Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY 2.0 - 2026. augusztus, tippek >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Van rá esély hogy a 2015 melegebb legyen a tavalyinál???
Durva lenne 2 rekord meleg év
Durva lenne 2 rekord meleg év
Tehát ahogy sejthetõ volt, innen jön az, hogy az ECM egyes napokon a T850-hez képest csak 12-14 fokkal magasabb T2m-el számol...
Közben látom, omsz hivatalos elõre jól összehúzta az 5 fokos országos hõmérséklet intervallumot 2-3 fokra: 32-34, 32-35, stb.
Közben látom, omsz hivatalos elõre jól összehúzta az 5 fokos országos hõmérséklet intervallumot 2-3 fokra: 32-34, 32-35, stb.
Túlzónak érzem a 37-38 fokos Topmax-okat.Szerintem nem haladja meg sehol a Tmax a 35,8 fokot majd.Országosan a legmelegebb napon a köv.idõszakban kb. 33 fok körül szóródnak majd a Tmax-ok.Továbbra is valószínûtlennek tartok az OMSZ részérõl 3.fokú hõségriasztást,piros riasztást akárcsak 1 megyére is.Másodfokú lesz szerintem szombat-kedd között az összes megyére!Szerdán pedig lezárjuk az idei negyedik egyben utolsó hõhullámot
Májusban és júliusban akadt azért 1-2 jószág, de ezek nem nagyon befolyásolják a szezon Dny-on elért gyenge teljesítményét... 
Érdekes helyzet mert az ecm és a gfs finoman szólva ég és föld. Az ecm inverziósabb, nedvesebb, míg a gfs szárazabb és jobban kirúgódik a görbéje. (persze a kettõ összefügg a nedvesség és a kirúgódás). (Vannak napok amikor az ecm 1200-1600-ig rúg ki, míg a gfs 2000-3000 (!) m közé...) Sztem a hétfõi, keddi maxok országos átlaga kb. 3-4 fokkal alacsonyabb lesz a múltkori hõhullám csúcsánál, akkor (0812-13) nagyjából 36-37 körül volt az átlaga a maxinak, most 32-33-ra tippelek. Ez azt is jelenti, h sztem az ország nagyobb részén 2/3-án, netán 3/4-én nem lesz forró nap. Az országos topmaxot 36 körülre várom, kerekített 37-et nem kizárva, vagyis én inkább az ecm felé húzok. A napi maxi rekordok közül az elsejei (35.2) jó eséllyel (> 80%) meglesz, a többi igen magas ... A min-ok maximuma viszont már nem olyan magas (22-24, zseegee alapján 
), így a belvárosok, dombok jobb eséllyel indulnak.
), így a belvárosok, dombok jobb eséllyel indulnak. 
Most írhatnám, hogy jól le lettem ezzel hurrogva 1 bõ hete, de nekem elég a csendes mosolygás is
Figyelembe véve az elmúlt napok GFS futásait és a várható makrohelyzetet,valamint az ECM futásait és ezen modellek fáklyáit a jövõ szerdai hidegfront,elkerülhetetlennek látszik.Markáns hidegfrontról beszélhetünk,amely a keddi országos átlagban 33 fok körüli Tmax-okat csütörtökre mérsékelni fogja 23 fok körüli Tmax-okra.Sõt az ECM erõsebb hidegadvekcióval számol.
Az idei zivatarszezon ugyanugy mint evek ota, most is nulla volt.
Ugy ertem a szupercellakra gondolok, helyi zivatar volt, de fronttevekenyseg hijan nincs szelnyiras, igy szupercella sincs.
Ugy ertem a szupercellakra gondolok, helyi zivatar volt, de fronttevekenyseg hijan nincs szelnyiras, igy szupercella sincs.
Nem volt mostanában semmi látványos, de délelõtt egy repülõ viszont pont jókor volt, jó helyen.
Link
Link
Elég súlyos lett a met.hu országos elõrejelzés. 
Itt mondjuk hullott elég csapadék, tehát nincs gond (ilyen sem gyakran van). Méltó konvektív zárást várok cserébe a hõség kibírásáért!
Itt mondjuk hullott elég csapadék, tehát nincs gond (ilyen sem gyakran van). Méltó konvektív zárást várok cserébe a hõség kibírásáért! 
Bizony, röpködnek majd itt szépen a 35 fokok megint.
Eleinte valóban bejátszhat az inverzió, még nedves a talajok felsõ rétege, gyors lesz a melegedés, de szerintem legkésõbb hétvégétõl ennek annyi.
Úgyhogy szombattól szépen érvényesülni tud a 18-20(21) fokos kora délutáni T850, szinte biztos, hogy az országos TopMax eléri a 37 fokot, de a 38-at sem zárnám ki. 
Aug. elején 15/9 óra, a végén 13,5/10,5 óra a nappal/éjszaka aránya. Ez kétségkívül számottevõ különbséget jelenthet a Tmin és a napi közép tekintetében, de a Tmax-ra szerintem még nincs túl nagy hatással.
Eleinte valóban bejátszhat az inverzió, még nedves a talajok felsõ rétege, gyors lesz a melegedés, de szerintem legkésõbb hétvégétõl ennek annyi.
Úgyhogy szombattól szépen érvényesülni tud a 18-20(21) fokos kora délutáni T850, szinte biztos, hogy az országos TopMax eléri a 37 fokot, de a 38-at sem zárnám ki.
Aug. elején 15/9 óra, a végén 13,5/10,5 óra a nappal/éjszaka aránya. Ez kétségkívül számottevõ különbséget jelenthet a Tmin és a napi közép tekintetében, de a Tmax-ra szerintem még nincs túl nagy hatással.
Nálunk már 10 forró nap volt idén (meg még pár "kerekített" is), így itt megvan a rekord. Én csak 2006. óta mérek, azóta eddig 2012 és 2013 volt a rekordtartó 8-8 forró nappal. Ha jól néztem egyébként, akkor Szombathelyen 2013-ban is 9 forró nap volt, így ott hármas rekord van egyelõre. Én azért még nem mondanám biztosan, hogy a következõ hõségidõszakban nem lehet összehozni itt is egy 35 fokot, lehetnek olyan napok, amikor 20-21 fokos T850 lesz felettünk.
A szeptemberi maximum a mért idõszakban nálunk csak egy szolid 31,0 fok. Ha csak 2-én jön a front, ezt minden bizonnyal megdöntjük majd, akár nem is kevéssel.
A szeptemberi maximum a mért idõszakban nálunk csak egy szolid 31,0 fok. Ha csak 2-én jön a front, ezt minden bizonnyal megdöntjük majd, akár nem is kevéssel.
Izgalmas lesz az újabb hõhullám. Szombathelyen a tegnapi napig 36 hõségnap volt a nyáron, 1901 óta a legmagasabb szám eddig a 2003. évi 42, akár még el is érhetõ. Forró nap tekintetében már beállítottuk a rekordot, ez mondjuk nem valószínû, hogy nõne már, 1992 és 2015 is 9-9 forró nappal áll.
Ja, és a szeptemberi topMax eddig Szombathelyen az 1929. szeptemberi 33,0 fok, ennek döntése sem teljesen esélytelen.
Ja, és a szeptemberi topMax eddig Szombathelyen az 1929. szeptemberi 33,0 fok, ennek döntése sem teljesen esélytelen.
Pogány meg 16,6mm reggel 9ig! De Árpádtetõ "csak" 4,5... Az egyetemi automata meg nem mért. A városban nekem is úgy tûnt, hogy nem volt sok, csak cseperészett, de azt kitartóan egész kora hajnaltól mostanáig.
Ez a hidegfront is csapadék nélkül vonult át,mint idén szinte az összes!Szépen kifut így az év,nem változik nagyon a felállás.Febr végi nagyobb csapadék,majd május végi egy hét 72mm,aug.végi egy hét 81mm,közte a nagy semmi!A tendencia alapján nov. végén várható nagyobb csapi! 
Csak nehogy télre jöjjön be a zonalitás,mert valamikor változnia kell,és változni is fog szerintem.
Csak nehogy télre jöjjön be a zonalitás,mert valamikor változnia kell,és változni is fog szerintem. 
kellemes meglepetés [esõ] 
Kicsit meglepetés ez a záportömb, úgy néz ki ami tegnap délelõtt elmaradt, azt most behozza. 
Egész szép záporozás van. Érdekes, hogy már most kétszer annyi esett 4mm-el, mint a tegnapi masszív tömbnél.
Ezzel csak egy a bibi, hogy az elõbbi jobban alátámasztható, mint az utóbbi. Ráadásul éppen hóvastagság adatsorral.
Nem hiszem, hogy a talajközeli áramláshoz lenne köze, pláne ilyen kis mértékû változásától.
Felétek alapból látszott esélye, de ennyire északon, még itt is, már nem annyira. Talán kevésbé száradt ki a légkör a front mögött..(?)
Felétek alapból látszott esélye, de ennyire északon, még itt is, már nem annyira. Talán kevésbé száradt ki a légkör a front mögött..(?)
Ebben csak annyi a bibi, hogy a gyakorlatban az utóbbi még csak-csak megállja a helyét, az elõzõ viszont... Bárhogyis van, nagyon kíváncsi vagyok mit produkál a 2015/2016-os szezonban itt a Kárpát medencében Téltábornok. Most már illene végre legalább egy darab, emlékezetesen havas hónapot virítania.
Bárhogyis van, nagyon kíváncsi vagyok mit produkál a 2015/2016-os szezonban itt a Kárpát medencében Téltábornok. Most már illene végre legalább egy darab, emlékezetesen havas hónapot virítania.
Az a "maszek" beosztásod eléggé hasonló az enyémhez:
-nov.15-márc.15.: tél
-máj.15-szept.15.: nyár
-nov.15-márc.15.: tél
-máj.15-szept.15.: nyár
Amikor éveken át a zonalitás uralkodik, amikor is a folyamatosabb nyugat-keleti áramlás az északi-sarki hidegmagokat fent tartja, nem engedi leszakadni, akkor gyûlik a hideg fent, így ha egyszer-egyszer annak a hidegnek a leszakadására alkalmas helyzet alakul ki, sokkal nagyobb hideg tud lejönni.
Szemben azzal, amikor a meridionális idõszakban a blockingok miatt az anticiklonok gyakrabban fordítják le a hideget, így a gyakori leszakadások miatt nem tud nagyobb mennyiségû hideg felhalmozódni.
Elõbbi helyzetben ritkább de nagyobb, utóbbi helyzetben gyakoribb, de gyengébb hidegleszakadások vannak.
Valami ilyesmire gondoltam!
Flurries!
Az eddig északi szél befordult északnyugatiba Link , így a csapadék be tudott jönni délnyugat felõl.
Szemben azzal, amikor a meridionális idõszakban a blockingok miatt az anticiklonok gyakrabban fordítják le a hideget, így a gyakori leszakadások miatt nem tud nagyobb mennyiségû hideg felhalmozódni.
Elõbbi helyzetben ritkább de nagyobb, utóbbi helyzetben gyakoribb, de gyengébb hidegleszakadások vannak.
Valami ilyesmire gondoltam!
Flurries!
Az eddig északi szél befordult északnyugatiba Link , így a csapadék be tudott jönni délnyugat felõl.
Két kis záporka vonult át az imént, közben északra ragyognak a csillagok. Elég meglepõ ez a sok zápor a Dunántúlon.
Végül kora délután állt be a Tmin, 16,4 fokkal.
A záporokból 2,5 mm csapadék hullott, de úgy tûnik, hamarosan még jöhet hozzá egy kevés.
A záporokból 2,5 mm csapadék hullott, de úgy tûnik, hamarosan még jöhet hozzá egy kevés.
"Az éjszaka elsõ felében még a Dél-Dunántúlon is, reggel már csak legfeljebb az északkeleti tájakon alakulhat ki kisebb esõ, egy-egy zápor." 
Annyira megdoglott hogy radajel nelkul esik.
A modellek vartak a deldunantulra esot bejonni latszik.
A modellek vartak a deldunantulra esot bejonni latszik.
"Volt szó róla hogy gyakori volt, vagy elõfordult régebben hogy nagyon meleg nyarak után hideg tél jött."
Gyakori volt, vagy elõfordult? Mert nem mindegy.
A nagyon meleg nyár miért volt nagyon meleg? Mert nagyon magasak voltak a Tmax-ok? Vagy a Tmin-ek voltak nagyon magasak? Vagy mindkettõ magas volt egy kicsit, de még inkább azért lett nagyon meleg, mert a hûvösebb idõszakok teljesen elmaradtak? Egy nagyon meleg nyár többféle makrohelyzetbõl is kialakulhat.
A nagyon meleg nyár utáni hideg tél hogyan volt hideg? Gyakran volt az átlagnál kissé hidegebb idõ, a többi idõszak meg átlag körül szóródott? 2 hónap nem is volt túl hideg, de a 3. extrém zordra sikerült? Vagy gyakran alakult ki hidegpárna, pedig a magasban nem is volt olyan nagyon hideg? Egy hideg tél többféle makrohelyzetbõl is kialakulhat.
De rövidebben: szerintem nincs olyan, hogy "összegyûlt hideg". Legalábbis a magasban nincs. A sarkvidéki hidegmagok ide-oda "cikáznak" egész évben, gyakorlatilag nincs rendszer a mozgásukban. "Összegyûlt hideg"-nek legfeljebb a kelet-európai, szibériai lábas hideget lehetne nevezni, de az meg ugye nem akkor halmozódik fel, amikor meleg anticiklonok vannak.
Gyakori volt, vagy elõfordult? Mert nem mindegy.
A nagyon meleg nyár miért volt nagyon meleg? Mert nagyon magasak voltak a Tmax-ok? Vagy a Tmin-ek voltak nagyon magasak? Vagy mindkettõ magas volt egy kicsit, de még inkább azért lett nagyon meleg, mert a hûvösebb idõszakok teljesen elmaradtak? Egy nagyon meleg nyár többféle makrohelyzetbõl is kialakulhat.
A nagyon meleg nyár utáni hideg tél hogyan volt hideg? Gyakran volt az átlagnál kissé hidegebb idõ, a többi idõszak meg átlag körül szóródott? 2 hónap nem is volt túl hideg, de a 3. extrém zordra sikerült? Vagy gyakran alakult ki hidegpárna, pedig a magasban nem is volt olyan nagyon hideg? Egy hideg tél többféle makrohelyzetbõl is kialakulhat.
De rövidebben: szerintem nincs olyan, hogy "összegyûlt hideg". Legalábbis a magasban nincs. A sarkvidéki hidegmagok ide-oda "cikáznak" egész évben, gyakorlatilag nincs rendszer a mozgásukban. "Összegyûlt hideg"-nek legfeljebb a kelet-európai, szibériai lábas hideget lehetne nevezni, de az meg ugye nem akkor halmozódik fel, amikor meleg anticiklonok vannak.
Volt szó róla hogy gyakori volt, vay elõfordult régebben hogy nagyon meleg nyarak után hideg tél jött.
Ez talán azért is lehet, mert a folyamatos anticiklon nem engedi cserélõdni az északi hideget, aztán amikor õsszel megszûnnek ezek a meleg anticiklonok, rászakad az egész összegyûlt hideg Északi-sark Európára.
Minden esetre kemény télre számítok, ennek bizonyítéka hogy a varjak itt tobzódnak a városban folyamatosan Link Link
Nyugat felõl felhõsödik, még a végén betuszkolja magát az a tömb ide Link ?
Meglepõdnék!
Ez talán azért is lehet, mert a folyamatos anticiklon nem engedi cserélõdni az északi hideget, aztán amikor õsszel megszûnnek ezek a meleg anticiklonok, rászakad az egész összegyûlt hideg Északi-sark Európára.
Minden esetre kemény télre számítok, ennek bizonyítéka hogy a varjak itt tobzódnak a városban folyamatosan Link Link
Nyugat felõl felhõsödik, még a végén betuszkolja magát az a tömb ide Link ?
Meglepõdnék!
Nem is beszélve arról, hogy pl. a március 1-én kezdõdõ tavasz csupán az északi féltekére igaz, errõl sem tesz említést
De, a fû kapott belõle.
Abból, ami a felsõ 6-8 centit annyira tudja csak beáztatni, hogy néhány nap alatt semmivé válik, szerinted mennyi jut egy növénynek?
Egy fának, bokornak, akárminek, aminek a gyökérzetének a 80 %-a lejjebb van?
Normál nedvességi viszonyok mellett a 22 mm elég jó kis mennyiség.
Porrá száradt és repedezett talajra az 5-10-20 mm majdnem semmi.
Ráadásul a felsõ 6-8 centi sem volt teljesen átázva, csak nedves volt.
Nézd meg a két újjaddal mennyi az a 6-8 centi.
Nudli!
Szeke írta valamikor a nyáron hogy asszem 7 mm esõ 4 centi mélyen áztatta át nála a talajt.
4 centi!
Amibõl a felsõ 2 centiben melyik növénynek van gyökere?
A maradék 2 centiben lévõ gyökerek abból a kis nedvességbõl egybõl tele tudják magukat szívni vízzel mi?
Azt nem értem, hogy halad a csapadék kelet felé, ahol 28-30 fok van innen, ahol 20 fok van, jó kis hõkontraszt, majd a csapadék feloszlik.
Ahelyett hogy berobbanna, megerõsödne.
Hogy a csudába van ez?
A sokadik eset, hogy komoly hõkontraszt mellett a keleti részeken nem hogy nem robban be a csapadék, hanem megszûnik.
Abból, ami a felsõ 6-8 centit annyira tudja csak beáztatni, hogy néhány nap alatt semmivé válik, szerinted mennyi jut egy növénynek?
Egy fának, bokornak, akárminek, aminek a gyökérzetének a 80 %-a lejjebb van?
Normál nedvességi viszonyok mellett a 22 mm elég jó kis mennyiség.
Porrá száradt és repedezett talajra az 5-10-20 mm majdnem semmi.
Ráadásul a felsõ 6-8 centi sem volt teljesen átázva, csak nedves volt.
Nézd meg a két újjaddal mennyi az a 6-8 centi.
Nudli!
Szeke írta valamikor a nyáron hogy asszem 7 mm esõ 4 centi mélyen áztatta át nála a talajt.
4 centi!
Amibõl a felsõ 2 centiben melyik növénynek van gyökere?
A maradék 2 centiben lévõ gyökerek abból a kis nedvességbõl egybõl tele tudják magukat szívni vízzel mi?
Azt nem értem, hogy halad a csapadék kelet felé, ahol 28-30 fok van innen, ahol 20 fok van, jó kis hõkontraszt, majd a csapadék feloszlik.
Ahelyett hogy berobbanna, megerõsödne.
Hogy a csudába van ez?
A sokadik eset, hogy komoly hõkontraszt mellett a keleti részeken nem hogy nem robban be a csapadék, hanem megszûnik.
Szombat, vasárnap, hétfõ úgy néz ki, keményvonalas hõséget hoz. 17-18 fok lesz felettünk a hõmérséklet 850 hepán, felhõ és csapadék nuku. A nyár nagy részére jellemzõnél már alacsonyabb napállás miatt nem 17-18 fokra, hanem csak 16 fokra teszem a T2m-T850-et, így 33-34 fokra saccolom a csúcsot. Ez természetesen nem zárja ki, hogy egyes helyeken meglegyen a 35 fok is. Az iskolai évnyitókon bizonyára elõkerülnek a zsebkendõk, és nem a könnyek letörlésére... 
Hogy az éjszakák, mivel már hosszabbak, hûvösebbek is lesznek? Ezzel nem tudok egyetérteni. A döntõ tényezõ itt a légmozgás sebessége. A melegadvekció esetén gyakran éjszaka is déliszeles Kisalföldön elõfordul, hogy csont derült ég mellett órák alatt még fél fokot sem hajlandó hûlni a levegõ (holott nem dombon, hanem síkon lakom) Más országrészben, mely kevésbé déliszél-érzékeny, persze jobb a helyzet.
A nagyvárosok belterületén élõk viszont sok jóra ne számítsanak most se: lesz jónéhány "trópusi" éjszaka, ez már most borítékolható.
A királyi modellek többedik futásukban egybehangzóan szept. 3-ra, vagy kicsit késõbbre teszik a hõség megszûnését. Ez 216 óra távolságban van, azaz még nem a "nincs pardon" kategória. De figyelgetni már érdemes arrafelé.
Hogy az éjszakák, mivel már hosszabbak, hûvösebbek is lesznek? Ezzel nem tudok egyetérteni. A döntõ tényezõ itt a légmozgás sebessége. A melegadvekció esetén gyakran éjszaka is déliszeles Kisalföldön elõfordul, hogy csont derült ég mellett órák alatt még fél fokot sem hajlandó hûlni a levegõ (holott nem dombon, hanem síkon lakom) Más országrészben, mely kevésbé déliszél-érzékeny, persze jobb a helyzet.
A nagyvárosok belterületén élõk viszont sok jóra ne számítsanak most se: lesz jónéhány "trópusi" éjszaka, ez már most borítékolható.
A királyi modellek többedik futásukban egybehangzóan szept. 3-ra, vagy kicsit késõbbre teszik a hõség megszûnését. Ez 216 óra távolságban van, azaz még nem a "nincs pardon" kategória. De figyelgetni már érdemes arrafelé.
"Az évszakok meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete".
Hamis állítás.
Beleolvastam a dolgozatba, buktagyanús szaga van.
Hamis állítás.
Beleolvastam a dolgozatba, buktagyanús szaga van.
Hûha, ebben aztán vannak zavaros dolgok rendesen, pedig csak egy bekezdést olvastam el.
"Az õszi átmeneti évszak a lombhullató növények levelinek sárgulásával kezdõdik, és december elsõ olyan napjáig tart, amikor a hõmérséklet a fagypont alá csökken a hagyományos értelmezés szerint" Tehát ha mondjuk októberben és novemberben már összejön 10-15 fagyos nap, akkor az még õsz, de ha decemberben mondjuk csak karácsonykor lenne elõször fagy, akkor addig õsz lenne. Ez szimplán hülyeség.
"A csillagászatban szeptember 23-án kezdõdik az õsz, mikor az Egyenlítõn 90 fokos szögben delelnek a napsugarak." Nem a napsugarak delelnek, hanem a Nap...
"Meteorológia(+i) értelemben a tél az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével kezdõdik, és a lombhullató fák rügyezésének kezdetével, a vándormadarak visszaköltözésével ér véget." Na ezt már abszolút nem tudom hova tenni. Mi az, hogy az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével? Mert ha az éves átlaghõmérséklet, akkor soha sincs tél. Ha simán hõmérséklet, akkor az elõzõnek mond ellen, mert ha már októberben fagy, akkor októbertõl tél van, de egyben az elsõ decemberi fagyig egyszerre õsz is. Ha középhõmérsékletet ért, az pedig általában az elsõ decemberi fagy után következik be, így a kettõ között semmilyen évszak sincs.
Tovább már nem is merem olvasni.
"Az õszi átmeneti évszak a lombhullató növények levelinek sárgulásával kezdõdik, és december elsõ olyan napjáig tart, amikor a hõmérséklet a fagypont alá csökken a hagyományos értelmezés szerint" Tehát ha mondjuk októberben és novemberben már összejön 10-15 fagyos nap, akkor az még õsz, de ha decemberben mondjuk csak karácsonykor lenne elõször fagy, akkor addig õsz lenne. Ez szimplán hülyeség.
"A csillagászatban szeptember 23-án kezdõdik az õsz, mikor az Egyenlítõn 90 fokos szögben delelnek a napsugarak." Nem a napsugarak delelnek, hanem a Nap...
"Meteorológia(+i) értelemben a tél az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével kezdõdik, és a lombhullató fák rügyezésének kezdetével, a vándormadarak visszaköltözésével ér véget." Na ezt már abszolút nem tudom hova tenni. Mi az, hogy az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével? Mert ha az éves átlaghõmérséklet, akkor soha sincs tél. Ha simán hõmérséklet, akkor az elõzõnek mond ellen, mert ha már októberben fagy, akkor októbertõl tél van, de egyben az elsõ decemberi fagyig egyszerre õsz is. Ha középhõmérsékletet ért, az pedig általában az elsõ decemberi fagy után következik be, így a kettõ között semmilyen évszak sincs.
Tovább már nem is merem olvasni.
Nem idéztem sehonnan. 2015-ben hivatalosan ez a helyzet.
Az, hogy Magyarországon a meteorológia õsz kezdetének szeptember elsõ napja van megjelölve, meteorológia nyárnak pedig június 1 és sorolhatnánk tovább, nem népszavazás kérdése és nem is azé, hogy errõl ki, mit gondol, hanem hivatalosan a meteorológiában jelenleg ezt így és azokra a naptári napokra használják. Ez egy egzakt fogalom, szemben az évszakváltó fronttal. Azt pl szuverén jogod eldönteni, hogy szerinted mikor jön és melyik lesz az.
Az, hogy Magyarországon a meteorológia õsz kezdetének szeptember elsõ napja van megjelölve, meteorológia nyárnak pedig június 1 és sorolhatnánk tovább, nem népszavazás kérdése és nem is azé, hogy errõl ki, mit gondol, hanem hivatalosan a meteorológiában jelenleg ezt így és azokra a naptári napokra használják. Ez egy egzakt fogalom, szemben az évszakváltó fronttal. Azt pl szuverén jogod eldönteni, hogy szerinted mikor jön és melyik lesz az.
Ezt honnan idézted? Nem volt szándékom zavart okozni, de a többség gyõz elven elfogadom amit írtatok. Azért csak piszkálta az orromat és gugliztam egy kicsit. Egy szakdogát találtam, amelyben arról ír a szerzõ, hogy a meteorológiai évszakok nem esnek egybe sem a csillagászati sem a naptári évszakokkal. "Csillagászati szempontból
a napéjegyenlõségek és napfordulók az adott évszakok határai, azonban a felszín
hõmérsékletének változása (és így a légköré is) a felszín hõkapacitásától függõen
jelentõsen késik a napsugárzás idõbeli változásához képest. Ezért az évszakok
meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete. " Link
a napéjegyenlõségek és napfordulók az adott évszakok határai, azonban a felszín
hõmérsékletének változása (és így a légköré is) a felszín hõkapacitásától függõen
jelentõsen késik a napsugárzás idõbeli változásához képest. Ezért az évszakok
meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete. " Link
Délelõtt átmeneti borultság átvonult, déli szél váltott É.nyugatira. Most csökkenõ felhõzet.T.akt: 27,5 semmi durranás, szép idõ.
Definició szerint a meteorológiai õsz szeptember 1-tõl november 30-ig tart. A csillagászati õsz szeptember 23-án, a napéjegyenlõség napján kezdõdik, és december 21-én ér véget. Ezt azért hozom fel, mert rettentõ sokan keverik a kettõt a mai napig is.
Természetesen nekem is van saját "maszek" beosztásom, házi használatra. Eszerint az õsz szeptember 10-tõl tart november 10-ig. Elõtte még nyár van, utána már tél.
Természetesen nekem is van saját "maszek" beosztásom, házi használatra. Eszerint az õsz szeptember 10-tõl tart november 10-ig. Elõtte még nyár van, utána már tél.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mi történt Európa éghajlatával?
Érdekességek | 2026-08-11 11:42
Szabályzat