Meteorológiai társalgó

A csütörtök egész ütősnek néz ki hőmérsékletek terén, sokfelé lehet 25 fok körül vagy afelett, de lehetnek helyek, ahol 28-29 fok is összejöhet. A rekord 33.6 fok, 1926 Debrecen csütörtökre vonatkozóan. Ez rendkívül magas érték, szóval megdőlni nem fog, bár így a rekordokat nézve, nem semmi értékek vannak, úgyhogy a mostani meleg még csak kispályás lesz ahhoz képest. Ennek ellenére az első igazán nyárias nap lehet, behúzva az első vagy újabb nyári napot több helyen.

Visszaugorva a keddre, lesz egy jó kis öntözés a hőhullám előtt.

Takt 22,2 fok, túlléptük a 25 fokos napi hőingást.

Az előrejelzett csapadékokkal eddig sem volt gond, ha figyelted egyáltalán Akkor jelentkezz, ha ezt a diagramot a realizálódott mennyiségekkel is be tudod mutatni Köszi!

Számomra a GFS nem mérvadó a sok túlzásával együtt. 
Csapadék terén főleg nem. Osztom 3-al, aztán van hogy még az sem jön be.

Ha a GFS csapadék előrejelzése csak egy kicsit is közeledett volna a valósághoz, mondjuk 5 napra előre tekintve, akkor már 200-300 mm között lenne az éves sokfelé az országban, nem pedig 50-100 mm körül, ahogy az jelenleg van az ország nagy részén. 

Link
Nyilván nem ciklonoknak vagy frontoknak, hanem a krokodilkönnyeidnek köszönhető ez a sok előrejelzett csapadék. 
Az ECM-től azért még nem esek hanyatt.  Link

Jelenleg úgy néz ki, hogy a 240 órás makrokép továbbfejlődéséből még akár egy "fagyosszentes" epizód is adódhat:      Link      Link
Nem az első ilyen futás. Persze ez még nagyon bizonytalan, de ha már itt tartunk, megemlítem.

Kifürkésztem, hogy végül 2 méteren tavaly július első két hajnalán a Felvidéken is csak a magasabban fekvő helyeken fagyott (Csorba-tó, Tarpataki-tó), lent a völgyekben +1/+2 fokok fordultak elő (liptói, árvai völgyek), viszont talajmenti fagy többfelé előfordult arrafelé (-2/-3 fok egy-egy helyen). A témához már csak annyit, hogy boldogult édesapám (és persze a felmenői) az időjárás hosszútávú megfigyelése alapján úgy tartották, hogy nagyjából a június 24. (Szent Iván napja) és az augusztus 24-e (Szt. Bertalan) közötti időszak mondható - a Felvidéken is!  fagymentesnek. Gondolom, azért ez az ún. Maunder-minimum (1645-1715) nem így volt, de ehhez gondolom Lász tudna  pontosabb adatokat szolgáltatni 

Érdekes azért ez a hétfő is. Északkeletről jön a hidegcsepp, helyzetéből adódóan nyugatias áramlást okozva a magasban, miközben alul a mediciklon miatt már fordul a szél keletiesbe, így jó kis szélnyírás lesz. Sajnos sok labilitás nem ígérkezik, de azért egy-egy mini-SC benne lehet a pakliban.

A másik érdekesség a keddi csapadékban már több futós óta kitartóan fennálló nagy különbség a GFS és az ECM között. Előbbi rendre azzal számol, hogy már reggel esni fog az ország legnagyobb részén (és így a csapi mögött DNy-on akár zivatarok is lehetnének délután), míg utóbbi csak a déli-kora délutáni órákban hozza be a csapadékzónát az országba.

Joe,  Celsius: hálás köszönet a válaszokert. Cserébe megpróbálom előkeresni a tavaly július eleji felvidéki T min. rekordokat, mit jelentettek ezek a deres nyári hajnalok számokban kifejezve 

A június olyannyira nem hátradőlős, hogy pl. 2006. június 1-jén nálunk otthon is 2 fok volt csak, illetve a környéken több helyen 2-3. Link
Akkor biztos voltak helyek, ahol deres volt a fű, illetve könnyen lehet, hogy az ismert vasi fagyzugokban (Kétvölgy, Magyarszombatfa, Bucsu) 2 m-en is fagyott. Persze az tény, hogy akkor önmagában már elég kicsi a fagy esélye, a rövid éjszaka miatt eleve nagyon sok tényezőnek kell együttesen fennállnia.

Júliusban még nem volt fagy a Met adatbázisa szerint, 2007 július 31-én a zabari 3.0°C a min rekord.
Augusztusban sem volt fagy, Zabar augusztus 28 1.7 a min rekord..
Első fagy szeptember 2-án volt 1962-ben..Csákváron...Eddig..
2018 július 3-án reggel 4-5 fokos minimumok voltak a szokásos helyeken.

Lassú voltam..

És május 31. reggelig, vagy még benne van a május 31-i éjszaka?

Neeem, nyáron még nem mértek Zabaron fagyot az állomás rövidke pályafutása során.

2007-ben valóban volt rekord, de az +3,0 fok volt.

Júliusban és augusztusban 1 fagyos nap sincs az adatbázisban, de hát Lász mester biztos tudna felhozni példát legalább aug. végére.

A június még messze nem hátradőlős errefelé.

A rekordok június elején fagypont körüliek/alattiak, de 2000-ben Zabaron jún. 28-án is csak 0,3 fokot mértek.

Szerintem Zabaron nincs olyan időszaka az évnek, amire 100 %-os biztonsággal kijelenthetnénk, hogy nem lehet fagy. Természetesen több száz éves időskálán nézve, de nem tudhatjuk, hogy az "500 évente" épp mikor jön el.

Bizony, ha jól emlékszem, Zabarktisz 2007. július végén is összehozott -1/-2 fokot az évszázados meleghullam után. Egy nyárközépi óceáni hideglotty bőven elég volt ehhez a teljesítményhez. Javítsatok ki, ha nem így volt, de úgy maradt meg az a nyár bennem, hogy a rekord 40 fok feletti T értékeket hamarosan negatív T rekordok követtek 
 Bazsa: pedig tavaly meg július elején is felütötte fejet a fagyveszely - igaz, jó 100 éve már nem tartozik hozzánk, de 2018. július 3-an kora reggel bizony Liptoezentniklostol kb 5 km-re deres volt a fű  Kiváncsi vagyok, milyen értékeket mertek akkoriban Zabaron. 

Még újabb közel 1 hónapig él az országban a fagyveszély, tehát a május közepi fagyosszentekig. 
Utána még május második felében is, igaz akkor már kisebb mértékben és lehetőségben csak. 
Aztán június már hátradőlős.
Magam részéről május 31-ig tartok a fagyveszélytől. Utána már nem.

Még ott van a május eleje.. bár Zabar derült éjszakákon nem ismeri az évszakokat..

Zabar már a 10. fagyos napot hozta a hónapban. Holnap még simán lehet egy gyenge fagy, a hajnali időszakban jöhet egy kis felhőszünet. Hétfőn már nem valószínű, utána pedig egy ideig a 35 fok fölötti pszeudo 850 lesz a téma végre.

Könnyen lehet, hogy a holnapi nappal be is fellegzett a fagyesélyeknek erre a szezonra, de ezt persze kijelenteni nem szabad.

Nálam Tmin: -2,9 fok a WS szerint.

Épp azt néztem, hogy Nyírlugoson amikor -3.0°C fok volt 74 °% volt a páratartalom 04:40-kor..volt még benne tartalék..de szerencsére nem ment lejjebb..

Itt bent a városban anyámnál csak +1,1-ig ment le.

Köszi!

A tegnapi 22 fokos maxira -4-ig lement, kemény.

Ma egy kicsivel hűvösebb is lesz, mint tegnap, jó 2 fokkal alacsonyabb a 925/850.

A hőtérkép alapján az lehet, mert ma Zabar -4, Nyírlugos -3 volt pl. 6 órakor.

---

A szerda egyre jobb a GFS-en, ha ez így bejönne, főként Pest megye északi felén - beleértve Budapest térségét is - szép műsor lehetne.
Link
Link

Link
Link

Link

Jól elnéztem valóban..:

Zabar: -3.9˘C
Nyírlugos: -3.0°C
Vásárosnamény: -2.5˘C

Bocs, reggel van..

Szentmártonkáta: -1,1°C
Nyírmeggyes: -0,6°C

+1,4 fok lett nálam a Tmin, viszont a völgyekben vastagon deres volt a fű és itt volt pára bőven, mit pára, néhol sűrű köd volt.
Link
Link
Link

Ez nem az előző napi?

Zabar: -2.8˘C
Mihálygerge: -0.9˘C
Mohora: -0.8˘C

Link itt már-még zord téli hideg volt ma éjjel is.    Nagyon száraz a levegő, hiányzik a pára !

Rábagyarmaton 22,3 fok volt a Met-ész alapján. Nálunk otthon 21,4 fok, ami az eddigi legmelegebb a február 28-ai 22,9 fok óta. Lassan az is elkezdhet majd izzadni...
A Tmin egyébként 1,9 fok volt, úgyhogy majdnem meglett a 20 fokos hőingás.

Elkezdtem várni a telet...  Nagyon szééép!

Egy árva higanyos hőmérő birtokában pontos adataim nincsenek, de napközben néhány szemrevételezéssel megállpítva a Tmax 21 fok körül alakult itt az Őrség szélén, napsütéses időben gyenge szellővel. 

Mostanra szépen lehűlt, 13 fok van.

Mivel most már azért a fagyok, és ezzel együtt a derek esélye is csökken, azt hiszem eljött ennek az ideje.
Link

Bízzunk benne, hogy változni fog az európai makroszinoptikai helyzet, és nagyobb területeket öntözhetnek a gyorsabban mozgó záporok zivatarok. Egyenlőre ez a tartós európai anticiklonális helyzet eléggé aggasztó.

Hát ez azért már pofás  Link

Namény -5,3°C Nyírmeggyes -5,5°C

A harmatpont mindenesetre -4, -5 fok. Egyelőre még fúj az ÉK-i szél rendesen.

Szia!Itt viszont ront a helyzeten ez az átok szél szinte nincs nap amikor nem dönget vagy csak fújdogál lehet választani melyiket kérjük. Szárítja még azt a kis nedvességet is a talajból.Ez van és ez is lesz ahogy látom.

Én már február 28-án felavattam november 6-a óta. Novemberben még sosem volt annyira melegem, hogy rövidnadrág, rövid ujjúban legyek. Február 28-án pedig még úgy sem, ráadásul 21 fok volt. Kecskeméten ma is 23-24 fok körül ingázik  a T, simán elég a rövid. Kissé élénk az északkeleti szél néha, de nem ront sokat szerintem.

Hát igen. 
Sokat istenítik a tavaszt, de aki nem szereti a változatos időjárást, annak egy rémálom. 
Meg persze egy átmeneti évszak. 
Általában az eleje még tartalmaz telet, a vége meg már nyarat. 

Sokkal kellemesebb lehetne az idő ha nem fújna  állandóan ez az átkozott szél, ráadásul a következő napokban is ez lehet. Ezért nem szeretem a tavaszt, állandóan csak ez a  francos szél fúj, ami sokat ront a hőérzeten, remélhetőleg jövő héten már lehet rövidben járkálni.

Tavaly kétszer is "füstölem" miközben 50 és 60 mm fölött pakolt le egy-egy zivatar. Hidd el, hogy a csapadékmennyiségekre ezek a talajgenerátorok nincsenek hatással. Legalábbis NEKEM ez a meglátásom. 2015-ben nem volt még talajgenerátorom, meg ugye nem is volt országos a lefedettség, és mégis 297 mm-el zártuk az évet. 2010-ben meg 1040-el.
Meg a Dél-dunántúli régióban évtiezedek óta megy ez a rendszer, mégis az a legcspadékosabb régió az országban, legalábbis az esetek többségében.
Itt a baj az, hogy gyakorlatilag 2 hónapja non-stop fúj a keletei, meg az északi szél, ami az Álmos-könyvek szerint sem jó ómen ha a csapadékot várjuk...

21 fok, néhány Cu hum, tisztára nyári érzés  a szél kimondottan kellemes, a napon kimondottan nyárias meleg van. 

2 éve. Link

Ez így igaz, konkrétan most a tavalyi helyzetre gondoltam, hogy ott már több kakaó volt és lehetne is. A jelen helyzet az nagyon döglött, nyáron száraz kánikulával akár.

Most sem a keleties áramlással van baj, hanem az anticiklonnal, viszont egy ilyen helyzetben nyáron sem lenne semmi a melegen kívül.
Link
Link
Link
Link

Ment a lájk, helyettem ezt tökéletesen meg is válaszoltad. Azért nem teljesen mindegy, hogy 20 fok van, vagy 30-35 közötti kánikula, elég labilitás + minden szintre kiterjedő nedvesség.  Ott már van szufla rendesen, jelenleg még kevés a kakaó, május, június egy bárikus-mocsárban keleti áramlás mellett is ontaná a helyi, de heves záporokat, zivatarokat, felhőszakadásokkal.

Zabar Tmin -3 fok.

7-kor még -2 fok volt, 10:10-re már meglett a 19 fok.

A GFS alapján holnap -4, -5 fok lehetne, de az elég durva lenne a mai 2X fokos maxi után.

Az, hogy most anticiklonális hatások uralkodnak (egyébként meg egyrészt még nincs nyár, másrészt tavaly is csak április végén-május elején indult be a buli, előtte akkor is száraz idő volt).

---

A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.

A tavaly nyári keleti áramlás, és a mostani között mi a lényegi különbség, hogy most ennyire kevés csapadékot szállít?

Ettől függetlenül (szerintem mindenkit érdekel) milyen hatása lehet / lehet-e hatása a jégesőelhárításnak? Készült erre valamilyen tanulmány/modellek/akármi?

Néhány kérdés (hátha valaki megválaszolja):
- a felküldött kondenzációs magok mennyisége milyen arányban állhat kb. az amúgy is ott lévőkkel (tudom, nagy zivatar, kis zivatar, MKR, de azért mégis, nagyjából)
- a mesterséges kond. magok generálhatnak ott (a közelben) csapadékot, feláramlást, stb., vagy ennyire nem szólnak bele az időjárásba?
Ha mégis, az kissé olyan lenne, mintha a domborzatot befolyásolnánk, ami pl. nálunk eléggé lényeges, mert az eddigi itt eltöltött 2 nyaram alkalmával a kis helyi záporokból pár mm jött csak össze, amit én az orográfia számlájára írok (míg Budapesten [xi. ker.] rendesen voltak kisebb "villámárvizek"), illetve a helyiek (Pkapitány ) is mondják, hogy ebből a szempontból gyenge a terület.
A hozzászólást nem hangulatkeltésnek szántam, tényleg érdekelne.