Agrometeorológia

Nálunk 1 idõsebb cserkófa van, az olyan 35-40 éves, és 2-3 fiatal, ami még nem fordult termõre. Van egy kajszibarack is, ami ritkán terem. Tavasszal nyestem ki két kivadult szilvát, van egy cigánymeggy, meg 3 sarjról hajtott, de finom gyümölcsû rendes meggy. Õsszel ültetem földbe egy rezisztens fáról hajtatott szilva csemetéket. Ez a fajta július közepén már mézédes termést hoz és rendes szilva alakja van a gyümölcsöknek. Van egy 15 éves birsalmafa is.

Szeretni szereti, csak ledobalhatja a termest tole.
Amit eddig nem dobott le, azt mar nagyreszt nem fogja.
Milyen fajta, van rola keped?

Próbáld meg valamelyik (nem feltétlen gyümölcstermesztõ) nagy területen gazdálkodó ismerõsöddel felvenni a kapcsolatot! Egész más áron szerzik be a vegyszereket, bár nagyobb kiszerelésben. A gazdaboltok kis kiszerelései felejtõsek, horror árúak. Inkább szerezd be a vegyszereket három évre elõre ugyanazon pénzért, mint a gazdaboltban egy évre elõre. Segédeszköznek kell néhány injekciós fecskendõ (tû nélkül, kb. 10 Ft/db) a folyékony vegyszerek adagolására, nagyobb pontosságú (osztásköz 0,1 vagy 0,05 g) 200-500 g felsõ méréshatárú digitális mérleg, az is tömegcikk már, pl: Ebay. Ez utóbbit autóval mindenképpen a vegyszerekkel együtt célszerû szállítani, különben egy esetleges közúti csomagtér ellenõrzés esetén magyarázkodhatsz, hogy nem mindenféle illegális kereskedelem során használod.

Nem ismerem a te fáid korát, de a mi kertünkben 40-50 éves fák szolgálnak minket (van pár fiatalabb is), õket sajnos ideje lenne nyugdíjazni. A másik dolog, ami miatt elgondolkodom, hogy egymagamra esik az összes evvel kapcsolatos dolog, nekem meg alig van idõm tekintve, hogy 120 km-el odébb dolgozom, s így elutazom az erre fordítható idõt, sokszor nem sikerül idõben közbelépnem a fa és kórokozója közé. De semmi sem dõlt még el, áll még a 14-15 m magas diófánk is, abszolút gyümölcsfa párti vagyok Valami kompromisszumban gondolkodom.

Én sem fogok permetezni, de a meglévõ gyümölcsfákat nem fogom kivágni. Az ugyanolyan ostobaság lenne, mint aranyáron széjjelpermetezni õket. Jön Darwin bácsi és a szelekció.

Nálam a múlt héten hullott sárga levél a cigány meggyrõl. Kapott egy kis kombót azt másnapra kutya baja volt. Pár szemért nem áldozom be a fát. Cseresznye csak a déli lomb koronán lett, de ott dögivel. Nagyapám hatalmas cseresznye fáján van egy mázsányi. Héten neki esek azt rotyoghatnak a hordók. Szilva is lesz rendesen errefelé, de a barack felejtõs.

Amalgerolt mindenképpen nyomok rá, benéztem az itteni horror árakkal árusító kertészeti boltba, 5e ft egy liter. Dobtam egy hátast, körülnéztem és még 3e alatt is látok a web-en, 5-öt tuti nem adok érte. Egyébként is a vegyipar kisker. árai valami hihetetlen mértékben emelkedtek és folyamatosan emelkednek. Sok ismerõsöm már épp ezért csinálja azt, hogy kivágja azt a néhány fáját, mert megvédeni õket ilyen permetszer árakon drágább (munkát nem is számítva), mint azt a pár kiló gyümölcsöt megvenni. No, megyek meggyet szedni Érdekes, a fügén olyan mennyiségû termés látszik, amilyent eddig meg sem közelített. Kérdés, mivel lehetne neki segíteni, hogy ki is tudja hordani, nehogy besárgulva lehulljon. A marhatrágyát öntözve adagolva szereti-e vajon?

Részemrõl egy gyümölcsfa sokkal nagyobb értéket képvisel, mint holmi örökzöld. Mondhatni az egyiknek van értelme, persze le kell nyelni az idõjárás szeszélyeit, a permetezés költségeit,de a végeredmény amikor..."Igen, ezzel én foglalkoztam egész évben, és tudom mivel, mikor kezeltem." Na ez az érzés ami miatt engem az egész kertészeti dolog beszívott. Szentségelek én is, ha valami nincs rendben, de a végén megéri.

Errõl van szó.
Mi is örökzöldeket tartunk fõképp a kertünkben és nagyon szépek.
Permetezés és kávézacc a "siker titka".

Az állandóan betegeskedõ gyümölcsfák meg le vannak tojva, elég ezzel foglalkozni a két mamámnál.
Bár idén egyik mamám kertjében sincs gond, mindkettõjüknél épek és szépek a gyümölcsfák bõ terméssel.

Egyedül a cseresznyefa gyengélkedik, igaz ez nem új keletû dolog, már 5 éve évrõl évre egyre kisebbek, nyamvadtabbak a levelek a fán, egyre több az elszáradt gally, ág és a termés mérete is jó ha fele akkora.
Asszem jövõre vagy 2 év múlva kivágásra kerül nála a 60 éves nagy cseresznyefa.

A réz perzselést okoz valóban a kajszin is. Elpasszolom a problémát, az legalább megállt, nõnek a barackok. Ma este viszont a meggyfa alatt jelentek meg nagy számban a sárga levelek, mintha õsz lenne, hull a sárga levél! Bosszantó, tanácstalan vagyok. Ráadásul nem vagyok itthon, csak keveset, nincs idõm vele foglalkozni, nem tudok résen lenni. A félig érõ meggyet madarak vagdosták meg és lepiszkították (termést és leveleket is), meglehetõsen gusztustalan részek vannak. Lassan hajlok arra, hogy át kéne állnom örökzöldekre. Bocs, nem panaszkodnék legszívesebben, és köszi a tanácsokat. Tegnap este az õszin megjelent tetveket sikerült ebrudalnom Actarával. Igen forró szél lehetett ma, még este is egészen meleg szél fúj, mindent gyorsan szárít.

Esetleg a szél által szállított porral + esõvel jöhetett. A 3 km sok ahhoz, hogy az elsodort vegyszercseppek közvetlenül okozzák a lombvesztést. Valami más lehet a probléma. Biztosan nem baktérium, vagy gomba okozta gutaütés, és nem is monilija, mindhárom esetben a fán hervad el a levél és olyankor a fának is annyi. Én mégis csak valamilyen vegyszerre tippelek a közvetlen környékrõl. Még az jutott eszembe, hogy az õszibaracknál a réztartalmú vegyszerek (pl. Bordói lé) perzselést és lombvesztést okoznak. Nem tudom, hogy a kajszi mennyire érzékeny a rézre? A kajszinak sem tehet túl jót.

Az amalgerolt nyugodtan használhatod, nem mérgezõ, semminek sem árt és mindennek hasznos. Nagyüzemek is használják, olyankor is, amikor valami elsodort vegyszer megkínoz valamit.

Szinte kizárom, hogy ilyen permet ide eljut a szomszédból a fekvésünknél fogva, t.i. családiházas környék, repceföld igen messze van ide, tán 3 km is van. Ma nem volt új lombhullás szerencsére, tán megállt. A 2 fa között van egy harmadik, aminek kutya baja sem volt. De nem lehet az, hogy tegnap itt volt 2-3 tized mm esõ, és avval együtt esett le efféle szer? Most kikukáztam pár levelet (tegnap épeknek tûntek, de nem nagyon vizslattam meg akkor õket) és már fonnyadtak és rozsdás foltok vannak rajtuk, de tegnap nem láttam ilyen rozsdás foltokat emlékeim szerint. Az amalgerol ahogy olvasom, egy kiváló szer még akkor is, ha nem az említett behatás okozta a problémát. Jól látom? Link

Köszi, megtörtént. Igaz a gombaölõ pasztát én kevertem Miltox+vízbõl. Szépen befedtem a sebet, lehet szurkolni.

A szilva kevésbé érzékeny a lombtalanító deszikkáló vegyszerekre, de nem immunis és fajtától is függ a hatás. Nálam a legérzékenyebb (öt fajta közül) a mirabolán (fosószilva) volt. Körte: az az elsodort vegyszeradag, ami a kajszin gyakorlatilag teljes lombvesztést okozott, a körtére hatástalan volt.

Nem permeteztek esetleg a környéken valami lombtalanító vegyszerrel? Reglon, Zopp, stb? Erre utal, hogy a szomszédodnál is jelentkezik a lombvesztés. Van a környéken repceföld délkeleti irányban? Az irány nem feltétlen biztos, városon belül az utcák szélcsatornái jelentõsen módosíthatják a szélirányt is. Pont a MetNet egy oszlopos tagjának magyarázok ilyesmit Vannak a lehullott leveleken élesen elhatárolható szélû, esetleg kb. 1 mm széles sötétzöld gyûrûvel körülvett kb. 5 - 6 mm átmérõjû sárga foltok? A kajszi nagyon érzékeny ezekre a vegyszerekre. Sürgõsen permetezd le a fákat Amalgerol-lal, bár már lombvesztés után már késõ, de legalább egy kicsit kondicionálja a fát. Ha géppel permetezel és lefúj a fáról egy csomó levelet, ne sajnáld, úgy sem maradt volna rajta. Ha van a környékeden valami növényvédelmi állomás, vigyél be egy csomó lehullott levelet, lehetõleg frissen. Ott valószínûleg igazolni tudják, hogy Reglon, vagy hasonló vegyszer okozta-e a lombvesztést. Ha a környéken jelentõs a kár, birtokháborítás miatt bejelentést kell tenni a jegyzõnél. Bekérik a környéken a permetezési naplókat, meteorológiai adatokat, stb. Az FM hivatal meg bírságol, hacsak nem valami jó haver a károkozó.

Nekem tavaly augusztusban a szomszéd maglucerna táblát reglonozták élénk szélben, a barackfáimon 95%-os lombveszteséget okozva. Az idén nem volt virág a barackfáimon: nem képzõdtek virágrügyek. A szomszéd gazda a traktorosával együtt csak azért él még, mert a környékünkön idõjárási okokból idén alig lesz barack: nem kötött, nem jártak a méhek virágzáskor. A közepes 6 - 7 mázsa közepes terméshez képest így a veszteségem kb. 50 kg. Ez már a második alkalom, korábban ugyanott repce volt és hasonló hatással volt a fáimra a deszikkálás.

Ha az idén a környéken közepes kajszitermés lett volna, a két majmot válogatott kínzások után felnégyelem és a barackfáimra akasztom a hasonló kártevõk elriasztására.

Nálam a szilva fánál ugyanez a helyzet tele van zöld levéllel a fa alja!

Ilyent még nem láttam: most este vettem észre, hogy az öreg kajszifa alatt egy csomó zöld levél hever! Zöldek, kicsit pöndörödtek, nem szárazok, ma eshettek le, betegséget nem látni rajta, károkozó nyomát sem. Vihar nem volt, ez valami betegség lehet, de mi? A szomszédnak mutatom, erre mondja, az övénél is ez van. Érdekes módon "csak" a fa DK-i oldalán, kb. 30 liternyi levelet kapartam össze alóla a kukába. A gyümölcs megvan, bár a sok esõ után a monília keményen felütötte a fejét sajnos. Pár éve elõfordult a nagy aszályokban, hogy nyár során egyes fáknál (cserkó ill. meggy) besárgultak levelek, és lehullottak, de nem egyszerre, hanem folyamatosan. Az más lehetett, a nagy szárazság okozhatta.

Vannak olyan se cseresznye se megy fajták, amik most érnek. Meteor korai fajták. Jellege, beltartalmi értéke közepes, savassága feltûnõ, befõttnek,és vagy gyors fogyasztásra. Aki szereti a savanyút, de nem édesszájú.Lehet nagy antioxidáns, tisztító hatása.

Gutaütés- monília , ki hogy nevezi. A képen közép jobbról látok egy erõs lemetszést, olyan 5 ft. nagyságút. Hát onnét terjedt tovább. Nem volt lemeszelve seb viasszal?
Most annyit tehetsz, hogy az alsó elágazástól olyan 15-20 cm.re vágd le, és feltétlen ecseteld be gombaölõ pasztával, akár megismételve egy hét múlva. Akár még az õsz felé kihajtanak a rejtett rügyek, és jövõre tovább fejlõdhet. ( õrizzük meg a fa tömeg egyensúlyát, de így is elõfordul törzs elhajlás, karózd alá balról, egy y alátámasztóval)

Elvileg nem nagyon, mert én még nem ástam ki a földbõl, és a mellette lévõknek semmi baja. De ami késik nem múlik ki kell ásnom. ilyet még amúgy nem tapasztaltam õszibarack fánál soha. De nem egyedi probléma most úgy tûnik.

Meggy Hólyagmeggy féle. Savanykás, minden évben ilyenkor érik.

Az lesz, már egy õszibarack fát elvesztettem így. Mennyire fertõzõ más barackokra?

Elvileg menthetõ, de vágd le minél hamarabb. Nekem egy komplett fa pusztult így ki. De a közeli faiskolában is kipusztult így pár fa....

Tényleg meggyet szedtél? Csak nekem tûnik cseresznyének?

Üdv!

Ez gutaütés lehet?
Link
Ha levágom az ágat a fa jelenleg egészséges része menthetõ?

Köszönöm!

Egy kis pozitív, 15 kg meggyet szedtünk 1 fáról a napokban (ez csak egy része):
Link

Mai képek a régi házból, a kiadós esõs napok után:
Utcai képek, dísznád,(nem kukorica), vadvirág, árokpart;
Link
Link
Link
Az éredõ meggy;
Link
Szilvák;
Link
Diók;
Link
Málnák;
Link

És végül a Bazsa rózsa, vagy Pünkösdi rózsa. A hajnaltájban volt riport, hogy néz ki ez a rózsa. Bálint gazda riportalanya elmagyarázta, a Tuba rózsa egy gyógynövény féle, nem bírja a fagyokat,elfagy. A bazsa-pünkösdi rózsa meg télálló, bokor növény, egyszer virágzik, most.
Link

Fújja az, aki vegyszeres cseresznyét akar ELADNI.!
Nem akarok itt mindenkit rábeszélni a "csak permetezéssel védhetõ meg a termés"- dologra, de vannak határok. A lebomlási határidõket szigorúan, vagy saját fogyasztásra is be kell tartani.
Még akkor is maradhat nem kívánatos lebomlási termék a zöldségben, gyümölcsben.

A vegyszer gyártók csak bizonyos mérgezési határidõket adnak meg napokra számítva vagy kg/gyümölcs. Jó, az eperbõl, cseresznyébõl nem eszünk meg 1 kilót naponta, nem érezzük a mellékhatásokat, hacsak nem gyors emésztési kifolyadmány esetén.

az esõs idõ elõtt le kellett volna fújnod Teldor 500 SC-vel Cseresznyére 3 napos, és nem rothadna a termés Tavaly én is "megszívtam" a sok esõvel, azóta jobban figyelek.

Nálunk a sok csapadék a korai cseresznyét nagyon tönkretette.
Alaposan válogatni kell, hogy egészséges szemeket találjunk.

Meg volt a védekezés a szõlõben felszívódó,kontakt szerek lisztharmat és peronoszpóra ellen. Kissé szeles volt az idõ, de megoldottam. Motoros permetezõ nagy segítség.
Egyelõre nem nagyon látszik fertõzés, de ez változhat, ha nem vigyáz az ember. Jövõ héten mindenképp meg kell ritkítani a lombozatot, kötözni kell. 60-100 cm-s hajtások vannak már.

Várom a napos, száraz idõt. A franciáknál, spanyoloknál már több napja süt a nap. Sat24-europe.
Ha meg ülepszik már a légkör, és fülledt levegõ lesz, mehet ki a szpórák elleni permet.

Néhány szõlõs kép; 05.24-25.: Link Link Link Link Link

gulyasme, Kaszabubu : Köszi a válaszokat. Valóban szép bokor sok virággal.

Idén nem támadta még meg egyelõre semmiféle levéltetû. Majd késõbb talán!

Hibiscus syriacus, mályva. Ha a termése nem kel ki tömegesen, akkor jól alakítható, rágás-és szárazságtûrõ, a levélfonák szöszei kicsit szúrnak. Solymáron nem gyõztem gyomlálni a magoncait, de a kerítés mellett jó sövény volt.

Nyári mályva bokor, virágai olyan tölcséres fehér-lila-piros csíkozással. (ilyekor szereti szívogatni a fekete levéltetû)

Link
Karó kikerült a parikra már jó 1 hete, azóta szépen fejlõdnek. Ez a fotó 1 hete készült, ehhez képest szépen fejlõdtek.

És szintén 1 hetes fotó : Május közepére ez a kései bokor is végre kibontotta a leveleit, kékes virága lesz, igen gazdagon.
Link
Link

Valaki nem tudja mi a neve!?

Áthelyezve ide is;
Hát ezért vagyunk mi elásva, a francia-olasz-spanyol borok miatt. Ott szép idõ van a hétbõl 5 napig, mi meg védjük meg a termést, a minõségrõl meg ne is papoljunk az eu. asztalán. (Orbán tasli, vagy Orbán napi sóhajok a hajósi pincéknél máj. 25.!!)

Ismétlés lesz a gyümölcs védelemben nálam is. A sok esõ fel hígította a felületi védelmet is. A csörszilégy, és a perenoszpóra hátracsapja a sapkáját, és támadás. A nevetõ harmadik, a lisztharmat még sátor alatt szemlélõdik, de kész elõvenni a lappangó elõretolt rügy és háncs alatt szuperlangyos közegben áttelelt hadtestjeit.

Jó hallani a kicsinyeimrõl

Nálam szépen fejlõdnek az általad kapott magokból nevelt palánták, már a végleges helyükön. Detia hegyekkel védem õket, a spanyol meztelencsigák inváziója beindult. Van még sárga koktél és fekete paradicsom is. A cukkinik közül 20 csírázott ki, most indulnak be igazán.

A paprikak szépen fejlõdnek már vannak kis paprikák (szabadföldi) Idén elõször vettem cserepes balkon paradicsomot, már voltak rajta kis zöld parik amikor kiültettem a szabad földbe. Már az elsõ érett paradicsomokat ma leszedtem róla. Kár hogy csak 7-et vettem. Ennyi az össze paradicsom palánta amit vettem, a többit a család állítja elõ, ezt is csak a koraiság miatt vettem.

Nálam jellegzetes volt a rotálás után a kiszáradás, a fel talaj olyan fosóhomok lett, alig lehetett rajta járni.
Legjobb megoldás talán a kézi kapával végzett sarabolás, kivágva a közeli gaz csoportot.

Ha nem esik érdemleges esõ, 8-15 mm akkor és elõtte elég a 2-5 cm.-es sarabolás, nem épp a gazok miatt. Ha rota kapával dolgozol, ajánlatos a legkisebb talajmélységet választani, csak felülrõl porhanyósítani.
Régen kipróbáltam a fordított kapa tagokat, ha nincs nagy gaz, az "átrohanva", de a szarvát vissza fogva, mégis átsarabolja 3-6 cm.re a fel talajt.
Szárazság elõtt csak a fel talaj porhanyósítása a cél, ha mélyebbre van állítva a gép, 10-15 cm. az már nem jó, kiszárítja a felsõ 10-25 cm. vízkészletét.

A rakéta tujákhoz, és hasonlókhoz nem értek. Annyit talán, hogy a vízszint szerintem nem befolyásol annyira, ha a gyökerek erõsek voltak.Gondolj az Alpok majd 2-3 napos esõire,meg a meszes? Ca. talajra. Esetleg pH. vizsgálatot érdemes kérni a talajról, bár az is mostanság pénzízû...
Na meg a kor is számít, azzal összefüggésben a mostanság felerõsödõ gomba betegségek sajnos.
Felénk is divat az udvarra, házfrontra kiültetett tuják, de van már több 5-10 éves, amit elkapott a gomba betegség.(rozsdásodás). Ebben a felmelegedõ átlag hõmérséklet is rátesz kicsit, jobb a félárnyékos hely. Kellene egy kiadós téli fagyhullám, 2-3 hétig ne engedne fel a fel talaj, akkor a gomba betegségek is vissza szorulnának. Ahol pedig benne van az oldalhajtásokban, sajnos törzs közelig ki kell vágni, és elégetni, kukázni.

Megoldást talán a szakkönyvekben találsz.

Esetleg a gyökereket érheti valamilyen kár, pl. sokáig magas talajvíz, kiöntött derítõ stb., és ha õsszel-télen történt is a baj, még most kezd meglátszani... nálunk csak egy tujasövényt (35 db 6,5 m magas Rocket) gyilkolt ki a 2010-11-14. évi vízszintváltozás. Kelenföldön, kénes talajvízben álltak 30 évig, -100 cm-nél volt, minden esõ után térdig érõ víz volt a garázsban.
Aztán megépült a lakópark - átemelõ szivattyú - aztán sok esõ - aztán szárazabb idõ. két-három fa kiszáradt. - 2014, újra esõ: no ezt már nem bírták ki, az egész sövény mint akit leforráztak lesárgult, gomba is, szú is volt a roncsokban, gondolom a kis patak is valami szennyezést hozott föntrõl. De én a gyökereket gondolom kiindulópontnak, a gomba csak utána jött. Ki kellett az egészet vágni a télen. tudom 30 évesen öregek voltak, de a gyökerük jó erõs volt... 30 évet kibírtak.

A Germesdorfinak kell porzó, pl a Hedelfingeni óriás, Van, stb. Nem biztos, hogy nincs a környékeden porzófajtája: felénk idõjárási okok miatt az elmúlt három évben nagyon gyengén termett a Germesdorfi: nem jártak a méhek virágzáskor.

Leforrázott fák: A csonthéjasokat nem támadja meg a tûzelhalás, az az alma, a körte és a birs privilégiuma, bakteriális fertõzés.

A meggy és a cseresznye legveszélyesebb betegsége a monilija, gombafertõzés. A virágon keresztül hatol be esõs idõjárás esetén. Behatol a fás részekbe is, a fa mézgacseppel zárja el a fertõzött részeket - ha sikerül. A fertõzött ágak vízellátása megszûnik, a levelek elhervadnak, mint ha leforrázták volna. A fertõzött részrõl a levél nem hull le, megszárad és a fán marad. Ha a gomba a többéves részekbe is behatol, a fának annyi.
Védekezés a monilija ellen: Õszi - tavaszi bordói leves lemosó permetezés, fehérbimbós állapotban és virágzáskor szükség esetén többször is felszívódó monilija elleni szerek, pl Folicur solo. Természetesen a beteg részek eltávolítása, elégetése is feltétlen szükséges.

Elszáradt ágak: Egyik szomszédunk kb. 20 éves egészséges Germesdorfi fája néhány éve komoly fagykárt szenvedett. Az elszáradt ágakat nem vágta le: sem létrája, sem aki létrára másszon nem volt. Az elszáradt ágakon keresztül sokféle gomba és rovarfertõzés éri a fát: a hajdan egészséges fa ma kiszáradás elõtt áll. Hasonló a helyzet a dióval is: A pár évvel ezelõtti tavaszi fagykár után a fákon maradt elszáradt ágak komoly fertõzõ források: azóta a környékünkön sok diófa is pusztulás határán van.

Szerk: Látom, megelõztek.

A tûzelhalás, mint ahogy Bubu is írta csak az alma és körtefákat károsítja. Viszont nem vírusfertõzés, hanem bakteriális fertõzés. Ezért lehet ellene védekezni. A vírusfertõzött fák tünetei nem ilyen súlyosak, viszont nem lehet megszüntetni a fertõzést.
A meggyfáknál a monília fertõzés miatt halnak el az ágak.

A cigánymeggy valóban jó porzó sokféle egyéb meggyfajtához. Viszont a cseresznyéhez egyáltalán nem jó.

Tegnap végig mentem a szõlõk között rotával. Kellett, mert a talajt kimosták a tavalyi nagy esõk, igazítani kell rajta. Hát igen, néhol már már agyagos is akár 1 ásónyomnyira (saját megfgyelés az udvarban).

Felétek azért kötöttebb a talaj, "felsõ rétege kõkemény, de nedves" Javaslat; kapálás rotával, vagy csak sarabolás, hogy lélegezzen a talaj, és záródjon a kipárolgásos fel talaj zárványai.

Csak essen. A múlt heti 25 mm után még mindig kõkemény a talaj felsõrétege, hiába látszik rajta, hogy nedves.
Tegnap meg volt az újabb védekezés szõlõben, gyümölcsben (atka,lisztharmat,peronoszpóra,varrosodás...). Egyelõre tünetmentes a szõlõ, de a agrometeorológiai elõrejelzés szerint lassan indulhat a lisztharmat elsõ hulláma a borvidéken. Remélhetõleg idén megússzuk, tavalyi évet nem ismételném. [esõ]