Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY eredmények >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Köszi.
Igaz, csak mobilos képek, de ez van.
Jó nagy vizek álltak a városban, pedig tényleg elkerült a java, nagyjából 5 km-re kelet felé hatalmas zuhi volt ma.
Jó nagy vizek álltak a városban, pedig tényleg elkerült a java, nagyjából 5 km-re kelet felé hatalmas zuhi volt ma.
Bejött az UM által várt konvergencia délutánra. 7 mm esõ hullott a délutáni záporból, melyet néhány dörgés elõzött meg
Igen komoly záporok és zivatarok vonulnak el szalagon a várostól KÉK-re. Az elõzõ gócnak karcolt a széle, 4-5 perces komoly zápor volt, jégdarával. A met állomást jobban megszórta.
Ez csendes, magas nyomású, ködre hajló idõben nagyon tipikus: közvetlen napkeltekor még kék az ég, süt a nap egy rövid ideig. Utána pillanatok alatt vastagon beködöl.
A magyarázat kézenfekvõ, és úgy van, ahogy leírtad.
A magyarázat kézenfekvõ, és úgy van, ahogy leírtad.
Link
Ilyen mély viharciklon azért kicsit korai lenne. Dehát úgyis 240 óránál van, szóval mintha ott se lenne.
Ilyen mély viharciklon azért kicsit korai lenne. Dehát úgyis 240 óránál van, szóval mintha ott se lenne.
Pikáns lehet a jövõ hét,túl pesszimistának érzem az ötnapos elõrejelzést is. Remélem bejön az ECM op illetve ens,akkor kifejezetten nyári idõ lehet még 13-15 fok éjjel,23-25 nappal. Való igaz,hogy a keveredési zóna közel lehet,a ciklonok meg szeszélyesek,ezért is talán a GFS-nek még lövése sincs a következõ hétrõl. Kis szerencsével érkezik az indián-nyár.
Nyugi , érkezik a vénasszonyok nyara! Holnap már 23 fok is lehet , ami már szerintem közelít a nyárhoz. Aztán jövõ szerdán 26 fok is lehet. Összeségében péntekig indián nyár néz ki , majd hidegfront , záporok , majd ismét erõs melegedés!
Az éjjel ismét volt minimális csapadék (0,1 mm), így az elsõ két dekádot követõen elmondható, hogy 14 napon volt legalább nyomnyi csapadék. A havi csapadék 30 mm körül jár, tehát egyáltalán nem jelentõs, átlagos. A havi középhõmérséklet 1-2°C-kal elmarad az átlagostól, a napsütéses órák száma szintén átlag alatti.
Nekem kicsit korán jött az õsz, ez van, ezt kell elfogadni.
Nekem kicsit korán jött az õsz, ez van, ezt kell elfogadni.
Hogy a fenébe lett köd lent napfelkelte után, pikk-pakk beködöltek lent a völgyek, aztán feljött a hegyre!?
Szinte nem bír ki egy napot sem hogy ne essen!
Szinte nem bír ki egy napot sem hogy ne essen!
Sorban jönnek a záporok, rendesen elkapnak minket egy sávban, a radaron jól látszik. Most is nyomja rendesen.
Bizony jó kis változékony hónap az idei szeptember.
Egy kis érdekesség gyakorlatilag hosszú adatsor alapján szeptember átlaga szinte semmit sem változott, gyakorlatig 200 évvel ezelõtt is a fõvárosra 16,4 fok körüli átlag jött ki mint most. Tény egyes évek mint minden hónap az évben nagy változékonyságot mutatnak. A leghûvösebb 1912-es szeptember mely 11,0 fok volt és a legmelegebb az 1947-es ami 20,4 fokon zárt bizony majd 10 fok van köztük. Az átlagok lassan évtizedrõl évtizedre rendre kiegyenlítettek voltak. No nem azt jelenti, hogy egyik évrezedben nem volt 17,5 fok másikban 15 fok körül, de mint mondtam többnyire a változás nem mérhetõ, illetve nincsen.
pl 1780-2009 között 16,4 fok az átlag
1800-2009: 16,33 fok
1840-2009: 16,27 fok
1900-2009: 16,37 fok
1980-2009: 16,57 fok
2000-2009: 16,47 fok
Ez bizony mindössze 0,3 fokos eltérés, vagyis nincs:-)
Az ok valószínû, hogy a nyári félév átalakulása a téléi félévre irányába keresendõ és a csendes voltára utal, hisz a napállás többnyire állandó és ekkor van a legnagyobb anticiklon hajlam.
Egyébként október is hasonló igaz ott már az erõs hidegbetörések miatt nagyobb a szórás.
Az év többi részében egyik évtizedrõl a másikra képes volt 2-3 fokot csökkenni avagy emelkedni a hónapok átlaga, mely a telekre nagyon is jellemzõ volt.
Egy kis elmélkedés nem árt azt hiszem:-)
Egy kis érdekesség gyakorlatilag hosszú adatsor alapján szeptember átlaga szinte semmit sem változott, gyakorlatig 200 évvel ezelõtt is a fõvárosra 16,4 fok körüli átlag jött ki mint most. Tény egyes évek mint minden hónap az évben nagy változékonyságot mutatnak. A leghûvösebb 1912-es szeptember mely 11,0 fok volt és a legmelegebb az 1947-es ami 20,4 fokon zárt bizony majd 10 fok van köztük. Az átlagok lassan évtizedrõl évtizedre rendre kiegyenlítettek voltak. No nem azt jelenti, hogy egyik évrezedben nem volt 17,5 fok másikban 15 fok körül, de mint mondtam többnyire a változás nem mérhetõ, illetve nincsen.
pl 1780-2009 között 16,4 fok az átlag
1800-2009: 16,33 fok
1840-2009: 16,27 fok
1900-2009: 16,37 fok
1980-2009: 16,57 fok
2000-2009: 16,47 fok
Ez bizony mindössze 0,3 fokos eltérés, vagyis nincs:-)
Az ok valószínû, hogy a nyári félév átalakulása a téléi félévre irányába keresendõ és a csendes voltára utal, hisz a napállás többnyire állandó és ekkor van a legnagyobb anticiklon hajlam.
Egyébként október is hasonló igaz ott már az erõs hidegbetörések miatt nagyobb a szórás.
Az év többi részében egyik évtizedrõl a másikra képes volt 2-3 fokot csökkenni avagy emelkedni a hónapok átlaga, mely a telekre nagyon is jellemzõ volt.
Egy kis elmélkedés nem árt azt hiszem:-)
Hmm ismerõs a hely, és nem rossz a felvétel sem:-)
Kisebb záporok vonulnak ma este.
Kisebb záporok vonulnak ma este.
Végig nézve a térképeket Szeptember átlagnál egy picit enyhébb , átlagos csapadékú hónappal zárulhat.
Most még hidegebb az átlagnál , de még hátra van kb 2 hét a hónapból:Link
Csapadék az ország nagy részén átlag körül: Link
Az ÉNY-i és ÉK-i országrészben az átlagnál jóval több volt a csapadék.
A Balaton környékén , valamint a középsõ országrészben volt csapadékhiány , kevesebb esõ esett.
Most még hidegebb az átlagnál , de még hátra van kb 2 hét a hónapból:Link
Csapadék az ország nagy részén átlag körül: Link
Az ÉNY-i és ÉK-i országrészben az átlagnál jóval több volt a csapadék.
A Balaton környékén , valamint a középsõ országrészben volt csapadékhiány , kevesebb esõ esett.
Valamely hozzászólásomban , egyetértve ezzel, én is felvázoltam az októberi vénasszonyok nyara lehetõségét, de itt reflektálnék a tegnap belinkelt 94 es Kartenarchiv képet, ahol az inverzió agyonnyomta a kontinenscentrumi 1025 és a +12 fok T850 együttes hatását és a talajon 15 fok közelében ragadt, illetve kb egy hét alatt le is épült. A mostani lehetõségbõl egy lomhább kimenetelt várok, tartós nyugodt idõjárással, de egy zónális, elõoldali túlsúlyú szeptemberbõl indulva nem ez a jellemzõ októberi kép, hanem épphogy a meridionális áramlási kép indulása hozza meg az elsõ komolyabb hidegelárasztásokat. Mint a hosszútávúban jeleztem, a következõ HLSZ tõlünk keletre húz el pengeélen, s így jó eséllyel letompíthatja a Biscayai ciklon elõoldali hatását, ez jelentkezik jövõ hét közepe felé egy érintõ HF formájában, ezzel együtt egy átmeneti nyugodtabb determinált állapot jön létre, ahol AC k által körülbástyázva egy egyre mélyülõ ciklon jön létre, tehát ahelyett, hogy az a bizonyos NYi ciklonunk elöregedne és feltöltõdne szerepébe lép egy másik izmosabb kakaóscsiga, és a nyugodt kissé átlag alatti õszi idõt egy masszív elõoldali helyzet váltja fel, ahogy a GFS ûridõben játszadozik október elején egy igazi késõnyári epizóddal. viszont korábbi évek megfigyelései alapján nem megy ez ilyenkor,ilyen elõzményekkel olyan gyorsan, mármint a cikon mélyülése, és kaphatunk addig még további skandi- kontinentális fuvallatot is akár a hónap legvégén, de ennek közelsége így hatása bizonytalan. szóval valamikor azért a hó végén vagy okt elején uralomra jut az elõoldal, ami más években valamikor okt 10-13 között tájékán szokott kiteljesedni. Tehát nem arra számítok, hogy Atlanti eredetû kakaóscsiga kialakul, majd rögtön nekilendül kelet felé, majd egy pár napos elõoldalt követõen átrongyol rajtunk ÉNY áramlást nyitva, hanem lassan átveszi az uralmat egy vaskos elõoldallal Európa felett, majd helybenragadva elöregszik legyengül, lassan átadva a terepet a skandináv ciklontevékenységnek, de ezzel elhúzhatja bõven akár 20-áig is, igen szép nyugodt több hetes vénasszonyok nyara esélyét adva.
Az én olvasatomban a vénasszonyok nyarát, az igazi októberi "jó idõt" (melyet mellesleg én is várok), nem dinamikus ciklon-elõoldali melegáramlás, hanem a kontinens centrumában elhelyezkedõ fejlett AC hozza, mely felett többnyire északi zonalitás van.
Meglátásom az, hogy hosszú távon erre idén is nyílik esély. Most már ketyeg a "Namias-óra", ezért a kifejezetten alacsony légnyomások és igen hûvös légtömegek déli expanzióját hozó meridionális szak nyilván belátható idõn belül lezárul. Ezután, alkalmasint RÖVID elõoldali intermezzo közbeiktatásával feltehetõleg északi zonalitás áll elõ, a mi szélességünkön 1030 hpa környéki magas nyomással, szép napsugaras, éjjel csípõs, nappal langyos októberi idõvel.
Bízom ebben a kimenetelben.
Meglátásom az, hogy hosszú távon erre idén is nyílik esély. Most már ketyeg a "Namias-óra", ezért a kifejezetten alacsony légnyomások és igen hûvös légtömegek déli expanzióját hozó meridionális szak nyilván belátható idõn belül lezárul. Ezután, alkalmasint RÖVID elõoldali intermezzo közbeiktatásával feltehetõleg északi zonalitás áll elõ, a mi szélességünkön 1030 hpa környéki magas nyomással, szép napsugaras, éjjel csípõs, nappal langyos októberi idõvel.
Bízom ebben a kimenetelben.
A nemsokára kezdõdõ monstre meccs az északkelet-európai ciklonrendszer és az atlanti-óceáni ciklon között 2:1-re áll a legfrissebb modellfutások alapján -az elõbbi javára.
Nézzük, hogy miért.
Elõször is, az atlanti partok elõtt a Biscaya-öböl szélességén elhelyezkedõ légörvény elöregedett, egyhelyben forgó ciklon. Poziciójánál fogva új ciklonokat nem tud "fialni", míg Észak-Északkelet-Európában élénk ciklogenezis folyik nyilván a jeges-tengeri AC elõoldalán lezúduló igen hideg levegõ hatására.
Azt lehet mondani, itt egy sírba hajló aggastyán küzd egy erõtõl duzzadó ifjúval.
A Skandináv-félsziget környékén újabb és újabb örvények jönnek létre, melyek a brit AC-ra támaszkodva állandóan a hidegelárasztás küszöbén tartják Közép-Európát.
Persze, a vén atlanti harcos is elég jó erõben van korához képest: ezt mutatja 990 és 1000 hpa közötti centrális nyomása, és az a tekintélyes melegnyelv, melyet elõoldalán "felhúzott" Észak-Afrikából.
De ez a melegnyelv "meg van nyomorodva", az északi hideg légtömeg nyomása alatt meghajlik, balra dõl. Ezért a hozzá tartozó 15 fokos T850 izoterma jórészt Nyugat-Délnyugat-Európa fölött marad, jelen állapot szerint nem jön fölénk. Igaz, az izotermák poziciója a szkanderezõ alapszituációnak megfelelõen futásról-futásra változik. Mégis, több futás alapján úgy néz ki, mi nagyjából 10 fok környékén maradunk 200 órán belül. Ez, párosulva az északnyugati irányítású, közepes légnyomású szinoptikai képpel, olyan se nem hûvös se nem meleg, mérsékelten változékony idõt sejtet a közeljövõre nézve.
Az öreg atlanti ciklontól a távolabbi jövõben sem lehet erõsödõ melegáramlást várni. Sorsa természetesen a gyengülés, feltöltõdés lesz -hacsak nem kelti új életre egy erõs észak-atlanti hidegleszakadás.
Kár érte: a nyárfanok pirosbetûs napjainak lehetõségét hordozta magában. Ha nincs az az átkozott jeges-tengeri AC a hidegkitöréssel és északi ciklonképzõdéssel, valószínûleg ránk húzta volna a 15-20 fokos izotermákat, s lett volna egy csokorra való hõségnap idén szeptember végén.
Nézzük, hogy miért.
Elõször is, az atlanti partok elõtt a Biscaya-öböl szélességén elhelyezkedõ légörvény elöregedett, egyhelyben forgó ciklon. Poziciójánál fogva új ciklonokat nem tud "fialni", míg Észak-Északkelet-Európában élénk ciklogenezis folyik nyilván a jeges-tengeri AC elõoldalán lezúduló igen hideg levegõ hatására.
Azt lehet mondani, itt egy sírba hajló aggastyán küzd egy erõtõl duzzadó ifjúval.
A Skandináv-félsziget környékén újabb és újabb örvények jönnek létre, melyek a brit AC-ra támaszkodva állandóan a hidegelárasztás küszöbén tartják Közép-Európát.
Persze, a vén atlanti harcos is elég jó erõben van korához képest: ezt mutatja 990 és 1000 hpa közötti centrális nyomása, és az a tekintélyes melegnyelv, melyet elõoldalán "felhúzott" Észak-Afrikából.
De ez a melegnyelv "meg van nyomorodva", az északi hideg légtömeg nyomása alatt meghajlik, balra dõl. Ezért a hozzá tartozó 15 fokos T850 izoterma jórészt Nyugat-Délnyugat-Európa fölött marad, jelen állapot szerint nem jön fölénk. Igaz, az izotermák poziciója a szkanderezõ alapszituációnak megfelelõen futásról-futásra változik. Mégis, több futás alapján úgy néz ki, mi nagyjából 10 fok környékén maradunk 200 órán belül. Ez, párosulva az északnyugati irányítású, közepes légnyomású szinoptikai képpel, olyan se nem hûvös se nem meleg, mérsékelten változékony idõt sejtet a közeljövõre nézve.
Az öreg atlanti ciklontól a távolabbi jövõben sem lehet erõsödõ melegáramlást várni. Sorsa természetesen a gyengülés, feltöltõdés lesz -hacsak nem kelti új életre egy erõs észak-atlanti hidegleszakadás.
Kár érte: a nyárfanok pirosbetûs napjainak lehetõségét hordozta magában. Ha nincs az az átkozott jeges-tengeri AC a hidegkitöréssel és északi ciklonképzõdéssel, valószínûleg ránk húzta volna a 15-20 fokos izotermákat, s lett volna egy csokorra való hõségnap idén szeptember végén.
Pedig még mindig van rá reális esély, ám a dolog nagyon bizonytalan, hiszen már 3 nap múlva szanaszéjjel futnak a tagok, szemmel láthatóan a modellek teljesen tanácstalanok az ilyan pengeél-helyzetek megfogásánál, ami mondjuk nem csoda, hiszen elég ha 2-300 km-rel odébb tolódik a hideg/meleg választóvonal, és azonnal borul az egész prognózis.
Mindenesetre Ausztria nagy részén beköszönt a késõ nyár, Bécs, Burgenland, Alsó-Ausztria, vagyis a velünk teljesen vagy részben szomszédos tartományokban inkább marad az õszies jelleg (forrás:ZAMG hivatalos középtávú elõre)
Mindenesetre Ausztria nagy részén beköszönt a késõ nyár, Bécs, Burgenland, Alsó-Ausztria, vagyis a velünk teljesen vagy részben szomszédos tartományokban inkább marad az õszies jelleg (forrás:ZAMG hivatalos középtávú elõre)
Idén valahogy nem nagyon akar összejönni az a tipikus indián nyár makrokép.
Mondjuk még október közepéig van ideje, meglátjuk.
Mondjuk még október közepéig van ideje, meglátjuk.
Koszonom a kimerito valaszt
Szep napos, kellemes ido van kint, tipikus oszi idojaras.
Szep napos, kellemes ido van kint, tipikus oszi idojaras.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Földtan (#4329)
Gyõr környékének idõjárását az Alpok orográfiája vajmi ritkán befolyásolja. Orografikus hatást -nevezetesen fõnhatást- itt inkább a Dunántúli középhegység, a Bakony közelsége okoz. Déli áramlásos szituációban ez bizony rendesen fût (ld. a 40 fokos maxi idén augusztusban)
Ez a jelenség a 'gyõr-tatai fõn' nevet érdemli.
Az Alpok fõnhatása, mely ny-ény-i áramlás esetén a téli félévben jelentkezik, ide csupán hébe-hóba jut el. Ez az Alpokalján fût, nevezhetnénk talán 'szentgotthárdi fõnnek'.
Azért, ha nagyon kifejezett a fenti áramlás, melegítõ hatását megérezzük. Néha elõfordul Gyõrben ény-i szeles, 15 fok fölötti maximumokat hozó nap a téli idõszakban.
Közvetett hatása van az Alpoknak, mégpedig azért, mert az azori nagyon gyakran a hegytömegen át "nyújtja be az orrát" Közép-Európába. Emiatt a nyugatról jövõ frontálzónák itt kettészakadnak: hidegfronti szakaszuk tõlünk északra húz el kelet felé, a Kisalföldet nem érinti, de jelentõsen érinti Észak-Magyarországot. A déli, melegfronti szakasz szintén nem befolyásolja Gyõr környékének idõjárását, hanem a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön okoz csapadékot. [esõ]
Az ilyen 'két pad között földre esés' nagyon gyakori nálunk.
A másik pofára esési lehetõségünk a téli mediciklon tevékenység. A mediciklonok pályája az esetek többségében olyan, hogy a havazást okozó csapadékzóna az ország déli, vagy középsõ dny-ék-i sávjában halad északkelet felé. Ezért a Dunántúlnak a Balatontól délre fekvõ része, majd tovább a fõváros környéke, az Alföld és Északkelet-Magyarország kapja a mediciklonos havazások többségét -Észak-Dunántúlnak nagyon sokszor fityisz jut.
(Kivétel volt az idei január és február, de az ilyen fajta szituáció 10 mediciklonos esetbõl 1)
Tankönyvi adat, hogy Észak-Dunántúlon erõsebb az atlanti-óceáni befolyás, mint pl. az Alföldön. Ez így is van, de a mostanihoz hasonló meridionális túlsúlyú klímakorszakokban a különbség kisebb. Ahogy az idei nyár példája is mutatja, "alföldi" forróságok is lehetnek Északnyugat-Magyarországon.
Zord téli fagyokban viszont továbbra sem jeleskedik ez a vidék. Ennek oka a nagyobb atlanti hatáson túl a vastag hótakaró viszonylagos ritkaságában, valamint a gyakori élénk szélben keresendõ.
Az Alpok fõnhatása, mely ny-ény-i áramlás esetén a téli félévben jelentkezik, ide csupán hébe-hóba jut el. Ez az Alpokalján fût, nevezhetnénk talán 'szentgotthárdi fõnnek'.
Azért, ha nagyon kifejezett a fenti áramlás, melegítõ hatását megérezzük. Néha elõfordul Gyõrben ény-i szeles, 15 fok fölötti maximumokat hozó nap a téli idõszakban.
Közvetett hatása van az Alpoknak, mégpedig azért, mert az azori nagyon gyakran a hegytömegen át "nyújtja be az orrát" Közép-Európába. Emiatt a nyugatról jövõ frontálzónák itt kettészakadnak: hidegfronti szakaszuk tõlünk északra húz el kelet felé, a Kisalföldet nem érinti, de jelentõsen érinti Észak-Magyarországot. A déli, melegfronti szakasz szintén nem befolyásolja Gyõr környékének idõjárását, hanem a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön okoz csapadékot. [esõ]
Az ilyen 'két pad között földre esés' nagyon gyakori nálunk.
A másik pofára esési lehetõségünk a téli mediciklon tevékenység. A mediciklonok pályája az esetek többségében olyan, hogy a havazást okozó csapadékzóna az ország déli, vagy középsõ dny-ék-i sávjában halad északkelet felé. Ezért a Dunántúlnak a Balatontól délre fekvõ része, majd tovább a fõváros környéke, az Alföld és Északkelet-Magyarország kapja a mediciklonos havazások többségét -Észak-Dunántúlnak nagyon sokszor fityisz jut.
Tankönyvi adat, hogy Észak-Dunántúlon erõsebb az atlanti-óceáni befolyás, mint pl. az Alföldön. Ez így is van, de a mostanihoz hasonló meridionális túlsúlyú klímakorszakokban a különbség kisebb. Ahogy az idei nyár példája is mutatja, "alföldi" forróságok is lehetnek Északnyugat-Magyarországon.
Zord téli fagyokban viszont továbbra sem jeleskedik ez a vidék. Ennek oka a nagyobb atlanti hatáson túl a vastag hótakaró viszonylagos ritkaságában, valamint a gyakori élénk szélben keresendõ.
Nem lehet tudni lehet Vlagyivosztokra gondoltak
amit lehet tudni, hogy egy román hírügynökség vette át a Novaje Izvestia orosz laptól. Több orosz meteorológiai szolgálat állítja ezt.
Igen közelebb vagyok, már dörzsölöm is a tenyeremet.
Igen közelebb vagyok, már dörzsölöm is a tenyeremet.
Már hiányzott!
És hol, az oroszoknál? Ez esetben van úgy 500 km elõnyöd, jobb teled lesz, mint nálunk,közelebb laksz hozzájuk!
És hol, az oroszoknál? Ez esetben van úgy 500 km elõnyöd, jobb teled lesz, mint nálunk,közelebb laksz hozzájuk!
Na megkezdõdött ami várható volt: orosz meteorológusok szerint az elmúlt 100 év leghidegebb tele következik. Azt is irják hogy az "észak-atlanti oszcilációból vonták le a következtetést ami a tenger felszin hõmérsékleti ingadozását takarja",gondolom itt a NAO indexre gondoltak.
Tehát elindult a lavina
Tehát elindult a lavina
Itt is közel volt a talajmenti fagy. 4,2 fok lett a min. ami természetesen új szezon rekord.
No, csak nem lett meg.
Nem olyan egyszerû az szeptemberben, de már csak kicsit kell küzdeni. A köv. igazán esélyes nap jövõ hét csütörtök-péntek lehet, a HF után.
Gyenge északias szél valószínû, erõs lehûlés, nedvesség is lesz, igazából nem zárható ki, de szerintem inkább csak hajnali ködfoltok lesznek, utána gyorsan feloszlanak.
FlaNeth, szerintem 41-es jelenidõ, de majd valaki tapasztaltabb biztos segít.
FlaNeth, szerintem 41-es jelenidõ, de majd valaki tapasztaltabb biztos segít.
