Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Gyõr
#3 055
Noli írta #3 054

Utórengések éveken át vannak, még a berhidainak is volt közel 15 év után is utórengése. Egy ilyen nagy rengésnél sincs másképp. Azt is tudjuk, hogy a japán régió a világ egyik legföldrengásgazdagabb területe.…

Köszi a kimerítõ választ!
Veszprém
#3 054
palui írta #3 051

Azt lehet tudni, hogy az utórengések (ha egyáltalán ezek még annak nevezhetõek) miért ennyire szétszórva, Japán partjai mellett mindenfelé pattannak ki? Gondolom nem szokványos, hogy ilyen mennyiségben legyenek jelen,…

Utórengések éveken át vannak, még a berhidainak is volt közel 15 év után is utórengése. Egy ilyen nagy rengésnél sincs másképp. Azt is tudjuk, hogy a japán régió a világ egyik legföldrengásgazdagabb területe. Utórengésnek sztem azokat lehet venni, amik ugyanazon a törésvonalrendszeren pattannak ki, eddig a látottak 95%-a ilyen volt, a többi sima mezei rengés, ami a nagy nélkül is kipattant volna.
Azt, hogy mi szokványos, nehéz megmondani alig 200 év földrengés-méréssel a hátunk mögött. Míg a nagy rengések nyomait könnyen lehet követni a sziklák, talaj, stb. rétegeiben, annak nem sok nyoma marad, hogy egy x ezer éve volt nagy rengést hogyan követtek az utórengések, leginkább azért, mert nagyobb idõtávlatból a hatásokat nem lehet elkülöníteni. Arról ne is beszéljünk, hogy sosem ugyanaz a helyzet még egy adott helyen sem, hisz folyamatosan mozog a kéreg, lehetnek benne olyan különbségek, amik meghatározzák, hogy az adott kéregdarab alábukásakor mennyire csúszik vagy mennyire zökken-törik. A Szent András törésvonalnál végeztek olyan mélységi vizsgálatokat, amikkel a mélyben lévõ kõzetek víztartalmát figyelték a rengések összefüggéseiben. A víz még igen csekély mennyiségben is síkosítóként hat, de az, hogy egy adott kõzetréteg mennyi vizet tartalmaz, a keletkezési körülményeitõl függ nagyrészt. Persze egy óceáni lemeznél tök más a helyzet, csak a különbözõ befolyásoló tényezõkbõl akartam egy példát hozni.
Természetesen azt se lehet tudni, hogy a mai felszaporodott rengésszám minek köszönhetõ, biztos vagyok benne viszont, hogy rengeteg tanulmány születik majd errõl a rengésrõl az elkövetkezõ években s biztos, hogy iszonyú sokat tanulhatunk belõle!

Itt van egy állati jó modell a rengésekre: Link Tégla, smirgli, rugó + húzóerõ. A mozgást mérik és látható a tégla elmozdulásainak szeizmogramja, piszok látványos és egyszerû modell!
Veszprém
#3 050
Valóban érdekes, hogy a tegnapi csendesedés után ma mennyire erõre kaptak a rengések.
Tegnap csak 7 db 5-ösnél erõsebb volt, két napja nem volt 6-os felett, ma pedig (eddig)

5.4 2011/03/22 16:05:50 35.748 141.624 30.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 15:49:29 39.240 142.344 33.2 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.8 2011/03/22 15:03:44 35.794 141.581 1.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 13:50:51 35.817 141.617 10.7 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.2 2011/03/22 12:56:27 37.050 143.992 35.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 12:04:08 36.256 141.408 33.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.6 2011/03/22 12:01:21 36.947 143.203 1.0 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.5 2011/03/22 11:21:39 39.789 143.139 24.8 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 10:19:01 40.344 142.531 20.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 09:44:30 39.863 143.436 15.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.4 2011/03/22 09:19:06 37.334 141.861 27.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 07:18:48 37.249 143.956 26.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 06:28:32 36.703 142.389 40.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 05:59:35 35.678 141.684 20.6 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 03:38:35 35.228 141.053 11.4 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 01:13:48 36.085 141.837 35.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN