A baj az, hogy sok olyan vulkánt is szupervulkánként emlegetnek, ami nem az. A szupervulkán egyik fõ ismérve, hogy a kitörésekor minimum 1000 km3 vulkanikus anyagot lövell ki; a másik ismérv, hogy a hagyományos…
A baj az, hogy sok olyan vulkánt is szupervulkánként emlegetnek, ami nem az.
A szupervulkán egyik fõ ismérve, hogy a kitörésekor minimum 1000 km3 vulkanikus anyagot lövell ki; a másik ismérv, hogy a hagyományos vulkánokhoz képest nem alakítanak ki vulkáni kúpot, a magma egy felszín alatti hatalmas magmakamrából tör ki. A magmakamra kiürülése után ebbe omlik bele a felette lévõ vulkanikus építmény és így jön létre a kaldera. Jó példa erre a Yellowstone Park, az "egész" egy hatalmas 55-60 km hosszú és kb. 40 km széles magmakamrán nyugszik, melyben kb. 15000 km3 magma van. A szupervulkán kitörésének hatása globális, de az utolsó még bõven a tudományos megfigyelések kezdete elõtt (úgy 23000 évvel ezelõtt 
) történt, így csak közvetett bizonyítékok vannak fajok kihalására, "soha nem látott" erõsségû földrengésekre, stb, valamint közvetett hatásként a vulkáni télre, mely globális klímakatasztrófát jelent.
A mostani vulkánkitörések nem veszélyesek a környezetükre. Az ott élõ emberekre esetleg, de hát az ember okos, és nem oda épít házat, ahol folyton beköp az ablakon egy vulkán. Gondolom
A Taupo-nak )gondolom, róla írtál) volt egy nagy (bár csak VEI 6-os)kitörése úgy 1800 éve is (akkor legközelebb hozzá kb 2000 kmre, Ausztráliûban voltak emberek csak, NZ-n még nem éltek). A rendszer takaréklángon van...
A Yellowstone nem mostanában fog kitörni, így emiatt nem érdemes izgulni. Elõbb fog a Campe Flegrei szupervulkáni kitörést produkálni, mint a Yellowstone. De az se holnap lesz, legalábbis semmi jel nem utal rá. A dél-amerikai jelöltekrõl kevesebbet tudunk.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
