Meteorológiai esélylatolgatások
Tisztán látom, ahogy a kommented elolvasása után Váraljamet Olivér egy laptoppal és 2 napi hideg élelemmel a hóna alatt elindul egy csendes, távoli irodába/könyvtárba 
No, látom, hogy Hari Sheldon féle távkapcsolati várakozások, amelyeket nagyon sokra tartok, az átlagosnál hidegebb decembert valószínûsítenek.
Én nem értek nagyon az egészhez, de volna még valami, amit nagyon érdemes volna megvizsgálni. És elnézést, ha ezzel csak nyitott kapukat döngetek. De talán még jobban ki lehetne tágítani a téli idõjárás õszi idõjárás alapján történõ elõrejelezéseit.
A 80-as évek végétõl a 2000-es évek elejéig voltak szubjektív megfigyeléseim, amelyek alapján egy idõ után összefüggést véltem felfedezni az októberi és a januári idõjárásra vonatkozóan, de nem minden esetben. Késõbb el is kedvetlenedtem emiatt, és annyira nem figyeltem ezt. De mivel a Hari Sheldon-féle szeptemberi idõszakon alapuló decemberre vonatkozó összefüggés léte nagyon közel áll ahhoz, amit mintha láttam volna esetenként (szûkebben (Magyarország, Közép-Európa) és szubjektíven) az október és a január között, érdemes volna szakmailag, objektívebben megvizsgálni.
Akkori megfigyeléseim az október csapadékos jellege és a januári hidegre, illetve hóesélyre vonatkozott. Eszerint nekem úgy tûnt, de ezt azért le kellene ellenõrizni, hogy a nagyon száraz októberek után nagyon enyhe januárok jöttek, és a nagyon csapadékos októereket követõen hideg, néha nagyon hideg és havas januárok. Alapvetõen a makroszinoptikus helyezetekbõl próbáltam januári makroszinoptikus helyzetekhez jutni. Mintha sok októberi csapadék esetén az sem lett volna mindegy, hogy a csapadékos idõjárás zonális irányításhoz kapcsolódott vagy mediterrán ciklonokból adódott. Mondjuk októberben a mediterrán ciklonok szoktak inkább sok csapadékot adni, a nyugati frontok nem nagyon. Ha nem tévedek.
Tehát akinek van ideje, és még nem nézett ez után senki sem, legalábbis alaposan, fõleg a Hari Sheldon féle szeptemberrõl decemberre elõrejelzésekhez kapcsolva, akkor lehet, hogy még okosabbak lehetnénk. Az idei októberi idõjárás, annak elsõ fele alapján mindenképpen blocking-os hideg januárt várnék akár jelentõsebb hóval is, ez talán december végétõl kezdõdne, mivel a csapadékos õsz is szeptember végén kezdõdött, emlékeim szerint. És ha beválik, akkor nyilván esély volna az elhúzódásra is, akár február elejéig.
Hangsúlyozom, hogy a (vélt) összefüggéseket a kiugróan száraz, anticiklonális és mediterrán ciklonokban gazdag októberek esetén figyeltem csak meg, de talán tetten lehet érni mélyebb, távolibb, egyéb paraméterek és területek vizsgálata során is. Például a Hari Sheldon-féle elõre decemberi beválása vagy be nem válása esetéhez is lehetne ezt viszonyítani, illetve, utólag javítani.
Én nem értek nagyon az egészhez, de volna még valami, amit nagyon érdemes volna megvizsgálni. És elnézést, ha ezzel csak nyitott kapukat döngetek. De talán még jobban ki lehetne tágítani a téli idõjárás õszi idõjárás alapján történõ elõrejelezéseit.
A 80-as évek végétõl a 2000-es évek elejéig voltak szubjektív megfigyeléseim, amelyek alapján egy idõ után összefüggést véltem felfedezni az októberi és a januári idõjárásra vonatkozóan, de nem minden esetben. Késõbb el is kedvetlenedtem emiatt, és annyira nem figyeltem ezt. De mivel a Hari Sheldon-féle szeptemberi idõszakon alapuló decemberre vonatkozó összefüggés léte nagyon közel áll ahhoz, amit mintha láttam volna esetenként (szûkebben (Magyarország, Közép-Európa) és szubjektíven) az október és a január között, érdemes volna szakmailag, objektívebben megvizsgálni.
Akkori megfigyeléseim az október csapadékos jellege és a januári hidegre, illetve hóesélyre vonatkozott. Eszerint nekem úgy tûnt, de ezt azért le kellene ellenõrizni, hogy a nagyon száraz októberek után nagyon enyhe januárok jöttek, és a nagyon csapadékos októereket követõen hideg, néha nagyon hideg és havas januárok. Alapvetõen a makroszinoptikus helyezetekbõl próbáltam januári makroszinoptikus helyzetekhez jutni. Mintha sok októberi csapadék esetén az sem lett volna mindegy, hogy a csapadékos idõjárás zonális irányításhoz kapcsolódott vagy mediterrán ciklonokból adódott. Mondjuk októberben a mediterrán ciklonok szoktak inkább sok csapadékot adni, a nyugati frontok nem nagyon. Ha nem tévedek.
Tehát akinek van ideje, és még nem nézett ez után senki sem, legalábbis alaposan, fõleg a Hari Sheldon féle szeptemberrõl decemberre elõrejelzésekhez kapcsolva, akkor lehet, hogy még okosabbak lehetnénk. Az idei októberi idõjárás, annak elsõ fele alapján mindenképpen blocking-os hideg januárt várnék akár jelentõsebb hóval is, ez talán december végétõl kezdõdne, mivel a csapadékos õsz is szeptember végén kezdõdött, emlékeim szerint. És ha beválik, akkor nyilván esély volna az elhúzódásra is, akár február elejéig.
Hangsúlyozom, hogy a (vélt) összefüggéseket a kiugróan száraz, anticiklonális és mediterrán ciklonokban gazdag októberek esetén figyeltem csak meg, de talán tetten lehet érni mélyebb, távolibb, egyéb paraméterek és területek vizsgálata során is. Például a Hari Sheldon-féle elõre decemberi beválása vagy be nem válása esetéhez is lehetne ezt viszonyítani, illetve, utólag javítani.
Nos, hogy magamat idézzem "hirtelen felbukkanó 144-168 óra körül pedzik meg majd a modellek". Látszik ám, kutakodtam,de nem teljesen ott találtam rá, ahol gondoltam.
Megvizsgáltam az Észak - Atlanti ciklongyár dinamikus mozgató erejét jelentõ 850hPa-os hõmérsékleti térképeket. Azt találtam, ( persze távkapcsolati távlaton ) hogy körül-belül 96 óráig Ecmwf és Gfs is egyetért a 45-50' szélességi fok mentéig érõ +10 fokos 850hPa-os légtömeggel, az Észak - Amerikai kontinens Labrador fsz. délkeleti partvidékén.( Link ) A helyzetkép a nagy hõmérsékleti hõkontraszt( Link ) miatt egy viharciklon kialakulásába fullad , de 144-168 óránál az óceánon a +10 fokos légtömegek nagyjából a 40' szélességi fok közelébe szorul vissza és ezáltal jelentõsen csökken a hõmérsékleti hõkontraszt a Labrador félszigettõl délre esõ területen. Link
Link
Ami - saját véleményem szerint - az atlanti alacsony nyomású teknõ ciklonjainak ""szülõhelye"". A legtöbb sekély ciklon vagy kezdemény ITT képzõdik majd pörög be Izland és a Brit szk. felé tartva.
A délebbi szélességek felé hátráló melegebb légtömegek helyét átvevõ
kevésbé nagyobb hõkontrasztú levegõ felett nagyobb eséllyel mélyül ki valamelyest sekélyebb ciklon valamint képzõdik magasnyomású anticiklon.
Nos mivel távkapcsolati rendszer alapján
feszegetem a témát, tudom, hogy egy sor más és más tényezõ is befolyásolja
a kialakuló és lezajló folyamatokat.
Úgy gondolom a légkör a nagyon hõkontrasztú területeket keresve a peremciklonok és sekély ciklon kezdemények is fokozatosan délebbi szélességek felett mélyül majd ki, pörögnek fel avagy be.
Ez idézheti elõ az izlandi ciklongyár gyengülését és a magasnyomású területek térhódiását az óceánon.
Továbbra se tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi állapot tartósan fent maradna.
Én bízok a Hari Seldon féle Dai2-ben.
Jövõhét végén már a lehûlés mértékét és tartósságát fogjuk elemezgetni, latolgatni...
Megvizsgáltam az Észak - Atlanti ciklongyár dinamikus mozgató erejét jelentõ 850hPa-os hõmérsékleti térképeket. Azt találtam, ( persze távkapcsolati távlaton ) hogy körül-belül 96 óráig Ecmwf és Gfs is egyetért a 45-50' szélességi fok mentéig érõ +10 fokos 850hPa-os légtömeggel, az Észak - Amerikai kontinens Labrador fsz. délkeleti partvidékén.( Link ) A helyzetkép a nagy hõmérsékleti hõkontraszt( Link ) miatt egy viharciklon kialakulásába fullad , de 144-168 óránál az óceánon a +10 fokos légtömegek nagyjából a 40' szélességi fok közelébe szorul vissza és ezáltal jelentõsen csökken a hõmérsékleti hõkontraszt a Labrador félszigettõl délre esõ területen. Link
Link
Ami - saját véleményem szerint - az atlanti alacsony nyomású teknõ ciklonjainak ""szülõhelye"". A legtöbb sekély ciklon vagy kezdemény ITT képzõdik majd pörög be Izland és a Brit szk. felé tartva.
A délebbi szélességek felé hátráló melegebb légtömegek helyét átvevõ
kevésbé nagyobb hõkontrasztú levegõ felett nagyobb eséllyel mélyül ki valamelyest sekélyebb ciklon valamint képzõdik magasnyomású anticiklon.
Nos mivel távkapcsolati rendszer alapján
feszegetem a témát, tudom, hogy egy sor más és más tényezõ is befolyásolja
a kialakuló és lezajló folyamatokat.
Úgy gondolom a légkör a nagyon hõkontrasztú területeket keresve a peremciklonok és sekély ciklon kezdemények is fokozatosan délebbi szélességek felett mélyül majd ki, pörögnek fel avagy be.
Ez idézheti elõ az izlandi ciklongyár gyengülését és a magasnyomású területek térhódiását az óceánon.Továbbra se tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi állapot tartósan fent maradna.
Én bízok a Hari Seldon féle Dai2-ben.
Jövõhét végén már a lehûlés mértékét és tartósságát fogjuk elemezgetni, latolgatni...
Attól félek, ha marad a tendencia a leghidegebb forgató könyv is decemberben a hideg légpárna lehet. 
Így meglehet az átlagos vagy kissé átlag alatti érték a hónapban. Alkalmanként be-be csúszna fél block vagy fél zonális átmeneti epizód, majd újra beáll az AC hajlam. 
Ha meg is szán minket a jövõ, van egy oly "privát véleményem" hirtelen felbukkanó 144-168 óra körül pedzik meg majd a modellek s ugy jobbítanak("durvítanak") majd rajta. Az üveggömb fölötti mézesmadzagokkal nem foglalkozom.
Így meglehet az átlagos vagy kissé átlag alatti érték a hónapban. Alkalmanként be-be csúszna fél block vagy fél zonális átmeneti epizód, majd újra beáll az AC hajlam. Ha meg is szán minket a jövõ, van egy oly "privát véleményem" hirtelen felbukkanó 144-168 óra körül pedzik meg majd a modellek s ugy jobbítanak("durvítanak") majd rajta. Az üveggömb fölötti mézesmadzagokkal nem foglalkozom.
Viszont, ha jövõ hét végén esetleg behavazódnánk (GFS), nem lenne rossz az azt követõ pár hét... 
Mondjuk most inkább esõnek néz ki, persze lehet még az sem lesz, de pár napja még ki gondolta volna, hogy ma nagy területen havazni fog.
Mondjuk most inkább esõnek néz ki, persze lehet még az sem lesz, de pár napja még ki gondolta volna, hogy ma nagy területen havazni fog.
Pont ezt akartam én is írni a társalgóba.
Ráadásul ha kialakul a HIDEGPÁRNA és tart 1-2 hétig utána esélyes egy rövid zonális etap majd blokkosodás, de ez véleményem szerint 20.-ig eltarthat és talán az utolsó dekádra tolódhatnak az esetleges érdemi téli események. 1 hét múlva okosabbak leszünk.
Ráadásul ha kialakul a HIDEGPÁRNA és tart 1-2 hétig utána esélyes egy rövid zonális etap majd blokkosodás, de ez véleményem szerint 20.-ig eltarthat és talán az utolsó dekádra tolódhatnak az esetleges érdemi téli események. 1 hét múlva okosabbak leszünk.
Azért a jövõ hétvégére nagy valószínûséggel "ránk kenõdõ" 1040 hPa körüli AC nem nagyon jó ómen a decemberi advektív hidegek szempontjából. Persze, a feltehetõleg kialakuló hideg légpárna néhány hétig (lehet, még tovább) "kisegíthet" minket téli hõmérsékletek szempontjából, de igazi zimankónak, hónak, erõs fagynak a valószínûsége privát véleményem szerint elenyészõ az elsõ dekádban, de még a másodikban is kicsi.
Az idõjárás eddig a tavaly elõtti (2013-as) utat látszik járni, ami persze egyáltalán nem jelenti, hogy végig is fog menni azon. Remélhetõleg nem kapunk újra egy szokatlanul enyhe karácsonyt.
Az idõjárás eddig a tavaly elõtti (2013-as) utat látszik járni, ami persze egyáltalán nem jelenti, hogy végig is fog menni azon. Remélhetõleg nem kapunk újra egy szokatlanul enyhe karácsonyt.
Miért, mert pár nap enyhén indul a decemberbõl? Azért onnan még tud hûlni...
Bizony-bizony megvalósulás elõtt áll a Mikulás környéki tél.
Miért is?
Miért is?
Persze, hogy elnagyolt volt lakóhelyem és fiúcska téli átlagát összevetni.
Akkor újra nekifutok, az elmúlt húsz éves idõszakban visszafelé haladva a La Nina és El Nino idõszakok összevetése az országos téli átlag-hõmérsékletek sokévi átlagtól való eltérésével:
2011/12: Gyenge La Nina: -0,3°C
2010/11: Közepes La Nina: -0,9°C
2009/10: Közepes El Nino: -0,1°C
2007/08: Közepes La Nina: +1,3°C
2006/07: Közepes El Nino: +3,8°C
2005/06: Gyenge El Nino: -0,5°C
2002/03: Közepes El Nino: -2,4°C
2000/01: Gyenge La Nina: +1,3°C
1999/00: Erõs La Nina: +0,1°C
1998/99: Közepes La Nina: -1,3°C
1997/98: Erõs El Nino: +2,0°C
1995/96: Gyenge El Nino: -1,7°C
Ebben a léptékben sem látható összefüggés.
Ami a DAI-t illeti, már elhangzott, rá nincs hatással a La Nina/El Nino idõszakok váltakozása.
Akkor újra nekifutok, az elmúlt húsz éves idõszakban visszafelé haladva a La Nina és El Nino idõszakok összevetése az országos téli átlag-hõmérsékletek sokévi átlagtól való eltérésével:
2011/12: Gyenge La Nina: -0,3°C
2010/11: Közepes La Nina: -0,9°C
2009/10: Közepes El Nino: -0,1°C
2007/08: Közepes La Nina: +1,3°C
2006/07: Közepes El Nino: +3,8°C
2005/06: Gyenge El Nino: -0,5°C
2002/03: Közepes El Nino: -2,4°C
2000/01: Gyenge La Nina: +1,3°C
1999/00: Erõs La Nina: +0,1°C
1998/99: Közepes La Nina: -1,3°C
1997/98: Erõs El Nino: +2,0°C
1995/96: Gyenge El Nino: -1,7°C
Ebben a léptékben sem látható összefüggés.
Ami a DAI-t illeti, már elhangzott, rá nincs hatással a La Nina/El Nino idõszakok váltakozása.
Az a baj, ez az összehasonlítás két, egymástól nagyon-nagyon távol lévõ dolgot akar összehasonlítani. Gyenge hasonlatként azt mondanám, olyan, mint ha azt mondanám, hogy itt az aszfalt, ezen ha elindulsz, akkor Rómába fogsz érni. Ez igaz, de azért addig van egy-két kanyar
Ez igaz itt is: rettenetesen sok a buktató, ami miatt szerintem alkalmatlan ez a fajta összehasonlítás:
* lehet, hogy az El Nino tolódva fejti ki a hatását, azaz pl. az õszi értékeket kéne nézni (khmDAIhm)
* vagy épp csak 1-2 hónappal eltolva, ezért átfedés is van
* nem jó ötlet átlagot számolni, mi van, ha épp változik az El Nino, aminek teljesen egyedi következményei vannak?
* ha már itt tartunk - megnézném, van-e összefüggés az El Nino és a DAI között
Mályi téli középhõmérséklete is lutri... Mi okozta ezt? Nem lehet, hogy egyedi, helyi hatás váltotta ki az értékeket?
* mi van a hidegpárnával? Az gyakran párosul zonalitással, ami nálunk enyheséget hozna, mégis "meghamisítja" az eredményeket
* mi van a hideg hajnalokkal, vagy a fekvésbõl adódó egyéb "elõnyökkel"? (pl. ÉK-re beragadó hideg)
* mi van, ha a tél erõsen hektikus volt, hol durva hidegelárasztásokkal, hol durva elõoldalakkal, azaz meridionális volt a hajlam - mi látszik ebbõl? Az, hogy átlagos volt a tél, ami valljuk be, össze sem hasonlítható egy erõsen zonális téllel
... és még sorolhatnám, miért nem túl jó ez az egyszerû összehasonlítás. Egyáltalán nem bizonyítja, hogy nincs összefüggés!
Ha valahol elkezdenék vizsgálódni, akkor én elõször az elmúlt éveket szûrném 3 csoportra: durva El Nino, totál átlagos, durva La Nina évek. Majd ezeket az éveket nézném meg ezek alapján:
* Európára nézve zonális vagy meridionális volt a domináns irányítás?
* Mennyi volt az északi féltekén a szignifikáns hidegleszakadás és mi volt ezek területi eloszlása
* hol tanyáztak tartósan hidegmagok, hol alakult ki erõsebb lábas hideg
* hogy befolyásolta az északi jégkiterjedtséget! (ez az ötlet most megtetszett) - itt esetleg variálnék azzal, hogy nem õsrégi átlaghoz nézném, hanem +- 3 év átlagához, azaz 1998 akkor kiugró, ha az 1995-2001 átlagból eltér valamerre stb.
* alakít-e ki valami jellegzetes, esetleg ismétlõdõ, egyébként ritka makrocirkulációs képet (akár Hess-Brezowsky, vagy Péczely térképein leszámolva)
És még sok pont eszembe juthatna, ha mondjuk ezt tanultam volna egyetemen És biztos vagyok, hogy ezeken már évek óta dolgoznak, és automatizált szoftverek is keresik az ilyen összefüggéseket...
Na én ezért gondolom, hogy erõsen pontatlan az El Nino téli átlagától eljutni Mályi téli középhõmérsékletéig.
Más: nekem a 0-1 fokba belefér egy szép télies hónap, 1+ átlagú legföljebb 1-2 szép téli epizóddal lehet tarkítva, de nem emlékszem jó téli hónapra, ami ennyire pozitív lett volna. Viszont kevés is az emlékem
Ez igaz itt is: rettenetesen sok a buktató, ami miatt szerintem alkalmatlan ez a fajta összehasonlítás:
* lehet, hogy az El Nino tolódva fejti ki a hatását, azaz pl. az õszi értékeket kéne nézni (khmDAIhm)
* vagy épp csak 1-2 hónappal eltolva, ezért átfedés is van
* nem jó ötlet átlagot számolni, mi van, ha épp változik az El Nino, aminek teljesen egyedi következményei vannak?
* ha már itt tartunk - megnézném, van-e összefüggés az El Nino és a DAI között
Mályi téli középhõmérséklete is lutri... Mi okozta ezt? Nem lehet, hogy egyedi, helyi hatás váltotta ki az értékeket?
* mi van a hidegpárnával? Az gyakran párosul zonalitással, ami nálunk enyheséget hozna, mégis "meghamisítja" az eredményeket
* mi van a hideg hajnalokkal, vagy a fekvésbõl adódó egyéb "elõnyökkel"? (pl. ÉK-re beragadó hideg)
* mi van, ha a tél erõsen hektikus volt, hol durva hidegelárasztásokkal, hol durva elõoldalakkal, azaz meridionális volt a hajlam - mi látszik ebbõl? Az, hogy átlagos volt a tél, ami valljuk be, össze sem hasonlítható egy erõsen zonális téllel
... és még sorolhatnám, miért nem túl jó ez az egyszerû összehasonlítás. Egyáltalán nem bizonyítja, hogy nincs összefüggés!
Ha valahol elkezdenék vizsgálódni, akkor én elõször az elmúlt éveket szûrném 3 csoportra: durva El Nino, totál átlagos, durva La Nina évek. Majd ezeket az éveket nézném meg ezek alapján:
* Európára nézve zonális vagy meridionális volt a domináns irányítás?
* Mennyi volt az északi féltekén a szignifikáns hidegleszakadás és mi volt ezek területi eloszlása
* hol tanyáztak tartósan hidegmagok, hol alakult ki erõsebb lábas hideg
* hogy befolyásolta az északi jégkiterjedtséget! (ez az ötlet most megtetszett) - itt esetleg variálnék azzal, hogy nem õsrégi átlaghoz nézném, hanem +- 3 év átlagához, azaz 1998 akkor kiugró, ha az 1995-2001 átlagból eltér valamerre stb.
* alakít-e ki valami jellegzetes, esetleg ismétlõdõ, egyébként ritka makrocirkulációs képet (akár Hess-Brezowsky, vagy Péczely térképein leszámolva)
És még sok pont eszembe juthatna, ha mondjuk ezt tanultam volna egyetemen
És biztos vagyok, hogy ezeken már évek óta dolgoznak, és automatizált szoftverek is keresik az ilyen összefüggéseket...Na én ezért gondolom, hogy erõsen pontatlan az El Nino téli átlagától eljutni Mályi téli középhõmérsékletéig.
Más: nekem a 0-1 fokba belefér egy szép télies hónap, 1+ átlagú legföljebb 1-2 szép téli epizóddal lehet tarkítva, de nem emlékszem jó téli hónapra, ami ennyire pozitív lett volna. Viszont kevés is az emlékem
Szép estét kívánok! "Az El Nino tõlünk messze van" - hallhattuk, láthattuk, olvashattuk a médiában már évtizedekkel ezelõtt. Eszerint hatással sem lehet a Kárpát-medence idõjárására. Központi csillagunk, a Nap még távolabb van. Eszerint bolygónk légköre évmilliárdok óta õrzi azt a hõt, amit még izzó felszínétõl kapott. Vagy nem így van?
A Meteorológiai Világszervezet nemrégiben kiadott jelentésében ezt olvashathatjuk: "Az El Nino befolyásolja Európa idõjárását." A WMO hozzáteszi: a telek itt a szokásosnál enyhébbek. 1950. óta a legerõsebb El Ninók idején, 1972/1973-ban, 1982/1983-ban és 1997/1998-ban ez így is történt. Tartós délnyugat-északkelet irányú áramlással érkezett hozzánk az enyhe levegõ a Nyugat-Európa fölött tomboló vagy csak kavargó ciklonok melegszektorában. Mindegyik említett El Nino-epizódot megéltem, meg- és feljegyeztem.
A mostani El Nino ugyancsak igen erõs, ha nem erõsebb, mint amit az elmúlt hatvanöt év alatt 1997/1998-ban megfigyeltek. (A passzátszelek jellegzetesen átrendezõdnek: a trópusokon általában szárazabb, a térítõi övezetekben nedvesebb idõjárást tapasztalnak. Ezen az õszön Malajziában erdõtûz tombolt, a Chile-i Atacama-sivatag virágba borult a szokatlan esõzések miatt.
A Fiúcska komoly szakítópróba elõtt áll. Ha elmarad a szokatlanul enyhe idõ a küszöbön álló télen, akkor jogosan kijelenthetjük: az El Nino messze van, hatással sem lehet a Kárpát-medence idõjárására.
A Meteorológiai Világszervezet nemrégiben kiadott jelentésében ezt olvashathatjuk: "Az El Nino befolyásolja Európa idõjárását." A WMO hozzáteszi: a telek itt a szokásosnál enyhébbek. 1950. óta a legerõsebb El Ninók idején, 1972/1973-ban, 1982/1983-ban és 1997/1998-ban ez így is történt. Tartós délnyugat-északkelet irányú áramlással érkezett hozzánk az enyhe levegõ a Nyugat-Európa fölött tomboló vagy csak kavargó ciklonok melegszektorában. Mindegyik említett El Nino-epizódot megéltem, meg- és feljegyeztem.
A mostani El Nino ugyancsak igen erõs, ha nem erõsebb, mint amit az elmúlt hatvanöt év alatt 1997/1998-ban megfigyeltek. (A passzátszelek jellegzetesen átrendezõdnek: a trópusokon általában szárazabb, a térítõi övezetekben nedvesebb idõjárást tapasztalnak. Ezen az õszön Malajziában erdõtûz tombolt, a Chile-i Atacama-sivatag virágba borult a szokatlan esõzések miatt.
A Fiúcska komoly szakítópróba elõtt áll. Ha elmarad a szokatlanul enyhe idõ a küszöbön álló télen, akkor jogosan kijelenthetjük: az El Nino messze van, hatással sem lehet a Kárpát-medence idõjárására.
Így van, a DAI-ra nincs befolyással az El Nino.
Néhány éve kutakodtam a fiúcska teleinkre gyakorolt hatásáról és összefüggést nem találtam: Link
Abban is egyetértek, hogy egy télies hónap belefér akár egy +1-2 fokos téli anomáliába.
Néhány éve kutakodtam a fiúcska teleinkre gyakorolt hatásáról és összefüggést nem találtam: Link
Abban is egyetértek, hogy egy télies hónap belefér akár egy +1-2 fokos téli anomáliába.
Amit stelvio linkelt már máshol is olvastam a napokban, de ott meg is jegyezték ezt, hogy ebben a térségben nem egyértelmû a hatása, bár az eddigi legerõsebb '97-98-as El Nino alatt enyhébb volt a tél, a mostani pedig annál is erõsebb. De megnézve a korrelációkat elvileg a DAI-n nincs kiugrás: Link
Az összes klímamodellt sõt a Eurosip (multimodell) elõrejelzését is megnézve (amit az ECMWF/MetOffice/MeteoFrance/NCEP klímaelõrejelzéseibõl raknak össze), mindegyikük pozitív hõmérsékleti anomáliát vár erre a télre (1-2C). Ezzel egybevág a szerbek szöveges elemzése, elõrejelzése is.
Ugyan ez nem zárná ki, hogy lesznek majd kemény idõszakok is, azért kíváncsian figyelem a DAI-t.
Az összes klímamodellt sõt a Eurosip (multimodell) elõrejelzését is megnézve (amit az ECMWF/MetOffice/MeteoFrance/NCEP klímaelõrejelzéseibõl raknak össze), mindegyikük pozitív hõmérsékleti anomáliát vár erre a télre (1-2C). Ezzel egybevág a szerbek szöveges elemzése, elõrejelzése is.
Ugyan ez nem zárná ki, hogy lesznek majd kemény idõszakok is, azért kíváncsian figyelem a DAI-t.
Látom, megkezdõdött (vagy inkább folytatódik) a tél szokásos elsiratása...
Pár kedvezõtlenebb modellfutás, és ez van: a télfanok rémülten hallgatnak (a konvektívok rég alszanak már) az egy-két ellendrukker markát dörzsölgetve tódítja a hó barátainak rossz elõérzeteit -ergo általában üres a fórum...
Nem kellene ezt csinálni, ennyire nem tragikus a helyzet. Tragikus akkor volna, ha pl. lenne rajtunk egy tartós, erõs ciklusvégi AC hidegpárnával, mint 2011 novemberében. Akkor lehetne tudni, hogy december, legalábbis az elsõ fele-kétharmada, megy a levesbe!
És egyébként is: a hetek óta tartó klasszikus zonalitás után mégis, mire számítottunk? Arra, hogy most, november végén majd hirtelen itt terem az azonalitás szibériai fagyos légtömeggel, jó helyen levõ mediciklonnal, térdig érõ hóval? Ugyan már!
Nagyjából azt lehet feltételezni, ami most jön majd. Átmenetileg meridionálisba forduló légpálya, hideglötty -majd az egészet "elfújja a nyugati szél", a mediciklonos szakba igazán el se jut a ciklus. Hosszan tartó zonalitás végén rendszerint ez a menetrend: volt ilyen 1979-ben, 2005-ben, és legutóbb 2012-ben.
Vagy azzal járnánk jobban, ha egy pimf kis lecseppenés med képzõdéshez vezetett volna hétvégén, jövõ hét elején? Én inkább ez utóbbit gondoltam volna aggasztónak a jövõre nézve...
Most viszont dinamikus a nyugati áramlás, és az két dolgot jelent(het): a hemiszféra hõkontrasztja elég nagy, és növekedõben van. Másodsorban, nincs jelentõsebb hidegmag a közelünkben, mely tartósan begörbíthetné a zonális légpályákat. De a visszaálló zonalitás könnyen megerõsítheti a gyengélkedõ eurázsiai hidegdepót.
Tapasztalatból mondom, hogy az a 990 hepás cikloncentrumot produkáló polárfronti expanzió, ami kinéz, nem fog nyomtalanul eltûnni a semmibe. Ez bizony a meridionális képek elõszobája lehet, még ha hihetõ idõtávon belül most zonalitást, legjobb esetben félblokkot adnak is a modellek.
Szóval, ne dõljünk be a látszatnak (Amerikára szakadó hideg, nálunk zonális cirkuláció), és ne essünk kétségbe. Az élet szerencsére nem ennyire egyszerû, és a mostani felállásokból még sok más, és fõleg kedvezõbb dolog is kisülhet decemberre.
Pár kedvezõtlenebb modellfutás, és ez van: a télfanok rémülten hallgatnak (a konvektívok rég alszanak már) az egy-két ellendrukker markát dörzsölgetve tódítja a hó barátainak rossz elõérzeteit -ergo általában üres a fórum...
Nem kellene ezt csinálni, ennyire nem tragikus a helyzet. Tragikus akkor volna, ha pl. lenne rajtunk egy tartós, erõs ciklusvégi AC hidegpárnával, mint 2011 novemberében. Akkor lehetne tudni, hogy december, legalábbis az elsõ fele-kétharmada, megy a levesbe!
És egyébként is: a hetek óta tartó klasszikus zonalitás után mégis, mire számítottunk? Arra, hogy most, november végén majd hirtelen itt terem az azonalitás szibériai fagyos légtömeggel, jó helyen levõ mediciklonnal, térdig érõ hóval? Ugyan már!
Nagyjából azt lehet feltételezni, ami most jön majd. Átmenetileg meridionálisba forduló légpálya, hideglötty -majd az egészet "elfújja a nyugati szél", a mediciklonos szakba igazán el se jut a ciklus. Hosszan tartó zonalitás végén rendszerint ez a menetrend: volt ilyen 1979-ben, 2005-ben, és legutóbb 2012-ben.
Vagy azzal járnánk jobban, ha egy pimf kis lecseppenés med képzõdéshez vezetett volna hétvégén, jövõ hét elején? Én inkább ez utóbbit gondoltam volna aggasztónak a jövõre nézve...
Most viszont dinamikus a nyugati áramlás, és az két dolgot jelent(het): a hemiszféra hõkontrasztja elég nagy, és növekedõben van. Másodsorban, nincs jelentõsebb hidegmag a közelünkben, mely tartósan begörbíthetné a zonális légpályákat. De a visszaálló zonalitás könnyen megerõsítheti a gyengélkedõ eurázsiai hidegdepót.
Tapasztalatból mondom, hogy az a 990 hepás cikloncentrumot produkáló polárfronti expanzió, ami kinéz, nem fog nyomtalanul eltûnni a semmibe. Ez bizony a meridionális képek elõszobája lehet, még ha hihetõ idõtávon belül most zonalitást, legjobb esetben félblokkot adnak is a modellek.
Szóval, ne dõljünk be a látszatnak (Amerikára szakadó hideg, nálunk zonális cirkuláció), és ne essünk kétségbe. Az élet szerencsére nem ennyire egyszerû, és a mostani felállásokból még sok más, és fõleg kedvezõbb dolog is kisülhet decemberre.
A 2002-2003-as El Nino alatt komoly telünk volt, a 2009-10-es El Nino alatt pedig átlagos, de szép tél.
Szóval messze nem egyértelmû az El Nino alatti enyhe tél.
Szóval messze nem egyértelmû az El Nino alatti enyhe tél.
Kíváncsian várom a decembert, mert egyelõre nem látom a hidegfordulatot, sõt éppen ellenkezõjére látok jeleket. A héten arról olvastam, hogy egy különlegesen erõs El Nino van kialakulóban, márpedig az mifelénk nem hideget hoz. Link
Nem tudom, Hari Seldon vizsgálta-e, hogy a DAI miként mûködik erõs El Nino esetén. (Ha az én figyelmem kerülte el, elnézést kérek!) Mindenesetre pillanatnyilag a DAI-n kívül nem látok mást (makrofelállás, statisztika), ami erõsítené az átlagosnál hidegebb december lehetõségét.
Nem tudom, Hari Seldon vizsgálta-e, hogy a DAI miként mûködik erõs El Nino esetén. (Ha az én figyelmem kerülte el, elnézést kérek!) Mindenesetre pillanatnyilag a DAI-n kívül nem látok mást (makrofelállás, statisztika), ami erõsítené az átlagosnál hidegebb december lehetõségét.
Igaz,klasszikus zónázás nem látszik egyenlõre,de az a blokk sem,amire itt jó néhányan várunk!
Jó sok ciklon lesz fönt északon,ha szerencsénk lesz,csurran cseppen egy kis hideg majd hozzánk is,már ha lesz honnan!
Megint nem túl jó helyen gyûlnek a hideg légtömegek!
Viszont azért ez jó eséllyel "beérhet" decemberre,és akkor már igazi téli idõ is jöhet!
Jó sok ciklon lesz fönt északon,ha szerencsénk lesz,csurran cseppen egy kis hideg majd hozzánk is,már ha lesz honnan!
Megint nem túl jó helyen gyûlnek a hideg légtömegek!
Viszont azért ez jó eséllyel "beérhet" decemberre,és akkor már igazi téli idõ is jöhet!
Szerintem is a kulcs szó itt a "többlépcsõs" Elõfordulhat persze (volt rá precedens) hogy a tartós zonalitás szinte egycsapásra tartós blokkba fordult (pl. 1990 november legvégén), de a gyakoribb talán mégis az, hogy a makrováltás körül egy darabig még ingadozik az áramlási kép zonalitás és meridionalitás között.
Személyes véleményem az, hogy nagy meglepetés volna a tartós zonalitás visszatérése belátható idõn belül. Ennek valószínûségét elenyészõnek gondolom. Inkább két hullámú hidegleszakadást tudok elképzelni, amit a GFS ûridõben többször mutatott már. A két hullám között természetesen zonális-félblokk visszarendezõdés látszik.
Persze még megvalósulás esetén is kérdés, hogy másodjára mennyi hideglevegõ szakad le, és hova. Tapasztalat szerint ilyen esetben a második blokk-epizód tartósabb, ezért akkor nagyobb az esély téli idõ kialakulására, mint most hétvégén. De hát ez sem istenbizony...
Amit kicsit aggasztónak találok, az a fejlettebb hidegdepó hiánya Európa környékén. Az északkeleti peremek -10, -15 fokos T850-je bakfitty: ebbõl csak rettenetes szerencsével lehet nálunk igazi havas, hideg tél. De természetesen a következõ 1-2 héten ez is változhat.
Személyes véleményem az, hogy nagy meglepetés volna a tartós zonalitás visszatérése belátható idõn belül. Ennek valószínûségét elenyészõnek gondolom. Inkább két hullámú hidegleszakadást tudok elképzelni, amit a GFS ûridõben többször mutatott már. A két hullám között természetesen zonális-félblokk visszarendezõdés látszik.
Persze még megvalósulás esetén is kérdés, hogy másodjára mennyi hideglevegõ szakad le, és hova. Tapasztalat szerint ilyen esetben a második blokk-epizód tartósabb, ezért akkor nagyobb az esély téli idõ kialakulására, mint most hétvégén. De hát ez sem istenbizony...
Amit kicsit aggasztónak találok, az a fejlettebb hidegdepó hiánya Európa környékén. Az északkeleti peremek -10, -15 fokos T850-je bakfitty: ebbõl csak rettenetes szerencsével lehet nálunk igazi havas, hideg tél. De természetesen a következõ 1-2 héten ez is változhat.
Most néztem a friss NAO-t - erõsen szór minden irányba, ami akár azt is jelentHETI, hogy a makrováltás tartós lesz, illetve, hogy egy többlépcsõs folyamattal LEHET dolgunk, melybe bõven beleférnek 2-3 napos átmeneti visszarendezõdések, amolyan hibrid, vagy félzonalitás felé, ám - ahogy ma reggel a társalgóban is megemlítettem, apró lépésekkel, ám összességében szombattól immár határozottan a TÉL irányába haladunk majd, ez a legvalószínûbbg forgatókönyv Egyébként a reykjavíki nyomásfáklya lefelé szór, a londoni viszont inkább felfelé, ez nálam elsõ pillantásra félblockingot, északnyugati irányítást sugall, mérsékelten hideg, az évszaknak nagyjából megfelelõ idõvel a hónap vége felé közeledvén, avagy netán rosszul látom?
Egyébként a reykjavíki nyomásfáklya lefelé szór, a londoni viszont inkább felfelé, ez nálam elsõ pillantásra félblockingot, északnyugati irányítást sugall, mérsékelten hideg, az évszaknak nagyjából megfelelõ idõvel a hónap vége felé közeledvén, avagy netán rosszul látom?
A korábbiakhoz képest pár ezer kilométerrel keletebbre tolódott az alacsony nyomású ciklonközéppontok területe.
Én egy klasszikus viharciklont, mely hazánkat is eléri azért továbbra is hiányolok. Már rég volt ilyen klasszikus.
Olyanokra gondolok mint pl. 2007-ben Kiryll ( január 18. ), Oli (január 29. ), Ferenc ( február 1. ), 2008-ban Emma ( március 1. ), 2009-ben Quinteen ( február 9. ), 2010-ben Cynthia ( február 26. ), 2011-ben Joachim ( december 16. ), 2012-ben Andrea ( január 6. ), 2013-ban Xavér ciklon ( december 6. )stb.....
Szép idõszakok voltak, jó volt, rég volt
Én egy klasszikus viharciklont, mely hazánkat is eléri azért továbbra is hiányolok. Már rég volt ilyen klasszikus.
Olyanokra gondolok mint pl. 2007-ben Kiryll ( január 18. ), Oli (január 29. ), Ferenc ( február 1. ), 2008-ban Emma ( március 1. ), 2009-ben Quinteen ( február 9. ), 2010-ben Cynthia ( február 26. ), 2011-ben Joachim ( december 16. ), 2012-ben Andrea ( január 6. ), 2013-ban Xavér ciklon ( december 6. )stb.....
Szép idõszakok voltak, jó volt, rég volt
Azért kicsit erõs ez a "visszarendezõdés lesz". Most néztem a GFS-t és az ECMWF-et a jövõ hétre, és még csak õk se értenek egyet, sõt modellen belül futások között is nagy a vitatkozás , szóval erõs nekem ez a kijelentõ mód.
Egy-egy ilyen nagy változás esetén sokkal nagyobb a bizonytalanság az azt követõ idõkre, mint ha nem lenne kilátásban ilyen makrováltozás. Így hát azt javaslom Neked is: várjunk még azzal, hogy mi várható a szombati események után. Azért ez európai szinten nem mindennapi változás: Link
Egy-egy ilyen nagy változás esetén sokkal nagyobb a bizonytalanság az azt követõ idõkre, mint ha nem lenne kilátásban ilyen makrováltozás. Így hát azt javaslom Neked is: várjunk még azzal, hogy mi várható a szombati események után. Azért ez európai szinten nem mindennapi változás: Link
A hideg betörés után igen gyors lesz a visszarendezõdés,már ha ezt hideg betörésnek lehet nevezni!
Elég nudlinak néz ki az egész,de lesz jó sok esõ!
No sebaj,majd december második felétõl jöhet az igazi tél!
Azért azon meglepõdnék,ha a szinte az egész évre jellemzõ bika block beadná a kulcsot így az év végére,bár nagyon nem lehetetlen,amiket produkál az idõjárás mostanában!
Elég nudlinak néz ki az egész,de lesz jó sok esõ!
No sebaj,majd december második felétõl jöhet az igazi tél!
Azért azon meglepõdnék,ha a szinte az egész évre jellemzõ bika block beadná a kulcsot így az év végére,bár nagyon nem lehetetlen,amiket produkál az idõjárás mostanában!
Valóban, Katalin elõtt 2-3 nappal összeállhat a váltás, azaz egy néhány napos télies beköszönés. Aztán kisebb visszarendezõdés (egy-két újabb Izland-környéki ciklonnal) után Mikulás környékére (plusz-mínusz 2-3 nap) jöhet következõ télies beköszönés.
Ami a legfontosabb: Link
A hûtõszekrény-effektus korán beindul, ez fontos lehet.
Ami a legfontosabb: Link
A hûtõszekrény-effektus korán beindul, ez fontos lehet.
Szeretem ezeket a felállásokat: Link mert valahogy ránézésre kódolva van beléjük, hogy ez a fajta makrokép fel fog billenni, borulni fog. Ráadásul az is sejthetõ, hogy nekünk jó irányba, mert messze nyugaton ott figyel egy erõsödõ anticiklon az óceánon. Érdekesség, hogy a magassági áramlások is szintén a zonális jegyeket hordozzák 100 óra múlva: Link . Aztán billen a kép, kialakulnak a hullámok:
Link Link és itt az elsõ tél-támadás!! Ahogy betör a hideg sok csapadékkal (nyilván még esõvel, hegyekben havas esõvel, hóval), fölénk telepedik egy "bizonytalan stabilitású" áramlási rendszer, levegõ, ami bármikor, bárhol, bármilyen meglepetést tartogathat. Ezeket nem kell (nem is lehet) most elõre látni, hiszen egy síkvidéki összeáramlásos havazást, vagy egy kiadós hózáporos idõt nem egy hét (150 óra) távlatából fogunk meglátni, hanem 1-2 nappal elõtte.
Tehát készül az elsõ támadás, ilyen jó esélyünk izgalmas (téli) idõre régen volt, úgyhogy várjuk szeretettel
Ugyan nem több hetes acélos téli periódus érkezik: Link (a várva-várt blokk AC után esik is vissza a légnyomás), de annak nem is novemberben van ideje. Ráadásul a helyi hatások tudnak csiszolni az enyhe helyzeteken is... lefelé (:
Link Link és itt az elsõ tél-támadás!! Ahogy betör a hideg sok csapadékkal (nyilván még esõvel, hegyekben havas esõvel, hóval), fölénk telepedik egy "bizonytalan stabilitású" áramlási rendszer, levegõ, ami bármikor, bárhol, bármilyen meglepetést tartogathat. Ezeket nem kell (nem is lehet) most elõre látni, hiszen egy síkvidéki összeáramlásos havazást, vagy egy kiadós hózáporos idõt nem egy hét (150 óra) távlatából fogunk meglátni, hanem 1-2 nappal elõtte.
Tehát készül az elsõ támadás, ilyen jó esélyünk izgalmas (téli) idõre régen volt, úgyhogy várjuk szeretettel
Ugyan nem több hetes acélos téli periódus érkezik: Link (a várva-várt blokk AC után esik is vissza a légnyomás), de annak nem is novemberben van ideje. Ráadásul a helyi hatások tudnak csiszolni az enyhe helyzeteken is... lefelé (:
Ez már nem az óvatoskodás ideje, ideje viszont az örömteli várakozásnak: az egyesek által a tél végéig vizionált zonalitás néhány nap múlva bekrepál, alulról szagolja majd a blockingot, eltûnik, mintha sose lett volna, néhány hónap múlva epizódszerepének emléke is elenyészik - és a jövõ hét végére megérkezik Tél tábornok, hogy pontosan hogyan, mikor, mivel jön, azt még homály fedi. De jön, feltartóztathatatlanul.
Az ECMWF friss, ropogós 15 napos EPS meteogramja Budapestre, Tmin, Tmax:
Link
(Még persze nagyon zárójeles, de a determinisztikus hétfõre virradóra síkvidéki hótakaróval számol a Dél-Dunántúlra.)
Az ECMWF friss, ropogós 15 napos EPS meteogramja Budapestre, Tmin, Tmax:
Link
(Még persze nagyon zárójeles, de a determinisztikus hétfõre virradóra síkvidéki hótakaróval számol a Dél-Dunántúlra.)
Mint púpos a préss alatt? 
Egyébként ez a lehetséges 19-ére várható helyzetkép is érdekes Link mi szerint Északkelet-Európába belógó nagy kiterjedésû, magasnyomású szibériai anticiklon vs. Skandináv alacsony nyomású teknõ.
A 850hPa-os hõmérséklet természetesen csalóka, hisz a hideg Ac. alatt a fagyos légtömeg dómszerû kiterjedésû azaz alacsonyabb magasságokban(1550m alatt) vagy felszín közelében hidegebb is lehet alatta.
Én nem tartom túl erõsnek a ciklon/ok melegfronti karját/karjait. Ahogyan 168 órán túl ûridõbe mászva mutatja (az aktuális futás) hamar hátrébb seperné a hideget.
Nos akár hogy is legyen, ebbõl a csatából "úgyis" hó lesz, a -5 - (-10)-re felcsúszó enyhe légtömegek miatt arra fele.
S ha ne talán tán a tendencia még meredekebben, s hamarabb váltana 20-dika körül megálló atlanti ciklon tevékenységbe, nem lehet kizárni az északkeleti magasnyomás elõretörését Európa belsõbb területei felé. Persze ez csak magam részérõl fikció!
Mindenesetre végre valami reménysugár. Már kezdtem beszürkülni ebbe az unalmas idõbe.
Egyébként ez a lehetséges 19-ére várható helyzetkép is érdekes Link mi szerint Északkelet-Európába belógó nagy kiterjedésû, magasnyomású szibériai anticiklon vs. Skandináv alacsony nyomású teknõ.
A 850hPa-os hõmérséklet természetesen csalóka, hisz a hideg Ac. alatt a fagyos légtömeg dómszerû kiterjedésû azaz alacsonyabb magasságokban(1550m alatt) vagy felszín közelében hidegebb is lehet alatta.
Én nem tartom túl erõsnek a ciklon/ok melegfronti karját/karjait. Ahogyan 168 órán túl ûridõbe mászva mutatja (az aktuális futás) hamar hátrébb seperné a hideget.
Nos akár hogy is legyen, ebbõl a csatából "úgyis" hó lesz, a -5 - (-10)-re felcsúszó enyhe légtömegek miatt arra fele.
S ha ne talán tán a tendencia még meredekebben, s hamarabb váltana 20-dika körül megálló atlanti ciklon tevékenységbe, nem lehet kizárni az északkeleti magasnyomás elõretörését Európa belsõbb területei felé. Persze ez csak magam részérõl fikció!
Mindenesetre végre valami reménysugár. Már kezdtem beszürkülni ebbe az unalmas idõbe.
Egyrészt az egy 24 órával korábban készült elõrejelzés, és két rezsim között billegõ idõjárási helyzetben, amilyen a mostani, ez is sokat számíthat, másrészt az egyik egy 15. napra vonatkozó valószínûségi elõrejelzés, a másik pedig egy 11. és 17. (majd a 3. heti a 18. és 24.) nap közötti idõszakra szóló anomália-elõrejelzés, amelyek ráadásul különbözõ bemeneti adatokkal és eljárással készülnek.
Csak van itt egy bökkenõ: a friss ECM 3 hetes anomália elõrejelzése folyamatosan tartja az itt a piros, hol a piros tendenciát Mikulasig. Na mármost az ECM általad említett 15 naposa es a 3 hetes közt elég nagy ellentmondás látszik. Ezt minek tulajdonítod? Nagyobb idõtáv, vagy a 15 napos netán frissebb adatokból táplálkozna?
Így van, az ECMWF legfrissebb 15 napos budapesti EPS meteogramján a Tmax mediánja már 22-én eléri az átlagot és ott is ragad, a Tmin mediánja pedig 27-én éri el azt. Alakul ez...
Lehet, hogy nem is kell olyan sokáig várni, hiszen immár november 20-a után bekövetkezhet egy makrovaltas, az áramlási kép fokozatosan meridionalis jelleget ölthet es a több központú ciklonrendszer hátoldalara kerulven bizony alkalmasint 4-500 méter felett beindulna a természetes hoagyuzas, hogy ez síkvidéken mire lenne elég, egyelõre talány, ám Balinak könnyen igaza lehet, hogy meg novemberben (talán meg Katalin elott egy-két nappal)
akar síkvidéken is megjelenhetnek az elsõ hopelyhek, ha a fejlõdés tenyleg ebbe az irányba megy
akar síkvidéken is megjelenhetnek az elsõ hopelyhek, ha a fejlõdés tenyleg ebbe az irányba megy
Így van ez egy klasszikus délkelere tolódó áramlási tengelyû cikloncsalád.
Azaz, Katalin környékén (kicsivel utána) érik a váltás, amelynek kulcsa majd a skandináv térség lehet.
Azaz, Katalin környékén (kicsivel utána) érik a váltás, amelynek kulcsa majd a skandináv térség lehet.
A zonális vezetöáramlás délre tolódása legalább azért már tetten érhetö. Elöször messze északon helyezkedett ez el, a kontinens középsö részén erös anticiklonális hatással, majd lassan-lassan fokzatosan délebbre csúszik a jet, s a rajta kialakuló, gyors mozgású teknök pedig igy egyre délebbre hatolnak le, ezáltál már Közép-Európában is átmeneti lehüléseket okozva elösorban a magasban (lásd pl. köv.hétvégén).
A teknök ezután majd tovább mélyülhetnek, még erösebb átmeneti lehülést okozva a magasban, majd ebböl a helyzetböl már nem lenne nehéz valamikor (nov.végen/dec. elején?) a meridionális szakaszba billenni...
A teknök ezután majd tovább mélyülhetnek, még erösebb átmeneti lehülést okozva a magasban, majd ebböl a helyzetböl már nem lenne nehéz valamikor (nov.végen/dec. elején?) a meridionális szakaszba billenni...
Dehogy közeleg Bali! Viszont nem mondok semmit, mert nyafogásnak titulálják. Mindenesetre nekem már nincs is bajom ezzel a helyzettel, élvezem a jó idõt.
Közeleg a szezon, jövök én is. A lényeg: vastagodó hidegmag alakulgat északon melynél egyre több futásnál jelez kettéválást, melynek keleti felének leszakadása hozzánk is meghozhatja az elsõ télifelvonást
Sajnos csak 168 óra, az Ecmwf-en határozottabb, míg a Gfs-en szelídebb formát öltõ egy ún. fél-zonális vagy fél-blocking szituáció következhet be. Link Gfs-en 300hPa-l: Link
Ha ezt a rövid epizódot is kiveszi, akkor maradunk a zonális fázisban végig. Talán a hónap második felében némivel nagyobb eséllyel egy számottevõen erõsebb blocking-hoz.
Meglássuk.
Ha ezt a rövid epizódot is kiveszi, akkor maradunk a zonális fázisban végig. Talán a hónap második felében némivel nagyobb eséllyel egy számottevõen erõsebb blocking-hoz.
Meglássuk.
Ennek a kimenetnek meg semmi köze nincs ahhoz, amit anno linkeltem. Azóta egyértelmûen vonalzós zonalitásra váltott a kép. Így ez sokkal kellemesebb idõt is jelent(het) egy darabig, vannak ûridõben olyan futások amik megpendítik a blocking-ba fordulást, de (egyelõre) amíg a szem ellát komolyabb hideg depó nem kerül Európa közelébe.
Azóta egyértelmûen vonalzós zonalitásra váltott a kép. Így ez sokkal kellemesebb idõt is jelent(het) egy darabig, vannak ûridõben olyan futások amik megpendítik a blocking-ba fordulást, de (egyelõre) amíg a szem ellát komolyabb hideg depó nem kerül Európa közelébe.
A helyzet igen képlékeny, például a friss ECM-futás vége felé máris megjelenik a lehetõség, hogy a zonalitás legalább félblockingba váltson. Viszont a friss ECM európai anomália térképeket végigpörgetve november kora téli idõjárás szempontjából akár felejtõs is lehet, számokban kifejezve 15-ig 90%, 20-ig is még jó 60-70%-ra látom egy (kora) télmentes folytatás esélyét, 20-a után ez persze most még egyértelmûen fej vagy írás, akármennyire kitartóan is mutatja a pozitív T anomáliát a JELENLEGI bemenõ adatok fényében. Link
Link
Azért a korrektség jegyében tegyük hozzá, hogy a link 2 nap alatt igen sokat változhatott.
Változott is, most már jóval erõsebben zonális képet mutat, mint 2 napja, de akkor sem volt rajta blocking semmilyen formában.
Változott is, most már jóval erõsebben zonális képet mutat, mint 2 napja, de akkor sem volt rajta blocking semmilyen formában.
Ennek bizony semmi köze a MASZFEJ-hez. Északon gyorsan vonuló ciklonok, délen AC, azaz klasszikus zonalitas, súroló frontokkal, ameddig a szem ellát. Hogy ez mikor fordul át felblockingba, illetve blockingba, egyelõre nincs napirenden. Jelen állás szerint nem lepne meg, ha akar 2 het is rámenne erre az alapfelállásra, ám hogy ezután egy kopogó Katalinnak szurkoljak, abban egyáltalán nem vagyok biztos, errõl könnyû szívvel lemondok egy épkézláb december fejeben, mégha az idõjárás fittyet is hány az efféle képzeletbeli csereüzletekre
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292135 - 2015-11-04 09:05:50)
Teljes MAszFEJ van. Szinte mindegy hány napra elõre linkelem: Link Európa nagy részét AC fedi, de felette nincs északi-zonalitás, illetve 1-1 fellángolása van csak, mert északon is az AC-ok vannak túlsúlyban az a néhány gyenge ciklon szinte egy helyben pörög az AC-k szorításában, így a hideg sem gyûlik északon. Megáll az élet az egész komplett kontinensen szinte idõjárás ügyileg. Mi lesz ebbõl a kiút?
Teljes MAszFEJ van. Szinte mindegy hány napra elõre linkelem: Link Európa nagy részét AC fedi, de felette nincs északi-zonalitás, illetve 1-1 fellángolása van csak, mert északon is az AC-ok vannak túlsúlyban az a néhány gyenge ciklon szinte egy helyben pörög az AC-k szorításában, így a hideg sem gyûlik északon. Megáll az élet az egész komplett kontinensen szinte idõjárás ügyileg. Mi lesz ebbõl a kiút?
Mindenesetre 96-120 óra múlva közelebb kerülünk az igazsághoz, mert ha hazánk felé nem is, de Észak - Skandináviába mindenképp jut egy adag hideg, majd onnan a Kelet - Európai síkságra. (Kimentett, kiragadott kép: Link Link A két dudás most összecseng.
A gondolat menetük, késõbb eltér a csárdában(Európában), hogy hogyan tovább 120 óra fölött, még kitudja.
Elképzelések, azért vannak.
...mint ahogyan fejtegettem, nekem is.
De nem ugy mint fogalmazol "sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is." "el tudok képzelni"
Nos a korábban linkelt példám, ha neked nem is valószínûség, akkor lehetõség. Én November elsõ dekádjára teszem voksomat nagyjából November 10 körül( +-1-3nap)
Még November idusa(15.) elõtt kialakuló lehetséges blocking helyzettel. Aztán, hogy ez mennyire lesz jelentõs avagy számottevõen fagyos, északról, azt mindenki döntse el saját íze, ízlése szerint. - a maga kritériumai alapján.
Amit meg az OMSZ középtávú hõanomália-térképei adnak, az tûnik most -jelenleg- a legvaloszinübb hosszútávú forgatókönyvnek.
A gondolat menetük, késõbb eltér a csárdában(Európában), hogy hogyan tovább 120 óra fölött, még kitudja.
Elképzelések, azért vannak.
...mint ahogyan fejtegettem, nekem is.
De nem ugy mint fogalmazol "sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is." "el tudok képzelni"
Nos a korábban linkelt példám, ha neked nem is valószínûség, akkor lehetõség. Én November elsõ dekádjára teszem voksomat nagyjából November 10 körül( +-1-3nap)
Még November idusa(15.) elõtt kialakuló lehetséges blocking helyzettel. Aztán, hogy ez mennyire lesz jelentõs avagy számottevõen fagyos, északról, azt mindenki döntse el saját íze, ízlése szerint. - a maga kritériumai alapján.
Amit meg az OMSZ középtávú hõanomália-térképei adnak, az tûnik most -jelenleg- a legvaloszinübb hosszútávú forgatókönyvnek.
Egyelõre csak érdekesség, azonban mind az operatív, mind a kontroll futás november 10-e elott mélyrepülésbe kezd (GFS szombat, október 31. 00 UTC). Ez kimondottan az általam korábban felvázolt forgatókönyv beteljesülése lenne (AC középpont nyugatra kihátrál), hozzánk pedig északkelet felõl érkezne a sarkvidéki hideg. Ugyanakkor az ECM és a GEM inkább az északi zonalitas mellett teszi le a voksát, ami bizony akar november 2. harmadába is átnyúló ködös, párás idõt eredményezne nálunk. Érdemes lesz figyelni, ahogy közelebb kerülünk az idõben, hogy a GFS jövõképet a további futások megerõsítik-e, vagy más irányba megy a makroszinoptikai helyzet fejlõdése.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat