Agrometeorológia

Ez a felfogás nagyon hiányzik hobbikertészek gondolkodásából. Végigmész egy random családi házas környéken, minden van ház előtt minden van, amit el lehet képzelni.  A környékemen látszik, hogy régebben azért volt ennek egy kultúrája. Az egyik utcában diók voltak, a másikban almák, a harmadikban juharok. Én nem akarok nagyon szervezkedni, ültetek 3 gömbkőrist a ház elé, aztán bízom benne, hogy követik a példámat a soron. Elég szűk, beépített utca, nagyon korlátozottak a lehetőségek, voltak is mindenféle elbukott kísérletek dióval, sima juharral, esetemben szilvával, úgy érzem, hogy most sikerült megtalálni a megoldást. Mondjuk a gömbkőris is nagy koronát tud nevelni 15 év alatt, de szépen vissza lehet metszeni.

Megyeri Szabolcs egy idióta. De ebben egyébként igaza van.  

A gömbkőris volt a favorit, de mivel az egész környék gömbjuharral van tele, így azt akartuk hogy illeszkedjenek a fák a "sorba". Nem lesz egyszerű menet...

Itt négy éves a sövény. Majd meglátjuk meddig bírja.

Megyeri Szabolcs szerint bár gyorsan nő, de ennek az az ára, hogy hamar elöregszik. 

Na, ezt részben cáfolom. Nekem sövény van belőle. Ami ok: jól alakítható, hirtelen növő. Egy évben 3-4 métert simán, még sövényként is. A nem túl magasat cáfolnám, elvileg 20-25 méter magasra megnő fának hagyva. Amúgy minden mással egyet értek.

Ha jól alakítható, hirtelen - nem túl magasra növő fát szeretnél, a turkesztáni szil igénytelen, apró levelű, verhetetlen.

Van itt valaki aki ért a Dosatronokhoz?
Nekem ilyen van, ahogy a képen is látható. Ebből van 3 db. Sajnos a problémám az, hogy szinte évente tönkre megy mind a három. Már szürő, szürő hátán és egyszerűen nem tudom mi lehet a baj. Egy darabig szépen viszi a tápanyagot, de egy idő után elkezd csökkeni a teljesítménye, majd a végén már csak komoly erőlködések után veszi fel az előre bekevert törzsoldatot. 
Fúrt kútról öntözök, a dosatron közbe van iktatva.

Ajánlom helyette a gömbkőrist, ha kivágnád a juharokat. Oltványként lehet kapni, a gömbjuharhoz hasonlóan gömbkoronát nevel, virágzik, ősszel nagyon szépen változtatja a színét. Annyiból szimpatikusabb nekem, mint a juhar, hogy egészen magasan is lehet oltani, tehát jobban el lehet férni alatta. Nálam ez szempont volt, ezért döntöttem a juhar helyett a kőris mellett. És úgy látom, hogy a strapát is sokkal jobban bírja.

A gömbjuharokat a szakkönyvek ellenálló, strapabíró fának írják le. Sajnos ez nincs így, a városi klímát nehezen tűrik. Én Alginitet szórtam a töveikhez, Amalgerollal öntözöm őket kéthetente, növénykondícionálóval és szöveterősítő lombtrágyával kezeltem őket 2-3 hetente. Ennek hatására megindultak a növekedésben, de a leveleik nem szépen, foltosodtak, égettek. A környéken az összes gömbjuhar ilyen, valamelyik jobban, valamelyik kevésbé, de összességében nem túl rózsás a helyzet. Ennél többet nem tudok tenni, ha nem fejlődnek akkor jövőre kivágom őket.

A juharfélék érzékenyek a  talaj nedvességtartalmára(üde nedves), mésztartalmára(mészkedvelő),nem kedvelik a száraz levegőt. Sajnos városi sorfaként sokszor jelentkezik az általad leírt tünet. Kecskemét környékét váztalajok jellemzik(homok) gyenge víz és tápanyag szolgáltató képességgel. Én megpróbálnám mésziszappal vékonyan megszórni a fa csurgójáig a talaj felszínét és belocsolnám

A mi szépséges vörös levelű korai juharunk akkor tért magához,  amikor a mellette lévő - jól szigetelt - derítőt esővizessé alakítottuk, és odébb megépült a csatorna-bekötés.  A szerves trágyának nem igazán örülnek a juharok, a szürke vizet - úgy látom a környékben - meghálálják.  A   gyökerük érzékeny bizonyos szimbionta gombákra is.  Ameddig  Iris volt alatta,  egy Glomus rhizobiontával,  addig szektorban a gyökér és a lomb kiszáradt! - átültettem,  erre az a szektor is elszállt! - elvittem az  Irist,  erre megépült a fa és benőtte a sebet...  a kiscserkészeket  igen jól tűri,  de a gyökere  "válogatós".

Nem kaptak vegyszert, locsolva is voltak. Rengeteg juharon látom ezeket a tüneteket a városban, nem csak a gömbféléken.

a gyökere nem kapott véletlenül  valami vegyszert? - és biztosan elegendő vízhez jutottak?

Kinek mi a tapasztalata a különböző juharfélékkel? Gömbjuharok vannak a ház előtt és hiába adok meg nekik mindent (tszerves és műtrágya, növénykondícionálók, talajjavítók), bebarnulnak a leveleik, gyakorlatilag megégnek.

Nem a növényt ették meg, hanem a termést. Amikor a kis tök kb 10 cm hosszú, megkezdik a végét, megeszik, csak a szára tövében marad fél cm a héjából.

Egy cimborámnál szedtem vagy 150 kg szabadföldi paradicsomot (barter némi pálinkáért). Valami konzervipari fajta. Magas a szárazanyag tartalma, a vízért nem vizet a gyár. Befőttes üvegbe kerül a "lé", túl sűrű a boros üveghez. A hét végén lesz némi munkám a lecsó körül is.

A tökre (cukkinire, néha uborkára) rá szoktam húzni a csigaveszélyes helyeken egy levágott aljú fél literes tejfölöspoharat. Eddig majdnem mindig működött, bár volt  néha 1-2 trükkösebb csiga Miután megfelelően életképes a növény, a védelmet leveszem.

Nálunk a fagyok miatt csak az almán és a szőlőn maradt értékelhető mennyiségű gyümölcs, Őszi, kajszi, cseresznye semmi, meggy, szilva 3-4 m fölött. Most még a fügén lett kevés, remélem, beérik. Paradicsom nálam is nagyon sok lett, meg az új-zélandi spenót. Tököt megeszik a csigák még kiskorában.

Helsing junction / Csokibogyó cseresznye / Blush méhecske / Indigo kumquat / bolíviai vad, ebben a sorrendben.
Vastaggal a legfinomabbak - ami szubjektív persze.

Az 5 féle. A legjobb ízű számomra a hosszúkás, mellett a sima piros, és nyilván a jobb szélén a mézédes...

A két látványos dizájner pari ízre nem akkora nagy szám. Finomak azért, de semmi extra.

Jövőre termeszt komlót, és baltacint. Az Agrár ministráns is dicsérte.

Pároméknál is piszkosul nőnek/nőttek, valóságos paradicsomdzsungel volt, igaz, hagytuk is, hogy hadd nőjön, de a sok csapadék és az azt követő meleg idő komolyan megtámogatta a töveket. Teremnek is rendesen 

Ilyenek ezek. Én már 2 hete a szilvafáról szedem a narancssárga koktélt
A 2 méteres karót már július közepére kiröhögte....

Nálam  a paradicsom csak nő, csak nő, csak nő...
Link
Link
Link

Sikerült a diófa első metszése, fertőtlenített ágvágóval. Nem könnyezik,  és a formája is rendbe jött. Bekentem a metszéseket fagéllel,  most arra leszek kíváncsi,  valóban a metszett ág  visszaszárad-e,  mert hallottam,  hogy megtörténhet.

Ezek szerint mi viszonylag szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen elég sok sárga és őszibarack termett idén, így elég sok befőtt lett elrakva. A bátyám házánál van még alma és körte, és azokon is viszonylag jó termés lesz, pedig elég fiatal fák még.

Nálunk az őszi 90%-a a fán elrohadt. Kajszi volt pár, de az is. 
Körte 3 db van, de kicsi a fa. Az alma döglődik úgy ahogy van, az 5-10 szem szintén a fán elrohad.
Szilva iszonyat sok van és órásiak, és bár a fele ennek is elrohadt a fán, ami nem, azok között alig van kukacos, hatalmasak és nagyon finomak. A cseresznye mellett ebből tudjuk enni a legtöbbet. 
Sajnos a hülye szél majdnem mindet le is szüretelte az éjjel és ma eddig.
Meggy moníliás, nem jelentős. Málna kevés volt, de finom. 

Megnézem, a paradicsomból is mi maradt az idei sokadik orkán után.

Egyébként ez a "fán minden elrohad" dolog, ez csak nekem új? Régről ilyenre miért nem emlékszem? Mindez úgy, hogy rekord kevés csapadék esett itt éves szinten eddig....

Mivel legtöbbször csak a rossz hírekkel, panaszkodással találkozom a gyümölcsterméssel kapcsolatban (meg minden mással kapcsolatban is...), ezért úgy gondoltam, hogy leírom, hogy szilvából rogyásig voltak és vannak a fák, volt körte is böcsületesen, őszibarack erős közepes, alma rogyásig, szőlő rendesen, ettünk egy csomó meggyet, volt cseresznye is, eper is... szóval ezek között a konstans mostoha viszonyok között azért kb. mindenből lehetett enni finom hazait  Csóri sárgabarack így járt, de hát az mostanában nem újdonság.

Diófát legjobb augusztusban metszeni.

A sárga kerek (bolíviai vad) mézédes, a hosszúkás sárga (blush méhecske) is elég édes, de van benne savanyú is több. Ez a kettő nagyon bejött, lesz jövőre is.
A többi ízre nem nagy szám, helyettük újjal próbálkozom majd.

A kis paradicsom-szeretem:

A legfontosabb, hogy ne tavasszal, mert akkor olyan nagy a gyökérnyomás, hogy rengeteg nedvesség kifolyik a seben keresztül. Been there, done that. Augusztusban tökéletes. 

A koronaalakítási munkákat fokozatosan végezzed. Ez azt jelenti, hogy először a legkajlább, keresztbeálló gallyakat vágd ki és sebkezelővel vond be a vágási felületeket. Ezt az ősz folyamán- szárazabb periódusokban végezheted.

Mostanság, tartós száraz időszak előtt.

Kérem szépen segítsetek  Diófát mikor szabad metszeni?  Szép, 12 cm átm. fiatal diófa van Solymáron, szépen terem,  az akácokat tavasszal kivettük mellőle. Utolsó pillanatban,  mert eléggé nyúlánkos szegény,  az alsó hosszú ágai földre lógnak. Ezeket szeretnénk kurtítani, ne tördelje a szél, és jég,  most már nincs körülbástyázva akáccal. A dió elég érzékeny,  ezért kérem a tanácsotokat.  Hálás köszönet 

köszönöm, fagélt szoktam használni.

kösziönöm, akkor tulajdonképpen a kora tavaszi piros bimbós időszakban történő metszést ezzel elkerülhetem.

Igen, most szabad a kajszit metszeni, ritkítani. Sokszor van, mint most az évben, hogy a fővezér- konkurens párhuzamos vezér az égbe tör, és nem lehet majd leszedni róla agyümit, csak lerázni, cefrének.
Nekem is volt C235-magyar kaszim, meg ceglédi óriás. ha nagyobb a metlap 5 forintosnál, akkor érdemes lekezelni sebpasztával, ha nincs más olaj-zom.feték is jó. (nagy sebekre, (csuklónyi) fapaszta. Fagyokig indul a forradás beszáradás.

Augosztusban KELL.Nézz ki az előrében egy 2 - 3 napos száraz időszakot és előtte metsszél. Be kell rendesen száradnia a metszési felületeknek.
Téli - tavaszi hideg, nedves időszakban történő metszéssel gombás baktériumos fertőzést "gutaütést" és a fa életét kockáztatod.

Korábban olvastam a szamuráj darázsról mint a poloskák természetes likvidátora, de ha jól emlékszem nem honos felénk.
Mint kezdő hobbi kertész szeretnék érdeklődni, hogy augusztusban meg szabad metszeni a kajszit?

Szerintem az egyik természetes és hatékony  rovarirtók a madarak egy része.   A vadak és a háziak is. Mára szinte teljesen eltűntek a teleülések szélén szabadon kapirgáló  tikok, amik a kullancsokat is elkapják így szabad az út .

"Elvileg az egészségünket védik": Pl. azzal, hogy betiltották az egyetlen hatékony kullancs elleni szert, olyan indokkal, hogy az "nem szelektív". A fertőzött kullancsokat meg kérjük meg arra, hogy csak olyanokba ragadjanak, akik kullancs-encephalitis ellen már felvették a teljes védőoltás sorozatot. Magyarul az ízeltlábúakat védik a zember egészségének kockáztatásával nem törődve. Különben is, minek megy olyan helyre a zember, ahol kullancsok  élnek? Sajnos már Békéscsaba belterülete is kullancs-fertőzötté vált. Minek ültet a zember mindenféle kullancs-élőhely növényeket a városaiban? Füvet, bokrokat, fákat?

Valahol olvastam, hogy meg akarják felezni a növényvédelemben használt vegyületek számát. Az, hogy ezzel a rezisztencia kialakulásának valószínűségét növelik, ki a f...t érdekel?

Elvileg az egészségünket védik, az unijó szeret téged, a régi is, meg ez az "új" is
Én a kertben meghagytam némi "gizgazt". Nem mindenhol, csak szigetekben. A szárazabbakat meg vagdostam, parlagfüvet írtottam, utakon rendesen vágtam a növényzetet. Így a poloskáknak most megtetszett valami fészkesvirágzatú cucc a pari helyett
Öröm az ürömben (abból csak néhány szálat hagytam meg rágcsálási célzattal), hogy jött is az PH-tól a levél, hogy gazos a kert, oszt jól megbüntetnek 200.000-2.000.000-ig (asszem valaki bejelentett). Jól be is dobták a szomszédhoz, akinél már egy hete pihent, mer' ő meg kiadja a házát és nem nézi a levesesládáját

Donnie-nak: jó az új avatarod Remélem télen lecseréled egy havazósra majd, annyi havunk lesz

Sajnos megjelent az első csapat, még gyerek méretű poloska a paradicsomon. Kíméletlenül kinyírtam őket persze, még az sem érdekelt, hogy büdös lett a kezem egy ideig. Mostantól minden nap csekkolni kell majd
Remélem hogy az egy hét távollét alatt nem durvulnak majd be nagyon...

Igen, de a  millió poloskára kellene valami kontakt szer is mellé, pl. Karate. Jó lenne a kettő helyett egyedül az Actara, de annak meg éppen visszavonták a felhasználhatóságát sok kultúráról, köztük a szilváról. Azt, hogy a zunijó mit mi a facér csinál, többek között a növényvédő szerek esetében sem igazán lehet érteni.

Szerintem a szilvamoly már lerajzott, a védekezésnek az ellen kell irányulni. Azokat a Spilán leviszi.  Lárvákat meg nem tudod rovarölővel kivenni.
Én inkább Teldor gombaölővel próbálnék a helyzeten javítani. 3nap élelmezés egészségügyi várakozási idővel.

Köszönöm! A spilan az jó rovarölőkent? 

Igen. Ez azonban semmire sem elég, ha nem használsz rovarölőt. A monilija ilyenkor a rovar okozta sérüléseken hatol be.

A szilva termés moniliajara milyen szert tudtok ajánlani? Vagy ugyanaz a szer kell mint a viragzsakor a meggyre, topas, chorus!?