Az még csak feltüremkedõ víz némi vulkáni szennyezéssel. Sekélyebb víz, freatikus robbanások. Ezt követi majd a kakastaréjos robbanás, amikor már friss vulkáni anyag is bõven jut ki. A Ramón Margalef állítólag hamut is…
Az még csak feltüremkedõ víz némi vulkáni szennyezéssel. Sekélyebb víz, freatikus robbanások. Ezt követi majd a kakastaréjos robbanás, amikor már friss vulkáni anyag is bõven jut ki.
A Ramón Margalef állítólag hamut is talált ma már.
Az új sziget megszületéséhez még azért kell egy kis idõ, habár hamar a felszín fölé emelkedhet, ahhoz, hogy az megmaradó, tartós szárazfölddé legyen, nagyobbra kell nõnie. Számos olyan kis vulkáni sziget volt már, amelyik kinõtt, pár héttõl pár évig létezett, majd a tenger elbontotta. Ilyen pl. a Ferdinandea nevû ex-sziget Szicíliától délre Link
Ahh, OK.
A megmaradáshoz nem csak nagyobbra kell nõnie, hanem jó, ha meg is marad a vulkanikus tevékenység, ami újabb és újabb anyaggal látja el. Surtsey jó példa erre, szépen megnõtt Izland partjai elõtt, de nem maradt aktív, így elmossa a tenger. Madeira esete (csak példa) más, a sziget hatalmas, 90 km hosszú, bruttó 6 km-es magasságával a Föld egyik legnagyobb sztratovulkánja - ha nem is aktív, de évmilliók kellenek az elmosásához.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
