A mentalitáshoz: külföldi mérnökök is dolgoztak az erõmûben (amcsiról és németrõl tudok), nem tudom, milyen területen, de voltak. Ezen kívül a TEPCO alvállalkozóknak adott ki többféle feladatot is az erûõmû…
A mentalitáshoz: külföldi mérnökök is dolgoztak az erõmûben (amcsiról és németrõl tudok), nem tudom, milyen területen, de voltak. Ezen kívül a TEPCO alvállalkozóknak adott ki többféle feladatot is az erûõmû mûködtetésében. Ezek számomra kicsit megkérdõjelezik a feltétlen tisztelet egyetlen okként való megjelölését. Ha én egy amerikia mérnök vagyok, és nem hülye amatõr, akkor még úgy is eszembe jutott volna a pihenõ reaktorok esete, hogy közben már evakuálnak a reaktorból az események elején. Persze ha valami nagyon más területen dolgozó mérnök, akinek magához a nukleáris cucchoz nincs köze, tudása, akkor nem. Persze még ha figyelmeztetett is, akkor is felülbírálhatta a TEPCO felelõs vezetõje a dolgot. Ez a nagyobb gond, bár pont Japánra jellemzõ (legalábbis nemrág még az volt), hogy a cégvezetõk ismerik a cégük által végzett munkafolyamatokat. De tudom, hogy pánikhelyzetben az én felelõs vezetõm se tudna helyes döntést hozni, mert nem szakember és nem ismeri a munkafolyamatokat, aki ismeri, annak meg nincs döntési jogköre. Lehet, hogy itt is volt ilyen? Elvégre Japán is modernizálódik, nyugatiasodik.
Visszatérve konkrétan a 4-es reaktorra. Itt is hidrogénrobbanás elõzte meg a tûz kitörését. Mondták a NHKn, hogy tavaly novemberben állították le a reaktort, vagyis a fûtõelemek több, mint 3 hónapja pihenõn voltak, ezen idõ alatt igen jelentõsen csökkent a hõtermelésük. Ha péntek óta nem hûtötték õket, ahogy valószínû, akkor is, valami nem stimmel. Hogy tudott olyan hõ keletkezni ennyi idõ alatt, hogy abból hidrogén fejlõdhessen? Vagy valami kémiai reakció ezt elõsegítette? Bocs a hülye kérdésekért, de nem értek hozzá sajnos.
