Meteorológiai esélylatolgatások
Remélem, KP 5-naposa bejön. Én is valami hasonlót várok, és a met.hu is.
Aignerék továbbra is ragaszkodnak a gfs fõfutáshoz, ami hétfõ-keddre kifejezetten hûvös idõt jelez.
Aignerék továbbra is ragaszkodnak a gfs fõfutáshoz, ami hétfõ-keddre kifejezetten hûvös idõt jelez.
Most néztem a WO szolnoki 8 napos elõréjét, szintén lehûlés, csapi hétfõn, aztán csüt.-ig a Tmax-ok 30 alatt maradnak. Ez jó variáció lenne. Bár sok csapit nem jósol, de legalább a T normális.
Metfickó: szombat-vasárnap még szinte biztos hogy nem jön számottevõ lehûlés, a cucc vasárnapról hétfõre jön, hétfõn az orf csak 21 fokot jelez Bécs/Burgenland térségére, utána lassan visszamelegszik (kedd 24 fok, szerda kevéssel 25 fok felett). Jövõ hétvége pedig újra kánikula? Mindenesetre az ecmwf egy omega-Ac-t vetít elõre, de tõlünk kissé nyugatra esõ középponttal. Pont ideális: 28-30 fok, nuku fülledtség, kellemes északi szellõ. Na meglátjuk, bejön-e.
Nem erre, de hasonlóra, az még hosszabb oldal, de hasonló.
De ez is érdekes, köszi!
A markáns Hf vasárnapra stabilan bent van a fõfutásban (gfs), viszont minél közelebb kerülünk az idõponthoz, annál inkább visszavesz a csapadékból. Most úgy néz ki, hogy változóan felhõs, hõmérsékleti szempontból átlagos idõszak alakulhat ki (kb. vasárnaptól szerdáig - hétfõn ezen belül kimondottan hûvös lehet), viszont a szárazság alig, vagy egyáltalán nem enyhül...
Érdekes a GFS 2 napja.Vasárnapra stabilan jelez egy markáns HF-ot ami jelentõs lehülést hozna,valamint jelentõs csapadékot is okozna a mögötte kialakuló ciklon.Ugyan egyenlõre a fáklya többi tagja nem igen támogatja ezt a verziót,de eléggé szórnak,ez jelentõs bizonytalanságot sejtet.Kíváncsi vagyok hogyan alakul majd végül.
Mindenesetre jó volna most egy kevésbé meleg periódus.Így a HF után tegnap nagyon jó idõ volt.Tiszta friss levegõvel és pont kellemes hõmérséklettel...maradhatna így a továbbiakban is.
Mindenesetre jó volna most egy kevésbé meleg periódus.Így a HF után tegnap nagyon jó idõ volt.Tiszta friss levegõvel és pont kellemes hõmérséklettel...maradhatna így a továbbiakban is.
OFF: Snowhunter: belinkelnéd mégegyszer azt a magyar honlapot, amin egy egész hosszú tanulmány van az ország éghajlatáról sok-sok térképpel? Eltûnt a könyvjelzõim közül, pedig át akartam olvasni. Köszi.
Valóban hétvégére ismét kánikulai idõben lehet részónk 35C° körüli értékekkel,a pénteki hidegfront-ot bizony csak megélénkülõ légmozgás jelzi majd.
A jövõ hét eleje még érdekesen is alakulhat,egyelõre elég kérdõjeles hogy mennyire indulhat meg Ény-felõl a hûvös levegõ fölénk,avagy maradunk a Dny-i áramlásnál és a melegnél,esetleg egy kialakuló sekély ciklon,amibõl komolyabb csapadék lenne,van variáns bõven.
A jövõ hét eleje még érdekesen is alakulhat,egyelõre elég kérdõjeles hogy mennyire indulhat meg Ény-felõl a hûvös levegõ fölénk,avagy maradunk a Dny-i áramlásnál és a melegnél,esetleg egy kialakuló sekély ciklon,amibõl komolyabb csapadék lenne,van variáns bõven.
Sztem azért, mert súlyozzák a hasonló, már elõfordult szinoptikus helyzetekkel.
A friss fáklyán én nagyjából azt látom, amit napok óta mutat: 2 napnyi felfrissülés (ma és holnap) után e hét péntektõl nagyjából jövõ hét csütörtökig ismét 30 fok körüli, sõt gyakran afölötti hõmérsékletekre számítok. Ugyanakkor egyetértek, már szombattól az átlagosnál nagyobb a görbék szórása, de egy-két futástól eltekintve az összes görbe az átlagos fölött halad. Hogy a fõfutás miért mutat már sokadik alkalommal olyan nagy lehûlést és csapadékot hétfõtõl? Erre nagyon kíváncsi lennék...
Ferri: igazából még kitartok a korábbi prognózisom mellett, kis változtatással
Azaz ma és fõleg holnap lassanként megnyugszik a légkör, holnap már kimondottan AC hatásra számítok. Viszont már pénteken egy gyenge Hf vonul át (meglátásom szerint a száraz fajta...), és ettõl kezdve aztán marad is a változékonyság. Ami a gfs-t illeti, a hideg ÉNy-i idõt kissé túlzásnak tartom, szerintem a hétvégén simán lehet hõség is. A következõ hõmérsékletcsökkentõ front valamikor a jövõ hét elejére ígérkezik, de az meg még messze van.
Az Ecmwf hétfõre felénk helyezi az Anticiklont, ezzel ellentétben a gfs ny-Európára számolja, végülis most minden ezen múlik....!?
Az idõpont viszonylag közel van, a várt hidegfront azonban messze. Nagyon a két légtömeg határán leszünk, innen a bizonytalanság és az eltérés.
Ez tényleg érdekes, az Omsz elõrejelzésben nyoma sincs a hétfõi jelentõs esõnek, 29/34 fokkal számolnak, pedig az idõpont már viszonylag közel van!
Cserekek!
most hát megint átlag feletti hõmérséklet lesz aug elején?
jó... tudom, egy napot kell várni, min., hogy okosabbak legyünk.
És: nem vagytok jósok.
De mégis ... ez a KÉT NAP van felfrissülésre?
válaszokat köszi.
most hát megint átlag feletti hõmérséklet lesz aug elején?
jó... tudom, egy napot kell várni, min., hogy okosabbak legyünk.
És: nem vagytok jósok.
De mégis ... ez a KÉT NAP van felfrissülésre?
válaszokat köszi.
Link
Ezen jól látszik, hogy a gfs a makacs
2-3 napja a legtöbb futás hûvösebb idõt ígért aug. elejére, most többségbe került az átlag feletti hõmérséklet, száraz idõvel. Még egy napot várni kell, hogy okosabbak legyünk.
Ezen jól látszik, hogy a gfs a makacs
Robbie: azt ajánlom, böngészd át svadasz elemzéseit. Az õszre vonatkozóan is találsz esélylatolgatásokat. Becsületes, profi munka :-)
Na, de vegyük az alapvetõ kérdést: a modellek egy része tartja a túlnyomórészt meleg, csak itt-ott frontok gyenge maradványai által tarkított idõjárást a jövõ hétre. A gfs viszont szinte csökönyösen kitart az északnyugati hideg, csapadékos variáns mellett. Ez óriási bizonytalanságra utal akár 3 napon túl is. Szerintetek melyik variáns fog bejönni? Nyuli, cassano, Showhunter, floo... és sokan mások?
Na, de vegyük az alapvetõ kérdést: a modellek egy része tartja a túlnyomórészt meleg, csak itt-ott frontok gyenge maradványai által tarkított idõjárást a jövõ hétre. A gfs viszont szinte csökönyösen kitart az északnyugati hideg, csapadékos variáns mellett. Ez óriási bizonytalanságra utal akár 3 napon túl is. Szerintetek melyik variáns fog bejönni? Nyuli, cassano, Showhunter, floo... és sokan mások?
Olvass vissza egy kicsit, és utána gondolkozz el rajta hogy mit kérdeztél!
Az a kérdés, hogy ez a szörnyû szárazság meddig tart?
Tõlem profibbak : mit hallottatok vagy mit gondoltok az õszre vonatkozólag?
Tõlem profibbak : mit hallottatok vagy mit gondoltok az õszre vonatkozólag?
Mellesleg talán ennek lehet egyik indoka, hogy a GFS az éjféli meg a reggeli futásban adta ezt a lehûlést. Addig viszont egyszer sem, és persze mindezt 4 napon túl. A különbség ebbõl adódik, az eumet szimplán, tisztán csak GFS alapú, míg KP meg nem.
Úgy látszik a jövõ hét idõjárása meglehetõsen bizonytalan: míg Pártai Lucia reggel a TV-ben vasárnaptól több napos lehülést, átlag, sõt 25 fok alatti T Max-okat jósolt, KP a ma reggeli elõréjében további kemény, 32-37 fokos kánikulát jósol. A két elõrejelzés köszönõviszonyban sincs egymással.
Link
A mi sivatagi hõségeink és szárazságunk teljesen eltörpül, mert az angolonál több, mint 50 éve nem látott árvízek vannak, és még 2-3 hétig nem változik a helyzet, szóval lehet, hogy történelmük legdurvább árvize készül. London víz alatt?
Ami még ennél is rosszabb, hogy Bastardi szerint ugyan Augusztus 10 után õk végre "kiszáradnak", itt viszont úgy tûnik, továbbra is marad a száraz forró idõ
(
A mi sivatagi hõségeink és szárazságunk teljesen eltörpül, mert az angolonál több, mint 50 éve nem látott árvízek vannak, és még 2-3 hétig nem változik a helyzet, szóval lehet, hogy történelmük legdurvább árvize készül. London víz alatt?
Ami még ennél is rosszabb, hogy Bastardi szerint ugyan Augusztus 10 után õk végre "kiszáradnak", itt viszont úgy tûnik, továbbra is marad a száraz forró idõ
Úgy néz ki, hogy nekem is alaposan módosítanom kell az elõrémet, ugyanis a tegnap még elég határozottan kirajzolódó újabb hõhullám elég nagy valószínûséggel elmarad. Tartós délnyugati áramlás és Ac hátoldali helyzet híján a hõség képtelen lesz az elkövetkezõ 8-10 napban befészkelõdni a Kárpát-medencébe. Különben mind az ecmwf, mind a GEM 130 órán túl tartós zonalitást mutatott már tegap is, 2-3 naponként frontátvonulással, közte rövid életû Ac-gerincekkel. Összefoglalva tehát: ha lesz is 30 fok feletti csúcshõmérséklet, ez inkább a délkeleti részekre lesz jellemzõ, a Dunántúlon ez elég ritka lesz. Én személy szerint nem bánnám, ha ez így is maradna a nyár végéig :-)
Bocsesz, délután kicsit kész voltam...
3 hete egy 3 napos nyaralást már nagyon megszívtam, akkor jött az a bizonyos HIdegfront (júli 4-5-6) .Elõtte és utánna is nyár volt, ezen 3 napon viszont minõsíthetetlen idõjárás, szél és hideg.Semmit nem tudtunk csinálni.Gyomaendrõdre mennék egyébként(Békés megye)Igen a fáklya szerint bármi lehet, de valami saját megérzés, számítás,stb?Tudom ez nem szentírás, de mégis...
3 hete egy 3 napos nyaralást már nagyon megszívtam, akkor jött az a bizonyos HIdegfront (júli 4-5-6) .Elõtte és utánna is nyár volt, ezen 3 napon viszont minõsíthetetlen idõjárás, szél és hideg.Semmit nem tudtunk csinálni.Gyomaendrõdre mennék egyébként(Békés megye)Igen a fáklya szerint bármi lehet, de valami saját megérzés, számítás,stb?Tudom ez nem szentírás, de mégis...
Te sem vagy gyenge
1; azt sem mondtad hogy hova mész nyaralni, csak feltételezhetõ hogy nyílván belföldre ha nem emelted ki külön.
2; Ehun nézd meg a fáklyát Link és majd meglátod miért nem mondott neked senki semmit, ugyanis 20 fok ide vagy oda nem mindegy, fõleg ha ez a T850.
3; amolyan átrendezõdés elõtti kaotikus makroszinop elõrék látnak mostanában napvilágot a modellek kimenetén, de ha már mindenképpen hallani akarsz valamit akkor annyi elmondható hogy nagy valószínûséggel nem lesz olyan forró idõ mint most volt.
1; azt sem mondtad hogy hova mész nyaralni, csak feltételezhetõ hogy nyílván belföldre ha nem emelted ki külön.
2; Ehun nézd meg a fáklyát Link és majd meglátod miért nem mondott neked senki semmit, ugyanis 20 fok ide vagy oda nem mindegy, fõleg ha ez a T850.
3; amolyan átrendezõdés elõtti kaotikus makroszinop elõrék látnak mostanában napvilágot a modellek kimenetén, de ha már mindenképpen hallani akarsz valamit akkor annyi elmondható hogy nagy valószínûséggel nem lesz olyan forró idõ mint most volt.
Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy amikor hónapokkal elõre kérdeztek idõjárást, akkor szerintem rossz helyen kapizsgálunk, ha a talaj jelenlegi hõmérsékletét firtatjuk...
Jobb helyen kapizsgálunk, ha a Golf áramlat-ot, az egyenlítõi öv óceánhõmérsékleteit illetve a passzátszeleket vizslatjuk.
Jobb helyen kapizsgálunk, ha a Golf áramlat-ot, az egyenlítõi öv óceánhõmérsékleteit illetve a passzátszeleket vizslatjuk.
Az is nyilvánvaló, hogy a tropikus öv óceántömege áramlatai segítségével távkapcsolattokon keresztül végsõ fokon az egész bolygó éghajlatát irányítja.
Aki tehát hosszútávú esélylatolgatás helyett hosszútávú elõrejelzést akar, az kezdheti forgatni az oceanográfiai szakirodalmat... :-)
Az óceán egy nagy fogaskerék, amihez egy sokkal kisebb fogaskerék, az atmoszféra csatlakozik...
Aki tehát hosszútávú esélylatolgatás helyett hosszútávú elõrejelzést akar, az kezdheti forgatni az oceanográfiai szakirodalmat... :-)
Az óceán egy nagy fogaskerék, amihez egy sokkal kisebb fogaskerék, az atmoszféra csatlakozik...
Folytatom:
Meggyõzõdésem, hogy a föld komplett éghajlatának legeslegfontosabb kulcsa a beérkezõ szoláris energia, illetve az ezt az energiát elnyelõ, tároló és a légkör felé közvetítõ világóceán, annak is a tropikus része.
Ennek legékesebb bizonyítéka volt, amikor úgy 100 évvel ezelõtt, valahol a Mexikói öböl térségében intenzív vulkáni tevékenység következtében nagymennyiségû por és hamu került az atmoszféra magasabb rétegeibe. Ez a por körbeért a Földön, abban a trópusi övben, ahol a szoláris energia zömét a Föld kapja. A rákövetkezõ 2-3 évben pedig globális hõmérséklet csökkenést regisztráltak.
Meggyõzõdésem, hogy a föld komplett éghajlatának legeslegfontosabb kulcsa a beérkezõ szoláris energia, illetve az ezt az energiát elnyelõ, tároló és a légkör felé közvetítõ világóceán, annak is a tropikus része.
Ennek legékesebb bizonyítéka volt, amikor úgy 100 évvel ezelõtt, valahol a Mexikói öböl térségében intenzív vulkáni tevékenység következtében nagymennyiségû por és hamu került az atmoszféra magasabb rétegeibe. Ez a por körbeért a Földön, abban a trópusi övben, ahol a szoláris energia zömét a Föld kapja. A rákövetkezõ 2-3 évben pedig globális hõmérséklet csökkenést regisztráltak.
Hogyne.. de gondold csak végig... ha a pályaelemek nagyléptékû és nagyon lassú változása affelé tolja az egész hidroszférát, hogy nagyobb szoláris energiát nyeljen el, akkor ez a tendencia lépcsõzetesen, vagy folyamatosan, de akkor is érvényesül.
Jelenleg egy olyan folyamat zajlik, amelyben az arktikus öv és a trópusi öv szoláris energiabevétele erõsen széttart. Az arktikus öv egyre kevesebb szoláris energiát kap a köv. 10000 évben, míg a trópusi öv egyre többet.
Ez ugyebár azt jelenti, hogy a trópusi öv inszolációs energiája egy egyre hidegebb arktikus övvel lép kölcsönhatásba. Mégegyszer mondom, ez egy 10.000 éves távlat.
Jelenleg egy olyan folyamat zajlik, amelyben az arktikus öv és a trópusi öv szoláris energiabevétele erõsen széttart. Az arktikus öv egyre kevesebb szoláris energiát kap a köv. 10000 évben, míg a trópusi öv egyre többet.
Ez ugyebár azt jelenti, hogy a trópusi öv inszolációs energiája egy egyre hidegebb arktikus övvel lép kölcsönhatásba. Mégegyszer mondom, ez egy 10.000 éves távlat.
Ha az átlagosnál melegebb télnek volt hatása a mostani meleg periódusra akkor miért ne lehetne a mostani pozitív anomáliánka hatása a télre? Ez a hatás pedig nem feléttlenül az, hogy nagyon hideg, vagy nagyon meleg lesz. Lehet, hogy átlagos lesz.
11 hónapja tart a pozitív hõmérsékleti anomália. Nem fog végtelenségig tartani. Lesz váltás. Én remélem már õsszel megjön, de egyenlõre nincs jele.
Mindenesetre ha nem egy szép visszaváltás lesz, hanem egy markáns váltás - több fokkal esik majd vissza a havi középhõmérséklet az elõzõ hónaphoz képest - akkor sajna pici esély lesz, hogy megfogja majd a modellem. Egyetlen egy szezonális elõrejelzõ modellrõl sem tudok - vagy legalábbis nyilvánosról nem, mely a szélsõséges, vagy extrém hirtelen bekövetkezõ változásokat megfogja (lásd a 2006/2007 tele).
Viszont nagyon bizonyos vagyok abban, hogy még idén véget ér. Ahhoz, hogy ez a pozitív anomáliasor megtörjön nem kell nagy ördöngõség. Sõt lehet, hogy önmaga lesz a kiváltója. Gondolok itt arra, hogy a felmelegedett talajra õsszel, késõ õsszel érkezõ hideg légtömegek jó lehetõséget adnak a labilis légköri körülmények megteremtéséhez. Jó kis konvektív csapi, mely segíthet hûteni a talajt. Vagy éppen a most jó 25-27 fokos Földközi-tengerre is gondolhatok. A mediterrán térségbe betörõ hideg légtömegek generálhatnak jó kis ciklonokat, vagy a fölé érkezõ magassági hidegcseppeknek adhat jó kis tápanyagot, így ezek a ciklonok jócskán hûthetik a vizét - lehet hogy már õsszel. Ráadásul ezen ciklonok ha nem is érintenek esetleg minket, hátoldalukon hideg levegõ áramolhat hazánk fölé, mely segítheti a további hûlés.
De hogy ne csak itteni tájak forgatókönyveit nézzem, nézzük az óceánt.
Jelenleg átlagos, vagy átlagosnál hidegebb az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete a 40-45. szélességtõl délre, sõt középpen is van egy szép kis negatív anomália a ciklonok miatt. Ugyanakkor pozitív anomália Labradornál és Grönlandtól DK-re található. Ezek a feltételek fõleg az õszi idõszakban akár a meleg tengeráramlatok gyengülésével is járhat - (nem egy világvége gyengülésre gondolok). Konkrétabban szólva, az a pozitív anomália jó ott Grönlandtól DK-re hiszen az õsszel hûlõ jégkontinens és a melegtengervíz kapcsolata jó lehetõséget adhat majd a gyakoribb ciklon keletkezéshez. Azonban ezen ciklonok elõoldalán az óceáni vízfelszín hõmérséklete átlagos vagy az alatti, így átlagosnál több energiát nem tud majd szállítani.
Persze ha feltételezzük, hogy egy szép ciklonos õsz kezdõdik, akkor kezdetben még jöhetnek ránk nyugodtan átlagosnál melegebb hónapok, hiszen meleg még van a mediterrán térségben és a talaj is meleg, szóval ha beindul a légkörzés még kezdetben gyakran szálíthat átlaosnál melegebb levegõt, de egyben remélhetõleg csapadékot is. Remélhetõleg többször hátoldalra is kerülhetünk. Emellett tovább hûlhet az óceán felszíni vízhõmérséklete, ergó kisebb esélllyel alakulhat ki erõs ciklon. stb stb... lehet tovább fejtegetni a lehetõségeket és el is juthatunk egy átlagos, vagy akár átlagosnál hidegebb tél kialakulásának feltételeihez. Az idõjárás folyamatai hogyna és miként mire hat ismeretes, a kulcs kérdés többnyire az idõ és a sebessség, illetve hogy milyen mértékben fejtõdik ki a hatás.
Számos forgatókönyv lehetséges, melyek közül párat próbáltam felvillantani most, és ezek mint a természetes belsõ rendszerébõl fakadóan hozhat átlagosnál hidegebb havi anomáliákat is a késõbbiekben, vagy melegebbet is akár (ez utóbbire nagyon példát nem hoztam
).
Nem kellenek óriási nagy dolgok, hatalmas külsõ tényezõk, vagy földi dolgok, hogy magától a mérleg nyelve egyik vagy másik oldalra billenjen.
A télig van még 4-5 hónap. Ezalatt az idõ alatt még rengeteg dolog fog történni az idõjárásban. A szép az, hogy közvetetten mindig ott lesz valamely idõjárási eseménynek anomáliánka kiváltó okaként az akár több hónappal azelõtti esemény is.
11 hónapja tart a pozitív hõmérsékleti anomália. Nem fog végtelenségig tartani. Lesz váltás. Én remélem már õsszel megjön, de egyenlõre nincs jele.
Mindenesetre ha nem egy szép visszaváltás lesz, hanem egy markáns váltás - több fokkal esik majd vissza a havi középhõmérséklet az elõzõ hónaphoz képest - akkor sajna pici esély lesz, hogy megfogja majd a modellem. Egyetlen egy szezonális elõrejelzõ modellrõl sem tudok - vagy legalábbis nyilvánosról nem, mely a szélsõséges, vagy extrém hirtelen bekövetkezõ változásokat megfogja (lásd a 2006/2007 tele).
Viszont nagyon bizonyos vagyok abban, hogy még idén véget ér. Ahhoz, hogy ez a pozitív anomáliasor megtörjön nem kell nagy ördöngõség. Sõt lehet, hogy önmaga lesz a kiváltója. Gondolok itt arra, hogy a felmelegedett talajra õsszel, késõ õsszel érkezõ hideg légtömegek jó lehetõséget adnak a labilis légköri körülmények megteremtéséhez. Jó kis konvektív csapi, mely segíthet hûteni a talajt. Vagy éppen a most jó 25-27 fokos Földközi-tengerre is gondolhatok. A mediterrán térségbe betörõ hideg légtömegek generálhatnak jó kis ciklonokat, vagy a fölé érkezõ magassági hidegcseppeknek adhat jó kis tápanyagot, így ezek a ciklonok jócskán hûthetik a vizét - lehet hogy már õsszel. Ráadásul ezen ciklonok ha nem is érintenek esetleg minket, hátoldalukon hideg levegõ áramolhat hazánk fölé, mely segítheti a további hûlés.
De hogy ne csak itteni tájak forgatókönyveit nézzem, nézzük az óceánt.
Jelenleg átlagos, vagy átlagosnál hidegebb az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete a 40-45. szélességtõl délre, sõt középpen is van egy szép kis negatív anomália a ciklonok miatt. Ugyanakkor pozitív anomália Labradornál és Grönlandtól DK-re található. Ezek a feltételek fõleg az õszi idõszakban akár a meleg tengeráramlatok gyengülésével is járhat - (nem egy világvége gyengülésre gondolok). Konkrétabban szólva, az a pozitív anomália jó ott Grönlandtól DK-re hiszen az õsszel hûlõ jégkontinens és a melegtengervíz kapcsolata jó lehetõséget adhat majd a gyakoribb ciklon keletkezéshez. Azonban ezen ciklonok elõoldalán az óceáni vízfelszín hõmérséklete átlagos vagy az alatti, így átlagosnál több energiát nem tud majd szállítani.
Persze ha feltételezzük, hogy egy szép ciklonos õsz kezdõdik, akkor kezdetben még jöhetnek ránk nyugodtan átlagosnál melegebb hónapok, hiszen meleg még van a mediterrán térségben és a talaj is meleg, szóval ha beindul a légkörzés még kezdetben gyakran szálíthat átlaosnál melegebb levegõt, de egyben remélhetõleg csapadékot is. Remélhetõleg többször hátoldalra is kerülhetünk. Emellett tovább hûlhet az óceán felszíni vízhõmérséklete, ergó kisebb esélllyel alakulhat ki erõs ciklon. stb stb... lehet tovább fejtegetni a lehetõségeket és el is juthatunk egy átlagos, vagy akár átlagosnál hidegebb tél kialakulásának feltételeihez. Az idõjárás folyamatai hogyna és miként mire hat ismeretes, a kulcs kérdés többnyire az idõ és a sebessség, illetve hogy milyen mértékben fejtõdik ki a hatás.
Számos forgatókönyv lehetséges, melyek közül párat próbáltam felvillantani most, és ezek mint a természetes belsõ rendszerébõl fakadóan hozhat átlagosnál hidegebb havi anomáliákat is a késõbbiekben, vagy melegebbet is akár (ez utóbbire nagyon példát nem hoztam
Nem kellenek óriási nagy dolgok, hatalmas külsõ tényezõk, vagy földi dolgok, hogy magától a mérleg nyelve egyik vagy másik oldalra billenjen.
A télig van még 4-5 hónap. Ezalatt az idõ alatt még rengeteg dolog fog történni az idõjárásban. A szép az, hogy közvetetten mindig ott lesz valamely idõjárási eseménynek anomáliánka kiváltó okaként az akár több hónappal azelõtti esemény is.
A bokkeno az, hogy ezek a tenyezok (a Fold tomegeloszlasa ill. a Naprendszerben levo poranyag mennyisege) nem egyik evszakrol a masikra, hanem sok millio ev alatt valtoznak meg olyan mertekben, ami kihatassal lehet az eghajlatra. De a Fold palyaelemeinek periodikus valtozasanal (ld. Milankovic-ciklusok) is tobb ezer ev ez az idoskala.
Az ustokosoket meg en sem ertem, hogy kerultek kepbe a hivatkozott szovegben, "ok" aztan biztos nem fognak szignifikans mennyisegu csillagkozi port termelni.
Az ustokosoket meg en sem ertem, hogy kerultek kepbe a hivatkozott szovegben, "ok" aztan biztos nem fognak szignifikans mennyisegu csillagkozi port termelni.
Ohh, bocs :-)
Akkor a válasz az óceánban keresendõ... mint mondtam az a légkör "hosszútávú memóriára"...
Akkor a válasz az óceánban keresendõ... mint mondtam az a légkör "hosszútávú memóriára"...
Atyaúristen
Nem akartam ezzel elõhozakodni de nézz rá egy kicsit az infómra is majd
Egyben igazad van: a Napból érkezõ sugárzás nem konstans. Azonban ahhoz hogy ezen változások akár csak a legkisebb mértékben a pornak legyen köszönhetõ olyan por ill gázkoncentráció kellene amik csak csillagkeletkezési régiók kivételes tartományaiban vannak jelen. Nos, azt bizton állíthatom hogy decemberig nem fogunk ilyennek a közelébe kerülni
Az interplanetáris anyag teljesen más tészta, és több nagyságrendel nagyobb sûrûséget képvisel, de ennek sincs (jelenleg) semmi olyan hatása a napsugárzásra ami befolyásolná a klímát. Szóval még mindig várom a választ arra hogy miféle változások okozhatnak ilyen változást egy ilyen rövid idõskálán.
A bevcsillt meg jó volt hallgatni anno 4 félévig
Egyben igazad van: a Napból érkezõ sugárzás nem konstans. Azonban ahhoz hogy ezen változások akár csak a legkisebb mértékben a pornak legyen köszönhetõ olyan por ill gázkoncentráció kellene amik csak csillagkeletkezési régiók kivételes tartományaiban vannak jelen. Nos, azt bizton állíthatom hogy decemberig nem fogunk ilyennek a közelébe kerülni
A bevcsillt meg jó volt hallgatni anno 4 félévig
Nanovich, józan paraszti ésszel gondold át, melyik a valószínûbb:
1. A Napból a Földre jutó sugárzás konstans.
VAGY
2. A Napból a földre jutó sugárzás állandóan ingadozik, melynek több lehetséges magyarázata is van.
Az elsõ nyilvánvalóan hülyeség, ergo a másodiknak kell igaznak lennie... :-)
Azt vitatni, hogy nincs csillagközi por pedig téged minõsít... :-)
Mint ahogyan az is az iskolai naivitások sorába tartozik, hogy a világûrt a nagy büdös semmi tölti ki...
Ide kattints:
Link
Ezután:
Bevezetés a csillagászatba 2.(tavaszi) félév:
6. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
Milankovics-Bacsák elmélet. A bolygók klimatikus változásai.
A ZIP-ben pedig a 40-45 körül van a lényeg
1. A Napból a Földre jutó sugárzás konstans.
VAGY
2. A Napból a földre jutó sugárzás állandóan ingadozik, melynek több lehetséges magyarázata is van.
Az elsõ nyilvánvalóan hülyeség, ergo a másodiknak kell igaznak lennie... :-)
Azt vitatni, hogy nincs csillagközi por pedig téged minõsít... :-)
Mint ahogyan az is az iskolai naivitások sorába tartozik, hogy a világûrt a nagy büdös semmi tölti ki...
Ide kattints:
Link
Ezután:
Bevezetés a csillagászatba 2.(tavaszi) félév:
6. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
Milankovics-Bacsák elmélet. A bolygók klimatikus változásai.
A ZIP-ben pedig a 40-45 körül van a lényeg
Sziasztok. Az lenne a kérdésem valamelyik szakavatott, öreg motoroshoz,hogy a jövõhétre mi a legvalószinübb?Én csütörtöktõl vasárnapig nyaralnék egy kicsit (aug.2-5).Tudom, messze van, de mégis...Köszönöm!
Igen de azt te is átlátod, hogy a talaj felsõ 2 méteres rétege legfeljebb a mikroklímára van jelentõs hatással, de egy hidegbetörés elég, hogy elnyelje, mint pufferhatást. A tengervíz felszíni hõmérséklete már komolyabb puffer lehet, de megintcsak az a kérdés, mennyire felszíni ez a meleg réteg.