Hydroinfo

Meteorológia és társtudományai 4 978 hozzászólás
palfizee
Keszthely
#2 528
Télember írta #2 527

A Siót már kb. másfél hónapja folyamatosan engedik, a múlt héten a Siókanál Fesztivál miatt függesztették fel. A Balatonra esetlegesen esõ 100 mm szerintem azért katasztrófát nem okozna. Ilyen várható csapadékmennyiség…

A Siózsilipet mindig fokozatosan nyitják és zárják.
Nemcsak a Balatonra hulló 100mm a gond, hanem a vízgyûjtõrõl érkezõ hatalmas vízmennyiség.


Az igazgató ezt így magyarázza.
"2010. május 5. - Befejezõdik a vízeresztés a Balatonból

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság május 5-én megkezdi a siófoki vízeresztõ zsilip fokozatos zárását. A 2 hónapja tartó vízeresztés során 70 millió m3 vizet engedtünk le, mely 12 tó cm-nek felel meg. A tavaszi apasztó vízeresztés elérte célját: a tó vízszintje ma 112 cm, amely megfelel annak a szintnek, amely a nyári szezon indulására maximális, mégis biztonsággal tározható vízmennyiséget jelent a Balatonban. Amint azt egy korábbi közleményben is elmondtuk, a vízszint maximális felsõ határát a tó üzemelési szabályzata határozza meg, ez 110 cm a siófoki vízmérce „0” pontjára vonatkoztatva.

A fokozatos zárás eredményeképpen csütörtök estére fejezõdik be a vízeresztés.
Kérdés esetén dr. Csonki István igazgató a 22/514-028 vagy a 20/941-8494 telefonszámon, illetve Pécseli Péter szakaszmérnök a 20/578-1458 telefonszámon áll rendelkezésükre.


Székesfehérvár, 2010. május 5.


dr. Csonki István
igazgató"



"2010. május 14. - Megkezdõdik a vízeresztés a Balatonból

Igazgatóságunk május 14-én 12 órakor megnyitja a siófoki vízeresztõ zsilipet, annak érdekében, hogy levezesse a Balatonból a többlet vízmennyiséget. Tegnap rendkívüli csapadék, helyenként 50 mm-t meghaladó esõ esett, mely 1,5 cm-t emelt a tó vízszintjén. A Balaton maximális vízszintjének felsõ határt a tó üzemelési szabályzata határozza meg, ez 110 cm a siófoki vízmérce „0” pontjára vonatkoztatva. A mai vízállás 113 cm. A soron kívüli vízeresztés célja a többlet víz levezetése, ezért fokozatosan nyitjuk meg a siófoki zsilipet.

A vízügyi szakemberek ezt követõen is folyamatosan figyelik és értékelik a vízgyûjtõn kialakult hidrometeorológiai helyzetet, és ez alapján döntenek a vízeresztés késõbbi intenzitásáról és idõtartamáról. Ezen döntésekrõl a továbbiakban is rendszeres tájékoztatást ad az igazgatóságunk.

Kérdés esetén dr. Csonki István igazgató a 22/514-028 vagy a 20/941-8494 telefonszámon, illetve Pécseli Péter szakaszmérnök a 20/578-1458 telefonszámon áll rendelkezésükre.


Székesfehérvár, 2010. május 14.


dr. Csonki István
igazgató"
Télember
Siófok
#2 527
palfizee írta #2 526

Vizig-es ismerõs említette a nyugatmagyarországi LNV+1m-t. Sió a torkolatimû alatt már Duna. :) Siózsilip a Balaton 113cm-es átlaga és a Sió meder korlátozott vízszállító képessége miatt lett kinyitva ma, elõapasztás…

A Siót már kb. másfél hónapja folyamatosan engedik, a múlt héten a Siókanál Fesztivál miatt függesztették fel.

A Balatonra esetlegesen esõ 100 mm szerintem azért katasztrófát nem okozna.

Ilyen várható csapadékmennyiség esetén természetes, hogy -tekintettel az amúgy is magas vízállásra- engedik a Siót.

A várható nagy csapadék elõtti fokozatos mederfeltöltésnek elsõdleges oka tudtommal, hogy így fokozatosan át tud nedvesedni a part, míg ha hirtelen ráengednék a vizet, akkor nagy a rombolás veszélye.
palfizee
Keszthely
#2 526
JoeJack írta #2 525

"Nyugatmagyarországon is LNV+1m körüli vizekre számítanak." A Rábán speciel nem számítanak LNV+1 méterre, sõt még I. fokra sem, mivel a folyó most majdnem LKV szinten van. http://www.hydroinfo.hu/graf/elore/442131.jpg…

Vizig-es ismerõs említette a nyugatmagyarországi LNV+1m-t.

Sió a torkolatimû alatt már Duna. nevet

Siózsilip a Balaton 113cm-es átlaga és a Sió meder korlátozott vízszállító képessége miatt lett kinyitva ma, elõapasztás gyanánt.
JoeJack
Budapest IX.
#2 525
palfizee írta #2 524

Nem értelek. Azt írod, hogy LNV+1m-nél is magasabb vízállások lehetnek, gátkorona LNV+1m-en van jóesetben. (2000 körüli árvíznél derült ki, hogy a FelsõTiszán, voltak olyan szakaszok , ahol a '70-es "nagytiszaiárvíz"…

"Nyugatmagyarországon is LNV+1m körüli vizekre számítanak."

A Rábán speciel nem számítanak LNV+1 méterre, sõt még I. fokra sem, mivel a folyó most majdnem LKV szinten van. Link Link

Sió: Link
palfizee
Keszthely
#2 524
PINKI-BOY írta #2 523

Akkor gond egy szál sem:)

Nem értelek.
Azt írod, hogy LNV+1m-nél is magasabb vízállások lehetnek, gátkorona LNV+1m-en van jóesetben. zivatar
(2000 körüli árvíznél derült ki, hogy a FelsõTiszán, voltak olyan szakaszok , ahol a '70-es "nagytiszaiárvíz" mértékadó szintje fölé 30 év alatt sem emelték meg a töltéskoronát.)

Nyugatmagyarországon is LNV+1m körüli vizekre számítanak.
Ma délben kinyitották a Sió zsilipet, Balatonnál is komoly gondok lesznek, ha bejön az elõrejelzett 100mm körüli csapadék.
Nanovich*
Vásárosnamény
#2 522
PINKI-BOY írta #2 521

Sajnos eddig úgy néz ki SAJÓ,HERNÁD,BODROG, kritikus szinten lesz valaki aki arra él nem tudná mmegmondani kb a valaha mért legnagyobb vízállástól mekkora magasságú gát van még? mert ahogy elnézem legmagasabb…

Az árvízvédelmi töltések koronaszintje általában 1 méterrel van a LNV felett. Már ahol megmagasították az elmúlt évek legfrissebb LNV-jei óta.
PINKI-BOY
Tornyospálca
#2 521
Sajnos eddig úgy néz ki SAJÓ,HERNÁD,BODROG, kritikus szinten lesz valaki aki arra él nem tudná mmegmondani kb a valaha mért legnagyobb vízállástól mekkora magasságú gát van még? mert ahogy elnézem legmagasabb vízállástól néhol 1 méterrel is magasabbon lesznek a folyók szomoru, és ne is beszéljünk mekkora belvíz is leszszomoru
Maci01
Nyíregyháza
#2 514
PINKI-BOY írta #2 513

Sajnos ha ez az idõ marad,eddig minden bizonnyal marad akkor ÉK-Magyarország felkészülhet minden folyóján, egy nagy árvízre, szerintem a borsodi folyók:Sajó,Hernád soha nem látott magasságot fog eredményezni majd ,…

Reméljük nem ilyen lesz a 40. évforduló:Link
PINKI-BOY
Tornyospálca
#2 513
Sajnos ha ez az idõ marad,eddig minden bizonnyal marad akkor ÉK-Magyarország felkészülhet minden folyóján, egy nagy árvízre, szerintem a borsodi folyókzavarbanajó,Hernád soha nem látott magasságot fog eredményezni majd , továbbá a Beregi rész is igen veszélyes lesz(Kraszna,Szamos,Túr,Tisza)
csókirály
Miskolc
#2 511
Kerekrobi írta #2 510

Ma délután kialakult nagyon lassú mozgású és újraképzõdõ cellákból a Bükk keleti; északkeleti területein, fõleg a Szinva és a Pece-patakok, valamint a Tatár-árok vízgyûjtõ részén újabb, jelentõs 40 mm körüli csapadék…

Érdekes ez a hirtelen árvíz, mert én itt a város másik végében, a nagy esõn kívül semmit nem tapasztaltam, így aztán reggel meglepetten néztem, olvastam a híreket. Ma aztán megnéztem a Szinvát, hát egy "vágtató szörny" lett a csendes kis patakunkból.
Kerekrobi
Miskolc
#2 510
Ma délután kialakult nagyon lassú mozgású és újraképzõdõ cellákból a Bükk keleti; északkeleti területein, fõleg a Szinva és a Pece-patakok, valamint a Tatár-árok vízgyûjtõ részén újabb, jelentõs 40 mm körüli csapadék hullott, aminek következtében hirtelen áradás (flash flood) alakult ki.
"Eredménye" sajnos több 10 milliós nagyságrendben mérhetõ, nem beszélve az emberek érzéseirõl.
A patakok kiléptek a medrükbõl, házakat, pincéket, utakat, hidat, közmûveket mosott el a víz.
Miskolc több részén egyszerre jelentkezett a sáros, iszapos víz, a szennyízzel keveredett ár.
A település részek ahol átmenetileg a víz lett az úr: Alsó-; Felsõ-Hámor, Majlát, Diósgyõr, Pereces, Mexikó-völgy; Bükkszentlászló.
A képek magukért beszélnek: Link
itt pl. a tûzcsapnak csak a teteje van ki a hordalékból.
Link itt pedig a Blaha Lujza utcán parkoló tehergépkocsi.
Link Hóvirág utcába vezetõ híd. Jól látszik, hogy a víz milyen magassággal tetõzött.
Tényleg nem sok hiányzott egy igazán nagy árvízhez.
Snowhunter
Mályi
#2 508
Maci01 írta #2 507

Ej,pont kérdezni akartam,hogy kb 10 éve volt egy nagyon csapadékos és hûvös nyár,megadtad a választ köszi. Gondolom zivatarok után azért szokott lenni benne egy kicsi,vagy egybõl elnyeli a föld?

Nem szokott, csak erõsen csapadékos éveken jeleneik benne meg a víz.
Múlt héten jelent meg, egyre több benne a víz.
Maci01
Nyíregyháza
#2 507
Snowhunter írta #2 506

Sajnos bejött, amit mondtunk elõre. Íme a kertem végén végigfutó régi Hejõ-árok, 1999 legendásan csapadékos nyarán volt benne utoljára víz: http://metnet.hu/?m=keptar&i=14365

Ej,pont kérdezni akartam,hogy kb 10 éve volt egy nagyon csapadékos és hûvös nyár,megadtad a választ köszi.
Gondolom zivatarok után azért szokott lenni benne egy kicsi,vagy egybõl elnyeli a föld?
Snowhunter
Mályi
#2 506
Kerekrobi írta #2 505

Ahogy a múlt hét közepén már korábban jeleztem, sajnos beigazolódott a hétvégére. Igencsak magas vízállással vonul a Bódva, és vonult a Sajó is. A Bódván Edelény és környékén sikerült egy pár fotót készíteni.…

Sajnos bejött, amit mondtunk elõre.

Íme a kertem végén végigfutó régi Hejõ-árok, 1999 legendásan csapadékos nyarán volt benne utoljára víz: Link
Kerekrobi
Miskolc
#2 505
Kerekrobi írta #2 504

Bizony-bizony, akár bajok is lehetnek a hirtelen jött sok csapadékból. http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=14251 Hídvégardónál a Bódva jelenleg már 7 cm-rel magasabb, mint az eddig mért LNV. A Sajóra Sajószentpéternél…

Ahogy a múlt hét közepén már korábban jeleztem, sajnos beigazolódott a hétvégére. Igencsak magas vízállással vonul a Bódva, és vonult a Sajó is.
A Bódván Edelény és környékén sikerült egy pár fotót készíteni.
Link
Link
Link
A vasárnapi napra a Bódva folyó edelényi részén fõleg a jobb oldali töltéseken megjelentek a szivárgások. A buzgárok és az átázott töltés megtámasztása miatt kellett beavatkozni a vízügyes kollégáknak.
Egyes házak, elsõsorban a legkülsõ területeken, itt is víz alatt vannak.
Link

A mai napi újabb jelentõs mennyiségû csapadék (10-15 mm közötti, eddig) semmiképp nem kedvez a védekezés szempontjából, de a jelenlegi árhullámot már nem fogja utolérni.
Kerekrobi
Miskolc
#2 504
Snowhunter írta #2 501

Sajnos a Bódva és a Sajó tovább áradt kora délutánig, eme két folyón bizony komoly árvíz néz ki. Árad a Hernád és a Bodrog is, ott még azonban van "hely" a mederben.

Bizony-bizony, akár bajok is lehetnek a hirtelen jött sok csapadékból.
Link
Hídvégardónál a Bódva jelenleg már 7 cm-rel magasabb, mint az eddig mért LNV.

A Sajóra Sajószentpéternél különösen kíváncsi leszek holnap délutántól, szombat estig. Jelenleg: 278 cm-nél járunk.
Vajon megdõl az eddigi ott mért legnagyobb 390 cm-es víz?
LAM
Budapest XIII.
#2 503
myloh írta #2 502

A börzsönyi patakok a hóolvadáskori szintet idézik, egy-két helyen hajszálon múlt reggel és a délelõtt folyamán a Morgó-patak medrébõl való kilépése. Sajnos most sem tudtunk elég gyorsak lenni, az erdészet egyik saját…

Diósjenõ csapadékmérõ állomás e havi eddigi szummája feltárja a helyi okokat:82,4 mm!Ahogy a többi börzsönyi Hellmann is errõl tanuskodik.A Magas-Börzsöny észak felé futó vizeit összegyûjtõ, majd 200 négyzetkilométernyi vízgyûjtõvel rendelkezõ Kemence-patak is, a február 26-27-i, vastag olvadó hótakaróra érkezett 50 mm-nyi jelentõs csapadék során látott "útromboló" vízszintet produkálja ismét.Zúgnak a völgyek hegységszerte...
myloh
Királyrét
#2 502
A börzsönyi patakok a hóolvadáskori szintet idézik, egy-két helyen hajszálon múlt reggel és a délelõtt folyamán a Morgó-patak medrébõl való kilépése. Sajnos most sem tudtunk elég gyorsak lenni, az erdészet egyik saját aszfaltútjának mintegy 30-50 m hosszú szakaszát a hegyrõl leomló víz alámosta...
Snowhunter
Mályi
#2 501
jaurinum írta #2 499

Igen komoly árvíz alakult ki reggelre az északkeleti régióban. 11 óra óta LNV fölötti (!) értéket mérnek a Bódván Hídvégardónál. Az éjszakai-reggeli heves vízszintemelkedések után továbbra is árad a folyó szlovákiai…

Sajnos a Bódva és a Sajó tovább áradt kora délutánig, eme két folyón bizony komoly árvíz néz ki.
Árad a Hernád és a Bodrog is, ott még azonban van "hely" a mederben.
jaurinum
Sopron
#2 499
Igen komoly árvíz alakult ki reggelre az északkeleti régióban.
11 óra óta LNV fölötti (!) értéket mérnek a Bódván Hídvégardónál. Az éjszakai-reggeli heves vízszintemelkedések után továbbra is árad a folyó szlovákiai szakasza, miként a Sajó, Hernád és a kisebb folyók is. A Sajón III. fokú készültség van Sajópüspökinél.
jaurinum
Sopron
#2 497
LAM írta #2 496

Sejtettem. :) Van annak a Sándor András által szerkesztett kitûnõ tájmonográfiának egy költõibb alcíme is:Kilátás a Kövekrõl. ;) Sokáig csak könyvtárakban forgathattam lapjait, melyek a Bükk varázslatos világát tárták…

Saját magad hívod keringõre? Nosza. hideg
LAM
Budapest XIII.
#2 496
jaurinum írta #2 495

Nemes egyszerûséggel "Bükki Nemzeti Park" a címe, 1983-as kiadású könyv. Annak idején, mint vízügyes szakközepes diák, lenyûgözõ volt olvasni a szalajkai árvízrõl (1974 október), a forrásokhoz fûzõdõ helyi legendákról,…

Sejtettem. nevet Van annak a Sándor András által szerkesztett kitûnõ tájmonográfiának egy költõibb alcíme is:Kilátás a Kövekrõl. kacsint Sokáig csak könyvtárakban forgathattam lapjait, melyek a Bükk varázslatos világát tárták fel elõttem,aztán egyszer, egy antikváriumban rám mosolygott az õszi színeket és fehérlõ, rétegdõléses mészkõlapokat ábrázoló borító.Azóta a könyvespolcom díszhelyén figyel. nevetDr. Tóth Géza remek alfejezetei - pl. "A rejtélyes bükki karsztvizek" - valóban értõ kézzel avatnak be a mélyben rejlõ vízrendszek máig több feltáratlan titkot rejtegetõ világába.Sándor András bevezetõje (nyitánya) meg épp az Imó-forrás "vízhányó óriás száját" érzékelteti képszerûen.Ejj, ha egyszer a Börzsönyrõl születhetne egy ilyen monográfia.Megérdemelné. kacsint
jaurinum
Sopron
#2 495
LAM írta #2 494

És mi lenne az a régi kedves könyv? :) ..Kadics, a Jakucsok..ajaj..hol merre vannak e páratlan spektrumú elmék utódai? :S .. az árvízek kapcsán..az Imóról és a Vöröskõrõl is kevéssé tudott,hogy vannak árvízi túlfolyói…

Nemes egyszerûséggel "Bükki Nemzeti Park" a címe, 1983-as kiadású könyv. Annak idején, mint vízügyes szakközepes diák, lenyûgözõ volt olvasni a szalajkai árvízrõl (1974 október), a forrásokhoz fûzõdõ helyi legendákról, mondásokról, a hóóolvadás után guggyogó hangok kíséretében közelítõ karsztvizek kitöréseirõl, a szövevényes, de kellõ szakértelemmel (és fluoreszceinnel) feltérképezhetõ bükki al-világról..
LAM
Budapest XIII.
#2 494
jaurinum írta #2 493

Az Imó-kõrõl olvasva mindig egy régi kedves könyvem jut eszembe, amiben a bükki karsztjelenségek és -formák leírása mellett a karszttudós Kadic Ottokár életérõl és a legendás 1878-as garadnai árvízrõl is nagyon…

És mi lenne az a régi kedves könyv? nevet
..Kadics, a Jakucsok..ajaj..hol merre vannak e páratlan spektrumú elmék utódai? zavarban ..
az árvízek kapcsán..az Imóról és a Vöröskõrõl is kevéssé tudott,hogy vannak árvízi túlfolyói is...pl. 1955-ben nagyjából az üledékes rétegek orrán-száján ömlött ki a karsztvíz...illetve egyes csapadékosabb nyarakon vagy õszökön, a tavaszihoz hasonló "kitörési" jelenségeket produkálnak...az alábbi linken elérhetõ periodikában nagyon sok - egyéb témában is - hasznosítható, elsajátítható információ lelhetõ fel..
Link
jaurinum
Sopron
#2 493
LAM írta #2 492

"Zúg az Imó, dübörög a Vöröskõ"..régi Bükk járók régi kora tavaszi szlogenje:) ..dolgoznak odafenn a fennsíkon a víznyelõk az biztos, s ilyenkor a támaszkodó karsztvíztömeg peremén, felélednek - a nem is alábukó, inkább…

Az Imó-kõrõl olvasva mindig egy régi kedves könyvem jut eszembe, amiben a bükki karsztjelenségek és -formák leírása mellett a karszttudós Kadic Ottokár életérõl és a legendás 1878-as garadnai árvízrõl is nagyon élvezetes leírás olvasható.
De említhetném a Béke-barlang felfedezõjét, Jakucs professzort is (kivételesen az idõsebb testvért nevet ), akinek életmû-könyve páratlanul lebilincselõ olvasmány, hozzá hasonlóan választékos fogalmazásmódú és szakmailag is végtelenül precíz ismeretterjesztõ könyvvel még nem találkoztam. Jónéhány bükki víznyelõrõl, karsztforrásról olvashatunk ebben a könyvben is.
LAM
Budapest XIII.
#2 492
MacGyver írta #2 491

Vöröskõ-forrásnál jártunk: http://metnet.hu/?m=keptar&i=13562 http://www.zivatar.hu/felhotar/thumbnails.php?album=352 Tudjátok, ez az, amelyik a föld fölé lövell tavasszal, két napja kb. egy méter magas volt.

"Zúg az Imó, dübörög a Vöröskõ"..régi Bükk járók régi kora tavaszi szlogenjenevet ..dolgoznak odafenn a fennsíkon a víznyelõk az biztos, s ilyenkor a támaszkodó karsztvíztömeg peremén, felélednek - a nem is alábukó, inkább felbukkanó/feltörõ - intermittáló (idõszakos) karsztforrások..pompás látvány nevet....érdemes még az Imó-kõ felé is kitérõt tenni, ha valaki arra jár...
Nunatak
Üröm
#2 488
Laca írta #2 487

A google mûholdképén is ez látszik, csak ott a Maros világosabb. Szennyezett? Ehhez képest a Maros-iszap állítólag gyógyhatású. Annyira, hogy Makón iszapfürdõt akarnak nyitni rá.

A marosi iszapot évtizedek óta használják gyógyításra, nem sok hasonló van az országban. Viszont mielõtt felhasználják különlegesen kezelik, õrlik, tisztítják. Ha egy vendég abban az iszapban üldögélne naphosszat, amit jelenleg a Maros lebegtetve szállít, azt hiszem nem köszönné meg. kacsint
Laca
Budapest XXII.
#2 487
Nunatak írta #2 486

Meglehetõsen szennyezett a Maros, viszont a színe a hordalékmennyiséggel van összefüggésben. Ugyanezt látni a Tisza és a Bodrog találkozásánál Tokajban.

A google mûholdképén is ez látszik, csak ott a Maros világosabb.
Szennyezett? Ehhez képest a Maros-iszap állítólag gyógyhatású. Annyira, hogy Makón iszapfürdõt akarnak nyitni rá.
Nunatak
Üröm
#2 486
siheone írta #2 483

Ezt a képet most találtam. Jó dzsuvás víz jön a románoktól...Vagy ez valami hegyi hordalék lenne? http://static.panoramio.com/photos/original/12249441.jpg

Meglehetõsen szennyezett a Maros, viszont a színe a hordalékmennyiséggel van összefüggésben. Ugyanezt látni a Tisza és a Bodrog találkozásánál Tokajban.
Rossmann
Mezõkövesd
#2 485
Daniello írta #2 484

Vajon van e esély a Balaton visszafagyására, és vajon volt e olyan már a történelemben, hogy a kiolvadt Balaton visszafagyjon március közepe felé haladva?

Igen, a Réthly féle könyvben vannak olyan márciusi télutók leírva amikor nemhogy a Balaton, de még a hazai folyók is beálltak egy enyhe téli periódus után márciusban. 96' március 15-én vastag jég borította még a Tisza egyik holt ágát, nyugodtan lehetett jégen horgászni, igaz ebben az esetben több hónapja vastag jég volt, nem volt átmeneti kiolvadás.
B.Kimi
Kunszentmiklós
#2 479
zoo_1 írta #2 478

Alapvetõ gond a Tápió környéki részeken,hogy a talaj típus miatt is könnyebben jön létre a belvíz. Szikes,kemény állagú a talaj,több helyen mezõgazdasági munkára is alkalmatlan,ezért pl Újszász-Tápiógyörgye között…

Nagy területeken itt is a szikes talaj a jellemzõ.
Itt is látszik, a Dunától keletre a keskeny sáv:Link