Köszi, ezt az érdekes cikket! A Duna mikor volt utoljára teljes hosszában (magyarországi) beállva? A Tiszánál ez gyakrabban elõfordul, én is emlékszem több esetre. " a Tisza már november végén zajlott..." A 2006/2007 -…
Köszi, ezt az érdekes cikket! A Duna mikor volt utoljára teljes hosszában (magyarországi) beállva? A Tiszánál ez gyakrabban elõfordul, én is emlékszem több esetre.
" a Tisza már november végén zajlott..."
A 2006/2007 - es télen pedig a Tisza egész idõszakban jégmentes volt, se partijég, se zajlás! Ez még nem fordult elõ 1906-óta!
Rendkívûl érdekes adat, hogy tíz évbõl három, négyszer elõfordul a cikk szerint a jég beállása a Dunán. Hát ez a kijelentés mostanában még a Tiszára is visítva él meg, a Dunára biztosan nem! Esetleg a technika is oka ennek, mármint a nagyobb hatásfokú jégtörõ hajók? Ha lesz rá idõm utánajárok.
Rossmann: lehet, hogy tévedek, de szerintem 1984-85-ben volt a Duna utolsó, teljes befagyása. A Visszatekintõ fórumban nemrég szóba is került ez a tél.
A "tízbõl három, négy évente befagy a Duna" már az 1950-es években sem állhatta meg a helyét... Gyanítom, hogy ebbe a statisztikába még a folyó szabályozása elõtti idõszakot is beszámították, amikor még sok-sok olyan zátony, szûkület, kanyar létezett, ahol az úszó jég könnyen elakadt és összeállt. Igazából a meder rendezése volt az, ami a 19. század második felétõl megváltoztatta a jégviszonyokat, és amitõl ma már elképzelhetetlen lenne az 1838-ashoz hasonló jeges árvíz.
A Tiszán (legalábbis Szolnoknál) azért jóval gyakrabban, az utóbbi 10-15 évben szerintem kb. a telek 50%-ában beáll a jég, bár legtöbbször nem olyan vastag, hogy az ember rá merne lépni. (Igaz, a folyók jegére elvileg vastagságtól függetlenül tilos rámenni.)
