Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#1 363
Bandhi ez nem hülyeség amit a németek írnak errõl, én is olvastam már errõl, ezek azonban fõleg a Brit szigetekre és ÉNY Európára vannak hatással, az a kérdés hogy meddig képesek még hatással lenni Európa idõjárására, az tény hogy a tengervíz melegebb volt idén az átlagosnál az Atlanti óceánban, ez magyarázza sok heves hurrikán kialakulását is ebben az évben. Sajnos valószínû, hogy legalább egy két hónap kell még míg kiegyenlítõdik az idõjárás, sz.tem még november is enyhébb lesz az átlagnál, aztán talán decemberre-januárra visszaáll az egyensúly, persze ehhez kellenének hidegfrontok amelyek hûtenék a levegõt és a vizet, de eddig még nem volt egy markáns HF sem, Európában.
#1 362
Kedves Metnetesek! Laikus lévén néhány kérdést szeretnék feltenni a jövendõ téllel kapcsolatban. Pár héttel ezelõtt olvastam (ill. nagyjából kisilabizáltam) egy német fórumon, hogy egyesek szerint az elmúlt idõszak amerikai hurrikánjai úgymond befolyásolhatják Európa idén téli idõjárását, mármint hogy enyhévé teszik. Ezt kicsit meglepõnek és merész kijelentésnek tartom, noha nem értek a meteorológiához semmit és nem is tudom elképzelni, miként lehet ez. Mi errõl a véleményetek? Valamint (ez már az én okoskodásom), hogy a talaj nyári "hõtartaléka" mennyire határozza meg a téli lehûléseket? Arra gondolok, amikor ott volt a 2000-es nyár, mikor három hónapig nem volt esõ, legalábbis itt Pesten, csak néhány helyi zápor és az egész nyár forró volt, aztán jött egy igen enyhe tél, amilyet még eddigi fiatal életemben nem láttam. A minimum kb. -8-10 fok volt a kertben, hó nem is volt. Mennyire törvényszerû ez? Idén itt volt ez a pocsék tavasz és nyár, az én szempontomból, kicsit sok volt az esõ (a Balcsi miatt ez okés) és nem túl meleg a nyár. De legalább nem vitte el az áprilisi fagy a gyümölcsfáimat. És mégegy: nincs fent valamiféle statisztika az elmúlt évek pesti, ill. országos idõjárásáról napra lebontva, a legrészletesebb adatokkal? Mondjuk találtam egyet, a weatheronline.co.uk historikus adatait, de ott csak a hõmérsékletek vannak és nem tudom, mennyire valós adatok. Hirtelen ennyi. A válaszaitokat meg elõre is köszönöm! Üdv: Bandhi
Mályi
#1 361
Glider: Arra én is kíváncsi vagyok, de türelem, nemsokára a lap átalakulása segíthet ebben, már ha Kp-nak lesz reá ideje.Kicsit nosztalgiáztam, és megnéztem, 2001.10.18-án reisztráltam és rögtön írtam be elõször a fórumban hosszas olvasgatás után.
#1 359
JET STREAM (sugáráramlás. futóáramlás) azerõs szelek viszonylag keskeny sávja, amely a felsõ vagy az alsó TROPOSZFÉRÁBAN közel viszintes tengely mentén köszponttosul, erõs függõleges és viszintes szélnyirás jellemzi, és egy vagy több szélmaximumot mutat, általában néhány ezer km hosszú több száz km széles és néhány km vastag, a talajközeli szintekben is elõfordulhat, ilyenkor alacsonyszinti jetröl beszélünk,ez általában gyenébb és méreteiben kisebb mint a magasszinteken levõ. JET STREAM-MAG a jet-streamban elõforduló legerõsebb szél, teljesen egészében a meleg levegõben helyezkedik el, rendszerint a hideg levegõ TROPOPAUZÁJA FELETT. JET STREAM-TENGELY az elõforduló legerõsebb szelek tengelye a jet-stream bármelyik szintjében,általában a meleg oldalon,vertikálisan az 500hpa-os fõ izobár szinten metszõ front felett
Domoszló
#1 355
Szerintem Tonic erre gondol: Link Kár hogy egy ideje nem elérhetõ...-- Szerintetek jó 5let lenne a fõoldalon, az elõrejelzések fölé betenni a jelenlegi helyzetképet, a régebbi MetNet design-os Bociusz félét? em hiszem hogy bonyolult lenne megcsinálni. Csak tájékoztató jelleggel, ugyis hamarosan indul (?) az "új verzió".
#1 351
Kötetlen megfogalmazásban- az alacsonyszintû jet a légkör alsó 2km-es rétegében elõforduló szélcsatorna, melynek kritériuma, hogy a szélsebességnek a magassággal emelkedve a felére kell csökkennie a jet -ben mérthez képest pl. 400-700m között 15m/s, 1500m felett pl. már csak 7 m/s vagy kevesebb. Leggyakoribb iránya felettünk : DK-i és az ÉNY-i... a magaaági jet valóban az ,amit leirtál..
Mályi
#1 350
LeviG: Tudomásom szerint az nem más, mint a (az Európa felett végigszáguldó északi-sarki) jet stream leszálló ága, a fel-le "játszó" jet ezen hullámzását nevezik Rosby-hullámnak.Leegyszerûsítve a leszálló jet széttartást(Ac-t), a felemelkedõ összetartást ciklont) generál, és húz magávalk K-re.Ha hülyeségeket írtam, igazítson ki egy szaki.
Mályi
#1 347
Épp most írtam a nalóba, a mediterrán ciklonok egyik "velõs képviselõje" a genovai, bolgnairól még nem hallottam, fõleg a Földközi-tenger Ny-i medencéjében alakulnak ki, ám egy leszakadt "zonális" hullám önálló kimélyülése is ok lehet.
#1 345
Soha nem láttam automata mérõállomást,talán a pápai reptéren van és rendszertelenül jelennek meg adatai a WetterOnline-on.Ki tudná megmondani,hogy ezek miért megbízhatóbbak az észlelõ személyeknél és meghibásodhatnak-e?Ha kimaradnak mérések az mûszer vagy adatkommunikációs hiba ?Hogyan lehet pótolni ?Szombat estétõl vasárnap délig 18-20 óra alatt 41,3 mm esõt mértem Pápa Tókertben.A WO-n nem volt pápai adat.Az interneten van még oldal,ahol közlik a mért adatokat ?/Ilyen rövid idõ alatt ennyi esõ a 4,5 év alatt,amióta Pápán mérek nem volt./
Szolnok
#1 341
Hát, azt hiszem, valamikor én is 2001 körül regisztráltattam magam, és elõtte én is hosszas olvasási perióduson estem keresztül. (Jót nosztalgiáztunk errõl a múltkor Snowhunterrel - Mályiban).De valahogy most komolyan elkezdett érdekelni, hogy pontosan mikor lettem regisztrálva.
Kecskemét
#1 336
Glider felvetése érdekes lehet szerintem mindenki vonatkozásában, és valószínûleg nem lehet olyan nagy feladat. Érdemes lenne akár itt lapon is megjeleníteni ki mikor regisztrálta magát. Pl. az észlelési "verseny" alatt lehetne egy ilyen adat az észlelések száma mellett.Vélemény???
Sopron
#1 334
Dexion! A piros vonal mutatja az adott magasságban a hõmérsékletet. Mondjuk -4c fok szükséges ahhoz 850hPa-n, hogy a talajon is havazás legyen. Természetesen ez kemény téli helyzetben elég -2c fok is ebben a magasságban, de ha mondjuk most várnánk havat akkor ott legalább -4c foknak kell lenni ahhoz, hogy hó legyen. a kék vonal a harmatpontot jelöli adott magasságban, de amit kérdezel párhuzamos vonalakat azok nem tudom mik.
#1 333
Sziasztok!A rádiószondás mérésekhez van kérdésem. A wetteronline.de képeirõl beszélek.A piros szín a szonda által mért hõmérséklet, a kék pedig az izotherma, ha jól értem. De akkor most mondjuk 850 hPa-n hány fok van? Amit a piros, mért hõmérséklet mutat, vagy amit az izotermák mutatnak? Melyiknek kell 0 fok alatt lennie, hogy adott magasságban fagy legyen ?Mit jelent a többi egymással nagyjából párhuzamos görbe?
#1 331
a 800 hPa fölött természetesen úgy értendõ hogy ott ahol 800 nál magasabb a hPa, a 400 hPa pedig ott ahol 400nál kevesebb a p, nehogy rosszul tanuljátok meg ! nevet KÖSZI CAUCHY A SEGÍTSÉGET!
#1 330
Megtaláltam hogy a felhõk hPa szerint hol találhatóak: Alacsony szintü felhõk: p 800 hPa fölöttKözép szintü felhõk: p = 400 és 800 hPa közöttMagas szintü felhõk: 400 hPa alatt
Sopron
#1 328
Dexion! Írni fogok még ezzel kapcsolatban, csak nem volt idõm. A képeidet megnéztem, már most mondom, hogy azért is mér többet mert a hungarocell mögötte van, s ennak a típusnak pont ott van az érzékelõje ahol meglszik a hungarocell.Írok majd
Nagyréde
#1 327
Heló ! Megtudná nekem mondani valaki elõfordulhat-e olyan,hogy a WS 2305-nem valós légnyomásértéket mutat?(Gyanítom,hogy az enyém mindig magasabb értéket jelez!)Ha igen akkor pedig hogy lehet beállítani ?( Relatív érték !) Köszi !
Pécs
#1 322
hát szerintem is függ a páratartalomtól, de gondolkodom rajta, hoyg mitõl még, azaz van e olyan magas hõmérséklet amikor akármilyen devesség mellett sem látszik vagy van e olyan alacsony, hogy nagyon kis nedvesség mellett is látszik.. jó kérdés.. annyit most hozzá, hogy ahhoz, hogy látszódjon, a benne lévõ kis vízcseppeknek ki kell csapódniuk, a kicsapódás mértéke viszont nem csak a hõmérséklet és a nedvesség függvénye csak
#1 320
A lehelet látszódása nem csak a T-tõl, hanem az RH-tõl is függ, azaz ha nagyon száraz a levegõ, akkor alacsony hõfokon látható, ha magas a víztartalma, akkor magasabb T mellett is észrevehetõ már!Azaz eddig én így tudtam, ha rossz lenne ez az elképzelés, akkor bocsi...
#1 318
Kicsit fura kérdés: Hány foktól látszik az ember lehellete? Hogy miért: Tegnap bicikliztem a Pilisen, és a tetején már látszott. Pilisvörösváron 15°C volt. A magasságkülönbség alapján úgy számoltam. hogy a hegytetõn kb 12°C lehet. Én úgy tapasztaltam, hogy kb 10°C-tól látszik az ember lehellete. (a Pilis 754m magas) (ugye hogy hülye kérdés nevet) )
Szeged
#1 315
Kedves Kp! Tudod Diósjenõn már beszéltük a metnet wap-os részét. Nekem is fontos lenne, ha mûködne rajta az új észlelés rész a naplóhoz. A tövábbi öt napos részt kellene még kijavítnai, a többi az jó, a észlelésekhez érthetõ hogy a szöveg nem jelenik meg. Köszi!