Agrometeorológia

Mivel megköti a levegő nitrogéntartalmát a gyökereiben, ezért terméketlen talajon is erőteljesen növekszik, néha kiszorítva más növényeket. Javítja a talaj minőségét, amit hasznosíthatnak a környező növények. Gyümölcsösökben a környező gyümölcsfák terméshozama akár 10%-kal is nőhet.

Nem tudom, szerintem magyar fórumon is teljesen megszokott, hogy ha egy hosszabb angol szövegre hivatkozunk, akkor azt nem fordítgatjuk.

Köszi a választ. Bár én elsősorban SkyBlueSky válaszára lennék kíváncsi miért egy angol szöveget másol be ide, Akármennyire hihetetlen "műveletlenségem" ellenére felfogtam mit írt. De nem lehetett volna ezt egy magyar amatőr meteorológiai oldalon magyarul írni?

A lényeg, hogy együtt él a nitrogénmegkötőkkel (ezért lehet, hogy az én meglehetősen rossz minőségű talajomban 4 év alatt ekkora lett, mint a nem sokkal lejjebbi képen). Illetve a környező gyümölcsfák hozamát növelheti (faiskolában). No de kérdés mennyire közel és biztosan szeertik-e egymást?
Mondjuk kis csemeték mellé, ahol némi árnyékolás elkel, lehet hasznos (kérdés hogy meddig).
Skybluesky: most még lehet "friss" hajtást vágni.

Biztosan jól hangzik, de az ilyen műveletlenek kedvéért, mint amilyen én vagyok, leírnád magyarul is, hogy miről van szó. 
Egyébként mi a helyzet az allelokemikáliával?

A füge azért elég jól terjed, pont idén tűnt fel, hogy mennyi helyen van már. Az umbellátára még mindig pályázok, majd valamikor összejön.

Ez elég jól hangzik: Because it fixes atmospheric nitrogen in its roots, E. umbellata may grow vigorously and sometimes competitively in infertile soils.[4][11] It can enrich soils and benefit nearby plants, and when grown in
orchards, it can increase yields of adjacent fruit trees up to 10%.

Mondjuk nálam diófa alatt lenne, de ott sem baj, ha javítja a talajt, hátha mást is lehetne ültetni akkor alá.

Mi is ettünk a Nemesgulácson a gyerekekkel somot akkortájt Tud jó lenni nagyon, ha érett, bár nekik mindegy.
Felétek van a 24ökrös környékén is nem kevés, ha azt esetleg nem ismer(t)ed.

Igen Umbellata özönnövény Ámerikában (bár nekem még új hajtásokat sem hoz). De mivel a mi kertünk az egyik legfagyveszélyesebb (idén ~5-ször fagyott el minden), ezért ezt figyelmen kívül hagyom. Ami képes -6 fokot virágzásban túlélni, úgy, hogy megmarad az összes termése, valamint (a különböző fajtáknak köszönhetően) 3+ hónapig termést adni és még "gyógynövény" is, az maradhat a kertemben akkor is, ha keletről jött (eddig nem terjesztette a komménizmust, csak a poloskákat) .
Research: Link

Múlt hétvégén (nem az előző vasárnap, hanem az az előttin) kirándultunk. Eszméletlen sok som bokor volt. Eltérő méretűek, de volt egy aprószemű, ami már bordóra és nagyon puhára érett, na annak az íze - teljesen éretten - fenomenális. Esküszöm, még banánra emlékeztető íz is volt benne
Kár, hogy annyira apró, és hogy ahogy hozzáérsz, leesik, szóval nagy óvatosnak kell lenni.

Wikipedia szerint amúgy ez az ázsiai növényed veszélyes invazív faj....?  Link

A kivi, füge, hurma (káki) is lassan terjed, pedig (ha nem is mindenhol), de van létjogosultságuk. Az elaeagnus umbellátáról nem is beszélve
4 év alatt nőtt meg ekkorára, konkrétan róla már 3 hete szedjük a termést és még ennyi van rajta. 


Szerintem lassan a pekándió is be fog jönni, de nyilván nem kecsegtet gyors megtérüléssel.

Hm, nem tudom. Biztos nem véletlenül nem terjedt el eddig Európában. Bár lehet, hogy ennek csak az volt az oka, hogy a sima dió biztonságosan volt termeszthető. Eddig.

"Megoldás" lehet még középtávon a pekándió. Állítólag azt nem bántják ezek a dióburokfúró legyek: Link
"Őshazájában több diófajon is képes kifejlődni, így a Juglans nigra, J. californica, J. microcarpa, J. hindsii és J. regia fajokon. Európában potenciális veszélyt elsősorban közönséges dióra (J. regia), másodsorban a fekete dióra (J. nigra) jelent."
Illetve gyorsabban is nő, mint a dió (nekem idén az 1,2 méteres fán már több, mint 1 méteres hajtások), vízigény nagy. Viszont - szerintem - kissé fagyérzékenyebb (vagy korábban hajt ki), VAGY az én kertem egy fagymocsár (ami meglehetősen valószínű). Meg figyelni is kell, hogy az ember melyik fajtát veszi, nálunk csak a rövidebb tenyészidejűeket érdemes, azokból is 2-3 különböző fajtát a keresztbeporzás miatt.
Egyébként a jégkorszak előtt állítólag Európában is őshonos volt.
Igen az ára egész húzós, de most pl. találtam a 12.000 helyett 6.500-ért is.

Nagyon úgy néz ki, hogy ezek velünk maradnak. Mivel idén elfagyott a dió virágzáskor, így kevesebb lett a termés, vagyis a kártevőnek nem volt mibe beköltöznie, abban bíztam, hogy így majd csökken a számuk. Hát nem tudom, hogy így lesz-e. De ha igen, akkor az gondolom csak átmeneti visszaszorulást fog eredményezni.
A permetezésen, illetve a korábban említett, permetezést megkönnyítő alacsonyabbra nevelésen kívül más megoldásról nem hallottam.

A permetezésen kívül egyébkènt létezhet más védekezési módszer? 
Valamint, ha egyszer ez beindult, akkor innentől kezdve minden évben számíthatunk a kártevő visszatérésére? 

Sajnos egyre több ilyen lesz, attól tartok.

Igen, idén kezdődött ezen a környéken, ezidáig nem fordult elő. 

Nekünk a régi fajta, a gabonalégy hemzseg a diók kabátkájában, de az egyébként egészséges diók sajnos idén kisebbek:  talán az aszály miatt.

Mi történik idén a diófával? Az összes termés elkezd feketedni még fent az ágakon, persze tök feketén hullik le...szétnyitom (ez túlzàs, inkább szétf@sik az egész) az egyébként még normális években zöld terméshéjat és nyüzsögnek a kukacok. Mi ez a kártevő? Honnan jött?