Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Én is köszönöm Tamás, örülök, hogy megoszthattam Veletek a személyes élményt 
A 84-es hóviharra is emlékszem, persze nem ilyen pontossággal, de az egy nagy dobása volt a 1983/84-es télnek. Valóban, de 1940 és 1963 februárja is elég vérfagyasztó volt
A 84-es hóviharra is emlékszem, persze nem ilyen pontossággal, de az egy nagy dobása volt a 1983/84-es télnek. Valóban, de 1940 és 1963 februárja is elég vérfagyasztó volt 
Köszönjük szépen a megemlékezést, azt hiszem hétfőn lesz mit előszedetnem az archívumból
Egyébként 35 éve, 1984-ben is ezekben a napokban a Viharsarkot sújtó kiadós havazás és hófúvásról szóltak a hírek. Ugyanakkor 1998-ban és 1958-ban is kifejezetten tavaszias hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot, ami valljuk be, sokkal kellemesebb, mint pl. a 1929-es rendkívül zord február...
Egyébként 35 éve, 1984-ben is ezekben a napokban a Viharsarkot sújtó kiadós havazás és hófúvásról szóltak a hírek. Ugyanakkor 1998-ban és 1958-ban is kifejezetten tavaszias hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot, ami valljuk be, sokkal kellemesebb, mint pl. a 1929-es rendkívül zord február...
A napokban kereken 20 éve, hogy Északkelet-Magyarországon rendkívüli hóhelyzet állt elő, avagy a sokat emlegetett 1999-es februári nagy havazás, hóvihar emlékeit szeretném kicsit feleleveníteni.
A történelmet író esemény előzményeit tekintve január végére nyúlhatunk vissza. A január nagyobb részét, de kiváltképp a közepét jellemző enyhe, zonális áramlásokkal jellemezhető cirkulációját a Pálforduló ezúttal valóban megtörte. Január 25-én középpontjával tőlünk északra elhaladó peremciklon meleg majd hidegfrontja érte el országunkat. A ciklon melegszektorában számottevő csapadék nem hullott, a közeledő hidegfront viszont hullámot vetett és szinte országszerte okozott több-kevesebb esőt záport, később hózáporok is előfordultak. Emögött a front mögött még nem érkezett eleinte jelentősebb lehűlés, viszont Észak-Európában fagyos légtömegek kezdtek felhalmozódni. Link Az óceán felett elhelyezkedő anticiklon a kontinens nyugati részei felé helyeződött fokozatosan, miközben a mediterrán térségben ciklongenezis zajlott. Mediterrán ciklon alakult ki tőlünk délre, délkeletre, ami az anticiklonnal alkotott közös áramlási rendszerében sarkvidéki eredetű levegőt zúdított a medencébe a hónap utolsó napjaiban, viharossá fokozódó északi kíséretében. Link Link
Nagyobb csapadékot nem hozott ez a ciklon hozzánk kisebb hóesések előfordultak, a java a mediterrán térséget érintette, ahol havazás, hóviharok alakultak ki. Látható, hogy február 1-jén mennyire délre tört a hideg légtömeg határa, elérte az észak-afrikai térséget is részben. Link
Izland és Grönland környékén kifejezetten ciklonaktivitás zajlott február első napjaiban, miközben térségünk a Brit-szigetek felett elhelyezkedő anticiklon peremén helyezkedett el. Link
A lehűlés első hulláma ezzel végéhez is ért, ugyanis az észak-atlanti térségből egy igen mély, nagy kiterjedésű, markáns ciklon tört utat az anticiklon északi peremén a kontinens belseje felé. Link
A továbbiakban ez alakította időjárásunkat, melynek előoldalán enyhe óceáni illetve délnyugat felől mediterrán légtömegek érkeztek a medencébe, a ciklon melegszektorában többfelé alakult ki eső, zápor, majd észak felől gyorsan közeledni kezdett a sarkvidéki eredetű levegő. A mediterrán térségben végül a két légtömeg keveredésének a hatására a két légtömeg határán mediterrán ciklon alakult és mélyült ki.
1999. február 9. egy keddi napra esett. Még ezt a napot megelőző hétfő este az M1 csatornáján a már megboldogult H. Bóna Márta jelentette az időjárást a híradó után nem sokkal 8 óra előtt. Az időjárás-jelentés mediterrán ciklon érkezéséről, havazásokról, hófúvásokról, délen vegyes csapadékról szólt, de kiemelte, hogy jelentős, nagy mennyiségű hó várható amit a megerősödő szél hordhat estétől.
Még Eger városában éltünk a családdal és az akkori párommal. Derült, napos, ám deres kedd reggelre ébredtünk. Mentem dolgozni, viszont az az iroda ablakon át egész nap tudtam kémlelni az eget, mellesleg fél 4-ig volt a hivatalos munkaidőm reggel 8-tól. Napközben a kezdeti szikrázó napsütés egyre bágyadtabb jellegűvé vált a délelőtti órákban. Az ebédidőben mikor kimentünk a konyhára láttam, hogy már a napkorong alig sejlik át a felhőzeten, jelentősen megnövekedett a magas szintű felhőzet ami egyre vastagodott. Ebéd után úgy fél 1 környékén szállingózni kezdett a hó, ám ez csak látványnak volt még értékelhető, tulajdonképpen meg is szűnt utána átmenetileg, de a felhőzet megvastagodott.
2 óra tájban már teljes borultság volt, szürke, hófelhős égboltra tekinthettünk fel a napkorong teljesen eltűnt, nem sejlett már át, besimult a felhőtakaró, a távoli hegyek kezdtek homályba veszni.
A röpke szünet után tehát fél 3 magasságában viszont elkezdődött valami olyan, amit sosem felejtenék el. Sűrű, közepes pehelyméretű havazás indult meg, ahogy mondani szoktuk tipikus mediterrán ciklonhoz kapcsolódó hóesés. Rövid idő alatt kifehéredett az udvar, ami betonozott volt. Olvadást nem tapasztaltam, a hőmérséklet fagypont alatt maradt. A megerősödő szél hordani kezdte a havat, az udvaron lévő (mára már kivágták őket sajnos) hatalmas kanadai nyárfák elkezdtek meghajolni a szél hatására.
Este már több centis hótakaró borította a tájat, az unokatestvérem akkor még kicsi fiait vittük szánkózni, húztam őket az intenzív havazásban a városban, talán még ők is emlékezhetnek rá, mert sikeresen megborult a szánkó a patkán, így mind a két gyerek beleborult a hóba.
Egész éjjel folytatódott a közepes illetve intenzív havazás. A szél hordta a havat, de éjjel mérséklődött, gyengült, 10-én reggel a fákat vastag hótakaró ülte meg, az egész táj fehér volt, nehezen, de járhatóak voltak az utak még. Reggel még erősen havazott, napközben viszont gyengült a hóesés, de nem ez volt tartós, ugyanis kora délután ismét bekeményített és másnap, azaz 11-én délelőttig ismét közepes, intenzív havazás volt a meghatározó. 11-én, ami csütörtökre esett, már viharos erősségű északkeleti szél tombolt, hatalmas hótorlaszokat épített. A munkahelyen a nyárfákat meredeken döntötte a viharos légmozgás, miközben gyengén még havazott. 12-én pénteken meg is szűnt egy időre a hóesés, de a szél tartósan viharos maradt. Később az esti órákban kelet felől várták a havazást a délelőtti időjárás-jelentésben Török Dénes tette közzé, hogy kelet felől újabb kiadós havazás várható és az eleinte viharos szél komoly hófúvásokat okozhat. Be is következett, 14-én zárult le a fejezete ennek az igazán havas, de nem vérmes hideggel tarkított periódusnak. Egerben a szél miatt nehéz volt meghatározni a hómennyiséget, fél méter körül volt, de a hótorlaszok a méteres kategóriákat súrolták. A továbbiakban sem nyugodott le az idő, de a hó olvadozásnak indult fokozatosan, kevés hó még előfordult az azt követő napokban is. Ez a megörökített időjárás-jelentés is az azt követő időszakot tükrözi, hogy megenyhült az idő alapjában. Link Az olvadásnak pedig komoly belvíz és árhullám lett a következménye.
A történelmet író esemény előzményeit tekintve január végére nyúlhatunk vissza. A január nagyobb részét, de kiváltképp a közepét jellemző enyhe, zonális áramlásokkal jellemezhető cirkulációját a Pálforduló ezúttal valóban megtörte. Január 25-én középpontjával tőlünk északra elhaladó peremciklon meleg majd hidegfrontja érte el országunkat. A ciklon melegszektorában számottevő csapadék nem hullott, a közeledő hidegfront viszont hullámot vetett és szinte országszerte okozott több-kevesebb esőt záport, később hózáporok is előfordultak. Emögött a front mögött még nem érkezett eleinte jelentősebb lehűlés, viszont Észak-Európában fagyos légtömegek kezdtek felhalmozódni. Link Az óceán felett elhelyezkedő anticiklon a kontinens nyugati részei felé helyeződött fokozatosan, miközben a mediterrán térségben ciklongenezis zajlott. Mediterrán ciklon alakult ki tőlünk délre, délkeletre, ami az anticiklonnal alkotott közös áramlási rendszerében sarkvidéki eredetű levegőt zúdított a medencébe a hónap utolsó napjaiban, viharossá fokozódó északi kíséretében. Link Link
Nagyobb csapadékot nem hozott ez a ciklon hozzánk kisebb hóesések előfordultak, a java a mediterrán térséget érintette, ahol havazás, hóviharok alakultak ki. Látható, hogy február 1-jén mennyire délre tört a hideg légtömeg határa, elérte az észak-afrikai térséget is részben. Link
Izland és Grönland környékén kifejezetten ciklonaktivitás zajlott február első napjaiban, miközben térségünk a Brit-szigetek felett elhelyezkedő anticiklon peremén helyezkedett el. Link
A lehűlés első hulláma ezzel végéhez is ért, ugyanis az észak-atlanti térségből egy igen mély, nagy kiterjedésű, markáns ciklon tört utat az anticiklon északi peremén a kontinens belseje felé. Link
A továbbiakban ez alakította időjárásunkat, melynek előoldalán enyhe óceáni illetve délnyugat felől mediterrán légtömegek érkeztek a medencébe, a ciklon melegszektorában többfelé alakult ki eső, zápor, majd észak felől gyorsan közeledni kezdett a sarkvidéki eredetű levegő. A mediterrán térségben végül a két légtömeg keveredésének a hatására a két légtömeg határán mediterrán ciklon alakult és mélyült ki.
1999. február 9. egy keddi napra esett. Még ezt a napot megelőző hétfő este az M1 csatornáján a már megboldogult H. Bóna Márta jelentette az időjárást a híradó után nem sokkal 8 óra előtt. Az időjárás-jelentés mediterrán ciklon érkezéséről, havazásokról, hófúvásokról, délen vegyes csapadékról szólt, de kiemelte, hogy jelentős, nagy mennyiségű hó várható amit a megerősödő szél hordhat estétől.
Még Eger városában éltünk a családdal és az akkori párommal. Derült, napos, ám deres kedd reggelre ébredtünk. Mentem dolgozni, viszont az az iroda ablakon át egész nap tudtam kémlelni az eget, mellesleg fél 4-ig volt a hivatalos munkaidőm reggel 8-tól. Napközben a kezdeti szikrázó napsütés egyre bágyadtabb jellegűvé vált a délelőtti órákban. Az ebédidőben mikor kimentünk a konyhára láttam, hogy már a napkorong alig sejlik át a felhőzeten, jelentősen megnövekedett a magas szintű felhőzet ami egyre vastagodott. Ebéd után úgy fél 1 környékén szállingózni kezdett a hó, ám ez csak látványnak volt még értékelhető, tulajdonképpen meg is szűnt utána átmenetileg, de a felhőzet megvastagodott.
2 óra tájban már teljes borultság volt, szürke, hófelhős égboltra tekinthettünk fel a napkorong teljesen eltűnt, nem sejlett már át, besimult a felhőtakaró, a távoli hegyek kezdtek homályba veszni.
A röpke szünet után tehát fél 3 magasságában viszont elkezdődött valami olyan, amit sosem felejtenék el. Sűrű, közepes pehelyméretű havazás indult meg, ahogy mondani szoktuk tipikus mediterrán ciklonhoz kapcsolódó hóesés. Rövid idő alatt kifehéredett az udvar, ami betonozott volt. Olvadást nem tapasztaltam, a hőmérséklet fagypont alatt maradt. A megerősödő szél hordani kezdte a havat, az udvaron lévő (mára már kivágták őket sajnos) hatalmas kanadai nyárfák elkezdtek meghajolni a szél hatására.
Este már több centis hótakaró borította a tájat, az unokatestvérem akkor még kicsi fiait vittük szánkózni, húztam őket az intenzív havazásban a városban, talán még ők is emlékezhetnek rá, mert sikeresen megborult a szánkó a patkán, így mind a két gyerek beleborult a hóba.
Egész éjjel folytatódott a közepes illetve intenzív havazás. A szél hordta a havat, de éjjel mérséklődött, gyengült, 10-én reggel a fákat vastag hótakaró ülte meg, az egész táj fehér volt, nehezen, de járhatóak voltak az utak még. Reggel még erősen havazott, napközben viszont gyengült a hóesés, de nem ez volt tartós, ugyanis kora délután ismét bekeményített és másnap, azaz 11-én délelőttig ismét közepes, intenzív havazás volt a meghatározó. 11-én, ami csütörtökre esett, már viharos erősségű északkeleti szél tombolt, hatalmas hótorlaszokat épített. A munkahelyen a nyárfákat meredeken döntötte a viharos légmozgás, miközben gyengén még havazott. 12-én pénteken meg is szűnt egy időre a hóesés, de a szél tartósan viharos maradt. Később az esti órákban kelet felől várták a havazást a délelőtti időjárás-jelentésben Török Dénes tette közzé, hogy kelet felől újabb kiadós havazás várható és az eleinte viharos szél komoly hófúvásokat okozhat. Be is következett, 14-én zárult le a fejezete ennek az igazán havas, de nem vérmes hideggel tarkított periódusnak. Egerben a szél miatt nehéz volt meghatározni a hómennyiséget, fél méter körül volt, de a hótorlaszok a méteres kategóriákat súrolták. A továbbiakban sem nyugodott le az idő, de a hó olvadozásnak indult fokozatosan, kevés hó még előfordult az azt követő napokban is. Ez a megörökített időjárás-jelentés is az azt követő időszakot tükrözi, hogy megenyhült az idő alapjában. Link Az olvadásnak pedig komoly belvíz és árhullám lett a következménye.
Érdekes lábashideg-elárasztásos eset volt az 1994 február közepi is. Illetőleg az egész tél is nagyon érdekesen alakult, a szendvicstelek, lyukas közepű telek egyik mintapéldánya. Az emlékezetesen zimankós 1993-as november, majd a felemás időjárású, de karácsonyra főleg nyugaton nagy havat hozó december után januárra drasztikusan, ráadásul tartósan megenyhült az idő.
Link
A hónap közepe táján változóan felhős, napos, délnyugati szeles időben 15 fok környékére szökött fel a nappali hőmérséklet. A győri hőszigeten nemcsak a hóvirág, de az aranyeső is szirmot bontott. Az alapvetően enyhe idő aztán januárban végig jellemző maradt annak ellenére, hogy 2 elvetélt próbálkozása is volt ebben a hónapban a télnek. Ezeket is megmutatom, tanulságosak.
Link Link Link
Ennél a 2. dekád vége felé jelentkező lehetőségnél a meteorológiai intézet "elkiabálta" a tél visszatérését. Havazásokat, jelentős lehűlést helyezett kilátásba. Ehhez képest a Balatonnál nagy köd, majd a Kisalföldön a nagy semmi lett a végeredmény. Még eső se nagyon esett, nemhogy hó. A lehűlés is csekélynek, és igencsak átmenetinek bizonyult.
A másik visszatérési kísérlet a hónap végén vette kezdetét.
Link Link Link
A hidegfront mögött erős, viharos északnyugati szélben felhőátvonulások, csupán kisebb záporok voltak. A hőmérséklet-csökkenés is a vártnál lényegesen kisebb lett. Egyébként mindkét helyzet arra példa, mikor az elinduló hidegleszakadásokat a túl erős nyugati drift hamar elkeni keletre. A zonális cirkuláció még nem érett meg a nagyobb blokkra, tartósabb meridionalitásba váltásra.
Erre csak február első dekádjában érett meg az idő. Ekkorra a hóval borított Kelet-Európai-síkságon jelentős mennyiségű fagyos levegő halmozódott fel.
Link
Emlékszem, Vissy Károly az időjárásjelentésében külön felhívta a figyelmet, hogy a műholdképen az orosz tábla fölött mutatkozó nagy fehér terület nem felhő, hanem hófelszín. Jelezte, hogy a hatalmas hómezőn kialakult az a hideg légtömeg, ami időjárásunkat majd meghatározza a következő napokban. A bárikus helyzet hamarosan csakugyan úgy fordult, hogy a hidegtömeg térségünk felé indulhatott.
Link
Látható, hogy szárazföldi hideg levegő ekkor már elárasztotta a Skandináv-félszigetet, ami az épp akkor zajló lillehammer-i téli olimpia versenyeinek igencsak kedvezett.
Hozzánk 12-én és 13-án érkezett meg a hideg levegő.
Link Link
Tipikus magasnyomású lábashideg-beáramlás volt észak-európai AC peremén. Számottevő mediciklon-tevékenység híján csak kisebb csapadékkal járt: kezdetben esővel, később gyenge havazással. A hőmérséklet viszont fagypont alá esett a nappali órákban is, így a (legalábbis a Kisalföldön) csenevész hótakaró több napig kitartott.
Sajnos elég hamar ellaposodott a dolog, nem fejlődött ki tartós hideghullám. A szárazföldi hideglevegő utánpótlása pár nap után megszűnt.
Jelentős enyhülés ugyan nem következett be, de jellegtelen, csak mérsékelten hideg idő állt elő a folytatásban.
Link
Egy jó helyen kialakult, jó pályán mozgó mediterrán ciklon segíthetett volna az egyre lustább, egyre kedvezőtlenebb cirkuláción, de sajnos, ez esetben nem volt szerencsénk. Nemsokára már ezt a képet láthattuk:
Link
Ezt a túl korán kezdődött, túl hamar engedő telet a kitűnőnek ígérkező szituáció se mentette meg.
Link
A hónap közepe táján változóan felhős, napos, délnyugati szeles időben 15 fok környékére szökött fel a nappali hőmérséklet. A győri hőszigeten nemcsak a hóvirág, de az aranyeső is szirmot bontott. Az alapvetően enyhe idő aztán januárban végig jellemző maradt annak ellenére, hogy 2 elvetélt próbálkozása is volt ebben a hónapban a télnek. Ezeket is megmutatom, tanulságosak.
Link Link Link
Ennél a 2. dekád vége felé jelentkező lehetőségnél a meteorológiai intézet "elkiabálta" a tél visszatérését. Havazásokat, jelentős lehűlést helyezett kilátásba. Ehhez képest a Balatonnál nagy köd, majd a Kisalföldön a nagy semmi lett a végeredmény. Még eső se nagyon esett, nemhogy hó. A lehűlés is csekélynek, és igencsak átmenetinek bizonyult.
A másik visszatérési kísérlet a hónap végén vette kezdetét.
Link Link Link
A hidegfront mögött erős, viharos északnyugati szélben felhőátvonulások, csupán kisebb záporok voltak. A hőmérséklet-csökkenés is a vártnál lényegesen kisebb lett. Egyébként mindkét helyzet arra példa, mikor az elinduló hidegleszakadásokat a túl erős nyugati drift hamar elkeni keletre. A zonális cirkuláció még nem érett meg a nagyobb blokkra, tartósabb meridionalitásba váltásra.
Erre csak február első dekádjában érett meg az idő. Ekkorra a hóval borított Kelet-Európai-síkságon jelentős mennyiségű fagyos levegő halmozódott fel.
Link
Emlékszem, Vissy Károly az időjárásjelentésében külön felhívta a figyelmet, hogy a műholdképen az orosz tábla fölött mutatkozó nagy fehér terület nem felhő, hanem hófelszín. Jelezte, hogy a hatalmas hómezőn kialakult az a hideg légtömeg, ami időjárásunkat majd meghatározza a következő napokban. A bárikus helyzet hamarosan csakugyan úgy fordult, hogy a hidegtömeg térségünk felé indulhatott.
Link
Látható, hogy szárazföldi hideg levegő ekkor már elárasztotta a Skandináv-félszigetet, ami az épp akkor zajló lillehammer-i téli olimpia versenyeinek igencsak kedvezett.
Hozzánk 12-én és 13-án érkezett meg a hideg levegő.
Link Link
Tipikus magasnyomású lábashideg-beáramlás volt észak-európai AC peremén. Számottevő mediciklon-tevékenység híján csak kisebb csapadékkal járt: kezdetben esővel, később gyenge havazással. A hőmérséklet viszont fagypont alá esett a nappali órákban is, így a (legalábbis a Kisalföldön) csenevész hótakaró több napig kitartott.
Sajnos elég hamar ellaposodott a dolog, nem fejlődött ki tartós hideghullám. A szárazföldi hideglevegő utánpótlása pár nap után megszűnt.
Jelentős enyhülés ugyan nem következett be, de jellegtelen, csak mérsékelten hideg idő állt elő a folytatásban.
Link
Egy jó helyen kialakult, jó pályán mozgó mediterrán ciklon segíthetett volna az egyre lustább, egyre kedvezőtlenebb cirkuláción, de sajnos, ez esetben nem volt szerencsénk. Nemsokára már ezt a képet láthattuk:
Link
Ezt a túl korán kezdődött, túl hamar engedő telet a kitűnőnek ígérkező szituáció se mentette meg.
Az ugye... 
Persze magam sem gondolom komolyan amit írtam.
Nehéz lenne tudományos alapokra helyezni az állatok viselkedését. Ettől még szép metnetes hagyománynak gondolom az állatos cikket (amolyan ráhangolódásnak a téli üzemmódra).
Persze magam sem gondolom komolyan amit írtam.
Nehéz lenne tudományos alapokra helyezni az állatok viselkedését. Ettől még szép metnetes hagyománynak gondolom az állatos cikket (amolyan ráhangolódásnak a téli üzemmódra).
Ha az interpolált MISH térképeket vesszük alapul, akkor az alapján a december biztosan vastagon pozitív anomáliás, az 1981-2010 közötti időszakra vetítve. 1-1,5 C fok borítékolható. Ez kb. reális is lehet, nem felejtve azt a tényt, hogy éppen a Magas-Börzsönyben volt két olyan 1-1 hetes időszak is a hónapban, ami kifejezetten kemény téli időjárást hozott. Vagyis erősen szórt az eloszlás.
A január már érdekesebb, mert ott csak(!) a szűk mérőpont ugrik ki a MISH térképen a kb. 0,5 C fokos pozitív anomáliával, a hegység többi, teljes területe pedig nagy átlagban 0,5 C fokkal átlag alatti.
Ennél a generálszószos algoritmus játéknál jobb lenne a nyers NHH adatokat látni.
Tésa nem reprezentatív a hegységre, még hegylábra sem, így azt ejtsük ki. Az NHH pedig csak egyetlen pont a 600 négyzetkilométer teljes reprezentálására, ami meg édes kevés. Ráadásul az NHH-n erős déli kitettség érvényesül, kifejezetten érzékeny ezekre a hatásokra. Januárban pedig sok volt a magasban a pengeél helyzet (részben a havazások is ennek köszönhetőek), a többször atlanti frontok által ostromolt É-i, ÉK-i hidegnyelvnek a nyugati határszéle volt a hegység.
A Csóványos-Magosfa tömb, vagy magában a Nyugati-gerinc-főgerinc által határolt belső kaldera klímája sokkal közelebb áll a hegység területére érvényes valósághoz. De itt nincs mérés. Vagyis csak ott van ahova stabilizált út vezet, ld. NHH. Itt ez volt a fő telepítő tényező.
Ennek ellenére azt mondom a december, nagy hullámzás mellett, de reálisan átlag feletti volt, nem is kicsit. Az utolsó két hete taccsra vágta a hónapot. Míg a január a hegylábakon (peremhegyvidéken) kissé átlag felett, a magasabb régiókban kissé alatta alakult.
A január már érdekesebb, mert ott csak(!) a szűk mérőpont ugrik ki a MISH térképen a kb. 0,5 C fokos pozitív anomáliával, a hegység többi, teljes területe pedig nagy átlagban 0,5 C fokkal átlag alatti.
Ennél a generálszószos algoritmus játéknál jobb lenne a nyers NHH adatokat látni.
Tésa nem reprezentatív a hegységre, még hegylábra sem, így azt ejtsük ki. Az NHH pedig csak egyetlen pont a 600 négyzetkilométer teljes reprezentálására, ami meg édes kevés. Ráadásul az NHH-n erős déli kitettség érvényesül, kifejezetten érzékeny ezekre a hatásokra. Januárban pedig sok volt a magasban a pengeél helyzet (részben a havazások is ennek köszönhetőek), a többször atlanti frontok által ostromolt É-i, ÉK-i hidegnyelvnek a nyugati határszéle volt a hegység.
A Csóványos-Magosfa tömb, vagy magában a Nyugati-gerinc-főgerinc által határolt belső kaldera klímája sokkal közelebb áll a hegység területére érvényes valósághoz. De itt nincs mérés. Vagyis csak ott van ahova stabilizált út vezet, ld. NHH. Itt ez volt a fő telepítő tényező.
Ennek ellenére azt mondom a december, nagy hullámzás mellett, de reálisan átlag feletti volt, nem is kicsit. Az utolsó két hete taccsra vágta a hónapot. Míg a január a hegylábakon (peremhegyvidéken) kissé átlag felett, a magasabb régiókban kissé alatta alakult.
Kb. +-2°C, de lehet, hogy még tágabb.
Tételezzük fel, hogy az állat átlagos télre készül, és hiba csúszik a számításába, hidegebb tél köszönt be. Plusz kondicionálás és felkészülés nélkül szerintem az átlagtól két fokkal hidegebb telet még épp kibírja, tehát az még belefér a tűréshatárába. Ha pedig enyhébb tél jön, akkor annak még külön örül is.
Tételezzük fel, hogy az állat átlagos télre készül, és hiba csúszik a számításába, hidegebb tél köszönt be. Plusz kondicionálás és felkészülés nélkül szerintem az átlagtól két fokkal hidegebb telet még épp kibírja, tehát az még belefér a tűréshatárába. Ha pedig enyhébb tél jön, akkor annak még külön örül is.
Mennyi a "tűréshatár"? +-1°C Vagy 2? És akkor mi nem fog már beleférni a "tűréshatárba"? És a mondjuk-ot, azt ki mondja? Mi, vagy az adatok? Mert LAM enyhébbről beszélt. Sőt, azt sem tudjuk, pontosan hogy a régi telekhez viszonyítunk, vagy az utóbbiakhoz.
Az NHH-n egyébként enyhébb eddig mindkét hónap az átlagnál (81-10). A december jelentősen (több, mint 1 fokkal, amit a meteorológiában havi középhőmérsékletre kissé melegebb kategóriába sorolnak)
Az NHH-n egyébként enyhébb eddig mindkét hónap az átlagnál (81-10). A december jelentősen (több, mint 1 fokkal, amit a meteorológiában havi középhőmérsékletre kissé melegebb kategóriába sorolnak)
Mondjuk azt, hogy egy kicsit tágabb intervallumot - tűréshatárt - feltételezve belefér az idei az átlagos telek közé (a Börzsönyben).
Ennyire talán lehetünk megengedők az állatokkal szemben, hiszen mégiscsak több hónapra előre jelzik indikátorként a várható időt.
Ennyire talán lehetünk megengedők az állatokkal szemben, hiszen mégiscsak több hónapra előre jelzik indikátorként a várható időt.
Melyikek? A Börzsönyben élő nagytestű növényevő (őz, szarvas) és mindenevő (vaddisznó) állatok.
Mit? Érezték, hogy átlagos tél lesz (eddig bejött), erre kondicionálták magukat az ősszel. (Forrás: Az állatok viselkedése tél előtt IX.)
Mit? Érezték, hogy átlagos tél lesz (eddig bejött), erre kondicionálták magukat az ősszel. (Forrás: Az állatok viselkedése tél előtt IX.)
Ahhoz azért az NHH mért adatai kellenének és megmondanám...! Talán Pitomka tehetne az ügy érdekében Itt a déli (!) hegylábon kissé átlag feletti, a relatívan magas napi T. maxok miatt.
! Talán Pitomka tehetne az ügy érdekében Itt a déli (!) hegylábon kissé átlag feletti, a relatívan magas napi T. maxok miatt.
Ha a hegyekre gondolsz, akkor egészen Börzsönyös a szezon..
November legvége óta - a karácsonyi gyalázatot leszámítva - kifejezetten havas, helyenként meglepően kemény, markáns tél volt odafenn a bérceken. (700-750 m felett még most sem tudta bevenni a bástyákat, 800 m felett, vagy északias kitettségekben pedig klasszikus tél van most is).
Ld. Link
Kivételesen nem kellett nívóhatárt sem húzni 500 méteren , hogy alatta "Na most döntsd el, hogy ez most mi akar lenni takony van?", felett pedig ugrásszerűen a Tábornok az úr. Egészen az alacsony völgytalpakig, hegylábakig homogén tél volt, két hét kivételével kb. majd két hónapig.
Szóval kemény fagyok, hófelszínt döngölő metsző szelek, vastag zúzmararétegek, több mint méternyi összvastagságú lehullott hómennyiség, 40+-os hótakarók, az átmeneti olvadások miatt beékelt firnes jégrétegek...ergo: ha a február megy is a levesbe (börzsönyi szinten), akkor sem lehet panasz. De, tegyük hozzá csak az utóbbi 10-12 évet nézve átlag felettien jó a téli szezon, idézi a 90-es évek nagy részét általánosan jellemző börzsönyi teleket. Eddig. Akkor nem volt megállás március végéig, április elejéig...
..November legvége óta - a karácsonyi gyalázatot leszámítva - kifejezetten havas, helyenként meglepően kemény, markáns tél volt odafenn a bérceken. (700-750 m felett még most sem tudta bevenni a bástyákat, 800 m felett, vagy északias kitettségekben pedig klasszikus tél van most is).
Ld. Link
Kivételesen nem kellett nívóhatárt sem húzni 500 méteren , hogy alatta "Na most döntsd el, hogy ez most mi akar lenni takony van?", felett pedig ugrásszerűen a Tábornok az úr. Egészen az alacsony völgytalpakig, hegylábakig homogén tél volt, két hét kivételével kb. majd két hónapig.
Szóval kemény fagyok, hófelszínt döngölő metsző szelek, vastag zúzmararétegek, több mint méternyi összvastagságú lehullott hómennyiség, 40+-os hótakarók, az átmeneti olvadások miatt beékelt firnes jégrétegek...ergo: ha a február megy is a levesbe (börzsönyi szinten), akkor sem lehet panasz. De, tegyük hozzá csak az utóbbi 10-12 évet nézve átlag felettien jó a téli szezon, idézi a 90-es évek nagy részét általánosan jellemző börzsönyi teleket. Eddig. Akkor nem volt megállás március végéig, április elejéig...
Néhány, börzsöny hegylábi januárt jellemző adat, nem túl acélos nappali T.max. hőmérsékletek, de legalább sok hó jelige mellett.
Az összkép abszolút téli, néhány kifejezetten vaskosan-ordasan markáns téli és zord nappal. Főleg annak tekintetében, hogy idelenn régen volt már egybefüggő, majd egy hónapig kitartó és állandóan újrahízó hótakaró, országosan is jelentős lehullott össz hómennyiséggel.
(Fent a hegyek más tészta...)
Adatok:
Összes lehullott hómennyiség/hóvastagság: 44 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 25 cm
Hótakarós napok száma:28 nap
Havi középhőm.: -1,7 C fok.
Havi legalacsonyabb:-12,7 C fok
Havi legmagasabb 8,9 C fok
Havi átlag min. T: -4,5 C fok
Havi átlag max. T.: 1,1 C fok
27 fagyos nap, 12 téli nap, 3 zord nap.
Az összkép abszolút téli, néhány kifejezetten vaskosan-ordasan markáns téli és zord nappal. Főleg annak tekintetében, hogy idelenn régen volt már egybefüggő, majd egy hónapig kitartó és állandóan újrahízó hótakaró, országosan is jelentős lehullott össz hómennyiséggel.
(Fent a hegyek más tészta...)
Adatok:
Összes lehullott hómennyiség/hóvastagság: 44 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 25 cm
Hótakarós napok száma:28 nap
Havi középhőm.: -1,7 C fok.
Havi legalacsonyabb:-12,7 C fok
Havi legmagasabb 8,9 C fok
Havi átlag min. T: -4,5 C fok
Havi átlag max. T.: 1,1 C fok
27 fagyos nap, 12 téli nap, 3 zord nap.
Ennek a bizonyos 1985/86-os télnek a leghidegebb reggele febr. 28-án következett be Kutason, -20°C-kal. A 9-i havazásból nálunk 40-45 cm hó esett! (előkeresem még.. , meg van, jó kis régi, félfamentes rajzlapokon havi táblázatokban)
, meg van, jó kis régi, félfamentes rajzlapokon havi táblázatokban) 
Érdekességképen megnéztem, a november 27-én kezdődő télies időjárás beköszöntése óta mindössze néhányszor (decemberben 4x, januárban egyszer sem) maradt el a fagyos nap és akkor is csupán 0 és +1 fok közötti minimumok voltak.
Íme a november 27-e óta előforduló nem fagyos napok (és a minimumok):
12.04. (+0.4°C)
12.07. (+0.4°C)
12.28. (+0.2°C)
12.31. (+0.3°C)
02.02. (+0.8°C)
02.03. (+0.7°C)
Íme a november 27-e óta előforduló nem fagyos napok (és a minimumok):
12.04. (+0.4°C)
12.07. (+0.4°C)
12.28. (+0.2°C)
12.31. (+0.3°C)
02.02. (+0.8°C)
02.03. (+0.7°C)
Igen, az akart lenni.
Lényeg, hogy havas, hideg január volt felém, ahogy a december is szépen tartalmazott télies jegyeket, így eddig igencsak meg vagyok elégedve a téllel.
Egyébként a Mályi-tavat december közepétől folyamatosan jégtakaró fedi.
Lényeg, hogy havas, hideg január volt felém, ahogy a december is szépen tartalmazott télies jegyeket, így eddig igencsak meg vagyok elégedve a téllel.
Egyébként a Mályi-tavat december közepétől folyamatosan jégtakaró fedi.
2019 januárja Mályiban igazán télies volt.
Közép t: -2,02°C (az elmúlt 27 január átlagánál 0,7 fokkal hidegebb), a 27 január 7. leghidegebbje
Abszolút tmin: -12,2°C (12-én), abszolút tmax: 7,6°C (14-én)
Havi csapadék: 27,0 mm
Leesett hó: 21 cm (az elmúlt 27 átlagánál 6 cm-el több), a 27 január 5. legtöbbje
Hótakarós napok száma: 29
Télies napok száma: 12
Zord napok száma: 3
Fagyos napok száma: az összes, azaz 31.
Jellemző képek:
3-án: Link , Link , 9-én: Link , 17-én: Link , 20-án: Link , 24-én: Link
Közép t: -2,02°C (az elmúlt 27 január átlagánál 0,7 fokkal hidegebb), a 27 január 7. leghidegebbje
Abszolút tmin: -12,2°C (12-én), abszolút tmax: 7,6°C (14-én)
Havi csapadék: 27,0 mm
Leesett hó: 21 cm (az elmúlt 27 átlagánál 6 cm-el több), a 27 január 5. legtöbbje
Hótakarós napok száma: 29
Télies napok száma: 12
Zord napok száma: 3
Fagyos napok száma: az összes, azaz 31.
Jellemző képek:
3-án: Link , Link , 9-én: Link , 17-én: Link , 20-án: Link , 24-én: Link
Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Január:
Havi középhőmérséklet: -0.2 °C
Havi átlagos minimum-hőmérséklet: -3.4 °C
Havi átlagos maximum-hőmérséklet: 3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -11.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 11.8 °C (17.)
Legnagyobb napi hőingás: 12.8 °C (27.)
Havi összes csapadék: 41.8 mm
Legcsapadékosabb nap: 9.8 (5.)
Csapadékos napok száma: 17
Jelentős csapadékú napok száma: 3
Fagyos napok száma: 24
Téli napok száma: 6
Zord napok száma: 2
Ködös napok száma: 1
Havi középhőmérséklet: -0.2 °C
Havi átlagos minimum-hőmérséklet: -3.4 °C
Havi átlagos maximum-hőmérséklet: 3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -11.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 11.8 °C (17.)
Legnagyobb napi hőingás: 12.8 °C (27.)
Havi összes csapadék: 41.8 mm
Legcsapadékosabb nap: 9.8 (5.)
Csapadékos napok száma: 17
Jelentős csapadékú napok száma: 3
Fagyos napok száma: 24
Téli napok száma: 6
Zord napok száma: 2
Ködös napok száma: 1
2019. január nálam:
T átlag: 0,75 °C.
T min. átlag: -1,57 °C.
T max. átlag: 3,73 °C.
Absz. T max.: 13,3 °C. (17.)
Absz. T min.: -7,4 °C. (08.)
Absz. hőingás: 20,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,8 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,8 °C. (17.)
Napi átlagok hőingása: 9,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,1 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 3,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hőingás: 14,1 °C. (17.)
Napi legkisebb hőingás: 1,6 °C. (31.)
Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (14.)
Legmagasabb légnyomás: 1031,4 hPa. (01.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 0 db.
Hóeséses nap: 22 db.
Hótakarós nap: 15 db.
Leesett hómennyiség: 24 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (23.)
Ködös nap: 2 db.
Balatonon jég: 8 nap.
Havi csapadékmennyiség: 29,5 mm. (éves: 29,5 mm.)
Csapadékos nap: 26 db.
Mérhető csapadékú nap: 16 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,6 mm. (17.)
Az átlagnál 0,6 °C-kal enyhébb és némileg szárazabb (91 %) január volt az idei. Ezzel a 32. legenyhébb és 54. legszárazabb januáron vagyunk túl.
A hónap eleje és vége télies volt, míg a közepén volt egy enyhe 8 nap.
Feltűnő néhány téli jelzőnap magas száma és szintén feltűnő néhánynak az alacsony száma. Ez volt a jellemző az idei januárra nálunk: télies jellege volt közel átlagos hőmérséklettel, de igazán emlékezetes dolgok nem történtek.
T átlag: 0,75 °C.
T min. átlag: -1,57 °C.
T max. átlag: 3,73 °C.
Absz. T max.: 13,3 °C. (17.)
Absz. T min.: -7,4 °C. (08.)
Absz. hőingás: 20,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,8 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,8 °C. (17.)
Napi átlagok hőingása: 9,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: -1,1 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 3,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hőingás: 14,1 °C. (17.)
Napi legkisebb hőingás: 1,6 °C. (31.)
Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (14.)
Legmagasabb légnyomás: 1031,4 hPa. (01.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 0 db.
Hóeséses nap: 22 db.
Hótakarós nap: 15 db.
Leesett hómennyiség: 24 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (23.)
Ködös nap: 2 db.
Balatonon jég: 8 nap.
Havi csapadékmennyiség: 29,5 mm. (éves: 29,5 mm.)
Csapadékos nap: 26 db.
Mérhető csapadékú nap: 16 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,6 mm. (17.)
Az átlagnál 0,6 °C-kal enyhébb és némileg szárazabb (91 %) január volt az idei. Ezzel a 32. legenyhébb és 54. legszárazabb januáron vagyunk túl.
A hónap eleje és vége télies volt, míg a közepén volt egy enyhe 8 nap.
Feltűnő néhány téli jelzőnap magas száma és szintén feltűnő néhánynak az alacsony száma. Ez volt a jellemző az idei januárra nálunk: télies jellege volt közel átlagos hőmérséklettel, de igazán emlékezetes dolgok nem történtek.
1986 februárja, sőt március első fele is, több évtized távlatában a legzordabb késő telek közé tartozik. A tartós, visszatérő nagy hideget sarki-szárazföldi légtömegek masszív betörése, majd hosszan tartó uralma hozta. Ennek a szinoptikai korszaknak az "előszobája" a következő kép volt:
Link
Az Északkelet-Európát fedő hatalmas anticiklon déli peremén már feltűnik a rendkívül fagyos kontinentális légtömeg. A Földközi-tenger nyugati medencéje fölötti középponttal ugyanakkor kialakult az a nagyon markáns ciklon, ami dinamikát adva a légáramlásoknak, közvetve oka volt térségünket érő hidegelöntésnek. Ez az életerős légörvény "nekiszorult" az AC délnyugati peremének, ezért az izobárok térségünkben sűrűsödtek, igen megnőtt a nyomásgradiens. Emiatt a talaj közeli dk-i áramlás meglepő módon felgyorsult. Az erős szelet viharos lökések kísérték, a délkeletről fújó erős, viharos bárikus szél pedig kifejezett ritkaság. Ehhez hasonló tartós, erős délkeleti szelet talán azóta se láttam.
Emellett borult ég, és 4-5 fokos hőmérséklet volt jellemző a szóban forgó 2-3 napra. A viszonylag alacsony hőmérséklet már mutatta, hogy itt nem egy szimpla, szabad C előoldali áramlásról lesz szó.
Február 2-ra aztán az áramlás keletire fordult a Kárpát-medence felett. Ezzel pedig megindult a lábas hideg bezúdulása a medencébe:
Link
A szél északkeletire fordult és mérséklődött. Kisebb havazás, hózáporok voltak ennek a napnak a délutánján. Másnap csökkent a felhőzet, csapadék már nem fordult elő. Ellenben a nappali hőmérséklet már nem emelkedett 0 fok fölé.
Link
A keleties áramlás deponálta a hideg légtömeget a kontinens középső részébe, emellett a mediterrán ciklontevékenység se szűnt meg. A fagyos levegővel telt Kárpát-medence irányába nedves, enyhébb levegő indult meg, így kezdetét vette a havazás:
Link
A következő nagy havazásos etap nem sokkal a hónap közepe után vette kezdetét: Link Link Link
Ekkor viszont már, ahogy ez az "északi AC, mediterrán ciklonok" alapfelállásban gyakori, a ciklon az északkeleti hideget "lefordította" dny-ra, a délnyugati enyheséget pedig "felhúzta" ék-re. Míg Nyugat, sőt Dél-Magyarországon havas, hideg maradt az idő, addig északkeleten jelentős enyhülés, esők köszöntöttek be. Akkora volt a "fejreállás", hogy Pécsen, sőt még Szegeden is tél volt, de pl. Debrecenben 5 fokban eső esett. Budapesten volt 1-2 olvadó, esős nap, majd visszatért a hó, a hideg ide is. Közben Nyugat-Magyarországon mindvégig "hócsatát" vívott a közútkezelő a több napos, szűnni nem akaró hóeséssel, hófúvással.
Az alacsony nyomású időszak végeztével a hónap utolsó dekádjában -mikor rendesen már enyhülő, kora tavaszias idők járnak- a sarki légtömegek újabb rohamra indultak:
Link Link Link
Magas nyomású, teljesen felhőtlen, mérsékelt északi szeles napok jöttek, csikorgó kemény fagyokkal. Országszerte csak úgy "röpködtek" a -20 fokos minimumok, és Budapesten néhány napig a maximum-hőmérséklet is csak -10 fok körüli volt.
Abban az évben az időjárás "elfelejtett" évszakot váltani. A hideg csupán kis enyhüléssel áthúzódott március elejére is:
Link
Még 8-án is lehetett természetes tó jegén korcsolyázni. A tavaszi hónapok is változékony, csapadékos, gyakran kifejezetten hideg időt hoztak, de az már egy másik történet.
Link
Az Északkelet-Európát fedő hatalmas anticiklon déli peremén már feltűnik a rendkívül fagyos kontinentális légtömeg. A Földközi-tenger nyugati medencéje fölötti középponttal ugyanakkor kialakult az a nagyon markáns ciklon, ami dinamikát adva a légáramlásoknak, közvetve oka volt térségünket érő hidegelöntésnek. Ez az életerős légörvény "nekiszorult" az AC délnyugati peremének, ezért az izobárok térségünkben sűrűsödtek, igen megnőtt a nyomásgradiens. Emiatt a talaj közeli dk-i áramlás meglepő módon felgyorsult. Az erős szelet viharos lökések kísérték, a délkeletről fújó erős, viharos bárikus szél pedig kifejezett ritkaság. Ehhez hasonló tartós, erős délkeleti szelet talán azóta se láttam.
Emellett borult ég, és 4-5 fokos hőmérséklet volt jellemző a szóban forgó 2-3 napra. A viszonylag alacsony hőmérséklet már mutatta, hogy itt nem egy szimpla, szabad C előoldali áramlásról lesz szó.
Február 2-ra aztán az áramlás keletire fordult a Kárpát-medence felett. Ezzel pedig megindult a lábas hideg bezúdulása a medencébe:
Link
A szél északkeletire fordult és mérséklődött. Kisebb havazás, hózáporok voltak ennek a napnak a délutánján. Másnap csökkent a felhőzet, csapadék már nem fordult elő. Ellenben a nappali hőmérséklet már nem emelkedett 0 fok fölé.
Link
A keleties áramlás deponálta a hideg légtömeget a kontinens középső részébe, emellett a mediterrán ciklontevékenység se szűnt meg. A fagyos levegővel telt Kárpát-medence irányába nedves, enyhébb levegő indult meg, így kezdetét vette a havazás:
Link
A következő nagy havazásos etap nem sokkal a hónap közepe után vette kezdetét: Link Link Link
Ekkor viszont már, ahogy ez az "északi AC, mediterrán ciklonok" alapfelállásban gyakori, a ciklon az északkeleti hideget "lefordította" dny-ra, a délnyugati enyheséget pedig "felhúzta" ék-re. Míg Nyugat, sőt Dél-Magyarországon havas, hideg maradt az idő, addig északkeleten jelentős enyhülés, esők köszöntöttek be. Akkora volt a "fejreállás", hogy Pécsen, sőt még Szegeden is tél volt, de pl. Debrecenben 5 fokban eső esett. Budapesten volt 1-2 olvadó, esős nap, majd visszatért a hó, a hideg ide is. Közben Nyugat-Magyarországon mindvégig "hócsatát" vívott a közútkezelő a több napos, szűnni nem akaró hóeséssel, hófúvással.
Az alacsony nyomású időszak végeztével a hónap utolsó dekádjában -mikor rendesen már enyhülő, kora tavaszias idők járnak- a sarki légtömegek újabb rohamra indultak:
Link Link Link
Magas nyomású, teljesen felhőtlen, mérsékelt északi szeles napok jöttek, csikorgó kemény fagyokkal. Országszerte csak úgy "röpködtek" a -20 fokos minimumok, és Budapesten néhány napig a maximum-hőmérséklet is csak -10 fok körüli volt.
Abban az évben az időjárás "elfelejtett" évszakot váltani. A hideg csupán kis enyhüléssel áthúzódott március elejére is:
Link
Még 8-án is lehetett természetes tó jegén korcsolyázni. A tavaszi hónapok is változékony, csapadékos, gyakran kifejezetten hideg időt hoztak, de az már egy másik történet.
Azon gondolkodtam, hogy mennyi lehetett a Magyarországon mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet, ha nem csak a jelenlegi területet nézzük, hanem 1920 előtt a teljes Kárpát-medencét. Akár a Tátra völgyeiben, akár Erdélyben simán lehetett -35 foknál hidegebb, persze akkor még elég gyér volt a mérőhálózat. Ugyanígy a Délvidék is behúzhatott 42 foknál melegebb értéket.
Amúgy vicces lenne egy időjárás előrejelzés most az akkori országra nézve:
....a legalacsonyabb hőmérséklet tág határok között, +5 fok (Fiume) és -28 fok (Bodzaforduló) között várható...
Amúgy vicces lenne egy időjárás előrejelzés most az akkori országra nézve:
....a legalacsonyabb hőmérséklet tág határok között, +5 fok (Fiume) és -28 fok (Bodzaforduló) között várható...
Nálam jelenleg: 0,98 °C.
Évszázados átlag: -1,03 °C.
30 éves átlag: 0,12 °C.
Évszázados átlag: -1,03 °C.
30 éves átlag: 0,12 °C.
Komoly különbség lesz a január havi középhőmérsékletekben a nyugati és keleti orazágrész között. A Dunántúl nagy része +1,5 - 2 fokos többlettel fog zárni az évszázados átlaghoz viszonyítva.
Szombathelyen ezzel a január lesz a zsinórban 10. hónap, amelynek középhőmérséklete legalább 1,0 fokkal megadja az 1901 óta számított havi átlagot. Igen komoly sorozat, nagy kérdés, hogy a február meg tudja-e ezt szakítani, vagy tovább nyúlik.
Szombathelyen ezzel a január lesz a zsinórban 10. hónap, amelynek középhőmérséklete legalább 1,0 fokkal megadja az 1901 óta számított havi átlagot. Igen komoly sorozat, nagy kérdés, hogy a február meg tudja-e ezt szakítani, vagy tovább nyúlik.
Életem nagy havazásos élményei közül az egyik 1996 jan. 25-e tájához kötődik. Ez a téli félév egyébként a valószínűtlenségek ideje volt: szinte semmi sem a szokványos, "normális" módon sült el az időjárásban, hanem annál téliesebben alakult. Ez alól a szóban forgó hóesés sem kivétel.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.
Néhány éve, Solymáron ástam az utcát. Jött egy autó, elakadt. 
Lentről is, elakadt. Hoztam még két lapátot, 
jöttek szánkózók, 
segítettek. Jött Hankiss Elemér tanár úr, bottal, ő is segített! Kiástuk az autókat...
Viszont még régebben, lefagyott napszálltával az utca, meghúztam a szembe-szomszéd autóját. Azóta is jóban van a két család!! - viszont a sógor nem ad vörösbort a halászléhez...
Lentről is, elakadt. Hoztam még két lapátot, jöttek szánkózók, segítettek. Jött Hankiss Elemér tanár úr, bottal, ő is segített! Kiástuk az autókat... Viszont még régebben, lefagyott napszálltával az utca,
meghúztam a szembe-szomszéd autóját. Azóta is jóban van a két család!! - viszont a sógor nem ad vörösbort a halászléhez... 
"Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! "
Én 2 éve, mikor hirtelen leesett itt 33 centi hó, vesztem össze hólapátolás közben úgy a szembeszomszéd asszonnyal, hogy azóta is messziről kerül nem csak engem, hanem az egész családomat.
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! "
Én 2 éve, mikor hirtelen leesett itt 33 centi hó, vesztem össze hólapátolás közben úgy a szembeszomszéd asszonnyal, hogy azóta is messziről kerül nem csak engem, hanem az egész családomat.
Ugyanez nálam (január):
0 téli nap.
14 fagyos nap.
Eddigi havi átlag: +1,8 °C (30 éves átlag: 0,1 °C)
Azaz eddig igencsak elégedetlen vagyok a januárral.
0 téli nap.
14 fagyos nap.
Eddigi havi átlag: +1,8 °C (30 éves átlag: 0,1 °C)
Azaz eddig igencsak elégedetlen vagyok a januárral.
Nekem a mai már a 17. téli nap és ami érdekesség, a január első 20 nap mindegyike fagyos volt.
A január két dekád után -1,7°C-on áll, az elmúlt 26 január átlaga nálam -1,4°C.
A januári hótakarós napok száma a maival már 18 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
A leesett hó eddig 14 cm, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14,7cm.
A januári téli napok száma eddig 8 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
Azaz eddig igencsak elégedett vagyok a januárral.
A január két dekád után -1,7°C-on áll, az elmúlt 26 január átlaga nálam -1,4°C.
A januári hótakarós napok száma a maival már 18 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
A leesett hó eddig 14 cm, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14,7cm.
A januári téli napok száma eddig 8 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
Azaz eddig igencsak elégedett vagyok a januárral.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#426638 - 2019-01-18 22:52:22)
Bezzeg mához 6 éve, 2013. jan. 18-án mennyire könnyen ment. A Dunántúlon néhol az 50 cm-t közelítette, itt-ott el is érte a hóréteg vastagsága az aznapi friss havazással együtt.
Nálam 2013. jan. 18-án a korábbi napokról maradt reggelig 11 cm tömör, vizes hó az olvadások után, majd erre hullott a nap folyamán 10 cm porhó, vastagon fagyban, így a hóréteg estére 21 cm lett. Ezután 19-20-án végig fagyott, a hóréteg érdemben nem változott, és mind a két nap kisebb hófúvások voltak az erős ény szélben. Igazi vastagon havas, fagyos téli hétvége volt az és minden nap ugyanarra a napra esett, mint idén, tehát 2013-ban jan. 18-a péntek volt, idén 2019-ben is az.
Kicsivel dk-re, Budán már ennek nyoma sem volt. Egész délutánig ott tartózkodtam iskolában, és ott bőven + fokokban ömlött a hó nagy pelyhekben, de semmi sem maradt meg, csak a hókupacok emlékeztettek a jan. 14-én reggelre hullott 15 cm körüli hóra.
Egyébként a 2013. jan. közepi helyzet megért egy misét. Több nagy csapadékú medi is volt, főleg a Dunántúlon és északon, hóba fulladásokkal.
Az első jan. 14-15-én volt, a második 16-17-én, ez a Dunántúlt érintette, a főváros környékét már alig, és a pár fokos + hőmérsékletek mellett olvadt a 15-éig lehulló 15 cm körüli hó, de azért 16-án volt kora délután a főváros környékén egy heves hózáporos rendszer dél felől, mely a fővárosban nem maradt meg, otthon Vörösváron viszont 4 cm lucskos hó esett, totál lehúzva a növényeket a földig. A harmadik erősebb medi meg 18-án ténykedett, szintén főleg a Dunántúlon.
Bezzeg mához 6 éve, 2013. jan. 18-án mennyire könnyen ment. A Dunántúlon néhol az 50 cm-t közelítette, itt-ott el is érte a hóréteg vastagsága az aznapi friss havazással együtt.
Nálam 2013. jan. 18-án a korábbi napokról maradt reggelig 11 cm tömör, vizes hó az olvadások után, majd erre hullott a nap folyamán 10 cm porhó, vastagon fagyban, így a hóréteg estére 21 cm lett. Ezután 19-20-án végig fagyott, a hóréteg érdemben nem változott, és mind a két nap kisebb hófúvások voltak az erős ény szélben. Igazi vastagon havas, fagyos téli hétvége volt az és minden nap ugyanarra a napra esett, mint idén, tehát 2013-ban jan. 18-a péntek volt, idén 2019-ben is az.
Kicsivel dk-re, Budán már ennek nyoma sem volt. Egész délutánig ott tartózkodtam iskolában, és ott bőven + fokokban ömlött a hó nagy pelyhekben, de semmi sem maradt meg, csak a hókupacok emlékeztettek a jan. 14-én reggelre hullott 15 cm körüli hóra.
Egyébként a 2013. jan. közepi helyzet megért egy misét. Több nagy csapadékú medi is volt, főleg a Dunántúlon és északon, hóba fulladásokkal.
Az első jan. 14-15-én volt, a második 16-17-én, ez a Dunántúlt érintette, a főváros környékét már alig, és a pár fokos + hőmérsékletek mellett olvadt a 15-éig lehulló 15 cm körüli hó, de azért 16-án volt kora délután a főváros környékén egy heves hózáporos rendszer dél felől, mely a fővárosban nem maradt meg, otthon Vörösváron viszont 4 cm lucskos hó esett, totál lehúzva a növényeket a földig. A harmadik erősebb medi meg 18-án ténykedett, szintén főleg a Dunántúlon.
Túl a január és a tél felén egy kis számvetés:
Pápán a dec. és január is változatos időt hozott. Dec. első dekádja enyhe, második hideg, havas a harmadik megint enyhébbre sikerült. Jan. 15-ig igazi hullámvasút volt 4 felmelegedés és négy lehűlés. Ma a tegnapi nagymeleg után (a tél csúcs 13 fokkal !) ma már itt van a hidegfront és hózápor, megint rövid lett a meleglötty ideje (a hideglöttyök sem voltak tartósak, csak dec. közepén).
Dec-ben 20, január 15-ig 15 napon fordult elő csapadék, ha többször nem is mérhető mennyiség. A 27 ill. 24(jan) mm körüli csapadék nagyjából átlag közelire hozza a tél első felét.A leghosszabb csapadékmentes időszak is csak 3 napos volt, vagyis a frontok burjánzása tükröződik ebben is. (Január első 18 napjának mindegyikén esett). A 46 napból 35 napon esett. Ebből 20 alkalommal szilárd csapadék is előfordult. A legtöbb hó jan-4-5-én esett és 20 cm-t is elérte a hótakaró. Reggeli mérésekből dec. 4, jan. 9 hótakarós napot hozott eddig. Decemberben 10 cm-nél vastagabb nem volt.
Zord nap nem lett, viszont 10 fok fölé is csak egyszer melegedett még. dec. 4-én(Min. -9,3, max. 12 fok). Nálam a dec. 2,1 fokos közepet hozott, a jan. első felének átlaga 0,4 fok, vagyis még az átlag alá ez sem ment. ( Reménykedem, hogy nem sért senkit amit leírtam, ha igen visszavonom és inkább megfogadom, hogy nem írok többet ide.)
Pápán a dec. és január is változatos időt hozott. Dec. első dekádja enyhe, második hideg, havas a harmadik megint enyhébbre sikerült. Jan. 15-ig igazi hullámvasút volt 4 felmelegedés és négy lehűlés. Ma a tegnapi nagymeleg után (a tél csúcs 13 fokkal !) ma már itt van a hidegfront és hózápor, megint rövid lett a meleglötty ideje (a hideglöttyök sem voltak tartósak, csak dec. közepén).
Dec-ben 20, január 15-ig 15 napon fordult elő csapadék, ha többször nem is mérhető mennyiség. A 27 ill. 24(jan) mm körüli csapadék nagyjából átlag közelire hozza a tél első felét.A leghosszabb csapadékmentes időszak is csak 3 napos volt, vagyis a frontok burjánzása tükröződik ebben is. (Január első 18 napjának mindegyikén esett). A 46 napból 35 napon esett. Ebből 20 alkalommal szilárd csapadék is előfordult. A legtöbb hó jan-4-5-én esett és 20 cm-t is elérte a hótakaró. Reggeli mérésekből dec. 4, jan. 9 hótakarós napot hozott eddig. Decemberben 10 cm-nél vastagabb nem volt.
Zord nap nem lett, viszont 10 fok fölé is csak egyszer melegedett még. dec. 4-én(Min. -9,3, max. 12 fok). Nálam a dec. 2,1 fokos közepet hozott, a jan. első felének átlaga 0,4 fok, vagyis még az átlag alá ez sem ment. ( Reménykedem, hogy nem sért senkit amit leírtam, ha igen visszavonom és inkább megfogadom, hogy nem írok többet ide.)
Ennél talán még acélosabb volt az ezt követő, hónap végi lehűlés, amiről már egyébként értekeztünk még évekkel ezelőtt: Link illetve Link . Az a hidegbetörés 1991 januárjának végén nálam etalonként benne szerepel az elmúlt közel 30 év top 5 lehűlései között, már ami annak erősségét és tartósságát illeti. Link Link Link Link
Szerk.: most vettem észre, hogy a lenti írásodban megemlítetted a hónap végi komoly lehűlést is, így elnézést kérek, véletlenül figyelmen kívül hagytam.
Szerk.: most vettem észre, hogy a lenti írásodban megemlítetted a hónap végi komoly lehűlést is, így elnézést kérek, véletlenül figyelmen kívül hagytam.
Ismét évfordulóhoz értünk: egy kevésbé látványos, a köz számára talán nem annyira emlékezetes, de annál érdekesebb eseményről fogok megemlékezni. Az 1991 január közepi lábashideg-betörésről van szó. Ez a magasnyomású, száraz kontinentális hidegelárasztás egyik iskolapéldája. Már az előzmények is tanulságokkal szolgálnak, ezért elöljáróban kitérek ezekre is. A december elég havas, meglehetősen téli időjárást hozott. A meteorológiai tél első napján Észak-Dunántúlon jelentős havazás volt, a következő helyzetből:
Link Link
Majd "sülni" kezdett a meteorológiai intézet utóbbi évtizedekben előfordult egyik legnagyobb "buktája"
Link Link
A Nyugat-Európa felett kiképződő teknő ciklonjából a kontinens nyugati részein nagy területen szokatlanul erős havazás, hóviharok vették kezdetüket. Délkelet-Angliától Németországig a vastag hótakaró, hófúvások igen komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. Az Intézet nálunk is riasztott, többször felhívta a figyelmet a várható ítéletidőre. Végül a dolog kimenetele a következő lett:
Link Link
Az igen aktív ciklonnak előoldalára kerültünk, ahol természetesen nem volt hideg légtömeg. Mikor pedig a hátoldali hideg egy része fölénk ért, már nem volt kellő alacsony nyomás a térségben a nagyobb dolgokhoz. Áthelyeződő nyugati teknőnél igen gyakran éppen ez az ábra: az igazi hidegáramlás Nyugat-Európát éri, hozzánk már csak kerülőúton, megszelídülve ér el az Északi-sark lehelete. Ebben az esetben is a beígért ítéletidő helyett kisebb havazások, és igencsak mérsékelt hideg ért el minket. A helyzetet esetleg megmenthette volna egy közeli, jelentős északkeleti hidegdepó. Ez a teknő "döglődő" ciklontevékenységét fellobbanthatta volna, és a megerősödött ciklon ránk ránthatta volna a hideget. De ilyen hidegfelhalmozódás, a térkép tanúsága szerint, nem volt akkor.
A blokkhajlam azért fennmaradt, és a térségtől keletre került AC hideg levegője, keveredve a nyugatról már egyre erősebben benyomuló enyhe, óceáni légtömegekkel, meglepetésre szép "sirató" havazást okozott karácsony másnapján:
Link Link
Ezután hosszabb ideig a nyugatias áramlással érkező enyhe, óceáni légtömegek uralkodtak térségünkben. Még január 10-én is ez volt a kép:
Link
A makroszinoptikai váltás jelei két nappal később kezdtek mutatkozni: Link
Emlékszem, Vissy Károly nem kis elégtétel-érzéssel jelentette be a "jegesmaci" érkezését, és havazásokat, hófúvást ígért a következő napokra.
Ehelyett nálunk erősen emelkedni kezdett a légnyomás anélkül, hogy bármi hidegáramlás érkezett volna. Változóan felhős, kifejezetten enyhe maradt az idő (bár, ahogy a térkép mutatja, a magasban már megkezdődött a hőmérséklet csökkenése):
Link
Szóval, a magam részéről már szinte lemondtam a komolyabb lehűlésről, de az mégis jött:
Link
Másnap, január 14-én tökéletesen felhőtlenre derült, mélykék égbolt, erős é-i szél köszöntött be. A hőmérséklet kora délután ugyan még elérte a 6 fokot, estére azonban -5, -6 fokra esett vissza, még mindig élénk szélben. A következő nap már nem emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála.
Azóta 2, hasonlóan tipikus esete volt a lábashideg dinamikus beáramlásának: 2006 január közepén, és 2017 január elején. Ezekből az esetekből kitetszik az ilyen hidegelárasztás "arcéle" Csont derült ég, nehéz, "nyomó" északi szél (valószínűleg a kis vertikális hőgradiens miatt csekély turbulenciák következtében), napközben stagnáló, de leginkább süllyedő hőmérséklet.
Akkor januárban "ráduplázott" a lábas. A hónap végén ilyen orosz hideg kerítette hatalmába a Kárpát-medencét:
Link
Észak-Dunántúlon csontszáraz volt ez a hideghullám is, hó egy gramm se esett. Mégis, többször mértem -15(-) fokos miniket akkor.
Bár köztudott, hogy nálunk az igazán erős fagyokhoz hótakaró szükséges, egy kivétel van ez alól: az északkeleti lábashideg-elárasztás.
Ez a légtömeg nagyjából "fütyül" arra, van-e hó vagy nincs: hozza a formáját. Úgy látszik, Kelet-Európa hómezőin úgy kihűl a légtömeg "lába" (talajjal érintkező rétege), hogy hótlan helyre érve is zord hideget csinál.
Link Link
Majd "sülni" kezdett a meteorológiai intézet utóbbi évtizedekben előfordult egyik legnagyobb "buktája"
Link Link
A Nyugat-Európa felett kiképződő teknő ciklonjából a kontinens nyugati részein nagy területen szokatlanul erős havazás, hóviharok vették kezdetüket. Délkelet-Angliától Németországig a vastag hótakaró, hófúvások igen komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. Az Intézet nálunk is riasztott, többször felhívta a figyelmet a várható ítéletidőre. Végül a dolog kimenetele a következő lett:
Link Link
Az igen aktív ciklonnak előoldalára kerültünk, ahol természetesen nem volt hideg légtömeg. Mikor pedig a hátoldali hideg egy része fölénk ért, már nem volt kellő alacsony nyomás a térségben a nagyobb dolgokhoz. Áthelyeződő nyugati teknőnél igen gyakran éppen ez az ábra: az igazi hidegáramlás Nyugat-Európát éri, hozzánk már csak kerülőúton, megszelídülve ér el az Északi-sark lehelete. Ebben az esetben is a beígért ítéletidő helyett kisebb havazások, és igencsak mérsékelt hideg ért el minket. A helyzetet esetleg megmenthette volna egy közeli, jelentős északkeleti hidegdepó. Ez a teknő "döglődő" ciklontevékenységét fellobbanthatta volna, és a megerősödött ciklon ránk ránthatta volna a hideget. De ilyen hidegfelhalmozódás, a térkép tanúsága szerint, nem volt akkor.
A blokkhajlam azért fennmaradt, és a térségtől keletre került AC hideg levegője, keveredve a nyugatról már egyre erősebben benyomuló enyhe, óceáni légtömegekkel, meglepetésre szép "sirató" havazást okozott karácsony másnapján:
Link Link
Ezután hosszabb ideig a nyugatias áramlással érkező enyhe, óceáni légtömegek uralkodtak térségünkben. Még január 10-én is ez volt a kép:
Link
A makroszinoptikai váltás jelei két nappal később kezdtek mutatkozni: Link
Emlékszem, Vissy Károly nem kis elégtétel-érzéssel jelentette be a "jegesmaci" érkezését, és havazásokat, hófúvást ígért a következő napokra.
Ehelyett nálunk erősen emelkedni kezdett a légnyomás anélkül, hogy bármi hidegáramlás érkezett volna. Változóan felhős, kifejezetten enyhe maradt az idő (bár, ahogy a térkép mutatja, a magasban már megkezdődött a hőmérséklet csökkenése):
Link
Szóval, a magam részéről már szinte lemondtam a komolyabb lehűlésről, de az mégis jött:
Link
Másnap, január 14-én tökéletesen felhőtlenre derült, mélykék égbolt, erős é-i szél köszöntött be. A hőmérséklet kora délután ugyan még elérte a 6 fokot, estére azonban -5, -6 fokra esett vissza, még mindig élénk szélben. A következő nap már nem emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála.
Azóta 2, hasonlóan tipikus esete volt a lábashideg dinamikus beáramlásának: 2006 január közepén, és 2017 január elején. Ezekből az esetekből kitetszik az ilyen hidegelárasztás "arcéle" Csont derült ég, nehéz, "nyomó" északi szél (valószínűleg a kis vertikális hőgradiens miatt csekély turbulenciák következtében), napközben stagnáló, de leginkább süllyedő hőmérséklet.
Akkor januárban "ráduplázott" a lábas. A hónap végén ilyen orosz hideg kerítette hatalmába a Kárpát-medencét:
Link
Észak-Dunántúlon csontszáraz volt ez a hideghullám is, hó egy gramm se esett. Mégis, többször mértem -15(-) fokos miniket akkor.
Bár köztudott, hogy nálunk az igazán erős fagyokhoz hótakaró szükséges, egy kivétel van ez alól: az északkeleti lábashideg-elárasztás.
Ez a légtömeg nagyjából "fütyül" arra, van-e hó vagy nincs: hozza a formáját. Úgy látszik, Kelet-Európa hómezőin úgy kihűl a légtömeg "lába" (talajjal érintkező rétege), hogy hótlan helyre érve is zord hideget csinál.
Felénk nagyon ritka a szélcsend és derült ég kombináció. Egy télen átlagosan 2-3-szor fordul elő, de gyakran akkor is csak az éjszaka egy részében.
Az utóbbi években november közepén szokott először fagyni (gyakran szállított faggyal, vagy az első hóeséssel egybekötve).
Ha az éjszakai minimumokból számolnának éves középhőmérsékletet, akkor az ország legmelegebb 5%-hoz tartoznánk.
Ha viszont a nappali maximumokból számolnánk éves középhőmérsékletet, akkor a hidegebb harmadhoz tartoznánk.
Pár évvel ezelőtt egyik télen (januárban és februárban) Miskolccal hasonlítottam össze a nappali maximumokat és közel azonos középhőmérséklet jött ki. A minimumok tekintetében viszont jóval hidegebb volt Miskolc.
-20 fok alatti hőmérséklet itt 1985 januárjában fordult elő utoljára, -17 fok alatti pedig 2006 januárjában. 2012 februárban és 2017 januárban a minimum megállt -15 - -16 fok körül. -15 fok alatti hőmérséklet kb. 3-4 évente fordul elő.
Az utóbbi években november közepén szokott először fagyni (gyakran szállított faggyal, vagy az első hóeséssel egybekötve).
Ha az éjszakai minimumokból számolnának éves középhőmérsékletet, akkor az ország legmelegebb 5%-hoz tartoznánk.
Ha viszont a nappali maximumokból számolnánk éves középhőmérsékletet, akkor a hidegebb harmadhoz tartoznánk.
Pár évvel ezelőtt egyik télen (januárban és februárban) Miskolccal hasonlítottam össze a nappali maximumokat és közel azonos középhőmérséklet jött ki. A minimumok tekintetében viszont jóval hidegebb volt Miskolc.
-20 fok alatti hőmérséklet itt 1985 januárjában fordult elő utoljára, -17 fok alatti pedig 2006 januárjában. 2012 februárban és 2017 januárban a minimum megállt -15 - -16 fok körül. -15 fok alatti hőmérséklet kb. 3-4 évente fordul elő.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat