Én az aranynál szoktam mindezt elmondani. Amikor zanzásítva próbálok a nukleoszintézisrõl beszélni, akkor mindig elmondom csattanóként, érdekességként, hogy ha az ujjon viselt eljegyzési gyûrû anyaga mesélni tudna, akkor a szupernovabéli születésével kezdené, és hogy az a gyûrû nem más, mint egykor volt csillagok hamuja. Az urán ráadásul olyan hamu mely még mindig forró így folyamatosan bomlik, ezzel próbálja hûteni magát. Ez a radioaktív sugárzás. Ha gyorsan akarjuk hûteni, akkor (jobb esetben) segítségével vizet forralhatunk és elektromos áramot generálhatunk. Nincs ebben semmi ördögtõl való. Inkább csodálni való...
(persze a hidrogént, a hélium egy részét és jelentéktelen mennyiségû lítiumot leszémítva minden anyag csillagok belsejében keletkezett
) 