Meteorológiai esélylatolgatások

Elég gyenge a zonális áramlás, sehol nincsenek az elõzõ két novemberben bitang módon megerõsödõ cikloncsaládok.
Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy az azori Ac is sokkal gyengébb mint az elmúlt két õsszel.
Így a Szibéria felõl Kelet-európai-síkságra jó korán kiterjeszkedõ hideg légtömeg és vastag hótakaró által ki se lehet takarítani onnan az Ac-t, erõsödik a hûtõszekrény-effektus.
Nem véletlen, hogy hol a skandináv térségben, hol a brit-szigetek környékén, vagy az Izland körül Ac-k alakulnak ki idõrõl-idõre a kelet-európai Ac mellé.
Nagyon másként néz ki ez a téli elõmenetel az elõzõ kettõnél.

Az nem olyan rossz arány. Vagy hideg vagy felemás.

Ha csak a jelenlegi elköv. 96 órát nézzük Link Ha kitudna alakulni persze csak HA, ezért az OFF - de csak Tegyük fel c. alapon. Szóval az élénk Északi - sarki ciklontevékenység helyett egy anticiklon foglalná el, az legdélebbi peremén kegyetlen, farkas ordító,brutál száraz hideget öntene Európára. Ettõl még Thermonak is elállna a szava.

És ON is legyen: Az indexek(Nao,Ao) Nov.16-tól már jelentõsen szórnak, s ha azt vesszük az Ecm és a Gfs is végig ott tartja a magasnyomást még 192órán túl is Európa északkeleti részei felett. Jó ez nem készpénz, mint ahogyan szerintem az sem, hogy -jelenleg- ugy áll, hogy az átmenetileg felerõsödõ aktív ciklontevéknység kipucolja a közelünkbõl a számottevõ hideget.

Mindenesetre jól esik ránézni a térképre az Urál túloldalán felgyülemlett hidegre. Rég láttam ilyen térképet. Fõleg nem ilyenkor november elején.

2009/2010-es télen is javarészt La Nina uralkodott.
És igen kemény tél volt az északi féltekén.
Többször is egyszerre 3 kontinensen tomboltak nagyobb területen a hideg, havas, hófúvásos helyzetek.
Észak - Amerikai nagy havazások, hóviharok ( bár ott ez minden télen megszokott ), de nagy területen volt.
Nyugat - Európa többször is nagy havazást kapott, pl. Benelux - államok, Anglia, még a déli részek is.
A francia, német, lengyel, cseh hókáoszok. Ázsiai cudar idõ még délebbi részeken is, Japán hóviharok.

Hazánkban is alapvetõen átlagnál hidegebb, havasabb tél volt.
Helyenként nem is kicsit. A 2009/2010-es volt a legutóbbi nagy területû viszonylag stabilan hideg, havas tél.

Persze ott volt a 2011/2012-es tél, amikor is ott volt a 2012-es februári Vojejkov tengely, elõtte viszont 2 enyhe hónap volt, javarészt esõvel, kevés hóval.

Kíváncsiságból megnéztem, hogy a globális légkörzés La Nina felé fordulása utáni tél nálunk milyen kimenetelt hozott az elmúlt 60 évben.
A 60 év alatt 10 La Nina epizód kiépülést követõ tél akadt, ötször volt keményebb tél, három felemás (mikor vagy december vagy január volt csak kemény), és csupán kétszer jött enyhe tél.

November elsõ dekádjának vége elég jó eséllyel kecsegtet -jelenleg -egy kifejezetten kora télies szituációval. Elég markáns med. ciklon tevékenység mellet É-ról beáramló kellõen hideg hõmérsékletekkel. Ez a látványhavazástól akár a komolyabb hóhelyzetig is (elsõsorban Ny-Dunántúli pozícióval)magában rejtegeti a lehetõségek tárházát!

Megtörve a majdnem 10 napos csendet okosabbak nem hétvégén, hanem ugy keddtõl lettünk, s onnét se túl sokáig (már középtávon) csak elsejéig. A szokásostól is nagyobb a bizonytalanság.Ék-i rácspont: Link Igaz félig már boritékolható ( fõleg az Ecmwf-en ), hogy regionális szinten nov.1-re, Pl. Észak - Alföldön 850pHa-on bizony benéz a -5 fok.

S, hogy érik-e a csattanó?
Meg rá a snassz. Már csak azért is, mert ez az izlandi ciklon nem valószínû, hogy a Jeges -tenger felett terpeszkedõ sarki Ac-t(1040hPa) összetörné.
Ha megnézzük eme kiragadott futást: Link Ha ez Skandináva felé tevödik át, a Brit szk.i Izlandi Ac majd összekapcsolodó.. Nem folytatom. Lásd. Link

Itt nem a blocking leendõ megléte a bizonytalan, hanem a lefûzödõ hideg iránya és mértéke.

Azt tudjuk, hogy az AO a mostani "csúcs" után, a kialakuló sarki anticiklon jóvoltából újra meredek sülyedésbe kezd, amit a NAO vonakodva, de szó nélkül követ. Igy jelen állás alapján 8-10napja van az idõjárásnak arra, hogy valamiféle kora télies "csattanót" produkáljon, kicsiny hazánkban mielött ezeket a kék banánokat "elfújná" keletre az északi zonalitás( és az északi is a legjobb esetbe csak).

Sajnos ezt, hogy hogyan alakul tovább a jövõkép, majd csak utólag a célegyenesbe(Nov.2-3tõl) tudhatom meg, illetve idõnként a hivatalosból(Tv) ugyanis holnaptól vidéken leszek. Netem nem lesz.

Mindenesetre remélem az idei tél nem ilyen 1-3napos helyzetekrõl fog szólni, aztán lemászik rólunk a lényeg. Igaz, ha azt vesszük én lakom regionális szinten pl. síkvidéken az egyik "legjobb helyen". De mégis azért, nem vagyok fukar, Remélem jut majd mindenhova az országban a az idei téli jóból.

"Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják..."

Ez jól látszik, viszont a hétvégén Portugáliától nyugatra lefûzödõ magassági (hideg)légörvény alaposan felránt "némi" meleget a Földközi - tenger térségébe. Az ilyes fajta mély lefûzödés(ek) jellemzõen a téli félév második felében különösen februárban jellemzõek. Bár számomra ez nem meglepõ mert ilyen szépen fejlett Skandináv és Kelet-Európai magasnyomás szépen betesz az Atlanti - csigagyárnak. ( Igaz maga az anticiklon ilyen masszívan szintén februári légkörzéseknél fordul elõ leggyakrabban. )
Igy vagy épp csak beszorul az anticiklon alá, ahogyan most a következõ soron következõ lefûzödõ magassági légörvény fogja tenni lásd.: (aktuális GEM 48h) Link vagy megszalad mélyen délnek.

Itt még zizeg a léc hétvégétõl. Vajon hogyan tovább. Én hajazok némi csattanóra mielött a naptárunk novemberre térne át és kissé enyhébb idõjárás köszöntene ránk.

Snaszos, s benne van a pakliban, hogy a magasnyomás súlypontja átmenetileg kiköltözHET az Norvég - tenger fölé. Amolyan Brit-Izlandi-Skandináv Ac vagy valamelyik a három közül formájában. Aztán majd ez is összetörik és jönn az északi zonalitás.. mi meg ködölünk.

Akadt ilyenre is példa: 1983.11.11: Link T850 14-ére: Link 1997.10.25 pedig: Link T850 28-ára: Link a -10.

Összegezve kíváncsi leszek rá mit kezdenek a modellek az Ac további sorsát illetõen. Hétvégére okosabbak leszünk remélem.

Ha a "mások" én akarnék lenni, közlöm, hogy igenis figyelembe veszem az általad említetteket. Valóban, nagyon eltérõ lehet az egyes fázisok hossza, és az is megér egy misét, mikor "rohan át" egy ciklus, és mikor stagnál. Valamint rendkívül érdekes, hogy a z-m váltások ugyan lehetnek egyszeri "aktusok", de ugyanúgy elõfordul, hogy makrováltáskor egy ideig ingadozik a cirkuláció zonalitás, félblokk és blokk között.
Ami viszont kijelenthetõ, hogy a változások egyirányúak, a fázisok egymásutánisága eléggé kötött. Persze, mindez a téli cirkulációs rezsimre jellemzõ igazán, nyáron az egész eléggé elmosódott (de gyakran ekkor is felismerhetõ!)
Abban egyetértünk, hogy a ciklus gyenge "mankó" az elõrejelzéshez, de mégis valami. Ha másra nem, arra jó, hogy az ûrtávlati op. "õrültségeket" nagy biztonsággal egybõl kizárjuk.

"Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ."

Mások pedig azt nem veszik figyelembe, hogy egy ciklus akár 1-2 hét alatt is le tud pörögni, vagy több hónapig eltart, mire kifut. Mindkettõre lehet számtalan példát találni, arról nem is beszélve, hogy egy cikluson belül az egyes epizódok hossza-erõssége szintén végtelen számú lehetõséget hordoz magában.

Egyetértek veletek!
Tegnapelõtt ezt írtam egy jó ismerõsömnek:
"Szerintem november elején válthat át a makrohelyzet egy gyengus zonalitásba, majd egy átmeneti északnyugati-ciklus után dec. közepén (esetleg végén) a keleti blokk (skandináv Ac)."

"Kevéssé tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel."

Teljes egyetértésem! Akik most a valóban igen tetszetõs, bivalyerõs blokkból arra következtetnek, hogy majd az õsz hátra levõ része, sõt még a tél eleje/közepe is blocking-hajlamos lesz, nagyon nagyot tévednek. Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ.
Bizony, a nagy blokk után zonalitás jön majd, ez törvényszerû. Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják középtávon. Például ECMWF 216 órától egy észak-atlanti, nagy kiterjedésû AC és egy Jeges-tenger középpontú fejlett ciklon közös áramlási rendszerében masszív hidegleszakadást mutat, ami megvalósulás esetén akár korai telet is hozhat nekünk.
Viszont a Namias-ciklus 4-6 hetes átlagos periódusidejét figyelembe véve, november közepére elég valószínûen elõoldali-zonális jelleget ölthet a cirkuláció. Északi zonalitás esetén,AC centrum közeli helyzetben ez természetesen akkor már hidegpárnával, hûvös/hideg idõvel járhatna -tehát a nagytérségi áramlások ellenkezõ állapotba fordulása sem jelent automatikusan vénasszonyok nyarát nálunk õsz végén. Természetesen azonban elõfordulhat meleg, déli, délnyugati szeles idõszak is novemberben. Ami valószínûleg nem lesz jellemzõ a hónapra, az az advektív hideg.
A decemberrõl egyelõre csak igen óvatosan lehet bármit is mondani. Hogy a következõ etapban esedékes elõoldali-zonális kép meddig tart, több mindentõl függ. Visszatérhet a blokk, a hidegelárasztás már a hónap elején is, de ellenkezõleg az sem kizárt, hogy csak az ünnepekre, vagy csupán január elejére, közepére jön meg a tél. Mindegyik figurára vannak múltbeli példák.
Amit most is leginkább valószínûnek gondolok, az a "lukas közepû" tél. Vagyis a napforduló környékének enyhe, zonális volta, mely éles ellentétben áll a korai hidegekkel.
Az idei októberi maghelyzet a rendkívül stabil észak-európai anticiklonnal engem legjobban 1979 októberére emlékeztet. Nagyon, nagyon hasonló idén ehhez a makroszinoptikai jelleg.
1979-ben is hetekig blokkolva voltak a nyugatias áramlások, állandóan hûvös keleti, északkeleti szelek fújtak. Sõt, a hónap végére olyan hideg sarki-szárazföldi légtömeg ért el, hogy északkeleten -10 fok körüli hõmérsékletekkel dõltek a minimum-rekordok. Csak a mediterrán ciklonok viszonylagos gyengesége mentett meg akkor egy igazi, télnek is becsületére váló havazásos helyzettõl október 3. dekádjában.
Na és mi lett a hatalmas blocking sorsa a késõbbiekben? Nyomtalanul felszámolódott, november közepére helyt adott az igen makacs zonalitásnak, félblokkoknak. Igaz, januárra csõstül jött vissza a hideg.

Megint egy olyasfajta halogatásnak tologatásnak vagyunk tanúi a fáklyán, amelyet nyáron is megtapasztaltunk, július közepén kezdte belengetni, majd tologatni végül a zónális nyári helyzet augusztus végére és szeptember elsõ felére realizálódott. Így az 1-2 hete várt tartós felfelé szórás is megkésett a fáklyán, hog pontosan meddig tart a halogatás azt nehéz megjósolni, de kevéssé tartovm valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel.

Azt látnunk kell, hogy a Rex blocking helyzet egy eléggi kitaposott, tartósan fennálló áramlási képet hoz létre, itt ha visszanézek 2008 szeptember közepére, az akkori drasztikus hidegelárasztás csak lassan kezdett engedni, október elsõ hetéig szinte amostanihoz hasonló hõmérsékletek voltak jellemzõek. Majd ezt követõen októberben megjelentek 20fok feletti értékek, november közepéig vissza- vissza köszönt a vénasszonyok nyara, míg végül egy szép havas koratéli helyzettel zártuk a hónapot. Némi hasonlóságot mutat a 2013 as évvel, aminek érdekessége hogy épp december 6 a táján fejlõdött ki az egyik akkor ritka említésre méltó téli helyzet.
Ami érdekes, hogy az ideihez némileg hasonló "lenyomatokat" viselt a 2009 és 2010 es év õszközepe is, az igen erõteljes októberi lehûlés 3-4 hétig maradt meghatározó, majd épp novemberre következett be egy szokatlanul enyhe idõszak, és a december igencsak rapszódikusra sikeredett kemény, de rövid téli helyzetekkel, majd nyári zivatarokkal. Én eddigiek alapján egy az utóbbihoz hasonló folytatást helyeznék kilátásba. (Novemberben viszont az áramlási viszonyoktól függõen egy igen magas (10-15 fok közötti) T850 es helyzet is inverzióba, síkvidéki területeken tartós stratusba és 5 fok körüli max-okba fulladhat. Gyakorta az ezt követõ, nem túl erõs hidegfront hozhat enyhülést, ahogy egyébként már a Dunántúlon ez a hétvége is megmutatta.)

"számomra elég nagy meglepetés lenne, ha a telet ujra hazavágná a zonalitas vagy a ciklon elõoldali meleg délnyugati drift"

Nekem is hidd el.
Mindenesetre semmi sincs még lefutva. Aktuális NAO,AO is Link Link arra enged következtetni, hogy megy a skander. A blocking és a zonalitás között, s a hízó fagyosabb(-15, s alatti 850T) légtömegek csak élezik a hõkontrasztot.

Kérdésedre a választ természetesen nem tudhatjuk most még. Abban egyetértek, hogy egy nagyon erõsen kifejlett, tartós blokk tényleg mutathat bizonyos hajlamra, figyelmeztetés lehet az ismétlõdésre nézve. De éppen a korán jött õszi/téli hidegek példája mutatja, hogy hatalmas blocking-ok nyomtalanul le tudnak épülni, hogy aztán hosszú zonális, enyhe idõszak következzen -ez az igazság másik fele.
Személy szerint majd' megveszek egy igazi fagyos, havas télért. De azokat a tényeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, melyek ennek ellenkezõjét sejtetik. Csak, hogy a végén nehogy nagyot csalódjunk.

Azt írtam alább, hogy "feltéve, de nem megengedve" A feltevésre az AccuWeather térképe adott okot, ami túl erõs észak-atlanti ciklontevékenységet mutat (igaz, nem írja, a tél mely idõszakára gondol, ami nagy hiba) Nos, ezt lehet komolyan venni, vagy félig komolyan, de legyinteni azért ne legyintsünk rá. Különösen, hogy az észak-atlanti szeptemberi légnyomás-anomália is negatív lett, legalábbis a referencia-idõszakban. Természetesen nem hagyom figyelmen kívül a kis eltolással járó gyökeresen más eredményt, emögött valami -talán a hemiszférikus áramlási muszter instabilitása- áll(hat). Ez tényleg kétségessé teszi idén a DAI beválását.
Viszont a fentiekkel összecseng a saját, több évtizedes megfigyelésem. Eszerint zimankós teleket, hideg télközepeket gyakran blockingos, hidegleszakadásos szeptember, majd (északi)zonalitásos, gyakran csendes, anticiklonális október-vég és november-elõ elõzte meg.
Ennek az ellenkezõje, tehát a túl meleg, nyárias õszelõ, majd mozgalmas, szeles, hideg õszközép és vég (tehát meridionális jellegû) könnyen járhat a korai hideg teljes felszámolódásával, tartós elõoldali-zonális idõszakkal decemberben, január elején.
Sajnos, az idei õszünk eddig eltelt része inkább ez utóbbira példa.
Természetesen a lyukas közepû tél is hozhat nagyon szép zimankókat már korán (novemberben), de még inkább a tél második felében. Ez utóbbinak lehetõségére a szóban forgó térkép utal is.

Az erõs blocking-hajlam bennem éppenséggel a hullámvasút télre enged következtetni, példának okáért elõttem lebeg a 2009-es december, a maga emlékezetes porho, majd szinte nyárias zivatarokat hozó hajmeresztõ alakitasaival. Ahogy Snowhunter is rámutatott a minap, elég egy héttel eltolni a számítás alapjául szolgáló idõszakot es máris másként fest a DAI. Így jómagam mérsékelten optimista vagyok jelenleg, ebbõl ha nem is egy 1995/96-os, ám mindenképpen igen változatos, akár emlékezetes téli epizodokkal megtûzdelt hideg évszak is kijöhet egy kis szerencsével, számomra elég nagy meglepetés lenne, ha a telet ujra hazavágná a zonalitas vagy a ciklon elõoldali meleg délnyugati drift

Ez a korai hideget hozó tartós, erõs blocking-hajlam bennem azt a kérdést veti fel, hogy vajon ez is csak a korábbi néhány gyenge téli szezont megelõzõ "puskapor-ellövés"-e, s ezután tartós enyheség kövekezik, amit csak idõnként szakít meg egy-egy lehûlés, vagy inkább egyfajta "Achtung!" ez, hogy az idei téli szezon merõben más lehet, mint az elõzõek, s gyakori ismétlõdõ vendég lesz az ilyen bölöm AC ÉNY-on, tartósan blokkolva a nyugati áramlásokat, rég nem látott, szigorú, zord telet eredményezve Európában. Én erõsen hajlok az utóbbi forgatókönyvre: már augusztusban (elvileg legkisebb hõkontraszt idején) jelentõsen hízni kezdett a sarki hidegbázis, s a szokásos stabil, meleg idõ helyett zúdult a nyakunkba a hûvös levegõ északról. Az ezután következõ szeptemberi nyár véleményem szerint inkább egyfajta kárpótlás volt a szokatlanul hûvös augusztusért. Ezt némileg igazolandó meg is kaptuk az elsõ komolyabb hidegleszakadást szeptember 2. harmadában, s ezt néhány napos nyárias idõ után egy újabb, még intenzívebb, s tartósabb hideg idõszak követte, amiben még mindig benne vagyunk, s várhatóan egy darabig benne is leszünk. A naptevékenység eléggé alacsony (ezt már többen is említették), a sarki jég gyorsan elkezdett regenerálódni, már augusztusban elkezdett felhalmozódni a hideg, ami kisebb megszakítással néhány hete újból erõs növekedésnek indult... szóval én személy szerint nagyon meglepõdnék, ha újból enyhe telet kapnánk. A zonalitásnak egyelõre se híre, se hamva, nehezen tudom elképzelni, hogy a rendszer hirtelen összeomlik, megjelennek az erõs atlanti ciklonok, s hetekig itt rohangálnak a kontinens fölött... persze ilyen is volt már, kizárni ezt az eshetõséget sem lehet. Meg különben is: nehogy már az idei tél is a GW-hívek malmára hajtsa a vizet, mutassa csak meg szépen az idõ, hogy nem eszik olyan forrón a kását, s igenis a modern idõkben is lehet igazi zord, téli idõ.

Feltéve de nem megengedve, hogy a telünk olyan fajta lesz, mint az elmúlt 3 szezon, kijelenthetjük, hogy Európa túlnyomó részének vonatkozásában zonális-elõoldali tél körvonalazódik, erõs atlanti ciklontevékenységgel, jórészt nyugatra szakadó hideggel, a szibériai téli légnyomási maximum befolyásának szinte teljes hiányával.
Sajnos, az õsz eddigi történései a szememben egyáltalán nem zárnak ki egy ilyen folytatást.
A tél közepi hidegek, egyáltalán a hideg tél szempontjából sokkal jobb lett volna egy szeptemberi blokk-epizód Közép-Európára szakadó hideggel, majd október közepétõl, második felétõl egy november elejéig, közepéig terjedõ északi zonális idõszak.
A mostani masszív blocking eléggé valószínûen kiújul belátható idõn belül, mikor is már télies idõt hozhat október legvégén, november elsõ felében. Ha nagyon masszív lesz, kialakulhat ebbõl az 1993-hoz hasonló korai, nagy tél, de persze az extrém eset volt -ismétlõdésére nemigen számíthatunk. Akár komoly hideget hoz az idei õsz második fele, akár csak "hidegecskét", a tél közepi zonális, atlantikus, enyhe idõjárás lepne meg továbbra is a legkevésbé. Hogy a tél második fele aztán újólag erõs blokkot, igazi téli zimankót hoz-e, vagy gyakorlatilag északkeleti befolyás nélkül "elsunnyogó" vacak telecskét, most még senki meg sem tippelheti. Ezt természetesen a mutatott anomália-térképbõl sem olvashatjuk ki.
De a magam részérõl továbbra is erõteljesen voksolok egy "lyukas" télre.

Hohó, az Accuweather téli kilátásait nem olvastam, ehhez képest egész egy véleményen van a latolgatásaimmal amely csupán hasonló évek "tapasztalata" alapján született.
Sokan itt zónális folytatást várunk november- december elejére, nagy az egyetértés, némileg árnyalja a képet az egyébként a lehûlés elõtt is mutatott felfelé szóró fáklya, ami az elmúlt 5 napban eltûnt, de most újra vannak 10 sõt 15 °C T850 es értékek felé merészkedõ futások, ez október 23 a körül akár a 20-25+ fok közötti vénasszonyok nyara visszatértét is belerakják a pakliba, ilyenkor még épp "ki tudja nõni" az elõoldali helyzet az esetleges inverziót, bár egyelõre 20 fok közeli értékekre csak délen van kilátás. Ha ez bejönne kötve hinném, hogy november közepénél tovább kihúznánk újabb hasonló drasztikus lehülés nélkül. Számít valamelyest, hova szakad le a sarki bázis lényege, de nem kell nekünk több novemberben egy -5 ös T850 nél ami ide blokkol, máris kész a téli helyzet. ( az elmúlt héten is ha globálisan nézzük, csak halvány löttyenetet kaptunk, a lényeg odébb van, mégis elég volt egy rekordkorai hegyvidéki havazáshoz) Sok év arhívumának végigpörgetése alapján azt látom, az igazi tartósan meghatározó acélos sarki hidegleszakadások e vidéken inkább a tél második felét sõt végét jellemzik. Persze vannak kivételek.

Fiam kezd érdeklõdni a téma iránt (7 éves) õ "berendelte" a fehér karácsonyt idénre. Ha a 2009 es analógiával megyünk neki, akkor nagyon attól függ majd, mikor érkezik decemberben a lehülést hozó fordulat. a 2009 es Karácsonyhoz hasonlóan éppen az ünnepekre enyhül -e meg, ha igen olyan drasztikusan, vagy éppenséggel csak épp az ünnepekre érkezne meg az igazi hidegelárasztás. Valószínûsítem, hogy december utolsó dekádjában (legkésõbb KArácsonykor) lesz a váltás.

Valóban, a DAI egyik "bibije" a referencia-idõszak kiválasztása. A másik pedig a referencia-területé.
Ahogy alább már írtam, véleményem szerint a DAI "mûködésének" feltétele, hogy a szeptembertõl decemberig terjedõ idõszakban alapvetõ változás ne következzen be a féltekei hõeloszlási (és áramlási) muszterben. Ugyanis úgy sejtem, hogy Hari Seldon egyébként véresen komolyan veendõ megfigyelése mögött egy stabil hemiszférikus hõeloszlás (tehát, hogy a hideg és meleg helyek hosszú ideig változatlanok), és a Namias-ciklus áll.
Most úgy tûnik, elég jelentõsen módosult szeptember hónap közepére a gerincek és teknõk helyzete. Gerincbeli, illetve gerinc hátoldali helyzetünk fokozatosan gerinc elõoldalivá vált: éppen ezért kaptunk mostanában hidegöblítéseket északról, északkeletrõl.
A gerincnek ez a retrográd mozgása (pontosabban: újra képzõdése) lehet az észak-atlanti légnyomás-anomália gyors megváltozása hátterében. Ennek a retrográd újra felállásnak az egyik oka talán a sarki hidegdepónak, melybõl eleinte csak a Kelet-Európai-síkság kapott hidegelárasztásokat, nyugat felé való kiterjedése, erõsödése.
A helyzet tehát DAI szempontjából instabilnak és képlékenynek tûnik, nem egy "klasszikus" eset. Ha a korai orosz hidegeket hozó sarki hidegraktár fennmarad, valamint ha a féltekei nyugati áramlási szalag sem gyorsul módfelett fel, úgy a Namias-ciklusoknak megfelelõen ismételt hidegelárasztásokat kaphatunk a következõ 2-3 hónapban. Látható, hogy több bizonytalansági tényezõ is van a dologban. A DAI elvére alapozva én ebben a helyzetben nem nagyon mernék a decemberi hõanomáliára elõre jelezni.

Ahogy ígértem, elkészítettem az egy héttel eltolt (09.07.-10.07) észak-atlanti légnyomás-anomáliát.
Kérem szépen, ez komoly változással +3,0 lett!
Ráadásul nem egy dekádnyi, csak egy hétnyi eltolás!

Valószínû, hogy a november zonális lesz, inkább klasszikus, mint északi fajtából. Modelleken is látszik már, hogy legközelebb Amerikára szakad le a hideg. Félzonál idõszakok és vonalas egyaránt lehet. Decemberre viszont a ciklus haladásával és a hideg gyûlésével jöhet a tél.

A kollégák több, a mostanival analóg(nak tûnõ) õszi szezont is megemlítettek. Bár tudom, az analógiák sántítanak, de én is említek egyet: 1979.
Azért említem, mert a mostani makroszinoptikai felállások igencsak kezdenek hasonlítani arra az õszre. Akkor is viszonylag meleg kora õszt követõen október legelején felállt a skandináv blokk, és az elõoldalon megkaptuk a drasztikus lehûlést:

Link Link Link

A blokkoló AC tartósnak, ill. kiújulónak bizonyult: Link Link Link

A mostani és a közeljövõben várhatóhoz erõsen hasonlító képeket látunk itt.
1979-ben a blokk november elsõ napjaiban összeomlott, utána kifejezett, tartós elõoldali, majd zonális képek jöttek. Kézenfekvõ módon adja magát, hogy idén is a meridionális kép valamikor október második felében, legkésõbb november elején majd elõoldali, zonális (esetleg félblokk)képeknek ad helyet. Egyébként a Namias-ciklusból is ez következne.
1979-ben a zonális, enyhelevegõ-beáramlásos etap december elejéig masszívan fennállt, csak ekkor jött ebben az elsõ megingás. A tartós szinoptikai átrendezõdés, az igazi tél pedig csak a hónap legvégén érkezett.
Természetesen fentiekbõl nem következik, hogy idén is ezzel megegyezõ forgatókönyvvel számolhatunk. De egy enyhébb, változékony, óceáni légtömegek meghatározta idõszakot elég valószínûnek gondolok az õsz második felében. Hogy ezután mikor fordul majd télire az idõ, egyelõre teljesen bizonytalan.

Ha még senki nem linkelte volna:Link

Aztán vagy így lesz, vagy nem.

Akkor ez egy jó verifikáció lesz a számoknak... Ha nem megyek annyira messze, egy 2009/10 es tél benne lesz a pakliban (a Karácsony záró zivatarról emlékezetes "kétlyukas" télrõl van szó, tekintve, hogy a február utolsó dekádjának langyosodását a március eleje még egy igazi téli fordulattal fûszerezte.)
Az õsz eddigi fordulatait figyelembe véve és ezt hasonló évekhez mérve a következõ idõszakot egy valósznûleg inkább pozitív anomáliára hajazó november egy változatos olykor akár tavaszi , de kemény téli napokat is magában foglaló összegészében látszólag átlagos december egy inkább enyhébb felé hajló január és a tél második felében jelentkezõ komoly helyzetek jellemezhetik (a 2011 es õsz éas tél is hasonló képet mutat, 2012 jan vége, feb elsõ felérõl nem kell beszélnünk.)

Én még akkor is maradok a lyukas közepû tél eshetõségénél. Még ha egyes lyukas közepû telek, amiket példaként említettem korábban, nem 100%-ig felelnek meg mindenki követelményének, de azért többé-kevésbé azok.
Mivel már ez lassan a 0 - dik hónap, igy nem igazán szeretnék még további bejegyzéseket fûzni álláspontomhoz.
Csak annyit, hogy kijött a NAO index szeptemberi értéke, ami 0,74. Míg a SCAND index -0,99.
1997-ben is ennyi volt 0,74 ,valamint a SCAND, ha nem is maximálisan egyezik, de -1,42 lett. Ez a -0,99 hez képest benne van az általam felvázolt max.+-0.50 belül mozogva-ba.


Összegezve: Nem mondom azt, hogy 1997 vagy 1993 okt-nov-dec-re lesz avagy várható. Csak hasonlíthat a helyzetkép hozzá, hozzájuk. Igy kijöhet az idei 2016/2017-es tél egy lyukas közepüre is.

Akartam írni: A Dai is egy konkrét idõszak alapján számolt konkrét szászerû érték. 1 hét eltérés itt is sokat számít.

Bármilyen idõszakban 2 hónap utánra havi középhõmérsékletre vonatkozó számszerû távprognózist adni igen kockázatos. Télen és nyáron azért, mert nem számolható pontosan, mikor alakul ki tartós blokk tartósan veszteglõ hõhullámot/HRHI-t okozó AC-val. (idekapcsolódva a nem annyira hideg T850 -û de tartós inverziós helyzet is többnyire egy veszteglõ AC peremhelyzethez köthetõ). Az sem mindegy, hogy mindez hónap derekán következik be, vagy megoszlik két hónap között, többszöri elõfordulásuk 1 hónapon belül ugyanis ritka. Tavasszal és õsszel pedig a változó besugárzás/ energiaegyensúly miatt nem tudható pontosan, mikor borul fel egy adott makroszinoptikai helyzet, fix havi bontásra 1 hét csúszás is komoly különbséget jelenthet az átlagban. Kevésbé számszerûsítve tendenciákra lehet következtetni, csak a probléma az ezzel, hogy maga a DAI egy konkrét számszerû érték.

Errõl könnyû adatsor alapján meggyõzõdni, és ez alapján igazad van.
Az viszont kétségtelen, hogy a 60 as évek óta 1987 januárja lett a leghidegebb, másrészt pedig az adatsorokba tavaszi hónapként már nem kerül bele a március középhõmérséklete, ami 1987-ben az elmûlt 50 év leghidegebbike volt, ez már így némileg árnyalja a képet.

Való igaz, itt többféle lehetõség is van. Télen (fõleg a rövid nappalú, napforduló környéki hetekben) az inverzió lehetõsége miatt nálunk nemcsak az igazi "hideg" makroszinoptikai felállások okozhatnak téli idõt, mikor a magasban is hideg van.
És az is vitathatatlan, hogy a december lehet úgy is "enyhe", átlagnál magasabb középhõmérsékletû, hogy az elején igazi hidegek vannak, a késõbbiekben viszont nagyrészt enyheség (ld. 1993) Vagy a hó eleje enyhe, majd erre ünnepekben jön nagy hideg és hó (1976)
Éppen ezért távprognosztizálni, fõleg a téli hónapokra, nagyon kockázatos.
Szerintem a DAI is csak nagyon nagy vonalakban ad tájékoztatást, és korántsem mindig válik be. Úgy gondolom, beválásának egyik fontos feltétele, hogy a félteke hõeloszlási és áramlási musztereiben ne legyen drasztikus változás az október-novemberi idõszakban. Ez pedig nem mindig teljesül.

Pláne tegyük hozzá, hogy adott havi középhõmérséklet az idõjárási helyzetek jelentõs számú variációjából elõállhat. Lehet átlag alatti december hetekig tartó, semmitérõ, szürke, hómentes stratus-szal, de lehet átlag fölötti gyakori, igaz rövidéletû havazásokkal, vagy éppen 3 enyhe hetet követõ emlékezetes, erõs hidegbetöréssel, ami pont Karácsonyra jön vastag hótakaróval, stb., stb.

A levonható tanulságok: mivel idén negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, ezért a decemberi enyhe idõnek "áll a zászló" Erõsen negatív hõanomáliás, azaz kifejezetten zord december valószínûsége igen kicsi. Sajnos, egy nem emlékezetesen zimankós, de az átlagnál határozottan hidegebb, téli idõjárású december sem nagyon valószínû.
Minimál-anomáliás, átlagostól 0-1 fokkal lefelé eltérõ december viszont elég jó eséllyel elõfordulhat -a kérdés, hogy a télkedvelõ ember szemében mennyi köszönet lesz ebben.

És természetesen tudni kell mindehhez, hogy ez statisztikai elemzés, nem lehet egy az egyben távprognózisnak venni.

Link

Ahogy már többször megírtam, itt vízválasztó húzódik a hõanomáliák mértéke szerint. Ha az igazán markáns, átlagtól való eltéréseket vesszük (legalább 2 fok -tudom, ez kissé önkényes, de valahol határt kellett húzni), akkor a következõ tapasztalható:
1. az 1951-tõl 2013-ig terjedõ idõszakban 2 fokot elérõ vagy meghaladó, negatív hõanomáliás december 9 alkalommal fordult elõ. Ebbõl 8-ban pozitív volt a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-eltérés, és csak egyszer (1963-ban) negatív.
2 fokot meghaladó, pozitív decemberi hõanomália ezen idõ alatt 12 alkalommal volt tapasztalható. Ebbõl 10 esetben negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, és csak kétszer pozitív ( 1970-ben és 1984-ben, ez utóbbinál viszont a január és a február volt szokatlanul zord)
2. Ha az ennél kisebb, 1 és 2 fok közötti negatív hõanomáliákat vesszük, ebbõl 3 van a kérdéses idõszakban: mind a 3 pozitív szeptemberi nyomásanomáliás. Ugyanilyen mértékû, de pozitív hõanomáliát hozó decemberek száma: 8. Ebbõl negatív szeptemberi nyomásanomáliás 7 eset (a kivétel 1965)
3. Az egy fokot meg nem haladó negatív hõanomáliás decemberek száma 15. Ebbõl negatív nyomásanomáliás 8, pozitív pedig 7. Ugyanez a 13 pozitív hõanomáliás esetre: negatív nyomásanomália 5-ször, pozitív 8-szor.

Látható, hogy nagy hõanomáliák esetén a szabály erõs, viszont minimál-hõanomáliáknál nemhogy gyenge, de praktikusan nincs is.

Hari Seldon mester fórumtársunk hiányában kiszámoltam a 2016-os észak-atlanti légnyomás-anomáliát.
Ez -1,9 lett, ami az átlagnál melegebb, középértékben +1,2%C-os, 50%-os valószínûséggel +0,1 és +2,3 fok közötti decemberi átlag-hõmérsékletet jövendöl.

Ami érdekessé teheti a képet az az, hogy az észak-atlanti térség hó végén fordult anticiklonos rezsim felé, azaz 09.10-10.10. közötti idõszak egészen más értéket adna.

Egy kis statisztikai adalék.
Az 1951-2015 közötti 65 szeptember 30X adott negatív légnyomás-anomáliát, 32X pozitívat (3x volt semleges).
A 30 negatív légnyomás-anomália 9X hozott átlagnál hidegebb decembert, azaz nagyjából minden harmadik.
A 32 pozitív légnyomás-anomália 10X hozott átlagnál melegebb decembert, szintén nagyjából minden harmadik.

Nekem van egy olyan sejtésem, hogy idén beleesünk a "minden harmadikba", egy kevéssel átlag alatti december vetül elém.
Oka a La Nina felé fordulás és a makrocirkulációs rezsim kicsit korai télies befordulása.

Ha téves a kiindulópont, akkor a következtetés csak véletlenül lehet helyes. Az 1986-87-es messze nem a leghidegebb tél volt a 60-as évek óta. Az 1984-85-ös és a 2002-03-as tél lényegesen hidegebb volt. Ráadásul a 2005-06-os és az 1995-96-os tél is lényegileg hasonlóan hideg, sõt bizonyos tekintetben hidegebb is volt.

Persze, hogy nem veszünk össze, csak álláspontokat ütköztetunk. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy mind 1993/94, mind pedig 1997/98 telenek az általam, véleményem szerint jórészt jogosan lagymatagnak titulált második felében akadtak téli epizódok, de ha egy összképbe illesztjuk a dolgot, mindkét ominózus tél 2. fele nagyrészt az enyhe idõ jegyében telt. Klasszikus lyukas- vagy szendvicstel pld. az 1985/86-os volt: mar novemberben megérkezett az elsõ síkvidéki kiterjedt havazás, karácsony körül megenyhült az idõ, januárban is jó néhányszor erõre kapor a zonalitas, mígnem februárban megjött az igazi zimanko es ki is tartott március elejéig. Részemrõl ennyit a témához
Hogy ON is legyen: a holnap kezdõdõ igen hûvös idõszak könnyen akár a hónap közepéig is kitarthat, a változást majd egy nyugat-európai teknõ elõoldalan beinduló enyhe deli áramlás hozhatna meg, de erre leghamarabb 15-e körül van esély, ami a nagy idõtáv miatt a nesze semmi, fogd meg jól kategóriába tartozik.

Egy szó, mint száz, az itt felvetett telek összehasonlítása alapján nem kellene túl vérmes reményeket ápolni...
De valahogy mindenkiben felsejlik, hogy ebbõl most bármi lehet. Furcsa ez a zónálisnak látszó menetbe bele-bele csõppenõ blocking helyzet, majd HCS majd újra zónalitás, ezt vázolják most is a modellek. Azaz oktõóber közepére-második felére akár még egy kellemesebb 20 fok körüli idõ is visszatérhet. Na de akkor a november eleje érdekes lehet! Ami biztos, hogy eztán nyári strandidõ már nem lesz, a mostani HF bizonyosan évszakváltónak számít így õsz derekán.

Még jó, hogy Kora télies esélyek címszóval kezdtem bejegyzésem.

Egyébként ez már igaz visszatekintõbe való, de 1994-es február se volt piskóta. Kontientális száraz 12-tõl Link -5 majd 13-17-ig -10 és az alatt országosan a 850-en. Link Ráadásul PONT te nálad a HCS több ideig húzta 18-19-ig. Link ( Szerintem mindenki JÓL tudja a száraz kontienentális levegõ alatt hidegebb is tud lenni mint 850hPalon éjszakánként. ) Ha ez neked nem lyukas, nem tudom mi legyek. - de ezen ne vesszünk össze. Nézõpont kérdése. Az 1998-al, se értem mi a bajod Jan.25-tõl -5-rõl Feb.1-re -15 alá is benézett a térséged Link ,majd a február 10-ei 'tavaszod' után márciusban 10-re beköszönt a -10 Link 12-ig, de a -5 vendégünk maradt a magasban 16-17-éig. Nekem a hideg 850pHalon vett -5 és -10 közé esõ hideg a tél második felében. Az elsõ felében azért még kicsit sovány -5 hideg télhez, de januárra vígan jó lehet sok mindenre. Aki nem hiszi járjon utánna ott a archivum. Link

S, hogy még valami idevaló is legyen: A GFS,ECMWF az elkövetkezendõ 72 órában kiépülõ Skandináv magasnyomást 192óráig szépen adja. Sõt a GFS az Ék-i rácspontra -5-ig visszi le a magasban a T.-t. Szerintem túlozz, az ECMWF kezdte el hamarabb adni a leendõ lehûlést, s amúgy is hajlamos túlzásokba esni a modell /GFS/ ,de ha nem, akkor lesz min izgulni kis eséllyel szerdán. Sekély ciklon lesz tõlünk északrkeletre. Talán az Északi - Középhegységben és az Észak - Alföldönön egy kis vegyest záporokban nem lehet kizárni. De nem veszem készpénznek amit jelenleg MOST add. Mindenesetre nem lep meg a Skandi Ac hajlam.

Én inkább attól tartok, hogy a gyarapodó hidegbázis, a kiélezõdõ hõkontraszt miatt inkább a zonális utat választja majd, csak remélni merem, hogy amit tartok / álláspontot / bejönn. A zonalitást pedig majd tél közepén kezdi el.

Na, megvan végre az erdõ is. A viccet félretéve, nekem bizony az 1993/94, illetve az 1997/98-as telekrõl egyáltalán nem az ugrik be, hogy lyukasak lettek volna, hanem mindkét téllel kapcsolatban inkább az ´erõs kezdet - lagymatag folytatás´ képlet lebeg a szemem elõtt. Ehhez gyorsan átfutottam a megfelelõ statisztikákat is (Pozsonyra vonatkoztatva). Hol van itt a lyukas jelleg?
1993/94 tele: november 10.-tõl december végéig nagyrészt hideg, havas, viszont 1994. január, február (talán egy pár napos februári téli epizódot leszámítva) nagyrészt enyhe, már-már tavaszias idõt hozott. Azaz, ebben az esetben NEM volt ún. lyukas tél.
1997/98: november 2. fele, illetve december átlagos õsz végi, tél eleji idõt hozott - januárban enyhébb és hidegebb idõszakok váltakoztak, mígnem ´98. február 10-én, beköszöntött a keményvonalas februári ´tavasz´
1983/84: ez a tél úgy-ahogy kimeríti az ún. lyukas tél fogalmát: hideg november, december elsõ fele, utána 2-3 hetes zonalitás, majd újfent zömében tél, ha nem is a kemény fajtából.
Egy szó, mint száz, bizonyára elõfordultak az utóbbi 30-40 év során lyukas/szendvics telek szép számmal, de az Általad felhozott 3 példából kettõ nem stimmel.
Hogy a közeljövõrõl is ejtsünk pár szót: az indián nyár vasárnap véget ér, Skandinávia felett blokkoló AC épül fel, keleti oldalán igen hûvös levegõ érkezik, így a kellemes õszelõ helyett következik/következhet egy újabb, az elõzõnél akár még hosszabb hûvös idõszak. Amennyiben ez a blockingosodási hajlam a továbbiakban is kitartana, ez az elõzõ 3 télnél mindenképpen egy, a nevéhez méltóbb tél irányába mozdíthatná el a makrocirkulációs alapmusztereket. Ha egyszer a skandi blokkoló AC-verkli beindulna... na, nem is folytatom tovább, sok-sok hétnek kell ahhoz eltelnie, hogy ebbõl egy egyértelmû tendenciát lehessen levonni

Talán igy érthetõbb lesz, mert táblázatot ide nem tudtam sajnos bemásolni. Sárga az id. belüli egyezés, a zöld az idõszakon kivüli. ( A türkiz,piros,szürke az csak a példák)
NAO: Link
SCAND: Link

Az meglehet, mert sok mindent szerettem volna egybe(egy hozzászólásba) sûríteni. Úgy fest sikerült, de az átláthatósággal akadtak gondok.

Nézzük az erdõben a fát! Id. a múltkoriból:
NAO indexnél: Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam.

Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.

SCAND indexnél:
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.

Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.

Tehát:
Én a 1993/1994-es télre találtam a legvalószínûbb egyezéseket. Lentebb írtam még pár dátumot, de azokat részleteiben maradéktalanul nem futottam át. Sajnos idõ hiány miatt meg az elmúlt 2 napba se nagyon értem magam utol.
Szerintem megvárom, míg kijönn a szeptemberi indexek értékei és újra szemügyre veszem az indexek adatsorait. De azért majd a DAI-ra is kíváncsi leszek. Igazol? Cáfol? Vagy mindkettõ?

Véleményem szerint a naptevékenység csökkenésének a hatása egyik évrõl a másikra az átlaghõmérséklet tekintetében nem értékelhetõ, különösen nem az általa generált éghajlati módosulások lokális vonatkozásai - hõmérséklet tekintetében. Még akkor sem, ha a makrocirkulációra a zónális/blocking muszter túlsúlyára hatása kimutatható. Napfolttevékenység
tartós kimaradása esetén tapasztaltak visszaesést (Maunder/Dalton minimum), de ezek több 10 éves léptékekben mérhetõ hatások voltak.
Jól tudjuk, hogy a blocking helyzetnél sem mindegy, hogy az adott területen az elõ vagy hátoldal stabilizálódik, egy turbulenciában generálódott hidegleszakadás, milyen irányban halad, esetleg hidegörvényként meddig, hol stabilizálódik, ezek kaotikus jellemzõk amelyek véletlenszerûek de jelentõs hatással vannak egy adott terület adott idõszakos mért hõmérsékleteire. Egy zónális áramlási kép általában jól kiszámítható, viszonylag pontos elõrejelzést tesz lehetõvé, amíg ez a kép össze nem omlik. Számítottam arra, hogy az idei nyár második felében végén stabilizálódó zónalitásra és erõs ciklontevékenységre fut ki, de arra nem számítottam, hogy ez oly vontatott lesz, hogy a tartós meleg száraz idõszakokat biztosító omegablokkos AC helyzet szeptemberre érik csak be, arra viszont számítottam, hogy ha ez létrejön, az erre való hajlam tartósabban fennmarad ( Az õsz elõrehaladtával egyre nagyobb bizonytalanság mellett).
Egy korai igen erõs hidegöbltés generálta télies epizód benne van a pakliban, de elsõsorban szerintem október utolsó dekádjában vagy november elején esélyes.
De kérdés hogy az ilyen pár napos epizód után bekövetkezõ tartós enyhülés, ami akár a télelsõ feléig is elhúzódik, és az igazán ütõs lehûlés a tél második felében érkezik, helyes -e lyukas télként definiálni. Mondjuk egy decemberi és február végi HRHI közötti enyhe idõszak esetén képletesen már van némi létjogosultsága, de semmiképpen sem szakmai meghatározásként, éppúgy nehezen fogható meg, mint az évszakváltó hidegfront, ha azt akár több héttel késõbb- akár októberben még tartós nyárias hõmérsékletû idõszak követheti. Pl 2007 júliusában 40-43 fokra lett 1 hét múlva 15 fokos Tmax, és többé nem volt abban az évben közel sem ilyen erõs hõhullám, de 30 fokok még igen, azaz 10 fokkal kevesebb, mint a SZR volt.

Jelenleg a tél milyenségével kapcsolatban tanácstalan vagyok, Nekem pillanatnyilag az 1986, 2006 és 2012 es õsz sejlik fel igen különbözõ kimenetelekkel. Ha október 7 -e körül makrováltás és erõs lehûlés következik be (legalább 15 fokos tartós T csökkenéssel 2009, 2011), valószínûbb egy enyhébb november (bár az inverzió ezt is megtréfálhatja), de az elmúlt 2 évnél eseménydúsabb, hidegebb téli kimenet. Ha ez jóval késõbb következik be, akkor annak sokféle bizonytalan kimenetele lehet.

Ez a meglátás -legalábbis az elmúlt évtizedek tükrében- alapjában téves. Egymáshoz nagyon közeli telek idõjárási jellege gyökeresen eltérhet. Mi több, ezek a nagy "fel-le ugrálások" tekinthetõk a jellemzõnek. Az "elmúlt évek" telei alapján következtetni a küszöbön állóra könnyen hatalmas melléfogásokhoz vezethet. Példák: az 1982/83-as igen enyhe telet követõ 1984/85-ös igen hideg. Az 1994/95-ös enyhe tél után jövõ 1995/96-os legendásan zord. Az 1997/98-as enyhe tél, majd az 1998/99-es, zord és havas epizódjaival. A 2000/2001-es, értékelhetetlenül vacak tél, aztán a kivételesen hideg 2001-es december, és szintén téli 2002-es január. A 2006/2007-es, elképesztõen tavaszias tél, vs a 2009/2010-es havas, télies tél. A példákat még lehetne folytatni.
Ami az idei téli kilátásokat illeti, azokra, ahogy már mondtam, a kora õsz jellege vethet némi fényt. Mostanra világossá vált, hogy jobbára magas nyomású (barometrikusan jobb térfeles), száraz, túl meleg kora õszünk van, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel. Ezt a jelleget egy keletrõl érintõ száraz, elég magas nyomású hidegöblítés modulálta.
Az ilyen õszelõ nem ritka, és roppant jellemzõ. Mindez együtt egy korán beköszöntõ hideg, esetleg kifejezetten télies epizódot sejtet, majd tartósabban enyhe télközepet (bár igaz, a DAI még nem áll rendelkezésre)
Természetesen sejtésrõl van szó, érvényesülhetnek ettõl eltérõ forgatókönyvek is -hiszen a variációk végtelen számúak.
Egyébként a "lukas közepû" tél sem feltétlenül enyhe. Ami a naptevékenység, és az El Nino-La Nina kérdését illeti, abban Snowhunter-el értek egyet.

Az elmúlt évek telei adta támpontot ugyanúgy nem lehet egzakt alapon az idei télhez kapcsolni.

Sajnos semmi idõm nincs a régebben megszokott hosszabb távú elemzéseimre ( Link ), így most se tudok érdemben hozzászólni.

Maximum annyit, hogy a csökkenõ tendenciát követõ naptevékenység és a tavalyi kemény El Nino La Nina felé haladása az, ami az elmúlt éveknél téliesebb télhez segíthet.

Nekem az a véleményem, hogy ebben a pillanatban nem lehet megjósolni a tél milyenségét, legalábbis tudományos alapon. Szerintem olyan szintû a véletlen (vagy ismeretlen) események hatása, ami nem tesz lehetõvé olyan bizonyosságot, ami érdemi diskurzust tenne lehetõvé. Ami a legjobb közelítést adja, az az elmúlt évek telei, ez alapján idén sem várható komoly tél.

Részletes elemzés, de szerintem nem igazán átlátható.
Érdekes felvetés a '86-'87 es tél, az elmúlt több mint 40 éves idõszak legkeményebb telérõl beszélünk... Ezt a Másfélmillió Lépés c. filmsorozat tanúsága szerint is dokumentáltan egy nem túl meleg augusztust követõ hosszantartó meleg napos és száraz õszi idõszak elõzte meg, eddig stimmelünk, ha október 23 án túl kihúzza a vénasszonyok nyara, akkor gyanakodhatunk...