Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY 2.0 - 2026. augusztus, tippek >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szép volt Dani. Igen igaz ott a pont, egy tasli a tarkómra.
Ennek ellenére a 4 év se nagyon reális.
Ennek ellenére a 4 év se nagyon reális.
Ezek szerint nálatok több mint 10 éve nem volt hó... Fussunk neki mégegyszer.
"szerintem" vs "valóban"...
Értembén a csalódottságodat, na de akkor is...
Értembén a csalódottságodat, na de akkor is...
3 hatás van.Kontinentális,mediterrán és óceáni.Nem minden télen érvényesül a kontinentális hatás vagy ha igen nem mindig tartósan.Tavaly érvényesült...A mediterrán térséget több ciklon hátoldal is érint,de érdekes lenne ha nem így lenne mivel ott alakulnak eleve ki a ciklonok..A pályájuk miatt pedig van hogy évekig nem talál be egy nagy vad...ennyi!
Vagy csak egyre többször tudunk róla, ahogy terjednek az okostelefonok és az internet.
Csupán az a nagy szám,hogy szerintem egyre gyakoribb jelenség a nagy havazás ilyen déli részeken. Eközben Magyarországon egyre gyatrább telek vannak sajnos.
És ez miért olyan nagy szám? Ahogy az előbb írtam, ahol nagyobb víz van, ott mindig lesz ilyen, ha épp oda szakad le a hideg. A Nagy-tavaknál pl. télen olykor hetente ez van.
De honnan vették azt nem tudom, ez talán csak a jégkorszakban volt így errefelé.
Azért csak volt olyan időszak amikor jellemzőbb volt a szárazföldi behatás teleinkre,hisz az OMSZ oldalán is így írják le :
A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.
Aztán ,hogy mostanság mi van az más tészta.Lehet pár dolgot finomítani kellene.
A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.
Aztán ,hogy mostanság mi van az más tészta.Lehet pár dolgot finomítani kellene.
Nagyon-nagyon rövid ideig volt csak kontinentális hatás az említett teleken-akkor a pontosság kedvéért.
Nem 50 éve. Szinte évről-évre. De ez van az utóbbi években a görög,török,stb mediterrán részeken is. Török tengerpart,2016.január 24.:
Link
Link
Hüje 
Zivi: igen, a Kárpátok nagyjából tényleg csak a hidegpárna szempontjából hatásos, nélküle ugye nem lenne medence.
Zivi: igen, a Kárpátok nagyjából tényleg csak a hidegpárna szempontjából hatásos, nélküle ugye nem lenne medence.
Ez sem igaz! Az utóbbi telek szinte mindegyikénél volt kontinentális hatás! Az utóbbi években általában kevesebb az átlagosnál, és kész is van az enyhe tél.
Ha lemegy odáig a -10 fokos T850, akkor nem csoda.
Link
Ez olyan, mint a lake effect snow a Nagy-tavaknál, ha elég hideg van viszonylag meleg víz felett, akkor nem nehéz összehozni akár nagyobb havazásokat sem a tengerparton. Magyarországon ehhez egy dolog hiányzik, de az nagyon, a tenger.
Nyuli: Igen, elég szomorú, hogy még most is ezek a nyilvánvaló hülyeségek kerülnek bele a tankönyvekbe, amik igazából sohasem voltak igazak. Ha nem lenne a Kárpátok, és ennek köszönhetően a hidegpárna mint téli jellegzetesség, akkor Magyarországon valószínűleg egyik téli hónap középhőmérséklete sem lenne negatív, ami minden csak nem kontinentális jelleg.
Link
Ez olyan, mint a lake effect snow a Nagy-tavaknál, ha elég hideg van viszonylag meleg víz felett, akkor nem nehéz összehozni akár nagyobb havazásokat sem a tengerparton. Magyarországon ehhez egy dolog hiányzik, de az nagyon, a tenger.
Nyuli: Igen, elég szomorú, hogy még most is ezek a nyilvánvaló hülyeségek kerülnek bele a tankönyvekbe, amik igazából sohasem voltak igazak. Ha nem lenne a Kárpátok, és ennek köszönhetően a hidegpárna mint téli jellegzetesség, akkor Magyarországon valószínűleg egyik téli hónap középhőmérséklete sem lenne negatív, ami minden csak nem kontinentális jelleg.
Igen,tudjuk,nem tisztán kontinentális,hanem mediterrán és óceáni hatás is érvényesül a magyar télben. Na,de hogy 5-ből csak 1 télen tud a kontinentális hatás felülkerekedni,és a legtöbb tél pozitív hőmérsékleti anomáliával telik el,sőt több fokkal melegebb az átlagnál az igencsak abnormális jelenség.
Most ez van... Ajánlott irodalom : Magyarország nagyvárosainak százéves adatai ; Réthly kötetei.
Nincs új a nap alatt, ilyen időszakok több száz éve is előfordultak. (Én se vagyok elragadtatva ettől
)
Ebből aztán pazar folytatás is lehet(ne), de sajnos másfajta is. Link
A keletkező Izland térségi ciklonok valamerre nyomulni fognak, valahol utat találnak,vagy elnyomják az skandi Ac - t keletre. Túl nagy az izlandi aktivitás sajnos...
Nincs új a nap alatt, ilyen időszakok több száz éve is előfordultak. (Én se vagyok elragadtatva ettől
Ebből aztán pazar folytatás is lehet(ne), de sajnos másfajta is. Link
A keletkező Izland térségi ciklonok valamerre nyomulni fognak, valahol utat találnak,vagy elnyomják az skandi Ac - t keletre. Túl nagy az izlandi aktivitás sajnos...
Hát igen, pontosan itt a baj... meg itt (Magyarország éghajlata 5. osztály): "Hazánkra a szárazföldi vagy kontinentális éghajlat a jellemző. Négy évszak (tavasz, nyár, ősz és tél) váltja egymást. A tél hideg, a nyár meleg, és évente 400-800 mm csapadék hullik. Télen hó formájában hull a legtöbb csapadék, és gyakori a köd. A tavasz a legváltozékonyabb hónap. Ekkor a hideg és a meleg, az esőzés és a havazás akár órákon belül is válthatja egymást. Nyáron a gyakori napsütés miatt 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Az ősz beköszöntét a rövidülő nappalok és az egyre hűvösebb hajnalok jelzik. Gyakori a köd és a dér. November végén, decemberben a fagyos, havas tél jellemzi éghajlatunkat"
No comment
No comment
Nem a mediterrán térségben esik több hó, hanem tőlünk délre és ennek oka, a kedvezőbb domborzati viszonyok és a mediterrán ciklonok. Ha a Kékes Zalában, vagy Somogyban lenne, jó kis síparadicsom lehetne.
Mégis több hó esik sok mediterrán térségben,mint Magyarország nagy részén az utóbbi 5 évben. Ez akkor mégis milyen éghajlatú "tél",ami eddig volt ezen a télen (meg 2013.-14.-15.-16-os telek nagy részében is volt)? Mert,hogy nem kontinentális az biztos. A hótakarós napok számával is van egy "kis" lemaradásunk az éves átlaghoz képest.
Link
Link
Ez csak azért van így egyelőre mert az AC izobárvonalai nem érnek minket el normálisan,de aztán ha ránk húzná akkor átbukna az a Kárpátokon ahogy illik
Igen most ECM 240 óránál nagyon jó képet fest...Utána ebből így lehet Voejkov-tengely is lehetne,de űridő ez is még
Nincsenek olyan síkvidéki helyek a mediterrán térségben, ahol +2, +3 fok körüli lenne bármelyik téli hónap átlaghőmérséklete, annál sokkal magasabb.
A december az ország legnagyobb részén 15-25 fagyos napot hozott.
A december az ország legnagyobb részén 15-25 fagyos napot hozott.
Űridő. 
A következő lehetőségek vannak: 1. az ordas nem jön, és nem is marad 2. az ordas jön, és visszamegy 3. az ordas jön, és marad is
A következő lehetőségek vannak: 1. az ordas nem jön, és nem is marad 2. az ordas jön, és visszamegy 3. az ordas jön, és marad is
A kérdés az hogy hová érkezhet a tél ?
Nagy-Britanniába érkezik ismét...Skandináviába is és a Ruszkikhoz is...
A tartósan havas időszak (több hétig) valóban nem jellemző, azonban még a nagyon enyhe, pocsék 2013/2014-es télen is volt egy hideg havas hét, itt több cm hó hullott egy mediciklonból.
Télen nálunk az anticiklonok tudnak akár tartósabb hideget is okozni,mivel nálunk gyakori a hidegpárna kialakulása. Magyarországon (síkvidék) 30 nap körüli az átlagos hótakarós napok száma télen.
Na igen...Ez pont tipikus északkelet felől érkező kontinentális eredetű levegő volt szóval nem érdemes összekevernie a -5 -6 fokos északnyugat felől érkező óceáni levegővel...
Sajnos előfordulhat, hogy az idei telünk végül teljesen gagyinak bizonyul, hasonlóan több, elkeserítő időjárást hozó múltbeli társához.
De tekintetbe véve, hogy a napfoltminimum környéki időszak, valamint a tavalyi kifejezetten zord télközép külön-külön sem kedvez egy ilyen enyhe szezonnak, együtt meg végképp nem, egyelőre én is valószínűbbnek tartom fagyos, zord időszak(ok) januári, februári eljövetelét.
Persze, ez nem garancia. Az időjárás mindig képes meglepni az embert. Azt hozzá kell tenni, hogy a dinamikus délies légmozgású nagy enyheségek nem a legjobb előjelek.
De tekintetbe véve, hogy a napfoltminimum környéki időszak, valamint a tavalyi kifejezetten zord télközép külön-külön sem kedvez egy ilyen enyhe szezonnak, együtt meg végképp nem, egyelőre én is valószínűbbnek tartom fagyos, zord időszak(ok) januári, februári eljövetelét.
Persze, ez nem garancia. Az időjárás mindig képes meglepni az embert. Azt hozzá kell tenni, hogy a dinamikus délies légmozgású nagy enyheségek nem a legjobb előjelek.
Az tényleg rossz vicc kategória,hogy az eredeti mediterrán térségekben több hó esik telente,mint Magyarországon. Nem is tudom milyen éghajlati kategóriába lehetne besorolni ezeket a semmit érő magyar enyhe teleket. Minotaur nevű metnetes hozzászóló írta nem rég erre,hogy: csicska-mediterrán éghajlat.Igen,ez a megfelelő kifejezés.
Nem néztem utána, de van egy olyan érzésem, hogy egész hónapban a Kékesen hótakaró volt decemberben. De más hegyeinkben is komoly havak voltak. Tavaly a hideg januárban vagy akár februárban és decemberben alig esett csapadék, így nem hiszem, hogy egész télen a hideg ellenére 30 napnál tovább volt a hegyekben hó, ha volt is csak pár centis. Tehát ha hazánkat nézzük egészen más viszonyok vannak a domb és hegyvidékeken ill. az alföldi hőszigetelt városokban. Aki nem Pesten, hanem egy legalább 300-400 m magas helyen él, lehet, hogy többre értékeli ezt a langyosabb telet, mint a tavalyi farkasordítót. Mire megy egy síelő. szánkózó hóágyú nélkül a télen -10 fokokban, ha a havi csapadék 6 mm ? Igaz, a korisoknak a Balatonon nagyon jó, de a fűtésen elveszítjük, amit a természetes jégpályán megspórolunk. Szerintem a mostani télen a magashegységekben hóarmageddon van és jobb a síterepeknek, mintha a medencében megül a hidegpárna és egy hónapig köd és fagy van, a hegyekben meg pluszokban süt a nap és egy deka hó sem esik.
Egy gleccsernek sem az használ, ha a télen -20 fokban 10 cm hó esik, hanem az, ha -2 fokban 10 m.
Egy gleccsernek sem az használ, ha a télen -20 fokban 10 cm hó esik, hanem az, ha -2 fokban 10 m.
Ez így nem egészen igaz!
Ez az enyhe téli időszak gyakori teleinken, ha az egész tél ilyen enyhe, az szélsőséges.
A hószegény telek sokkal gyakoribbak, mint a hóban gazdag telek.
A vicc az egészben, hogy miközben azt írod, hogy ez a mi telünk a síkvidéki mediterrán télnek fele meg, addig pl. a mediterrán Olaszországban már síkvidéken több alkalommal havazott ezen az őszön-télen.
Ez az enyhe téli időszak gyakori teleinken, ha az egész tél ilyen enyhe, az szélsőséges.
A hószegény telek sokkal gyakoribbak, mint a hóban gazdag telek.
A vicc az egészben, hogy miközben azt írod, hogy ez a mi telünk a síkvidéki mediterrán télnek fele meg, addig pl. a mediterrán Olaszországban már síkvidéken több alkalommal havazott ezen az őszön-télen.
Erről egyébként lehetne készíteni (összeszedve az adott helyzetek adatait), hogy melyik időszakba mennyi úgymond az "elég". Egy jó kis táblázatot lehetne készíteni. Persze más kell egy északnyugati óceáni eredetű sarki levegőnél és más kell egy jó kis kontinentális légtípusnál. Más kell ha mediterrán ciklon képződik és más ha "csak" pl. behullámzik egy hidegfront. Ezt tök jó lenne összeszedni.
Pl. a tavalyi 2017 április 19-20 ai havazásos helyzetnél -5, -6 fokos 850 hPa elég volt a dunántúli, Pest környéki havas esőhöz és hóhoz, de (igaz egy nem túl izmos) mediterrán ciklon is "kellett hozzá". Sajnos azt nehezebb összeszedni, hogy észak, északkelet felől talaj közelében milyen levegőt "rántott be" a ciklon.
Pl. a tavalyi 2017 április 19-20 ai havazásos helyzetnél -5, -6 fokos 850 hPa elég volt a dunántúli, Pest környéki havas esőhöz és hóhoz, de (igaz egy nem túl izmos) mediterrán ciklon is "kellett hozzá". Sajnos azt nehezebb összeszedni, hogy észak, északkelet felől talaj közelében milyen levegőt "rántott be" a ciklon.
Jó, jó, de egyre bikább hideg levegő kell a téli, vagy kevés olvadású naphoz, február dereka után egyre inkább. Ha marad ez az égbekiáltó felállás, szó szerint vágtázni fogunk kifelé a telből! (Szerencsére kicsi az esély egy ilyen teljesen gagyi télre...)
Te élsz álomvilágban,ha azt hiszed,hogy ez a normális magyar tél. Nem,nem az. Ez a mediterrán síkvidéki térség átlagos téli időjárása.Magyarországon az ilyen tartós enyheség,saras fagymentes,hószegény tél szélsőségnek számít.
(Az 1500 nap meg kizárt dolog.)
Azért nem tudjuk elfogadni, mert (térségemben) a hosszan tartó saras idő sem jellemző télen, szokott lenni talajfagy, hó, meg egyéb nyalanksagok. Tehát nem elvaras az hogy végig havas, fagyos legyen a tél (csak kívánság), de igazán, és jogosan felháborító ha nincs egyáltalán ilyen időszak, hiszen ha valami, akkor ez szokatlan. Öt éve nem volt nálatok egy darab havazásos (havas) nap? Ugye ez valami vicc?
... magas napállással jönni 2017 április 20-a (!!) után legalábbis vicces ...

nagyjából augusztus 20-nak megfelelő napállás.
nagyjából augusztus 20-nak megfelelő napállás.
Nem értem az embereket. Miért nem tudják elfogadni, hogy Magyarországra NEM jellemző a hosszú havas periódus, sem az országos hó. Arányaiban jóval több a hómentes időszak a teleken, illetve a hosszantartó fagy sem jellemző. Miért élnek mégis sokan ilyen álomvilágban, hogy hó, meg hideg tél, azt nem értem. Nálunk több, mint 1500 napja nem volt havas nap. Mégsem sír senki.
A magas napállással jönni 2013 márciusa után legalábbis vicces.