hogy az AC déli peremének ék-i áramlása valamennyit szinte biztos behoz az országba. A kérdés: mennyit?
Itt két véglet lehetséges: a május elejihez hasonló száraz hidegbetörés talajmenti fagyokkal, ill. az észrevehetetlenül gyenge hidegadvekció. A látott képek alapján az elsõ lehetõséget elég valószínûtlennek gondolom. Azonban legalábbis a hét közepihez viszonyítva valamennyivel hûvösebb idõ néz ki a hétvégére. A lehûlés -már amennyiben jön- szárazon, vagy nagyon kevés esõvel érkezik.
Ezúttal megnéztem a GFS-t is, méghozzá annak 192 órán túli részét. Az ûrtávlat miatt a látott dolgok a helyükön kezelendõk, bár amit mutat, az a mostani felállás egyenes folytatásának tekinthetõ. Szinte végig anticiklonális híddal számol a modell, mely a Brit-szigetektõl az Urálig húzódik. Mi ennek az irdatlan magasnyomású övnek a déli peremén helyezkednénk el. 300 óra táján ez középen kettészakad, és az északatlanti hûvös légtömegek a nyugati AC fél elõoldalán utat találnak Közép-Európába. Ugyanakkor az is látszik, hogy Észak-Afrikának és a Közép-Keletnek Salo által hiányolt bemelegedése az idõszak legvégén erõteljesen beindul. Különösen a Kaszpi-tó térsége melegedik fel nagyon. Ezek az adatok az európai monszun beindulása elõtti állapotot mutatnak. Ha a fenti forgatókönyv fog érvényesülni, úgy a május második fele elég száraz lesz, de június elejére nedvesebbre fordul az idõ.
Így van.
A bárikus mocsárhelyzet egy nyomási elrendezõdés, kialakulásában a talajnedvesség nem játszik szerepet. Hogy hogyan alakul ki, lentebb írtam (én tartom, hogy ez gyakran visszatérõ folyamat lehet nyáron). A mocsárhelyzetben pedig, mint tudjuk, lokális (vagy mezo-) skálán alakulnak ki szét- és összeáramlási zónák. Az utóbbiakban a konvekciót segíti a konvergencia, mint egy kényszer. A talajedvesség itt jön be:
Minél nedvesebb a talaj, annál többet párologtatnak a növények, és ebben bizony igen nagy különbségek vannak; ez a nedvességkonvergencia mértékét is erõsen befolyásolja, valamint pusztán a több nedvesség az általa alacsonyabbra hozott kondenzációs szint segítségével nagy mértékben tudja növelni a labilitást.
Idén a konvektív események eddig szinte rendre csalódást keltettek (talán egy kivétellel). Meggyõzõdésem, mint ahogy pár esetben egyértelmûen ki is derült, hogy ennek egyik fõ oka a rendszeresen száraz alsó légréteg volt. Amíg ezen nem segít egy igen komoly, tartósan fennálló MNSZ, ami idehozza a Földközi-tengert, addig itt szerintem nem lesz jelentõs konvektív esemény. Ráadásul az állandó közeli AC-k miatt esélyünk sem volt tartós erõs DNY-i áramlásra sem eddig, nem hogy MNSZ-re.
A másik megfigyelésem, ami már globális téma:
Tavaly is és idén is tavasszal rendkívül gyenge az iráni minimum. Ez a már melegedõ Közel-Kelet és a még hideg Szibéria közötti hõkontraszt hatására alakul ki a tavasz második felében, és júniusban is még aktív. Erõs szívó hatása erõsíti a zonális áramlásokat Európa fölött. Ilyenkor ismét gyakori a viharciklon, mely a nagy szelet azonban nem az alacsony nyomása miatt, hanem gyors mozgása miatt hozza (szóval a nyomásemelkedés a HF mögött ekkor is gyors, csak más okból). Jellemzõje még, hogy a már meleg levegõre ráfutó hidegfront heves konvektív eseményeket tud produkálni. A májusi squall line-ok leggyakrabban ehhez az eseményhez köthetõk.
Minél jobban melegszik tavasszal a Közel-Kelet, annál erõsebb tud lenni ez a ciklon, és annál erõsebb Európában a zonalitás. A tavalyi és idei feltûnõ gyengesége következménye lehet annak, amit lász említett, hogy ezek a területek kevésbé melegednek most. Tavaly más volt a helyzet, a sokáig aktív Fekete-tengeri ciklonok ideje korán bemelegítették Szibéria déli részét, tehát szintén kicsi volt a hõkontraszt, ezért volt gyenge akkor az iráni ciklon.
Ha ez a helyzet marad, akkor idõjárásunk jellegében a nyárra nézve a mostanihoz hasonló lesz, meleg, száraz (azért a mostani 25-28 fokok a jelenlegi makrohelyzethez képest inkább átlagosnak mondhatóak, ám júliusban ugyanehhez a helyzethez a 35°C körüli Tmax értékek a szokásosak), olykor – bár nem a legütõsebb – konvektív eseményekkel tarkított.
A bárikus mocsárhelyzet egy nyomási elrendezõdés, kialakulásában a talajnedvesség nem játszik szerepet. Hogy hogyan alakul ki, lentebb írtam (én tartom, hogy ez gyakran visszatérõ folyamat lehet nyáron). A mocsárhelyzetben pedig, mint tudjuk, lokális (vagy mezo-) skálán alakulnak ki szét- és összeáramlási zónák. Az utóbbiakban a konvekciót segíti a konvergencia, mint egy kényszer. A talajedvesség itt jön be:
Minél nedvesebb a talaj, annál többet párologtatnak a növények, és ebben bizony igen nagy különbségek vannak; ez a nedvességkonvergencia mértékét is erõsen befolyásolja, valamint pusztán a több nedvesség az általa alacsonyabbra hozott kondenzációs szint segítségével nagy mértékben tudja növelni a labilitást.
Idén a konvektív események eddig szinte rendre csalódást keltettek (talán egy kivétellel). Meggyõzõdésem, mint ahogy pár esetben egyértelmûen ki is derült, hogy ennek egyik fõ oka a rendszeresen száraz alsó légréteg volt. Amíg ezen nem segít egy igen komoly, tartósan fennálló MNSZ, ami idehozza a Földközi-tengert, addig itt szerintem nem lesz jelentõs konvektív esemény. Ráadásul az állandó közeli AC-k miatt esélyünk sem volt tartós erõs DNY-i áramlásra sem eddig, nem hogy MNSZ-re.
A másik megfigyelésem, ami már globális téma:
Tavaly is és idén is tavasszal rendkívül gyenge az iráni minimum. Ez a már melegedõ Közel-Kelet és a még hideg Szibéria közötti hõkontraszt hatására alakul ki a tavasz második felében, és júniusban is még aktív. Erõs szívó hatása erõsíti a zonális áramlásokat Európa fölött. Ilyenkor ismét gyakori a viharciklon, mely a nagy szelet azonban nem az alacsony nyomása miatt, hanem gyors mozgása miatt hozza (szóval a nyomásemelkedés a HF mögött ekkor is gyors, csak más okból). Jellemzõje még, hogy a már meleg levegõre ráfutó hidegfront heves konvektív eseményeket tud produkálni. A májusi squall line-ok leggyakrabban ehhez az eseményhez köthetõk.
Minél jobban melegszik tavasszal a Közel-Kelet, annál erõsebb tud lenni ez a ciklon, és annál erõsebb Európában a zonalitás. A tavalyi és idei feltûnõ gyengesége következménye lehet annak, amit lász említett, hogy ezek a területek kevésbé melegednek most. Tavaly más volt a helyzet, a sokáig aktív Fekete-tengeri ciklonok ideje korán bemelegítették Szibéria déli részét, tehát szintén kicsi volt a hõkontraszt, ezért volt gyenge akkor az iráni ciklon.
Ha ez a helyzet marad, akkor idõjárásunk jellegében a nyárra nézve a mostanihoz hasonló lesz, meleg, száraz (azért a mostani 25-28 fokok a jelenlegi makrohelyzethez képest inkább átlagosnak mondhatóak, ám júliusban ugyanehhez a helyzethez a 35°C körüli Tmax értékek a szokásosak), olykor – bár nem a legütõsebb – konvektív eseményekkel tarkított.
Abban teljesen igazad van, hogy a száraz, napsütéses nyár nálunk hûvös nemigen lehet, sõt, rendszerint igazi melegeket hoz. Ellenkezõleg: borult, esõs idõ esetén 25 fokot elérõ, vagy meghaladó hõmérséklet alig képzelhetõ el nálunk (és a miénkkel megegyezõ földrajzi szélességen). A nagy nyári meleg kialakulásához okvetlenül szükséges a tartós, zavartalan napsütés.
Azonban a magasnyomású, napos idõn belül is különbségek vannak: ha középeurópai AC elõoldalán, vagy északeurópainak déli peremén vagyunk, szárazföldi levegõ áramlik fölénk. Ez lehet nagyon meleg (30+/- néhány fokos maxik), de kifejezetten, sõt szélsõségesen forró nem szokott lenni (35 és 35+). Ha az északi AC elõoldalán gyenge hidegadvekció is zajlik, akkor a hûvös-kontinentális levegõbõl mi is részesülünk, és esetleg csak 25 fok körüli felmelegedések vannak (tudom, ez ritka -de vannak rá példák). Ráadásul a kontinentális levegõ száraz, benne viszonylag alacsony a hõérzet, valamint a hûvöskés éjszakák is nagyon kellemessé teszik az ilyen nyáridõt.
Ellenben ha észak felé törõ szubtrópusi levegõ alakít ki dél-délkeleteurópai magasnyomást, egészen más a helyzet. Ekkor valóban perzselõ, 40 fokhoz közelítõ forróságok alakulhatnak ki (pl. 2007 júliusa) A gyilkos erejû besugárzás miatt a talaj annyira felmelegszik, hogy még aránylag csekély páratartalom mellett is 20 fok feletti minimumok vannak. Az ilyen idõ igazán elviselhetetlen!
Összefoglalava azt mondhatjuk, hogy az anticiklonális, száraz-napos nyár tartós északias vagy keleties légmozgás mellett roppant kellemes, "ideális" (még ha mezõgazdasági szempontból nem is a legjobb). Déli légáramlás mellett ugyanez -leszámítva a strandolók szempontjait- kész katasztrófa.
Azonban a magasnyomású, napos idõn belül is különbségek vannak: ha középeurópai AC elõoldalán, vagy északeurópainak déli peremén vagyunk, szárazföldi levegõ áramlik fölénk. Ez lehet nagyon meleg (30+/- néhány fokos maxik), de kifejezetten, sõt szélsõségesen forró nem szokott lenni (35 és 35+). Ha az északi AC elõoldalán gyenge hidegadvekció is zajlik, akkor a hûvös-kontinentális levegõbõl mi is részesülünk, és esetleg csak 25 fok körüli felmelegedések vannak (tudom, ez ritka -de vannak rá példák). Ráadásul a kontinentális levegõ száraz, benne viszonylag alacsony a hõérzet, valamint a hûvöskés éjszakák is nagyon kellemessé teszik az ilyen nyáridõt.
Ellenben ha észak felé törõ szubtrópusi levegõ alakít ki dél-délkeleteurópai magasnyomást, egészen más a helyzet. Ekkor valóban perzselõ, 40 fokhoz közelítõ forróságok alakulhatnak ki (pl. 2007 júliusa) A gyilkos erejû besugárzás miatt a talaj annyira felmelegszik, hogy még aránylag csekély páratartalom mellett is 20 fok feletti minimumok vannak. Az ilyen idõ igazán elviselhetetlen!
Összefoglalava azt mondhatjuk, hogy az anticiklonális, száraz-napos nyár tartós északias vagy keleties légmozgás mellett roppant kellemes, "ideális" (még ha mezõgazdasági szempontból nem is a legjobb). Déli légáramlás mellett ugyanez -leszámítva a strandolók szempontjait- kész katasztrófa.
Kialakulhat ám egészen más nagyságrendet képvisel ha száraz és ha nedves/vizes a medence.
Feltétele nem, de segíteni sokat segít neki. Tény, kell egy makrocirkulációs elrendezõdés, és ehhez egy megfelelõ talajnedvesség, fõként a fenti 50 cm-nek kell lennie telítettnek. Majd ok-okozati kapcsolatok és akkor egész nyári idõszak a monszuné lesz, lásd 1998-1999-2010. Az idei nem lesz, mivel az elsõ 4 hónap csapadéka nem érte el ezt a szintet de még meg sem közelítette, így a jó feltétel nem adott most. Most az áramlás nem errõl szól így én száraz nyarat várok, vagy közel átlagost, de semmi rekord csapadék kialakulásra nem számítok. ( Nem összekeverendõ a heves felhõszakadásokkal, az biztos lesz és lehet 1 óra alatt néhol 50-100 mm is, de most nem errõl beszéltem ).
Én hasonlóságot a tavalyi orosz nyárral kapcsoltban azért hoztam, mert az anticiklon ami ott igen befolyásoló tényezõ volt most szépen épp Európa középsõ és északi vidékein tanyázik, ezért a ciklonok délkeleten és északnyugatin valamit északkeleten vonulnak, nálunk utat engednek a déli áramlásoknak. Ha ez nem változik akkor nálunk igencsak forró nyár jön. Abban sem vagyok biztos, hogy május végén ne legyen hõhullám, a elrendezõdés kedvezõ. Az is igaz, hogy még hûvös Afrika északi vidékei, de a szaharai forróság szépen nyomul észak felé, abból kaphatunk.
Felettünk nem is olyan meleg a levegõ mégis 25-28 fokok volta ma az országban. Bizony a száraz magasnyomás, magasan jár a Nap és egy kis melegadvekciós folyamat elég is volt ehhez.
Ezt gondoljuk el júniusban-júliusban amikor igazi magas a nappállás és ez a folyamat van felettünk valamit egy száraz idõszak, akkor szépen repkednek majd a 35 fokok. Ez természetesen most még fikció, de latolgatás a nyárra, ha nem változnak az elõjelek és nem lesz más az elrendezõdés. Itt elég ha az antiakció-centrum 200 km-t mozdul észak felé és máris a ciklonok vonulása minket is érint, igen és ez is bármikor bekövetkezhet.
Mondom a jelen állapotból indulok ki, nem törvényszerû, de a valószínûsége most nem elhanyagolható. Meglátjuk, várom a folytatást:-)
Én hasonlóságot a tavalyi orosz nyárral kapcsoltban azért hoztam, mert az anticiklon ami ott igen befolyásoló tényezõ volt most szépen épp Európa középsõ és északi vidékein tanyázik, ezért a ciklonok délkeleten és északnyugatin valamit északkeleten vonulnak, nálunk utat engednek a déli áramlásoknak. Ha ez nem változik akkor nálunk igencsak forró nyár jön. Abban sem vagyok biztos, hogy május végén ne legyen hõhullám, a elrendezõdés kedvezõ. Az is igaz, hogy még hûvös Afrika északi vidékei, de a szaharai forróság szépen nyomul észak felé, abból kaphatunk.
Felettünk nem is olyan meleg a levegõ mégis 25-28 fokok volta ma az országban. Bizony a száraz magasnyomás, magasan jár a Nap és egy kis melegadvekciós folyamat elég is volt ehhez.
Ezt gondoljuk el júniusban-júliusban amikor igazi magas a nappállás és ez a folyamat van felettünk valamit egy száraz idõszak, akkor szépen repkednek majd a 35 fokok. Ez természetesen most még fikció, de latolgatás a nyárra, ha nem változnak az elõjelek és nem lesz más az elrendezõdés. Itt elég ha az antiakció-centrum 200 km-t mozdul észak felé és máris a ciklonok vonulása minket is érint, igen és ez is bármikor bekövetkezhet.
Mondom a jelen állapotból indulok ki, nem törvényszerû, de a valószínûsége most nem elhanyagolható. Meglátjuk, várom a folytatást:-)
Van, hogy nem lehet tudni, máskor meg nagyon is lehet sejteni. Most pont olyan korszakban vagyunk, mikor történhetnek váratlan fordulatok, elég nagy a bizonytalanság. A meridionális áramlási képekkel, blockinggal jellemezhetõ éra néha-néha meginogni látszik, de alapjában véve egyelõre tartja magát. Én is inkább blokkoló AC-k uralmára tippelek a következõ hónapokban. Azonban ott vannak a bizonyos "megingások", melyek révén ha átmenetileg is, teljesen átrajzolódhat a cirkulációs kép. Bár most még a mérsékelten meleg nyár tûnik esélyesnek, a szubtrópusi anticiklonok váratlan megerõsödése, észak felé terjeszkedése hozhat meglepetés-hõhullámokat (ilyen még tavaly júliusban is elõfordult) 
Szerintem a bárikus mocsárhelyzet kialakulásának nem feltétele a talaj telítettsége.
2007 májusában is voltak fagyok, júliusban mégis sikerült rekordmagas hõmérsékletet összehozni. 
Ennyire nem lehet tudni, hogy mi lesz. Majd kiderül.
Ennyire nem lehet tudni, hogy mi lesz. Majd kiderül.
A tavalyi orosz nyárral kapcsolatban: meggyõzõdésem, hogy ennek elõzménye éppen az az indus-völgyi (tkp. közel és közép-keleti) nagy forróság volt, amirõl az imént írtál. Ott és akkor valamiért roppant felmelegedett a levegõ. A másik összetevõje a dolognak a nyugati légmozgások többször emlegetett gyengesége. Ennek folytán tudott az indiai forró légtömeg retrográd elmozdulni é-ény felé. Ha erõsek a nyugatias áramlások, nincs az a hõhullám, mely Észak-Indiából a Keleteurópai-síkságra képes eljutni. Az észak felé terjedésbe "besegítettek" a középeurópai ciklonok, melyek nálunk a rengeteg esõt okozták. Ezek elõoldalukon még jobban "meghúzták" észak felé a melegtömeget, így az az Északi-Urálig, a sarkkör közelébe is eljutott. Szinoptikai és egyéb szempontból is unikum volt a tavalyi orosz nyár, megérdemelné a bõvebb elemzést és a konklúzió levonását.
Ehhez hasonló jelenség csírái sem mutatkoznak most -ahogy megállapítottad. Sõt, Észak-Afrika is, ahonnan a mi hõhullámaink rendszerint kiindulnak, hûvösebb, mint tavaly ilyenkor. Ebbõl persze legkevésbé se következik, hogy nálunk durva hõhullám nem lesz a nyáron. Az cirkulációban néha nagyon gyorsan ki tudnak alakulni dolgok. Csak annyit mondhatunk, hogy most még nem látszik seholsem olyan extra meleg, mely elõzményéül szolgálhatna az egy évvel ezelõtti keleteurópai "pokolhoz" hasonló hõségnek.
Egyébként az a tény, hogy még május elején is erõs hidegadvekció ért minket, számomra elég mérsékelt tavaszvéget, nyárelõt sejtet. Szinte biztos, hogy idén nem lesznek kánikulák május második felében, de valószínûleg még a napfordulóig sem. Hogy aztán mi lesz, milyen fordulatot vesz esetlegesen az idõjárás, még a jövõ zenéje.
Ehhez hasonló jelenség csírái sem mutatkoznak most -ahogy megállapítottad. Sõt, Észak-Afrika is, ahonnan a mi hõhullámaink rendszerint kiindulnak, hûvösebb, mint tavaly ilyenkor. Ebbõl persze legkevésbé se következik, hogy nálunk durva hõhullám nem lesz a nyáron. Az cirkulációban néha nagyon gyorsan ki tudnak alakulni dolgok. Csak annyit mondhatunk, hogy most még nem látszik seholsem olyan extra meleg, mely elõzményéül szolgálhatna az egy évvel ezelõtti keleteurópai "pokolhoz" hasonló hõségnek.
Egyébként az a tény, hogy még május elején is erõs hidegadvekció ért minket, számomra elég mérsékelt tavaszvéget, nyárelõt sejtet. Szinte biztos, hogy idén nem lesznek kánikulák május második felében, de valószínûleg még a napfordulóig sem. Hogy aztán mi lesz, milyen fordulatot vesz esetlegesen az idõjárás, még a jövõ zenéje.
Bizony az idei év teljesen más mint a tavalyi volt. Véleményem szerint ez a tendencia folytatódni fog. Azonban a csapadék mennyiség kissé talán kiegyenlítõdik, hisz az akciócentrumok (itt a magas nyomást értem ) északabbra kerülnek hazánktól, illetve ott van az azori ami valamiért nem képes olyan erõt kifejteni mint ami elvárható lenne tõle. De ettõl még a nyár milyensége száraz lesz.
Más érdekes dolog is van, mégpedig az Arab tábla és Afrika északi vidékei nem képesek olyan nagyon melegedni mint amit ilyenkor elvárhatnánk azoktól a vidékektõl. Jó, van néhol 45 fok körüli csúcs, de az Indus-völgye, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szahara északi vidéke ezeket az értékeket máskor már ontják magukból, sõt 50 fokos csúcsok is elõfordulnak májusban. Most nem ez a jellemzõ többnyire 40 fok körül jártnak. ( No ott sem igazi már a nyár):-) Ez valószínû hatása lesz, hogy a napunk gyengélkedõn van, így a felmelegedés mértéke kisebb, illetve késõbb indulhat be. Tavaly az Indus völgye a holtak dombja májusban 53,5 fokos csúcsot hozott, most közelébe sem vagyunk.
Nálunk gyakori, most a szárító északkeleti légáramlás április és május nagy részében is ez volt/van eddig. Ha ez a makroszinoptikus elrendezõdés marad, akkor egy szárazabb és egy melegebb nyárral nézünk farkasszemet idén.
A talaj adottságai egyelõre nem kedvezõek a mocsár helyzet kialakulásához. Ehhez aktívabb nyugati légkörzés kéne ami nem látszik, illetve mindig kinéz egy csapadékosabb néhány nap, de ez kevés.
Tartom azt, hogy idén mi könnyen juthatunk a tavalyi orosz nyárhoz, forrósággal és szárazsággal. Természetesen ez változhat, hisz bármikor beindulhat egy ellenkezõ légkörzés, de én most ennek nagyobb valószínûséget adok mint bármi másnak. Még egy másik dolog, hogy a gyakori északnyugati frontok is ezt teszik lehetõvé, hisz az ilyen irányú légtömegek, csak átmeneti csapadékot hoznak, inkább száraz, szeles frontok ezek. Tipikus a száraz nyár hírnökei, olykori csapadékkal, de igazi nyári idõvel, átmeneti lehûlésekkel:-)
Más érdekes dolog is van, mégpedig az Arab tábla és Afrika északi vidékei nem képesek olyan nagyon melegedni mint amit ilyenkor elvárhatnánk azoktól a vidékektõl. Jó, van néhol 45 fok körüli csúcs, de az Indus-völgye, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szahara északi vidéke ezeket az értékeket máskor már ontják magukból, sõt 50 fokos csúcsok is elõfordulnak májusban. Most nem ez a jellemzõ többnyire 40 fok körül jártnak. ( No ott sem igazi már a nyár):-) Ez valószínû hatása lesz, hogy a napunk gyengélkedõn van, így a felmelegedés mértéke kisebb, illetve késõbb indulhat be. Tavaly az Indus völgye a holtak dombja májusban 53,5 fokos csúcsot hozott, most közelébe sem vagyunk.
Nálunk gyakori, most a szárító északkeleti légáramlás április és május nagy részében is ez volt/van eddig. Ha ez a makroszinoptikus elrendezõdés marad, akkor egy szárazabb és egy melegebb nyárral nézünk farkasszemet idén.
A talaj adottságai egyelõre nem kedvezõek a mocsár helyzet kialakulásához. Ehhez aktívabb nyugati légkörzés kéne ami nem látszik, illetve mindig kinéz egy csapadékosabb néhány nap, de ez kevés.
Tartom azt, hogy idén mi könnyen juthatunk a tavalyi orosz nyárhoz, forrósággal és szárazsággal. Természetesen ez változhat, hisz bármikor beindulhat egy ellenkezõ légkörzés, de én most ennek nagyobb valószínûséget adok mint bármi másnak. Még egy másik dolog, hogy a gyakori északnyugati frontok is ezt teszik lehetõvé, hisz az ilyen irányú légtömegek, csak átmeneti csapadékot hoznak, inkább száraz, szeles frontok ezek. Tipikus a száraz nyár hírnökei, olykori csapadékkal, de igazi nyári idõvel, átmeneti lehûlésekkel:-)
A tavalyira úgy gondoltam, hogy az idei igen csekély légköri szufla miatt nem várom a tavalyihoz mérhetõ (50mm-en felüli országos átlaghozamok) extrém hozamokat és gyakori ismétlõdésüket.
A légköri szuflára írom: Elõoldal és elõoldal között óriási lehet a különbség (a talaj vízállapota és légköri nedvesség teljesen ellentétes állapotú, mint tavaly), és újra és újra beragadó ciklonokkal se számoltunk.
A légköri szuflára írom: Elõoldal és elõoldal között óriási lehet a különbség (a talaj vízállapota és légköri nedvesség teljesen ellentétes állapotú, mint tavaly), és újra és újra beragadó ciklonokkal se számoltunk.
Most néztem a modellt: a félblockingot stabilan adja, de úgy látszik, az idõ múlásával ez nem a teljes blocking irányába halad, ellenkezõleg -a brit AC retrográd mozog, és legfõképpen dél felé. A 20.-a környéki mediciklonokat se mutatja most már. A tavalyi özönvíz megismétlõdésének valószínûsége tehát roppant csekély.
Európa idõjárása átalakulóban van: az eddig állandóan meg-megújuló Skandinávia feletti középpontú AC megszûnik. Ezzel egyidejûleg Izland és Skandináva felett egy több középpontú ciklonrendszer alakul ki. Az említett ciklonrendszer, valamint a Brit-szigetektõl nyugatra megerõsõdõ AC közös áramlási rendszerében több hullámban hûvös óceáni levegõ árasztja el elõbb Nyugat- majd Közép-Európa nagy részét. A hûvös és a jelenleg még hazánk idõjárását is alakító melegebb levegõt elválasztó vonal mentén egy hullámzó frontrendszer alakul ki, amely szombattól napokon keresztül meghatározza majd idõjárásunkat. A jövõ hét nagy részében változékony, átlagos, a csapadékos helyeken átlag alatti hõmérsékletekkel jellemzett idõ a legvalószínûbb folytatás. Az ûrtávlatban (20-a után) továbbra is elég határozott felmelegedés látszik, de ez pld. annak következménye is lehet, hogy a teknõ tengelye tõlünk nyugabbra kerül, és mi az elõoldali nedves, meleg légtömegek hatása alá kerülünk - ez minden bizonnyal egy jókora adag energiát vinne a légkörbe, ami komoly zivatarok kialakulásával is járhatna. Mindenesetre a szinte kontinensnyi méretû AC-k ideje egyelõre lejárni látszik, és az idõjárási helyzet inkább egy jócskán elõrehozott Medárdra emlékeztethet majd (avagy a fagyosszentek 2. felvonására), csak a sok felhõ miatt ezúttal - remélhetõleg - fagy nélkül.
A tavalyi évre nem is gondoltam, ezért emeltem ki az évszázados árvizeket. Tehát: 1997. július, 1999. május, 2002 augusztus, 2007 szeptember
Nyuli, Snowhunter: Mindkettõtökkel egyetértek. A makrocirkuláció valóban nagyon kezd hasonlítani a tavalyihoz, fõleg a 20.-ra mutatott kép a genovai ciklonnal. De az is igaz, egyelõre kevés a "szufla" a légkörben. A légnyomás ismét 1030 hpa közelébe szaladt fel, a front elõtti mélypontja viszont nem bírta elérni az 1000 hpa-t.
Azonban figyelembe kell venni, hogy egymást követõ évek idõjárási eseményei nemegyszer szinte napra pontosan megismétlõdnek. (A miértre a Globális jelenségek-ben próbáltam magyarázatot adni)
A légkör dinamizmusa most még kicsi, de nem tudhatjuk, így lesz-e a közeljövõben is (jobb lenne!) A légnyomás viselkedése a következõ napokban mindenesetre sokat elárul majd a kilátásokról.
Azonban figyelembe kell venni, hogy egymást követõ évek idõjárási eseményei nemegyszer szinte napra pontosan megismétlõdnek. (A miértre a Globális jelenségek-ben próbáltam magyarázatot adni)
A légkör dinamizmusa most még kicsi, de nem tudhatjuk, így lesz-e a közeljövõben is (jobb lenne!) A légnyomás viselkedése a következõ napokban mindenesetre sokat elárul majd a kilátásokról.
Ráadásul figyelemre méltó, hogy az utóbbi évek "évszázados"-árvízhelyzeteit hasonló idõjárási felállás idézte elõ - lefüzõdõ atlanti teknõ/hidegcsepp, elõoldalon napokig heves zivatarok, amúgy pedig körbevezetett okklúzió és heves esõzések. Érdemes visszanézni, mert most is nagyon hasonló helyzet ígérkezik.
A jövõ hét nagy kérdése, hogy a hétvégi bárikus mocsár szerû helyzet áll-e be több napra, vagy a vasárnap-hétfõn lefûzõdni látszó hidegcsepp kiadós csapadékot adó, akár több napig is "vendégszeretetünket" élvezõ ciklonná fejlõdik. Az Atlanti óceán felett felépülõ, vasárnaptól szerdáig kulmináló Ac az utóbbi verziót erõsíti. Az nagyjából biztos, hogy a jövõ hét nem lesz száraz és nem lesznek koranyári maximumok. 
Még egy kis mellékes, amivel mintha nem mindenki lenne tisztában:
A nyári félévben, nagyjából április közepétõl szeptember elejéig a mi szélességeinken az energiamérleg pozitívba fordul (napos idõszakban a napi besugárzás nagyobb, mint az éjszakai kisugárzás). Ez télen fordítva van. Ezért téli AC-s helyzetekben hûl a levegõ, kialakul a hidegpárna (akkor is, ha nem jött ide hideg máshonnan). Nyáron viszont, ha jött is ide hideg, és megülepedett, akkor is elkezd visszamelegedni. Ennek következtében a rajta kialakuló AC struktúrája elmosódik, konvergencia zónák jelennek meg, kialakul a bárikus mocsárhelyzet. Nyáron tehát nem lehet Közép-Európa felett 3-4 napnál tovább tartó AC. Tõlünk északra azonban igen, és többen írták is, hogy e nyáron ennek a helyzetnek a gyakori ismétlõdését várják.
Az északi AC-s helyzetek nyáron, fõleg, ha Nyugat-Európa fölött ciklon is van, nemcsak az AC déli peremén kialakuló mocsárhelyzet miatt, hanem egy, a ciklon és az AC közötti sáv déli végén kialakuló nagytérségû konvergencia miatt is komoly konvektív események lehetõségét hordozza magában. Nem beszélve az ilyenkor a magas légkörben gyakran kialakuló hidegcseppekrõl.
Emlékeim szerint az 1995-ös és az 1999-es nyár is ilyen volt: Link Link
Egyszóval, ha AC-uralom lesz Európában, akkor én is legnagyobb valószínûséggel a fenti helyzetre számítok nyáron. Azonban szerintem '95-ös, '99-es (vagy a tavalyi) nyarakat legfeljebb csak megközelíteni fogja tudni az idei nyár a konvektív események szempontjából. Beragadó ciklonra, mint amilyenek tavaly tavasz végén, nyár elején voltak, most nem látok akkora esélyt, az azori AC idén a tavalyihoz képest erõsebbnek tûnik, ami miatt a ciklonok inkább a Fekete-tenger, vagy a Dél-Balkán környékén lehetnek nagyobb valószínûséggel, illetve eleve ritkábban alakulnak ki. Azonban Nyugat-Európa fölött gyakrabban lehet ciklonális irányítás.
Aztán majd meglátjuk.
A nyári félévben, nagyjából április közepétõl szeptember elejéig a mi szélességeinken az energiamérleg pozitívba fordul (napos idõszakban a napi besugárzás nagyobb, mint az éjszakai kisugárzás). Ez télen fordítva van. Ezért téli AC-s helyzetekben hûl a levegõ, kialakul a hidegpárna (akkor is, ha nem jött ide hideg máshonnan). Nyáron viszont, ha jött is ide hideg, és megülepedett, akkor is elkezd visszamelegedni. Ennek következtében a rajta kialakuló AC struktúrája elmosódik, konvergencia zónák jelennek meg, kialakul a bárikus mocsárhelyzet. Nyáron tehát nem lehet Közép-Európa felett 3-4 napnál tovább tartó AC. Tõlünk északra azonban igen, és többen írták is, hogy e nyáron ennek a helyzetnek a gyakori ismétlõdését várják.
Az északi AC-s helyzetek nyáron, fõleg, ha Nyugat-Európa fölött ciklon is van, nemcsak az AC déli peremén kialakuló mocsárhelyzet miatt, hanem egy, a ciklon és az AC közötti sáv déli végén kialakuló nagytérségû konvergencia miatt is komoly konvektív események lehetõségét hordozza magában. Nem beszélve az ilyenkor a magas légkörben gyakran kialakuló hidegcseppekrõl.
Emlékeim szerint az 1995-ös és az 1999-es nyár is ilyen volt: Link Link
Egyszóval, ha AC-uralom lesz Európában, akkor én is legnagyobb valószínûséggel a fenti helyzetre számítok nyáron. Azonban szerintem '95-ös, '99-es (vagy a tavalyi) nyarakat legfeljebb csak megközelíteni fogja tudni az idei nyár a konvektív események szempontjából. Beragadó ciklonra, mint amilyenek tavaly tavasz végén, nyár elején voltak, most nem látok akkora esélyt, az azori AC idén a tavalyihoz képest erõsebbnek tûnik, ami miatt a ciklonok inkább a Fekete-tenger, vagy a Dél-Balkán környékén lehetnek nagyobb valószínûséggel, illetve eleve ritkábban alakulnak ki. Azonban Nyugat-Európa fölött gyakrabban lehet ciklonális irányítás.
Aztán majd meglátjuk.
Valóban, máj. 16.-ra (hétfõ) nagyon jó konvektív szituációt mutat az ECMWF. Észak-Itália fölött ciklon alakul ki, melynek hideglevegõje a magasban átnyomakodik a hátoldalról az elõoldalra.
A következõ napokban is elõoldalon maradunk, mert az összes légköri képzõdmény (beleértve az északnyugat-európai AC-t) igen fegyelemreméltó módon retrográd mozog. 18.-án Izland és a Skandináv-félsziget között kezdõdõ hidegleszakadás mutatkozik. Hogy ez kifejlõdik-e, még kérdés. Ha igen, könnyen mozoghat az Atlanti-part irányába, mert az utóbb említett térképen a hátoldali áramlási vonalak ék-dny lefutásúak. De az is lehet, elér minket a hideg légtömeg.
A következõ napokban is elõoldalon maradunk, mert az összes légköri képzõdmény (beleértve az északnyugat-európai AC-t) igen fegyelemreméltó módon retrográd mozog. 18.-án Izland és a Skandináv-félsziget között kezdõdõ hidegleszakadás mutatkozik. Hogy ez kifejlõdik-e, még kérdés. Ha igen, könnyen mozoghat az Atlanti-part irányába, mert az utóbb említett térképen a hátoldali áramlási vonalak ék-dny lefutásúak. De az is lehet, elér minket a hideg légtömeg.
Jövõ hétvégétõl beindul az MNSZ szezon, ami bizony komoly konvektív eseményeket hozhat és igaz nyárias meleget. Röviden ennyi...
1999 nyara nem hagyott maradandó nyomot az emlékezetemben -annál inkább a rá következõ tél. Az tuti jó volt. Viszont a '95-ös nyár éppen olyan felállást hozott, amirõl az elõbb írtam. Az északi AC a középeurópai ciklonokkal alacsony AO-s szituációt sejtet. (Nem tudom, esetleg vissza tudná nézni valaki az 1995-ös indexértékeket?) El tudom képzelni, tényleg negatívban volt, mégpedig tartósan, az AO és a NAO, mert a 95/96-os tél jellege szintén erre utal.
Az indexek tudtommal jelenleg lefelé tendálnak - elõszeretettel képzõdnek északi AC-k, az atlanti ciklonok nem haladnak kelet felé.
Az indexek tudtommal jelenleg lefelé tendálnak - elõszeretettel képzõdnek északi AC-k, az atlanti ciklonok nem haladnak kelet felé.
Hát szerintem az biztos, hogy a bárikus mocsár helyzetre igaz, hogy határozott áramlási irány nélküli, és hogy konvektív idõszak. Ennek iskolapéldája az 1999-es év nyara volt, amikor heteken keresztül vissza-vissza térõ jelenség volt. Emlékszem: A felhõk helyzete órákig nem változott, emiatt mozaikszerûen óriási mennyiségû esõk estek.
Nómenklatúrai kérdéseken szerintem nem sok értelme van idõzni. A "bárikus mocsárhelyzetnek" pontos definicióját még sohasem olvastam. Felteszem, arról a szituációról van szó, mikor "helyi hatások" irányítják az idõjárást, "helyi" záporok, zivatarok alakulnak ki.
Azonban tapasztalatom szerint még ilyen helyzetben is mindig van gyenge hidegadvekció a magasban. Ez rendszerint északi AC déli peremén valósul meg keleties lépgmozgással. Az ettõl délre örvénylõ sekély ciklon felhõzónái rendszerint kivehetõk a mûholdképen, ezek napközben megvastagszanak, ahogy a melegedõ földfelszín folytán megjelennek a függõleges kiterjedésû felhõk. Persze elõfordulhat, a ciklon nagyon gyenge, még konvektív csapadék sincs -de ettõl függetlenül az alaphelyzet a fentiekben vázolt. Lényegében ugyanarról beszélünk.
Azonban tapasztalatom szerint még ilyen helyzetben is mindig van gyenge hidegadvekció a magasban. Ez rendszerint északi AC déli peremén valósul meg keleties lépgmozgással. Az ettõl délre örvénylõ sekély ciklon felhõzónái rendszerint kivehetõk a mûholdképen, ezek napközben megvastagszanak, ahogy a melegedõ földfelszín folytán megjelennek a függõleges kiterjedésû felhõk. Persze elõfordulhat, a ciklon nagyon gyenge, még konvektív csapadék sincs -de ettõl függetlenül az alaphelyzet a fentiekben vázolt. Lényegében ugyanarról beszélünk.
Igen,bármikor fordulhat a kocka és újra csapadékosra vált az idõjárás.Kérdésként is tettem fel, hogy vajon meddig tart ez a száraz periódus.
Egy "semmibõl" egyszer csak feltûnõ és itt beragadó ciklon is bármikor benne van a nyári hónapokban is a pakliban vagy épp egy hideg légörvény.
Ugye az utóbbi is keletebbre lett számolva, most pegig csak nézzük, hogy egy jó 3-4 megyényi kiterjedésû, komoly csapadéktömb épp keresztül szeli kis hazánkat és 10-15 mm-el megszórja az ország felét.
Viszont ez sem 100%-ban fedi le az országunkat.
Egy "semmibõl" egyszer csak feltûnõ és itt beragadó ciklon is bármikor benne van a nyári hónapokban is a pakliban vagy épp egy hideg légörvény.
Ugye az utóbbi is keletebbre lett számolva, most pegig csak nézzük, hogy egy jó 3-4 megyényi kiterjedésû, komoly csapadéktömb épp keresztül szeli kis hazánkat és 10-15 mm-el megszórja az ország felét.
Viszont ez sem 100%-ban fedi le az országunkat.
"A következõ 10-14 napban is inkább csak konvektív csapadék esélyes,ez pedig ugye nem tudja 100% lefedettséggel "megszórni" az országot."
Lám, egy nap alatt is mennyit fordulhat a kocka... ebbõl is látszik, hogy a nyárra vonatkozó latolgatásokkal végképp érdemes óvatosan bánni.
[esõ]
Lám, egy nap alatt is mennyit fordulhat a kocka... ebbõl is látszik, hogy a nyárra vonatkozó latolgatásokkal végképp érdemes óvatosan bánni.
[esõ]
"határozott áramlási irány nélküli mérsékelten meleg idõszak, gyakori, esetenként heves konvektív eseményekkel?" Az bárikus mocsár nem? Egyébként szerintem a trendeket figyelembe véve ennek kicsi az esélye. Szerintem az ACn helyzetek fognak egész nyáron dominálni gyakori keleties áramlást hozva.
Még csak annyit hogy az ország számos területén nem érték el a 100mm csapadékot sem,és ha valami csoda közbe nem jön akkor május közepéig ez nem is lesz meg.Hét és fél hónap alatt kéne kb.500mm csapadéknak esnie ilyen elõjelekkel.Ez azt jelenti,hogy innentõl kezdve minden hónapnak jócskán túl kellene teljesítenie önmagát.Ilyen légköri felállás esetén még Medárd is elmaradhat,vagy csak igen harmatosan lesz jelen.
Nem véletlenül említette Thermométer az egyik beírásában,hogy az AC-nek meghatározóbb szerepük van mint,az alacsony nyomásu képzõdményeknek.Csak azért foglalkozunk vele keveset mert uralma alatt eseménytelen,monoton az légkör és ezt a legtöbb fórumozó nem szereti.
Persze helyi zivatarok kialakulnak majd ilyen körülmények között is,hiszen az AC létrejötte után pár nappal egyre fülledtebbé válik a levegõ és ez elõsegiti a helyi események kialakulását,de ez mindig csak nagyon kis területre korlátozódik(fõleg a Bakony és az Északi középhegység)és nem nagyon lesz jelentõsége.
Nem véletlenül említette Thermométer az egyik beírásában,hogy az AC-nek meghatározóbb szerepük van mint,az alacsony nyomásu képzõdményeknek.Csak azért foglalkozunk vele keveset mert uralma alatt eseménytelen,monoton az légkör és ezt a legtöbb fórumozó nem szereti.
Persze helyi zivatarok kialakulnak majd ilyen körülmények között is,hiszen az AC létrejötte után pár nappal egyre fülledtebbé válik a levegõ és ez elõsegiti a helyi események kialakulását,de ez mindig csak nagyon kis területre korlátozódik(fõleg a Bakony és az Északi középhegység)és nem nagyon lesz jelentõsége.
Én is számolok egy szárazabb verzióval is, szándékomban állt megírni a legutóbbi hozzászólásomban, csak valahogy kimaradt. Ebben az esetben az északi AC (amit Te a Keleteurópai-síkságra teszel) erõsebb lenne, Közép-európában a sekély ciklonok gyengébbek, vagy még inkább, az alacsony nyomás délebbre "csúszna", le a Balkánra, ahogy írod. Szóval tulajdonképp könnyû közös nevezõre hozni a véleményeinket, ugyanarról a dologról beszélünk.
Egyetértek veled,úgy tûnik, most egy ilyen száraz periódusban vagyunk. Meddig tart? Szerintem igazából erre csak tippelni lehet.
Álmomban sem gondoltam volna például, hogy a tavaly decemberben véget érõ rendkívül csapadékos idõszak másfél évig is eltarthat...Komoly aszály az elmúlt években 2000-ben, 2003-ban, 2007-ben volt,vagyik 3-4 évente. Ez alapján most épp egy nagyon csapadékszegény év jönne.
Bár 2009-ben, március végétõl volt szinte kereken egy 2 hónapos periódus-szórványosan az országban-, amikor annyi esõ sem esett, hogy kikeljenek a tavasz elején elvetett vetõmagok.
Most, ha ezt nézzük, pl. Jászberény környékén kb. 5 hétnél járunk.( 2009-ben június elsején érkezett abba a térségbe áztató esõ, remélem most nem kell eddig várni a földben lévõ magoknak, növényeknek.)
A következõ 10-14 napban is inkább csak konvektív csapadék esélyes,ez pedig ugye nem tudja 100% lefedettséggel " megszórni" az országot.
Álmomban sem gondoltam volna például, hogy a tavaly decemberben véget érõ rendkívül csapadékos idõszak másfél évig is eltarthat...Komoly aszály az elmúlt években 2000-ben, 2003-ban, 2007-ben volt,vagyik 3-4 évente. Ez alapján most épp egy nagyon csapadékszegény év jönne.
Bár 2009-ben, március végétõl volt szinte kereken egy 2 hónapos periódus-szórványosan az országban-, amikor annyi esõ sem esett, hogy kikeljenek a tavasz elején elvetett vetõmagok.
Most, ha ezt nézzük, pl. Jászberény környékén kb. 5 hétnél járunk.( 2009-ben június elsején érkezett abba a térségbe áztató esõ, remélem most nem kell eddig várni a földben lévõ magoknak, növényeknek.)
A következõ 10-14 napban is inkább csak konvektív csapadék esélyes,ez pedig ugye nem tudja 100% lefedettséggel " megszórni" az országot.
Én elég sok hozzászólást olvastam a nyárral kapcsolatban,és majdnem mindenki bízik abban hogy végre elindul a konvektív idõszak.Lehet hogy kivétel vagyok,de én úgy látom hogyha mostanság nem következik be valamilyen foku változás akkor egy ideig nem is fog.A májusra és a júniusra általában nem jellemzõ a tartós magasnyomás,de ha marad ez az AC tendencia,a nyár további része ezt már nemigen tudja kimozdítani.Juliustól szeptemberig az AC-nak már öngerjesztõ hatása van,minnél tovább fönnáll,annál komolyabb ciklon tudja csak legyûrni.Ilyen volt egyébként a kevésbé ismert 1983 nyara is,szinte egész Európa szenvedett az aszálytól.A fáklya 200 óra felett mindig jelez változást,de ez így megy hetek óta,tehát kéretik nem komolyan venni.
Tehát én egy hosszantartó nagyon száraz nyarat várok,de nem eseménymenteset,mert a szorványos hidegbetörések továbbra is okozhatnak heves eseményeket.
Hogy lesz e tartós kánikula az az AC helyétõl fog függeni,mert ha a Kelet -európai síkság lesz az otthona akkor k,dk áramlással nem túl meleg de kristálytiszta levegõt kapunk.Ekkor azonban ny-európa megfõ,a Balkán meg úszik a zivikben.Ha tõlünk Délre fog tanyázni az AC,akkor nekünk lesznek álmatlan izzadós éjszakáink.Én inkább az elõbbire számítok és úgy érzem nem sokat fogok tévedni,mert az elõjelek ezt mutatják.Rekordszáraz év lehet ebbõl.
Tehát én egy hosszantartó nagyon száraz nyarat várok,de nem eseménymenteset,mert a szorványos hidegbetörések továbbra is okozhatnak heves eseményeket.
Hogy lesz e tartós kánikula az az AC helyétõl fog függeni,mert ha a Kelet -európai síkság lesz az otthona akkor k,dk áramlással nem túl meleg de kristálytiszta levegõt kapunk.Ekkor azonban ny-európa megfõ,a Balkán meg úszik a zivikben.Ha tõlünk Délre fog tanyázni az AC,akkor nekünk lesznek álmatlan izzadós éjszakáink.Én inkább az elõbbire számítok és úgy érzem nem sokat fogok tévedni,mert az elõjelek ezt mutatják.Rekordszáraz év lehet ebbõl.
Látom, nézeteink a nyárral kapcsolatban elég hasonlóak -ennek örülök. Abban is teljesen egyetértek Veled, hogy május második felének tartós nyárközépi melegeket, majdnem kánikulát kellene hozni ahhoz, hogy a havi közép a sokévi átlag fölé menjen. A hónap kifejezetten hideg idõvel indul, és nagyjából 15.-ig északeurópai magasnyomás déli peremén ék felõl áramló hûvös levegõt jelez a modell (ECMWF).
Viszont figyelembe kell vennünk, hogy a szóban forgó távprognózis Ausztriára vonatkozik, és ennek az országnak, fõképp nyugati felének teljesen más az idõjárása, mint a mienk.
Egyrészt bizonyos makroszinoptikai elrendezõdések eltérõ hatást gyakorolnak rá. Ezen felállások egyike éppen a mostani. Az északi AC elõoldalának áramlási vonalai a Kárpát-medence felett északkeleti irányúak, de Nyugat-Ausztria felett már délire fordulnak -arrafelé inkább a nyugateurópai ciklon elõoldala érvényesül. Könnyen lehet, ebben a helyzetben ott erõsen pozitív hõmérsékleti anomália van, míg nálunk ez nulla vagy negatív.
Létezik persze ennek az ellentettje is: ebben az esetben nyugatról lassú mozgású, hullámzó frontrendszer közeledik a kontinens belseje felé. Nálunk ez gyakran kifejezetten meleg, déli szeles, elõoldali idõjárát okoz. Sõt, még az elsõ hidegfront is csak mérsékelt lehûlést hoz ilyenkor. Ezzel szemben Vorarlbergben, és Svájcban ilyen esetben nagyon hideg tud lenni.
A másik különbség a tengerszint feletti magasság. Megfigyelésem szerint a magashegységekben ciklolnális, kisnyomású idõszakban mindig erõsen csökken a hõmérséklet, AC esetén pedig növekszik. Az ilyen vidék nem ismeri az anticiklonális hideg idõt. Nálunk ellenben nagyon hideg lehet a magasnyomású idõ, a feltûnõen alacsony légnyomás viszont nagyon ritkán párosul szokatlanul alacsony hõmérséklettel.
Viszont figyelembe kell vennünk, hogy a szóban forgó távprognózis Ausztriára vonatkozik, és ennek az országnak, fõképp nyugati felének teljesen más az idõjárása, mint a mienk.
Egyrészt bizonyos makroszinoptikai elrendezõdések eltérõ hatást gyakorolnak rá. Ezen felállások egyike éppen a mostani. Az északi AC elõoldalának áramlási vonalai a Kárpát-medence felett északkeleti irányúak, de Nyugat-Ausztria felett már délire fordulnak -arrafelé inkább a nyugateurópai ciklon elõoldala érvényesül. Könnyen lehet, ebben a helyzetben ott erõsen pozitív hõmérsékleti anomália van, míg nálunk ez nulla vagy negatív.
Létezik persze ennek az ellentettje is: ebben az esetben nyugatról lassú mozgású, hullámzó frontrendszer közeledik a kontinens belseje felé. Nálunk ez gyakran kifejezetten meleg, déli szeles, elõoldali idõjárát okoz. Sõt, még az elsõ hidegfront is csak mérsékelt lehûlést hoz ilyenkor. Ezzel szemben Vorarlbergben, és Svájcban ilyen esetben nagyon hideg tud lenni.
A másik különbség a tengerszint feletti magasság. Megfigyelésem szerint a magashegységekben ciklolnális, kisnyomású idõszakban mindig erõsen csökken a hõmérséklet, AC esetén pedig növekszik. Az ilyen vidék nem ismeri az anticiklonális hideg idõt. Nálunk ellenben nagyon hideg lehet a magasnyomású idõ, a feltûnõen alacsony légnyomás viszont nagyon ritkán párosul szokatlanul alacsony hõmérséklettel.
Most lapoztam fel az osztrák ZAMG hivatalos hosszútávú prognózisát, ebben az áll, hogy a május-júliust felölelõ idõszak csaknem 60%-os valószínûséggel az átlagosnál melegebb lehet, az átlagos, illetve az átlag alatti variánsok együttesen alig 40%-ot tesznek ki. Ezen belül áprilishoz hasonlóan (ott a pozitív anomália bejött nekik) a májust is az átlagosnál nagy valószínûséggel melegebbnek várják - ami valljuk be, a jelenlegi rekordhideg hónapkezdet és a valamennyi modell által legfeljebb mérsékelt meleg folytatás (kb. május 15-ig) azért egy jó adag kételkedéssel tölt el. Ahhoz azért ismételt izmos elõoldali helyzetek kellenének 15-e után, hogy ebbõl egy átlagosnál jóval melegebb május kerekedjen - ennek itt és most (egyelõre?) semmi nyomát nem látni.
Ameddig marad az egy helyben toporgó skandináv AC és a peremén északkelet felõl beszivárgó éppen hogy csak mérsékelten meleg levegõ kombinációja (alig +5 fok 850 hPA-on), addig én itt kora nyár ügyben nem sokra számítok. Nem tartom azt sem kizártnak, hogy az április 7-i eddigi T-csúcsokat csak valamikor május végén, június elején szárnyalnánk túl, annyira megtorpant, sõt részben vissza is fordult a kontinens belsejének felmelegedése - magas napállás ide vagy oda. Az általam szóba hozott szezonális elõre itt található: Link
Az én nyári várakozásaimat már egyszer leírtam, úgyhogy csak távirati stílusban még egyszer: északon tanyázó AC déli peremén gyakori HCS-k, bárikus mocsárhelyzetek, gyakori záporokkal, zivatarokkal, többnyire mérsékelten meleg idõvel - ha egy, a tavalyihoz hasonlôó 2-hetes kánikulai idõszakra futja, mint tavaly júliusban, akkor örülhetünk. Na, ez merész kijelentés, de nekem most ez így jön ki.
Ameddig marad az egy helyben toporgó skandináv AC és a peremén északkelet felõl beszivárgó éppen hogy csak mérsékelten meleg levegõ kombinációja (alig +5 fok 850 hPA-on), addig én itt kora nyár ügyben nem sokra számítok. Nem tartom azt sem kizártnak, hogy az április 7-i eddigi T-csúcsokat csak valamikor május végén, június elején szárnyalnánk túl, annyira megtorpant, sõt részben vissza is fordult a kontinens belsejének felmelegedése - magas napállás ide vagy oda. Az általam szóba hozott szezonális elõre itt található: Link
Az én nyári várakozásaimat már egyszer leírtam, úgyhogy csak távirati stílusban még egyszer: északon tanyázó AC déli peremén gyakori HCS-k, bárikus mocsárhelyzetek, gyakori záporokkal, zivatarokkal, többnyire mérsékelten meleg idõvel - ha egy, a tavalyihoz hasonlôó 2-hetes kánikulai idõszakra futja, mint tavaly júliusban, akkor örülhetünk. Na, ez merész kijelentés, de nekem most ez így jön ki.
A nyár idõjárásával kapcsolatban a véleményem a következõ: van néhány alapfeltevés, melyet nagy biztonságal megkockáztathatunk. Ezen sarkalatos állítások köré szépen fel lehet építeni latolgatásainkat.
1. A nyugati áramlás gyengesége, ill. a légköri képzõdmények áthelyezõdésének vontatott üteme a továbbiakban is fennmarad. Ezen jelenségek kb. 20 éve figyelhetõk meg, s mivel nagy valószínûséggel a naptevékenység több cikluson átívelõ csökkenõ tendenciájával függnek össze, nem várható, hogy belátható idõn belül felszámolódjanak. Az idõjárási következmények:
északatlanti sorozatfrontok, és következményes hosszantartó hûvös, változékony, szeles idõ még a medárdi idõszakban sem nagyon valószínû. Ellenben két dolog nagyon könnyen elõfordulhat,nevezetesen, "beragadó" elõoldal, néhány (3-4-5) napig tartó délies légmozgás, perzselõ forróság -az érem másik oldalán stagnáló ciklon, mely lezúdít 1-2 havi csapadékmennyiséget, és ennek következtében komoly árvízi helyzet.
2. Szintén feltehetõen a naptevékenység csökkent voltából kifolyólag a térítõi magasnyomású öv relatív gyengesége. Ez ellentmond a tartós kánikulának, melynek legfõbb jellemzõje a ciklonok visszaszorulása a magas szélességekre, párhuzamosan a déli AC elõretörésével. Idén ehhez még hozzájön az északnyugat-európai anticiklonok kialakulásának hajlama, mely roppant erõsnek látszik. A lefelé szóró AO és NAO fáklyák, nemkülönben a CTS csapadékprognózisa, mely Északeurópára egyértelmû negatív anomáliát mutat a következõ 2-3 hónapra, szintén ebbe az irányba mutat. A következmények: a képbe kényelmesen belefér a sarki hidegbázis "utolsó rúgásaként" még egy erõteljes hidegleszakadás június végéig. Ezt követõen a blokkoló AC vélhetõen ény-ról é-ra helyezõdik, Skandinávia fölé. A lassú mozgású nyugat-európai teknõk ez alá "beszorulva" sekély közép-európai ciklonokká válnak -a következmény: keleties áramlású, vagy határozott áramlási irány nélküli mérsékelten meleg idõszak, gyakori, esetenként heves konvektív eseményekkel. Ezzel a tipikus nyár közepi felállással igen nagy valószínûséggel találkozni fogunk az idén.
Összefoglalva: nagyjából átlag körüli hõmérsékletû, átlagos csapadékú nyarat várok. Azonban a csapadékmennyiségben számottevõ területi különbségek lehetnek: lesznek negatív anomáliát mutató területek, de olyanok is, ahol a megszokottnál több esik. A cirkuláció jellegénél fogva újfent a keleti, északkeleti országrész járhat jobban -amennyiben ez annak tekinthetõ. Hosszan tartó szárazság, nagy aszály ellenben véleményem szerint nem lesz.
Ezen általános képen belül szinte borítékolni lehet robbanásszerû elõoldali felmelegedések, átmeneti kánikulai idõszakok felléptét már a nyár elsõ felében. Epizódszerûen a szaharai forró légtömegek is meghódíthatják Közép-Európát, ahogy ez tavaly júliusban szintén elõfordult. Szinte ugyanekkora valószínûséggel egy-két stagnáló erõsebb ciklont is feltételezhetünk, özönvíz-szerû esõkkel, árvízi helyzettel.
1. A nyugati áramlás gyengesége, ill. a légköri képzõdmények áthelyezõdésének vontatott üteme a továbbiakban is fennmarad. Ezen jelenségek kb. 20 éve figyelhetõk meg, s mivel nagy valószínûséggel a naptevékenység több cikluson átívelõ csökkenõ tendenciájával függnek össze, nem várható, hogy belátható idõn belül felszámolódjanak. Az idõjárási következmények:
északatlanti sorozatfrontok, és következményes hosszantartó hûvös, változékony, szeles idõ még a medárdi idõszakban sem nagyon valószínû. Ellenben két dolog nagyon könnyen elõfordulhat,nevezetesen, "beragadó" elõoldal, néhány (3-4-5) napig tartó délies légmozgás, perzselõ forróság -az érem másik oldalán stagnáló ciklon, mely lezúdít 1-2 havi csapadékmennyiséget, és ennek következtében komoly árvízi helyzet.
2. Szintén feltehetõen a naptevékenység csökkent voltából kifolyólag a térítõi magasnyomású öv relatív gyengesége. Ez ellentmond a tartós kánikulának, melynek legfõbb jellemzõje a ciklonok visszaszorulása a magas szélességekre, párhuzamosan a déli AC elõretörésével. Idén ehhez még hozzájön az északnyugat-európai anticiklonok kialakulásának hajlama, mely roppant erõsnek látszik. A lefelé szóró AO és NAO fáklyák, nemkülönben a CTS csapadékprognózisa, mely Északeurópára egyértelmû negatív anomáliát mutat a következõ 2-3 hónapra, szintén ebbe az irányba mutat. A következmények: a képbe kényelmesen belefér a sarki hidegbázis "utolsó rúgásaként" még egy erõteljes hidegleszakadás június végéig. Ezt követõen a blokkoló AC vélhetõen ény-ról é-ra helyezõdik, Skandinávia fölé. A lassú mozgású nyugat-európai teknõk ez alá "beszorulva" sekély közép-európai ciklonokká válnak -a következmény: keleties áramlású, vagy határozott áramlási irány nélküli mérsékelten meleg idõszak, gyakori, esetenként heves konvektív eseményekkel. Ezzel a tipikus nyár közepi felállással igen nagy valószínûséggel találkozni fogunk az idén.
Összefoglalva: nagyjából átlag körüli hõmérsékletû, átlagos csapadékú nyarat várok. Azonban a csapadékmennyiségben számottevõ területi különbségek lehetnek: lesznek negatív anomáliát mutató területek, de olyanok is, ahol a megszokottnál több esik. A cirkuláció jellegénél fogva újfent a keleti, északkeleti országrész járhat jobban -amennyiben ez annak tekinthetõ. Hosszan tartó szárazság, nagy aszály ellenben véleményem szerint nem lesz.
Ezen általános képen belül szinte borítékolni lehet robbanásszerû elõoldali felmelegedések, átmeneti kánikulai idõszakok felléptét már a nyár elsõ felében. Epizódszerûen a szaharai forró légtömegek is meghódíthatják Közép-Európát, ahogy ez tavaly júliusban szintén elõfordult. Szinte ugyanekkora valószínûséggel egy-két stagnáló erõsebb ciklont is feltételezhetünk, özönvíz-szerû esõkkel, árvízi helyzettel.
Nagyon örülök ennek az írásodnak. Én ugyan nem vagyok szakember, de egyenlõre merem tartani a Budapest Lõrincre március végén tett 453mm-es évi össz csapadék tippemet, decemberben kiderül a válasz. Ilyen tippverseny is fut az OMSZ-nál?
A korábbi feljegyzéseim alapján (1995-óta napi szinten) a nyári szezonra én is átlag körüli T-re számítok összességében, de a csapadékért eléggé aggódom továbbra is. Szerintem mi itt középen inkább a -25%-hoz leszünk közelebb mint a +40%-hoz. Persze Dny Ny vagy EK egész más tészta lehet. Remélem azért fotózni való látványban nem lesz hiány.
A korábbi feljegyzéseim alapján (1995-óta napi szinten) a nyári szezonra én is átlag körüli T-re számítok összességében, de a csapadékért eléggé aggódom továbbra is. Szerintem mi itt középen inkább a -25%-hoz leszünk közelebb mint a +40%-hoz. Persze Dny Ny vagy EK egész más tészta lehet. Remélem azért fotózni való látványban nem lesz hiány.
Milyen lesz az idei nyár idõjárási szempontból?
Természetesen erre a kérdésre én most sem tudom a választ.
Mindazonáltal, ahogy az elmúlt tél elõtt, most is megpróbálom csokorba szedni az elõttünk álló 3 nyári hónapra vonatkozó várakozásainkat, csak, hogy szeptemberben tudjuk, hogy min kell meglepõdnünk, avagy elégedetten dõlhetünk hátra, modván: No lám, többé-kevésbé úgy lett, ahogy mondtuk.
Többen felvetették, hogy az idei év az átlagosnál jóval szárazabb lehet, mivel van egy ilyen statisztikai megfigyelés az extra nagy csapadékú éveket követõ 1-2 évben. Vagyis a fórumozók egy csoportja nyárra is átlag alatti csapadékkal számol, ehhez nyílván átlag feletti T (vagy legalább átlag körüli T) társulna.
A CFS szezonális elõrei a tavasz folyamán többször próbálkoztak egy csapadékosabb periódussal már ami nyári csapadékot illeti az átlaghoz képest.
A legfrisebb szezonális elõrékben zanzásítva a következõt látom:
Csapadék:
Az elõttünk álló június-augusztus átlag körüli, vagy azt kissé meghaladó csapadékkal végezhet, ezen belül mintha a déli és nyugati területek inkább átlag fölött, míg az északi és keleti részek inkább átlag alatt lennének. Összefoglalva a CFS alapján a 3 nyári hónap átlag körüli csapadékúnak adódik, esetleg kissé átlag fölöttinek, a tûréshatárt én most -25, +40%-ban adom meg. (az átlagnál 25%-kal kevesebb ill. 40 %-kal több még jó elõrének számít majd) Megjegyzendõ, h az elmúlt hetekben inkább csökkentette a nyári hónapokra vonatkozó csapadékot.
Hõmérséklet:
A három nyári hónap átlag körülinek, esetleg kissé hûvösebbnek ígérkezik.
Fontos megjegyezni, h ezeket a régi CFS alapján néztem, mert az új verziónak egyelõre nem találtam európai kivágatát.
Ezek alapján a várakozások eredõje CFS-sel súlyozva:
Az elõttünk álló nyár (jún-aug) országos viszonylatban átlag körüli, vagy kissé a fölötti csapadékúnak (-25, +40%), és átlag körüli, vagy enyhén átlag alatti hõmérsékletûnek (+0.5, -0.75 fok) adódik.
A viszonyított meglepetések/meglepõdések sztem így néznek ki: CFS vs. egyes fórumozók
CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval melegebb nyár.(1.5 fok feletti 3 havi anomália)
Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne az átlagnál jóval hidegebb nyár.(-1.5 körüli anomáliájú vagy annál hidegebb)
A CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval szárazabb nyár (50% körüli vagy alatti országos csapi).
Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne átlag körüli csapadékú(+/-10%), vagy jócskán (>25%) azt meghaladó nyár.
Szeptemberben kiderül
megj.: Az OMSZ-ban fut egy tippverseny, ami a nyári absz. max-ra vonatkozik, a két szélsõ érték 34.4 és 42.1 a legtöbb tipp pedig 39 körül szór. Az elmúlt két évben a 37.2 és 36.8 volt az absz maxi...
szerk.: Dzsibzon: azt mondom, h Lõrinc dec 31-én 500 mm fölött lesz.
Természetesen erre a kérdésre én most sem tudom a választ.
Mindazonáltal, ahogy az elmúlt tél elõtt, most is megpróbálom csokorba szedni az elõttünk álló 3 nyári hónapra vonatkozó várakozásainkat, csak, hogy szeptemberben tudjuk, hogy min kell meglepõdnünk, avagy elégedetten dõlhetünk hátra, modván: No lám, többé-kevésbé úgy lett, ahogy mondtuk.
Többen felvetették, hogy az idei év az átlagosnál jóval szárazabb lehet, mivel van egy ilyen statisztikai megfigyelés az extra nagy csapadékú éveket követõ 1-2 évben. Vagyis a fórumozók egy csoportja nyárra is átlag alatti csapadékkal számol, ehhez nyílván átlag feletti T (vagy legalább átlag körüli T) társulna.
A CFS szezonális elõrei a tavasz folyamán többször próbálkoztak egy csapadékosabb periódussal már ami nyári csapadékot illeti az átlaghoz képest.
A legfrisebb szezonális elõrékben zanzásítva a következõt látom:
Csapadék:
Az elõttünk álló június-augusztus átlag körüli, vagy azt kissé meghaladó csapadékkal végezhet, ezen belül mintha a déli és nyugati területek inkább átlag fölött, míg az északi és keleti részek inkább átlag alatt lennének. Összefoglalva a CFS alapján a 3 nyári hónap átlag körüli csapadékúnak adódik, esetleg kissé átlag fölöttinek, a tûréshatárt én most -25, +40%-ban adom meg. (az átlagnál 25%-kal kevesebb ill. 40 %-kal több még jó elõrének számít majd) Megjegyzendõ, h az elmúlt hetekben inkább csökkentette a nyári hónapokra vonatkozó csapadékot.
Hõmérséklet:
A három nyári hónap átlag körülinek, esetleg kissé hûvösebbnek ígérkezik.
Fontos megjegyezni, h ezeket a régi CFS alapján néztem, mert az új verziónak egyelõre nem találtam európai kivágatát.
Ezek alapján a várakozások eredõje CFS-sel súlyozva:
Az elõttünk álló nyár (jún-aug) országos viszonylatban átlag körüli, vagy kissé a fölötti csapadékúnak (-25, +40%), és átlag körüli, vagy enyhén átlag alatti hõmérsékletûnek (+0.5, -0.75 fok) adódik.
A viszonyított meglepetések/meglepõdések sztem így néznek ki: CFS vs. egyes fórumozók
CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval melegebb nyár.(1.5 fok feletti 3 havi anomália)
Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne az átlagnál jóval hidegebb nyár.(-1.5 körüli anomáliájú vagy annál hidegebb)
A CFS alapján bombameglepetés lenne az átlagnál jóval szárazabb nyár (50% körüli vagy alatti országos csapi).
Egyes fórumozó társainknak bombameglepetés lenne átlag körüli csapadékú(+/-10%), vagy jócskán (>25%) azt meghaladó nyár.
Szeptemberben kiderül
megj.: Az OMSZ-ban fut egy tippverseny, ami a nyári absz. max-ra vonatkozik, a két szélsõ érték 34.4 és 42.1 a legtöbb tipp pedig 39 körül szór. Az elmúlt két évben a 37.2 és 36.8 volt az absz maxi...
szerk.: Dzsibzon: azt mondom, h Lõrinc dec 31-én 500 mm fölött lesz.
Örömmel olvastam kimerítõ elemzésedet. Hivatkoznom kell Mikiwan kolléga 66920. számú kommentjére: az ott szereplõ link alapján a naptevékenység, végsõ soron a nap mágneses terének ereje a 90-es évek óta lassú csökkenést mutat -tehát ciklusokon átívelõ tendenciáról van szó.
Azóta azt tapasztalni, hogy lényegesen megnõtt a forró, kánikulai nyarak gyakorisága, a telek viszont nem váltak enyhébbé, sõt, például a Dél-Alföld (Szeged) vonatkozásában a szezonális minimumok kissé csökkentek is (Floo megfigyelése).
Tehát megállapítható a kontinentalitás fokozódása az elmúlt cca 20 évben. E tény véleményem szerint szoros korrelációban van a nyugati áramlás gyengülésével, és a légköri képzõdmények csekély áthelyezõdési hajlamával.
A kontinentalitás fokozódása még feltûnöbb Nyugat-Európában. A tipikusan óceáni éghajlatú Londonban pl. már 2003 nyarán volt egy 34 fokos(!) rekord maximum, és a méteres havakat hozó, ritka kemény telek is ismétlõdõen jelentkeztek Nagy-Britanniában.
Sokat mondó, ha mindezt összevetjük nagyszüleink, dédszüleink elbeszéléseivel. Az õ fiatal koruk a múlt század elsõ felére esett, mikor ciklusokon át gyenge volt a naptevékenység. Az öregek mindig azt mondták nekem, akkor rendesen volt nyár és tél, most meg (70-es évek) olyan "összevissza idõjárás van: se nyár, se tél.
Azóta azt tapasztalni, hogy lényegesen megnõtt a forró, kánikulai nyarak gyakorisága, a telek viszont nem váltak enyhébbé, sõt, például a Dél-Alföld (Szeged) vonatkozásában a szezonális minimumok kissé csökkentek is (Floo megfigyelése).
Tehát megállapítható a kontinentalitás fokozódása az elmúlt cca 20 évben. E tény véleményem szerint szoros korrelációban van a nyugati áramlás gyengülésével, és a légköri képzõdmények csekély áthelyezõdési hajlamával.
A kontinentalitás fokozódása még feltûnöbb Nyugat-Európában. A tipikusan óceáni éghajlatú Londonban pl. már 2003 nyarán volt egy 34 fokos(!) rekord maximum, és a méteres havakat hozó, ritka kemény telek is ismétlõdõen jelentkeztek Nagy-Britanniában.
Sokat mondó, ha mindezt összevetjük nagyszüleink, dédszüleink elbeszéléseivel. Az õ fiatal koruk a múlt század elsõ felére esett, mikor ciklusokon át gyenge volt a naptevékenység. Az öregek mindig azt mondták nekem, akkor rendesen volt nyár és tél, most meg (70-es évek) olyan "összevissza idõjárás van: se nyár, se tél.
Egy alapvetõ változást mindenképpen okoz a naptevékenység változása, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni:
Mi azt tanultuk, hogy a Föld energiamérlege kb. a 35°C-os szélességi kör mentén kiegyenlített, attól az alacsonyabb szélességek felé pozitív, a magasabbak felé negatív. Ez a sarkok hûlését és a trópusok melegedését okozná, és ennek következménye a nagy földi légkörzés, ami ezt kiegyenlíti. A Föld forgása miatt fellépõ eltérítõ erõk teszik ezt a légkörzést övezetessé.
Namost, amikor a napfolttevékenység változik, akkor változik a besugárzás, s ezt a visszasugárzás csak késéssel reagálja le. Tehát egy ilyen változás alatt a kiegyenlített zóna eltolódik, ami az egyes cellákban az áramlások erõsségét befolyásolja.
Ez magyarázza a légkörzés 11 éves periódusát is, amirõl nem tudjuk biztosan, hogy van, de megfigyelhetõ gyenge effektus (állítólag).
(
Ha pedig ez így van, akkor napjainkban a trópusok felé tolódott a kiegyenlített zóna, ami a Passzát és a Szubtrópusi jet kis mértékû gyengülését okozza, ez pedig közvetve a mérsékelt övi zonális komponens kis lassulását vonja maga után. Ugyanígy ilyenkor a sarkok pedig erõsebben hûlnek, ami a poláris áramlások gyorsulását, okozza, és növeli a hõkontrasztot a polárfront mentén. Ennek következtében a polárfront erõsebben hullámzik, illetve gyakrabban alakul ki blocking is.
Ez logikus, magam is erre a következtetésre jutottam, de olvastam cikket is róla, amit sajnos most nem találok. A cikk azonban abban maradt, hogy erre csak gyenge korreláció mutatkozik a megfigyelések alapján. Az effektus nem elég erõs ahhoz, hogy egyértelmûen kimutatható lehessen. Ugyanakkor, ha az utóbbi 1-1,5 év gyakoribb blockingjai ennek köszönhetõek, akkor évtizedek óta most a legerõsebb ez a bizonyos effektus.
)
Az a kérdés, hogy ha a mostani napfotciklus után a következõ is ilyen gyenge lesz, erõsödik-e, ill. erõs marad-e továbbra is a blocking-hajlam a következõ 10-15 évben? Vagy, ha újra erõs lesz a napfoltciklus, visszaáll-e az erõsebb zonalitás?
/Igazából ez már éghajlatváltozás, csak itt merült fel a téma, bocs érte./
Mi azt tanultuk, hogy a Föld energiamérlege kb. a 35°C-os szélességi kör mentén kiegyenlített, attól az alacsonyabb szélességek felé pozitív, a magasabbak felé negatív. Ez a sarkok hûlését és a trópusok melegedését okozná, és ennek következménye a nagy földi légkörzés, ami ezt kiegyenlíti. A Föld forgása miatt fellépõ eltérítõ erõk teszik ezt a légkörzést övezetessé.
Namost, amikor a napfolttevékenység változik, akkor változik a besugárzás, s ezt a visszasugárzás csak késéssel reagálja le. Tehát egy ilyen változás alatt a kiegyenlített zóna eltolódik, ami az egyes cellákban az áramlások erõsségét befolyásolja.
Ez magyarázza a légkörzés 11 éves periódusát is, amirõl nem tudjuk biztosan, hogy van, de megfigyelhetõ gyenge effektus (állítólag).
(
Ha pedig ez így van, akkor napjainkban a trópusok felé tolódott a kiegyenlített zóna, ami a Passzát és a Szubtrópusi jet kis mértékû gyengülését okozza, ez pedig közvetve a mérsékelt övi zonális komponens kis lassulását vonja maga után. Ugyanígy ilyenkor a sarkok pedig erõsebben hûlnek, ami a poláris áramlások gyorsulását, okozza, és növeli a hõkontrasztot a polárfront mentén. Ennek következtében a polárfront erõsebben hullámzik, illetve gyakrabban alakul ki blocking is.
Ez logikus, magam is erre a következtetésre jutottam, de olvastam cikket is róla, amit sajnos most nem találok. A cikk azonban abban maradt, hogy erre csak gyenge korreláció mutatkozik a megfigyelések alapján. Az effektus nem elég erõs ahhoz, hogy egyértelmûen kimutatható lehessen. Ugyanakkor, ha az utóbbi 1-1,5 év gyakoribb blockingjai ennek köszönhetõek, akkor évtizedek óta most a legerõsebb ez a bizonyos effektus.
)
Az a kérdés, hogy ha a mostani napfotciklus után a következõ is ilyen gyenge lesz, erõsödik-e, ill. erõs marad-e továbbra is a blocking-hajlam a következõ 10-15 évben? Vagy, ha újra erõs lesz a napfoltciklus, visszaáll-e az erõsebb zonalitás?
/Igazából ez már éghajlatváltozás, csak itt merült fel a téma, bocs érte./
Így van, én is valami ilyesféle kimenetelre gondolok a következõ hónapok idõjárásával kapcsolatban -mérsékelten meleg nyár, közép-európai sekély ciklonok, konvektív események.
A naptevékenységhez még egy személyes -pontosabban családi- adalék: egyik nagyapám földrajz szakos tanár volt, 1890-es születésû. Az õ fiatal éveiben a XX. század elejének viszonylag gyenge naptevékenysége volt jellemzõ. Nagyapám mindig azt mondta, hogy Magyarország éghajlatára a legnagyobb hatással a Keleteurópai-síkság van, ezért az jellegzetesen kontinentális, hideg telû, meleg nyarú. A hetvenes évek elején, mikor figyelni kezdtem az idõjárást, általában atlantikus hatások uralkodtak. Azt gondoltam akkor, nagyot tévedett a nagypapa a kijelentésével. Most már szélesebb összefüggésbe helyezem e tényeket.
A naptevékenységhez még egy személyes -pontosabban családi- adalék: egyik nagyapám földrajz szakos tanár volt, 1890-es születésû. Az õ fiatal éveiben a XX. század elejének viszonylag gyenge naptevékenysége volt jellemzõ. Nagyapám mindig azt mondta, hogy Magyarország éghajlatára a legnagyobb hatással a Keleteurópai-síkság van, ezért az jellegzetesen kontinentális, hideg telû, meleg nyarú. A hetvenes évek elején, mikor figyelni kezdtem az idõjárást, általában atlantikus hatások uralkodtak. Azt gondoltam akkor, nagyot tévedett a nagypapa a kijelentésével. Most már szélesebb összefüggésbe helyezem e tényeket.
Bár úgy lenne, a mocsaras helyzetet kedvelem 
remélem, hogy az egész nem vált át tartós AC-ba magassági hideg áramlás mellett. Az egy szép, sztratuszos, 18 fokos nyár lenne 
remélem, hogy az egész nem vált át tartós AC-ba magassági hideg áramlás mellett. Az egy szép, sztratuszos, 18 fokos nyár lenne
A nyugati áramlás tartós gyengélkedésének egyik fõ oka a lanyha napfolttevékenység lehet, azaz a következõ hetekben, sõt hónapokban is ismétlõdõ bárikus mocsárhelyzeteket tartok valószínûnek, fülledt, átlagos hõmérsékletû, gyakori helyi zivatarokkal tartíkott nyárnak nézhetünk elébe - mit mondjak, nem a nyaralók vágyálma, de jobb egyelõre nem mutatkozik.
A tendencia megerõsödni látszik, sajnos. A nyugati áramlás megszünni látszik, illetve a magassági teknõ leválni látszik az õt mozgató áramlásról, mely a K felé mozdulását okozta volna. A helyzetét a továbbiakban a peremén elvonuló és õt "eltaláló" peremteknõk befolyásolják majd, de leginkább az egyhelyben való támolygása lesz jellemzõ. A hét közepe/vége felé erõsödõ AC-befolyás is látszik, azaz a talajközelben döglõdõ frontmaradványok fölé a magasban ráadásul hideg levegõ áramlik. Azaz meleg nem lesz, helyette hideg (a szél leálltával többfelé fagyos) éjszakákkal és nemszeretem nappalokkal jellemezhetõ, unalmas semmi
Hát egyelõre ennek éppen az ellenkezõje látszik megvalósulni: legkésõbb szerdától napokon keresztül jóval az átlag alatti, hûvös, gyakran esõs idõszak látszik a fáklyán már több futás óta, azaz nyugodtan elõrehozott fagyosszentekrõl beszélhetünk. Számottevõ melegedés leghamarabb éppen az említett fagyosszentek körül látszik, de sajna az a gyanúm, hogy a hûvösebb idõjárás akár május elsõ felének szinte egészére kiterjedhet. Ebben az idõszakban a 20 fok is viszonylag ritkaságnak számíthat majd, a 25-30 fokok pedig egyelõre nincsenek napirenden.
Már pedig ez szeles, gyakran csapadékos idõjárást komoly konvektív helyzeteket eredményezhet, ha keveredési zónába kerülünk. A várható forgatókönyv azon múlik, mely hatás válik dominánsabbá, a trópusi, avagy a sarkvidéki levegõ.
"A térítõi magasnyomású övezet tartja uralmát." Ez így van, az azori AC a helyén van és elég fejlett. Azonban a tisztánlátás kedvéért meg kell említeni, hogy az északi anticiklonok is nagyon erõsek. Ezekben a hetekben elõszeretettel képzõdik AC a brit-skandináv térségben, idõnként Izlandot is meghódítva. E tény pedig arra mutat, hogy nemcsak a szubtrópusi levegõ van elõretörõben, hanem elég gyakran a sarkvidéki is. Ennek hatásával a következõ idõszakban számolnunk kell.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat