Agrometeorológia

Letelt az idõm; 5 cserepet veszek, és 3 tõt pikírozok át delta elrendezéssel. Majd utána meg átviszem a régi ház üveges teraszára edzõdni. (este 12 fok, nappal 22-26 fok ha süt a nap szûrt reluxa redõnnyel.)

Köszi a tanácsot!
Megvettem 3 müa. (cserepet) alul körbe lyuggatva, és alátét tálcákat. Egy hét múlva sortírozás, átültetés a paprikáknak.

Szõlõ még pár hétig nem is fog sok mindent mutatni. Aztán júniusra 50-80 centis hajtások. Figyeld meg.
Nálunk is csak éppen éledeznek a szõlõ tökék rügyei.
Már a legtöbb fa virágzik mire rendesen megindul.

Tavaly április 10-ei fotóm:
Link

Ma már elég valószínû, h voltak kinyílt cseresznyevirágok.
Még pénteki képek: Link Link Link Link

Érdekességképpen:
Mindeközben Spanyolo. Navarra-Huesca : virágzó kökények, helyenként virágzó díszszilvák, fügék zárt rügyben

Na, ma 3 nap után ismét megtekintettem a kertet.
Kajszi: még mindig nem nyílt ki. Jó sokat számít a lokális klíma (itt mindig gyorsan hûl este a levegõ, reggel lassabban melegszik, plusz még a ház is árnyékolja kora tavasszal a fát) ezek szerint. Pici fa létére eszméletlenül sok virág van rajta, megvárom hogy alakul a kötés, és ha kell, ritkítom majd.
A 2 mandula sehol, remélem azért májusig mutatnak életjelet. A vérszilva alig nagyobb nálam, de tele van virággal, nagy öröm Mindkét cseresznye tele bimbóval, pedig az egyik csúnyán sérült, após szerint nem marad meg sokáig. Egyelõre nem bántom.
Füge mutat életjelt, de még nagyon ráér. Körte (asszem) szépen megindult, de még abban se vagyok biztos, hogy tényleg az. Ezen kívül van még 1 ismeretlen fa elõl, talán valami díszcseresznye lehet, szép formásra van nyírva, nemsokára kiderül mi is õ
A szelídgesztenye pici, de földlabdás volt, neki úgy látom semmi baja, most kezdenek repedezni a rügyei.
Ami még nagyon meglepett: nemcsak az általam ültetett 2 áfonya kezdett el izomból duzzadozni, hanem a már csak télen feldezett, elõzõ lakók által ültetett régebbi is él!
Ribizli, szeder hajtanak, egyedül az 1 szem apró kis szõlõtõkén nem látok életjelt.

Ezeken kívül van még egy rahedli dísznövény, 3 aranyvesszõ, 2 vagy 3 orgona, nyári orgona, meg a jó ég tudja még mi.
Ja igen és még 2 mézbogyónak is helyet kell találni, remélem már a hétvégén el tudom ültetni õket...

Már csak 1-2 nap és végre beindul az igazi õsrobbanás a kertben... alig várom, életemben elõször élvezhetem "sajátban"

Koliban a szomszédszobában decemberben vetette a srác a paprikát ásványvizes palackokba. Olyan jól fejlõdtek, hogy május végére meg volt az elsõ szüret. A sulivég után meg vitte haza kiültetni. Sajnos én a koktélparadicsomot nem tudtam haza vinni, mert valamely oknál fogva elkezdett folyni. A végén a plafonról lógottam vissza.

Pont ellenkezõleg. A mûanyag jobban tartja a vizet, mint az agyagcserepek.

Szia!
Üdv a chilibarátok között!
Szépen cseperednek a magoncaid.
A hogyan tovább elsõ lépése elég egyértelmû. Szét kell pikírozni a növénykéket. Lehet ebben az állapotban is (fõleg sziklevelesek ahogy nézem), de legtöbben 2 vagy 4 lombleveles korban szokták. Ezt javaslom neked is, akkor a legjobb a megmaradás esélye, bár a paprika a tûzdelésre tapasztalatom szerint nem érzékeny növény.
Tehát 1-2 hét múlva esedékes a mûvelet, de ha úgy érzed, hogy nagyon sûrûen lennének és gátolják egymás fejlõdését akkor lehet hamarabb is.
Ami most kellene nekik, az a lehetõ legtöbb fény és kellemes (a szobahõmérsékletnél valamivel magasabb hõmérsékletû) meleg. Az ideális a 27 °C a paprika fejlõdése szempontjából. Ezt hobbi szinten nyilván nem egyszerû megadni, de vannak azért praktikák. Most jön a melegebb idõ, tedd egy szélvédett, de napos helyre (18-20 °C felett ki is lehet vinni nappalra), én a cserép tetejére tennék egy fényáteresztõ búrát is, mondjuk a cserép szemre egy 5 literes olajos flakon mérete, azt tenném rá levágott szájjal lefelé persze. Felülre, oldalra lehet fúrni pár lyukat, mondjuk 3-5 mm-es fúróval, nem kell már nekik a dunszt, elég a 60-80%-os pára, ezt a belocsolt föld megadja a párologtatással. A búra célja egy mini üvegház létrehozása, ami átengedi a fényt, ugyan itt-ott szellõzik, de pár °C-al megemeli a környezeti hõmérsékletet.
A tûzdelésnél a 2 decis tejfölös pohár is jó, de ha van, akkor a 4 deci körüliben még jobban fog tudni fejlõdni. Átültetés után 2 hétig (mint más növénynél is) ne tápoldatozd, csak locsold. Fõleg alulról a kilyukasztott pohár alá rakott tálcára árasztva. Idõnként lehet felülrõl is, ha ott nagyon kiszáradna (a pohár tetején lévõ föld cserepesedése ellen jó pl az apró gyöngykavics réteg, vermikulit, perlit, bármi apró szemcsés dolog).
Májusban meg a fagyok elmúltával némi edzés után mehetnek a helyükre. Vagy nagy cserépbe, vagy az ágyásba. A fajtát azért nem ártana tudni, a helyigény (sor és tõtáv), fejlõdés üteme, érés ideje és nem utolsó sorban chilirõl lévén szó a csípõsség (scoville érték) és íz miatt. Ez meghatározza a fogyasztás, feldolgozás módját is.
Csinálj majd képet amikor tûzdelted utána is.
Jó chilizést!

Olyan február 17 körül elültettem a barátomtól kapott chili- paprika magot,egy csöveset,15-20 magot.
Anyósom tippjére nem müa. tejfölös flakonba, hanem öreg közepes virág cserépbe.(annak jobb a víz-páratartó képessége.)
A föld régi beszáradt virágföld volt, kiöntöttem, lemorzsoltam, és vegyítettem olyan 2 éves tyúk@ros trágya földel. Március 1-10; semmi kelés,sõt megkavartam újjal, beöntözés 2 pohár vízzel, szinte állt a víz a tetején, leöntés, várás. Márc.15; valami kel, itt-ott. Most pedig ;
Link

Persze a szobai T. 20-22 fok, és közel a teraszi ablakhoz. Szegények tekerednek a fény felé, kétnaponta fordítom.
Kérdésem, hogyan tovább? Még tudom várni kell a kiültetésre egy másfél hónapot kb.

Itt felénk a szilvafán annyi van, hogy meg sem lehet közelíteni..

Én mostanában minden nap láttam méhet, igaz a kertszomszédomnak vannak méhkaptárai..

Én tegnap sem és ma sem láttam egy, azaz 1 db méhet sem a kajszifán.
Tegnap fél 10-kor 10 percet álltam a fa alatt, 1 db méh sem volt.
Nagyon durva!

Na ez az,ha nincs több órás napsütés. A bogarak, méhek tájékozódási központja a Nap. Nagybetûssel.
Ha egy kicsit is, mint ma szórt napsütéskor, máris mozognak, ha eltûnik a nap, annyi.. oszolj van.
És hiába metszem ketté a bibe-porzós virágokat, attól még nem termékenyül meg. De azért van még pár nap, és sok virág, talán marad valami. ( az sem jó, ha 1-2 cm. belül kötõdik, mert nyomják egymást, meg a tápanyag elsekélyesedik, ízetlen lehet az érett termés.) De ha látom, akkor közbeavatkozunk, termésritkítás, és lombtrágyás permet. De jó volna ezt látni..

Itt ma délelõtt járták a méhek a kajszit, aztán délután a csúnya borús, szeles idõben eltûntek.

Csak mert idõ van. Szûrt napsütés, de As. felhõk ólálkodnak.
Sárgabarack mustra;
Link
Link
Pengés lemetszések hála nem mutatnak fagyást. DE hol vannak a bogarak, méhek. Alig láttam 1-2 méhet a fán, a nagyágyú kék dongók is hiányoznak.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok a kertembõl;
Diszkrét rálátás a nõknek:
Link
És a férfiaknak:
Link

Köszönöm, akkor Chorus es Score lesz a menü nálunk is.

Nagyon lehûlt a levegõ. -2 lett az alja belterületen. A kecskeméti barackosoknak lehet, hogy csöngettek.
Becsehely viszont pluszban maradt.

Én a Chorust használom a kajszira monília ellen, tökéletesen mûködik.
2-3 alkalommal megnyomatom, persze ha minden nap esik, mert volt olyan is, akkor többször is, és marad rajta gyümölcs bõven a moníliára legérzékenyebb fajtákon is.
Az õszibarack tafrinájára nem jó.
Arra Score a jó.

Sziasztok.
Rukkolát, citromfüvet és madársalátát vetettem az imént a propagátorba. Májusban ki is palántálom õket a kertbe.
Nem lesz sok idejük növekedni, de hajrá. Mármint a palántázásig.

Most ezt az általad linkelt Chorus-t fogom kipróbálni, fõ a változatosság. Nem tudod, ez jó lehet az õszi tafrinájára is? Arra Score-t nyomtam már évek óta, de ott is ideje lenne váltanom.

Ok! Az is jó, csak legyen nyugis,derültes idõben, vagy alig szélben. A lényeg a körül permetezés, ha lehet.Vegyél fel kalapot, és szemüveget. A többi nem ártalmas.

Ez mehet kajszi moníliája ellen is? Topast szoktam rányomni, de ritkán sikerül jól elkapnom a kellõ idõpontot szél ill. esõ szünetben, tán majd most!

Na sziasztok! Megvolt a szentöltvizes permetezés 15 óra után. A szignetta féle port vittem fel, elõzõleg a vizet lábosonként olyan jakuzzi- módon 18 fokra hevítettem, hogy még jobb legyen a felszívódás.
Nagyon szép idõ volt, körüljártam még a meggyfákat is. És volt méhecske is, elõzõleg fényképelve. Nagyon jó képeket tudtam csinálni a purgatórium küszöbén álló 6 éves maroktelefonommal. (megbocsátok neki, most kapott új aksit, 3500 Ft.)
Sárgabarack, vezérvesszõk;
Link
És a méhecske;
Link
És az etalon (fényképpel végig kisért) ág most;
Link
A meggy oldalvesszõ most;
Link

Érdekes módon a paradicsomot és a paprikát nálam se támadta meg a palántadõlés, ezek nálam is igen jó arányban keltek, viszont a fûszernövényeket megtámadta, pedig lekezeltem gombaölõvel a földjüket. Namost vagy nem hatékony ez a szer a palántadõlés ellen, vagy nem volt elég tömény, bár a használati utasítás szerint kevertem ki.

A palánta-kikelés 100%-os lett, mind az 52 paprika és 16 paradicsom dobozba szépen virítanak a palánták.
A palánta-dõlés eddig 0%-os, egyre kisebb az esély rá.

Két kép:
paradicsom: Link
Paprika: Link

Igen, az eperfa az egy fa, és nagyobbra is nõ, mint az akác. Utak mentén, és még a gyerekkoromban is az udvaron. Nem hiába írják a kádárok- hordó készítõk a legjobb fának. Disznók legjobb eledele volt, esténként megrázva...

Ajánlott vegyszer;
Link

Tavalyi beszerzés, 3 g /10-15 liter, cca: 200 ft/tasak.

Tegnapi tartós esõzés 10-20 óráig lepakolt 5,2 mm.
A mai nap derült, de szeles. Megvárom a 15 óra utáni jelenést, mert akkor és utána gyengül a szél, és körül járható a fa.
Általában és meglátásom szerint a délutáni- lemenõ napálláskor jobb, hatékonyabb a permetezés. Nincs szél és erõs napsugárzás, ami rontaná a felszívódást.
Amint látható a kajszifám még nincs metszve, mert én a zöldmetszés híve vagyok.
Link


Tehát a csonthéjasoknál vagy õsz eleje- szeptember, és tavaszodás végén- áprilisban szoktam "szemügyre venni" a rossz, felesleges vesszõket. A túl korai metszés már magába hordozza az ágelhalás, ahogy írják a monília vesszõ fertõzés veszélyét.
A nedvesítõ szer meg felesleges szerintem, a jól tájolt aránylag szélmentes idõben a tapadás garantált. Meg a felszívódás este-éjjel kifejti hatását, akár a rovarölõk is.

Tehát én is imádkozok, hogy maradjon gyümölcs a fákon, ebben az enyhe és mégis hideg tavaszelõben. Rovarjárást alig, vagy semmit észlelek. Nem messze (600 m) egy öreg bácsinak vannak méhei, de most semmi mozgás. Még a kék dongók is alszanak...
Tehát ez is meghatározza a vesszõ lemetszést, mennyi gyümölcs kötõdik per-pill.

Tolna környékén az utak mellett mindenfelé eperfák voltak a múlt század közepéig (sõt tán a 70-es évekig is) a selyemhernyók miatt, de aztán bejött az amerikai szövõlepke, meg párhuzamosan a mû(selyem)szál, és inkább kivágták majdnem mindet. A városban van még pár, pl. az általános sulim udvaron volt 1 hatalmas meg egy elég nagy, illetva ahogy írtam, lent a Duna partján vannak még. Remélem idén meg tudom dézsmálni majd õket kicsit, hátha a gyerek is megkóstolja
Anno duplán jó érzés volt enni róla a suliban, mivel május legvégén érik, már igazi vakációs hangulatban legeltük lefelé

Kis bogyós csenevészeket málna gyûjtõ alatt voltak elkönyvelve a húszas évem elejéig. Szegeden környékén most nem is tudnék eperfát mondani, de általános koromban 15 éve biztos volt. Legutóbb Csongrádon találkoztam eperfákkal az út mentén. Majd a kertbe is akarok rakni a következõ ültetési
körben.

Fehérbimbós állapotban és teljes virágzáskor kell felszívódóval permetezni. A nedvesítõt ki ne felejtsd, anélkül nem hat. Szinte kizárólag a rovarok terjesztik, fehérbimbós állapotban nincs fertõzés.

Ok, természetesen elfogadom, hogy saját tapasztalat. De az is tény, hogy a Dunántúl hatalmas, és ebben sem lehet homogén egységként kezelni (lásd a mi példánk, ahol eperfa az eperfa - Tolnán).
Mondjuk érthetõ, hogy ismerik, bazi nagy selyemgyár mûködött a múlt század jelentõs részén ott
De lásd még harki kommentjét, miszerint Szegeden is szederfa. Úgyhogy azért mindkettõnknek van igazsága. Én továbbra is úgy gondolom, hogy mûveltségtõl, és nem földrajzi elhelyezkedéstõl függ, hogy valaki jól ismeri-e a növény nevét.

Talán ma reggel lett a T.min. alja, 2,6 fok lett itt a központban. A külterület biztos kapott 0 körül is. Esõ tegnap 10-20 óráig kb.5 mm., délelõtt megyek megmérni.
Én reménykedek, hogy lesz barack. Kapott rezes lemosót, mint a meggy is, de most én is lefújom a virágokat felszívódóval. Ugyan így majd a meggy totál virágzáskor ismét.
Olyan ez a monília mint az influenza járvány. Majsa mellék utcáiban elterjedt a meggy és kajszi, szilva. És persze vannak soha nem, vagy csak egyszer permetezett fa, amelyrõl átterjedhet a gomba spóra. Sõt a rovarok is "átszállítják" nemcsak a virágport.

Eperfáról nem tudtál? Az kemény.
Meg még akkor nézik hülyének az embert, amikor azt mondod, hogy fajtatiszta és nem fajtiszta, pedig az elsõ a helyes. De már itt is szerencsére jó irányba kezdenek változni a dolgok.
Amibe az ember "belenyúl"... növényeknél nemesítés, állatoknál tenyésztés; az fajta!!!

Én sem tudtam, hogy van eperfa. Eddig azt hittem, hogy csak egy fajta eper létezik. A szederrõl tudtam, hogy csak bokor, de errefelé is sokan szederfának mondják. Hiába mondja az ember, hogy az bokor akkor is hülyének néznek és nekik van igazuk. Ez olyan keveredés lehet mint az aranyesõ és az aranyvesszõ története. Van még a birsalmázás meg birskörtézés, pedig csak simán birs van.

Az általad az eperfa és a szederrel kapcsolatosan írtakkal teljesen egyetértek. De engedd meg, hogy fenntartsam azon megállapításomat - melyet nem a wikipediaból vettem, hanem sok évtizedes tapasztalat alapján - hogy fenáll a területi megosztottság az elnevezést illetõen.

Köszi

Lestyán (vegeta)

Barackvirágzás: itt most léptek fehérbimbós állapotba a barackvirágok.

Szerintetek ez milyen növény? Link

Ma reggel korán keltem és letrüszköltem a virágzó kajszikat, õsziket felszívódó monilija ellenivel. Nagyon nemakaródzott, de az Arome csapi elõrejelzése barackra nézve katasztrofális volt. Napközben jött a hideg, esõs idõ ami nem csak a termést, hanem a fákat is hazavágta volna. Nem sok baracklekvár lesz idén a megyénkben, pálinkáról nem is beszélve.

Hoztam a mai képeket. Megint itt van ez a mediterrán ciklon, szinte hetenként adja a borult, hûvös idõt.
A kajszi, C235 most;
Link
Link
Virágos kert;
Link
Link
Törpe tulipán a jácint mellett;
Link
Lila akác indulóban, virágzás április dereka;
Link
Utcai aranyesõ-aranyvesszõ;
Link
Örökzöld bõrlevelû bokrom, virágzás két hét múlva;
Link

Én a képen tujákat látok, és egy nem beazonosítható, több törzsû *fát*.
Szeder nincs a képen.

Az, hogy szeder vagy eper a gyümölcs, amúgy sem a formájától függ. Két teljesen külön növény.
Eper(fa): Link
Szeder: Link (a bal felsõ "szederfa" kifejezés butaság, nem létezik, azok eperfák és az elsõ linken kellene szerepelniük.)
Még csak nem is rokonok, közük nincs egymáshoz! Sem formában, sem ízben, sem semmiben. Szeder: tövises, kemény apró magok, savanykás íz, hamvas, relative keményebb termés, emiatt jól szállítható/értékesíthetõ. Eper: soha nem tövises, nem érezhetõ benne mag, éretten tömény édes íz (savanyú kevésbé jellemzõ), nem hamvas, nincs tartása, éretten összeszottyad, ezért nem is nagyon szállíható.

Amúgy a wikipedián szokás szerint marhaság van (talaci is talán innen vette), én Dunántúli vagyok de sose hallottam, hogy szedernek hívták volna az eperfát.

Szerintem ez nem földrajzilag jellemzõ tévedés, inkább mûveltségbeli probléma.
Lásd még "szõkekóla".

Köszönöm a helyesbítéseket, így már tisztább. Link Ezen a képen láthatod hogy nem fa, hanem bokor.

Nekünk akkor szeder van, mert nem fa, hanem bokor ami nekünk van, csak fa szerûvé nõtt, hatalmasra.
Metszeni pedig kell, mert ha nem metszenénk a fejünkre nõne. Nagyon agresszív, gyorsan növõ fajta, mindent elnyom.
Látszik a 2 képen alább hogy mindössze egy nyár alatt mekkorát nõ.
Egyszer nem volt 2 évig metszve, mindent benõtt, még a fától 5 méterre lévõ felsõ déli teraszunkat is.
Tehát évente kell metszeni, fõleg a vastagabb ágakat középrõl gyéríteni.
És valamilyen szinten formára is van vágva, így szebben néz ki.

Régen teljesen le volt nyírva, és nyár végére 3 méteres! növést produkált minden irányban lógtak ki a virgácsok. Ez hülyén nézett ki akkor. Így ez jobb megoldás. A bokor amúgy kb. 40 éves lehet.

Egyébként 25 éve az építkezésnél nem tudták kiszedni a bokrot, annyira erõs és mélyen vannak a gyökerei.

Gyors tisztázás - az eperfa nem tud szedret adni.
Botanikailag és történelmileg helyes elnevezések:
Eper: fán nõ, selyemhernyók eszik a levelét (ették régen, mikor még volt selyemgyártás), a gyümölcs fehér vagy lila, nagyon édes, ragacsos. (Ez van nektek).
Szeder: bokron nõ, vadon szinte minden erdõben, sok apró bogyóból összeálló termése fekete/sötétlila, édes. Vadon tövises, vannak tövismentes nemesítések, de messze nincs olyan aromájuk, mint az erdeinek. Semmi köze az eperhez és fájához, téves elnevezés, szerencsére nem mindenhol terjedt el, sõt.
Szamóca: na ezt hívja a nép epernek (ez is tévedés, de nagyon régi, így mára elfogadott, a földieperbõl rövidülve) - mindenki ismeri és többnyire szereti. Van vadon növõ fajtája is erdõkben, ez ugyanúgy szamóca, kisebb, és ez is sokkal de sokkal aromásabb, finomabb mint a nemesítettek.

Még szerencse, hogy a málna elég egyértelmû, meg a ribizli.
Aztán ott van még az egres/köszméte/piszke, meg még ki tudja hány neve van országszerte

Eperfát nem szokták metszeni, max ha díszbokorrá akarják faragni, mint az akácot sokfelé (jól megnyomorítva). A duna mentén (Domborinál) rengeteg õsrégi, hatalmas eperfa van, vagy legalábbis volt gyerekkoromban. Nyár elején ragacsos gyümölcsszõnyeg volt alattuk. Nagyra növõ fa, ha hagyják.

Nem egészen, de ez nyilván fajtafüggõ is. A magyar és a Gönci magyar Szarvas, külterületen fehérbimbós, elvétve nyílt virággal, városon belül Szarvason és Békéscsabán is teljes virágzásban van. A korai fajták külterületen is teljes virágzásban vannak.

Ma reggel permeteztem monilija ellen, jöhet az esõ.

Országosan nagyjából ugyanúgy állnak a kajszik ezek szerint.

Az eperfát illetõen valóban megoszlik az ország, igaz pont fordítva mint írod. Dunántúlon hívják szederfának. Anélkül, hogy a soha fel nem oldható vitában állást foglalnék, csak halkan jegyzem meg, hogy Dunántúlon is eperfa (és nem szederfa) hordóban szokták a pálinkát érlelni.
Egyébként nem értem, miért kell az eperfát metszeni? Semmi nem indokolja.
Finom pálinkát lehet az eperbõl készíteni. Igaz egy kicsit macerás a cefrézés, de megéri.

Így van, nem túl szapora növésû, de második évtõl egy kis szerencsével már hozhat termést. Ráadásul sok termést hoz, szóval nem kell egy egész erdõ hozzá. Egyébként akár 3 méter magasságig is megnõhet, szóval nagyra nõ.
Arról nem is beszélve, hogy a sok egyéb mellett rengeteg C vitamin van benne. Minden kertes házban elférne 1-2 bokor, fõleg a mai vitaminszegény étrendek mellett.

Ma a hûvös reggel után nekiláttam az elõkerti mályvafácskák (2) és a tekervényes-lugasos lila akác metszésének.
A sok gallyat,vesszõt pedig kisszékre ülve ledaraboltam egy PP-zsákba. Nem hiszitek el, de kézzel, metszõollóval hihetetlen mennyiséget össze lehet vágni, sûríteni egy zsákba. 8-12 cm-es hosszúságra vágva, és lerázva, kézzel nyomkodva lett vagy 10-15 kg. gyújtósnak való.
A pp-zsák olyan terményes zsák, nem necz-zsák, mint a krumplis,se nem müa.mûtágyás, azon átszúródik, vagy nem szellõzik. De elrakva nagyon jól kiszárad a nyáron.
Persze akinek több tíz-50 fája, bokra van, annak jól jön akár kölcsönözve egy mulcsozó gép.