Egy mûködõ atombombához azért közel sem elég összelapátolni a kritikus tömeget elérõ hasadóanyagot. A láncreakció persze kialakul, de ennek legelsõ eredményeként szét is esik a tömb kritikus tömeg alatti darabokra, még…
Egy mûködõ atombombához azért közel sem elég összelapátolni a kritikus tömeget elérõ hasadóanyagot. A láncreakció persze kialakul, de ennek legelsõ eredményeként szét is esik a tömb kritikus tömeg alatti darabokra, még azelõtt, hogy igazán komoly hõt termelne, vagy világgá röpítené az anyagot.
Volt egy ilyen jellegû baleset (igaz, nem erõmûben) épp Japánban, 1999-ben: Link
A kritikus tömeget itt összerakták, de a fenti okok miatt szó sem volt arról, hogy felrobbanjon akár az épület. Ráadásul itt egy tartályban lévõ vizes oldat okozta a bajt, ami a forrás megszûntével újra meg újra összegyûlt a tartályban, tehát a kritikussá válást rendre megismételte. A mostani esetben ez nem valósulna meg.
Köszi! Akkor, ha jól értem a kritikussá válás inkább a felszökõ sugárzás miatt és megugró hõtermelés (= tûz) miatt kerülendõ?
A másik kérdésem, hogy a jelenlegi ismereteink szerint mikor lehet hátradõlni? Ha minden hasadóanyagot sikerül keringetett bóros vízbe tenni?