Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
Veszprém
#2 019
kenya írta #2 016

Metnet University. Sõt, inkább Phd kurzus. De ami a legjobb az egészben, hogy amióta itt bolyongok, minimum 4 természettudománnyal foglalkozó hírlapnak lettem rendszeres olvasója és az ég tudja hány új könyvet vettem.

A könyvterjesztõk adhatnának valami kedvezményt a metnetes tagoknak, nem? Már nem merek könyváruház-weblapot nézni, mert a gatyám rámegy... :-)
Veszprém
#2 018
b.hópihe írta #2 014

Itt vannak a képek ebben a galériában, az elsõ 11 nem mai. Érdemes megnézni a rózsa is hatalmasat hajtott, a pünkösdi fám is nõl rendesen, sárgabarack majdnem virágzik és vannak virágos képek is, nem akarok külön…

Nagyon úgy tûnik, hogy a farontó lesz a tettes... :-(
A mandulafád bimbói félelmetesek így februárban!
#2 017
Noli írta #2 011

Köszönöm, ez tök logikus :-) Mondjuk én is minden másnál szívesebben eszem valami jóféle hagymát ilyenkor télen, s meg vagyok gyõzõdve róla, hogy egy nem "túlszocializált" lény szervezete nagyjából tisztában van a saját…

Inkább egy jó kis pitypanglevél salira nevezz be majd!Az tényleg nem rossz!nevet
Pécs
#2 016
Metnet University. Sõt, inkább Phd kurzus. De ami a legjobb az egészben, hogy amióta itt bolyongok, minimum 4 természettudománnyal foglalkozó hírlapnak lettem rendszeres olvasója és az ég tudja hány új könyvet vettem.
#2 014
Itt vannak a képek ebben a galériában, az elsõ 11 nem mai. Érdemes megnézni a rózsa is hatalmasat hajtott, a pünkösdi fám is nõl rendesen, sárgabarack majdnem virágzik és vannak virágos képek is, nem akarok külön linkelgetni, rajta van a hernyótúrás is Link
#2 013
Noli írta #2 012

Ha elég sok van belõle, jó lesz hörcsögalomnak :-) A fádat láthatóan mennyire viselte meg?

NÉha elszárad egy-két ág, alom pedig van két zsákkal, a fiamnak vannak degui. Nemsokára jönnek a képek, lefényképeztem még a sárgabarackot is egy- két nap és virágzik.
Veszprém
#2 011
LAM írta #2 009

Girnyó létük ellenére meg van azoknak a magukhoz való esze!:) A többi nem tápnövény fajtánál (pl kõris), már inkább a fogyaszthatóság és a tápláléknyerés lassúsága (a levél fizikai tulajdonságai nyomán) a nem…

Köszönöm, ez tök logikus :-) Mondjuk én is minden másnál szívesebben eszem valami jóféle hagymát ilyenkor télen, s meg vagyok gyõzõdve róla, hogy egy nem "túlszocializált" lény szervezete nagyjából tisztában van a saját igényeivel, s igyekszik azt fogyasztani, ha lehetõsége nyílik rá.
Na, majd a tavasszal megkóstolok egy zsenge tölgylevelet, hogy tudjam, mit esznek rajta annyira :-) Lehet, hogy tényleg finom. :-)
#2 009
Noli írta #2 008

Szenegálban (felénk csak így emlegetik e kies kis bakonyi falut :-)nem voltam már rég, de tiszafa van sok itt a városban is, és biza nem akadt olyan merész kis girnyócska, ki megkóstolta volna. :-)

Girnyó létük ellenére meg van azoknak a magukhoz való esze!nevet
A többi nem tápnövény fajtánál (pl kõris), már inkább a fogyaszthatóság és a tápláléknyerés lassúsága (a levél fizikai tulajdonságai nyomán) a nem "kedveltség" oka. A tölgyek levele gyorsan lerágható, könnyen hasznosítható (kevesebb energiaráfordítást igényel), így a hernyók gyorsan, dinamikusan fejlõdnek és az így felnövekedett, megerõsödött nöstény lepkék, sok életképes petét rakhatnak le. Nem véletlen, hogy az elsõrendû tápnövényeket részesítik elõnyben.
Veszprém
#2 008
LAM írta #2 005

Akkor érthetõ az érintettség. Így van!A termés magköppenye kivételével az egész fásszárú növény hatásos alkaloidákat tartalmaz. Gondolom Szentgálon sem hemzsegtek kis barátaink.;)

Szenegálban (felénk csak így emlegetik e kies kis bakonyi falut :-)nem voltam már rég, de tiszafa van sok itt a városban is, és biza nem akadt olyan merész kis girnyócska, ki megkóstolta volna. :-)
Veszprém
#2 007
LAM írta #2 004

Nagy örömmel Noli, hiszen látszik hogy tájékozott vagy ez ügyben is. Mint, ahogy sok minden más témában. Lásd joggal "fényezett" Magister Botanicus de Sophianae a la Arrabona ;) hozzászólását korábban. És a közös…

Igen, és én is pont ezért az egymástól tanulásért imádok Veled is (meg még jónéhány kedves észlelõtárssal) társalogni! Bár enmagam nem érzem fényezendõnek még véletlenül sem.
Veszprém
#2 006
kenya írta #2 003

http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=1200

Khm, épp ma reggel munkába jövet konstatáltam, hogy két-három nap múlva nyílik a nárcisz a mellettünk lévõ kápolna kertjében...
#2 005
Noli írta #2 002

Többek közt lepkefotózással is foglalkozom, ezért némiképp érintett vagyok a témában :-) Mondjuk olyan erdészeti adatokhoz, amilyeneket leírtál, nem jutok hozzá. A tiszafát vajon a méreganyag miatt nem eszik meg?

Akkor érthetõ az érintettség.
Így van!A termés magköppenye kivételével az egész fásszárú növény hatásos alkaloidákat tartalmaz. Gondolom Szentgálon sem hemzsegtek kis barátaink.kacsint
#2 004
Nagy örömmel Noli, hiszen látszik hogy tájékozott vagy ez ügyben is. Mint, ahogy sok minden más témában. Lásd joggal "fényezett" Magister Botanicus de Sophianae a la Arrabona kacsint hozzászólását korábban. És a közös eszmecserékben épp a sokoldalú információkat sûrítõ (népszerüsítõ?) ismeretterjesztés a lényeg. Mindig van mit tanulnunk egymástól...
Veszprém
#2 002
LAM írta #2 000

Valóban polifág faj, sokféle tápnövénye van.Gradáció esetén majdnem mindent;) felfal. Tömegszaporodás során a hazai tûlevelûeket sem kíméli (erdei, ezüst-, vörös-, luc, jegenyefenyõk).Pl. tõlünk északabbra a…

Többek közt lepkefotózással is foglalkozom, ezért némiképp érintett vagyok a témában :-)
Mondjuk olyan erdészeti adatokhoz, amilyeneket leírtál, nem jutok hozzá.
A tiszafát vajon a méreganyag miatt nem eszik meg?
Veszprém
#2 001
LAM írta #1 998

A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ,…

Köszönöm, kedves LAM, nem ismeretlen számomra a téma (aktualitásakor elég sok cikk is jelent meg róluk), ami meglehetõsen sok izgalmas részlettel bír mind a rovarok és a növényzet (ill. a más rovarfajok) egymásra gyakorolt hatását illetõen, mind maga a gradáció jelensége (sokféle állatfaj esetében mind-mind izgalmas kérdés).
Nálunk két éve volt hasonlóan durva a helyzet, itt is voltak tarra rágott erdõrészek Csopak-Paloznak felé, ahol én is láttam, illetve csertölgyön zabáló milliónyi kis dög, ahogy már az épp hajtani készülõ rügyeket elkezdték enni... Valamennyi tavaly is volt, ám a tavalyelõttit meg se közelítette. Tavalyelõtt bizony sokszor láttam csapatban vonuló hernyókat a földön, illetve nem lehetett teregetni az erkélyre, mert 10 perc alatt teli lettek velük a ruhák. A párom meg még allergiás is lett rájuk (csak a picikre), s gyógyszerész ismerõs szerint hihetetlen sokan lettek allergiásak hirtelen... Egy parkban a városunk szélén, ahol tavalyelõtt hihetetlen sok petecsomó volt a fákon (szinte bundában voltak a fák), idén egyet-kettõt láttam elvétve, de tavaly is kevesebb volt már lényegesen.
#2 000
Noli írta #1 993

Fenyõn lehetett a gyapjaslepke hernyója is, de az nyár elején. Igazából nem tápnövényük a fenyõ, de gradáció esetén MINDENT felfalnak. Tavaly felétek még jócskán túlnépesedtek a gyapjasok, ezt simán el tudom annak…

Valóban polifág faj, sokféle tápnövénye van.Gradáció esetén majdnem mindentkacsint felfal. Tömegszaporodás során a hazai tûlevelûeket sem kíméli (erdei, ezüst-, vörös-, luc, jegenyefenyõk).Pl. tõlünk északabbra a fenyvesekben igen jelentõs károkat okozhat. Volt, hogy a Lengyeleknél elérte az 1 millió ha-t a kárterület. Nagyon kedveli a csertölgyget, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert és a nemes nyárasokat. De nem tápnövénye a tiszafa, az orgona, a vadkörte, a fagyal és az erdõkben állományalkotó kõris fajok.
Becsehely
#1 999
Noli írta #1 983

Úgy három hete írtam az ajkai virágzó mandulafáról, a mi megyei lapunkban benne is volt a képe állítólag. Kolléganõm férje (fotós) kapta le... Ennyit a szenzációról... Egyébként már Veszprémben is van virágzó mandula a…

Tudom emléxem is rá,gondoltam is Rád mikor satuztam az úton visszatolattam hogy megnézzem,mondom ez a Noli-gyerek is irta már nevetnevet
Egerszegen is virágzik!
DE az újság szenzációként hozza majd a pécsit figyeld meg!
Ha még nem hozta,s a mediterrán éghajlatra fogja majd....
#1 998
Noli írta #1 985

Ezt a gradáció-összeomlást csak megerõsíteni tudom a környékünkön tapasztaltakkal, szinte semmi pete nem látszik a fákon, két éve meg terítve voltak. (elég horrorisztikus volt, amikor május elsején nem lehetett kinn…

A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ, mivel az azt növelõ faktorok (pl. természetes ellenségek száma) is növekszenek. A környezet (niche-tér) kapacitása korlátozott, a populáció fenntartásához szükséges anyagok szintjével és mennyiségével együtt.Kimerülnek a források, növekednek a rizikó faktorok, s amikor már elér egy limitáló szintet a környezet ellenállása, hirtelen leáll a növekedés, "összeomlik" a populáció.
Egyébként a Délnyugati-Bükkben éltem át hasonló "horrorisztikus" élményt, terepbejáráskor.A májusi friss csertölgy levélzetén szinte tobzódtak a hernyók, a társulás összes szintjeit ellepve. A tölgyeken eleve összesen 700 rovarfaj táplálkozik, ebbõl 450 (!) levélre specializált.
Képzeljük el egy 100-120 éves, vágásérett tölgy mit élt már át!nevet A kártételt megfelelõ termõhelyen (a tarrágást is!) a fák kiheverik, de az az évi növekedésnek lõttek, a lombvesztés miatt.Kedvezõtlen helyen (pl. rossz vízháztartású talaj stb.) azonban nem maga a lombrágás, hanem a legyengült egyedek miatt fellépõ kárláncolatok vészesek.Másodlagos károkózók csapásaiba már belepusztul a fa, vagy az adott állomány.(Pl. kocsányos tölgyesekben a hernyórágás után, mindig lisztharmatfertõzés és farontóbogarak elszaporodása várható.)
Veszprém
#1 997
b.hópihe írta #1 996

Lehet ez az és, hogy mondod, hogy kéreg alatt él lehet ez rágja a barkát, a törzsén alul szoktam látni ilyen túrásmaradványt.

Akkor ezer.
Na azért ilyet se sokat csináltam még, hogy személyleírás nélkül beazonosítom a bûnözõt :-)
Kétéves életciklusú, ha tavaly sok volt, akkor idén elvileg nem nagyon kéne lennie. Kíváncsi leszek! Egyébként maga a lepke piszok szép:

beillesztett kép

#1 996
Noli írta #1 994

Vagy ez is lehet (nagy farontólepke), bár õ a fa kérge alatt él, õsszel kimászhat bábozódásra alkalmas helyet keresni. Kíváncsian várom a válaszodat!

Lehet ez az és, hogy mondod, hogy kéreg alatt él lehet ez rágja a barkát, a törzsén alul szoktam látni ilyen túrásmaradványt.
#1 995
Cauchy írta #1 980

rx(1-x) ? :)

r=dN/Ndt=b-d, de még jobb a logisztikus egyenlet dN/dt=rN(1-N/K).nevet Az utóbbi a populáció limitáló forrásainak mértékét fejezi ki.
Nagyon csúnyán az önlimitáló intraspecifikus kompetició lép fel, vagy egyszerûbben a populációreguláció.Fizikai-kémiai faktorok, természetes ellenségek, idõjárás, konkurencia stb.
Veszprém
#1 993
b.hópihe írta #1 992

Talán õsz felé szoktam látni, fölötte van barka és mellette fenyõ. Én mindig megfulladt állapotban találkozok vele, nem lehet, hogy megduzzad? De a fán nem szoktam látni, viszont két éve a fenyõt elárasztotta rengeteg…

Fenyõn lehetett a gyapjaslepke hernyója is, de az nyár elején. Igazából nem tápnövényük a fenyõ, de gradáció esetén MINDENT felfalnak. Tavaly felétek még jócskán túlnépesedtek a gyapjasok, ezt simán el tudom annak képzelni. Ezen kívül a fenyõdarazsak lárvái is hernyószerûek, olyat is láthattál volna, ám az õ tömeges megjelenésük még kis helyen koncentrálva sem jellemzõ.
Esti pávaszem: nagy hernyója van, fûzön él:

beillesztett kép


Ilyenek volak?
A nyárfaszenderé is hasonló hernyó, csak kicsit rücsis, és õ is élhet fûzön.
#1 992
Noli írta #1 991

Hát akkor majf nyáron. :-) Kép nélkül elég nehéz volna kiókumlálni, hogy kivel van dolgunk. Ha a tóban találod, gondolom valami felette lévõ növényen élhet, azt eheti. Milyen fa van a tavadnál? Nyárfa? Mikor szokott…

Talán õsz felé szoktam látni, fölötte van barka és mellette fenyõ. Én mindig megfulladt állapotban találkozok vele, nem lehet, hogy megduzzad? De a fán nem szoktam látni, viszont két éve a fenyõt elárasztotta rengeteg hernyó és mindennap lecsupaszítottak egy teljes ágat, de végeztem velük. Azok kicsik voltak.
Veszprém
#1 991
b.hópihe írta #1 990

Jó pofa hernyók, én szoktam találni a tóban valami hatalmas példányokat az vajon miféle lehet? Van közel 10 cm hosszú és az átmérõje sem kicsi. Kép nincs róla, majd nyáron.

Hát akkor majf nyáron. :-) Kép nélkül elég nehéz volna kiókumlálni, hogy kivel van dolgunk. Ha a tóban találod, gondolom valami felette lévõ növényen élhet, azt eheti. Milyen fa van a tavadnál? Nyárfa? Mikor szokott megjelenni a hernyó?
#1 990
Noli írta #1 989

Vagy ez is igen helyes: http://users.atw.hu/ediacara/lepke/originalimages/malacosoma_neustria_herny%F3.jpg Milyen édes kis állábacskái vannak: http://users.atw.hu/ediacara/0605hegy/originalimages/060559.jpg De…

Jó pofa hernyók, én szoktam találni a tóban valami hatalmas példányokat az vajon miféle lehet? Van közel 10 cm hosszú és az átmérõje sem kicsi. Kép nincs róla, majd nyáron.
Veszprém
#1 989
Noli írta #1 988

Alapvetõen minden hernyócska nagyon csinos jószág, ha elég közelrõl nézi õket az ember, és közben elfeledi, hogy mit esznek... Legjobban a jó kis szõrmók medvelepke-hernyókat bírom. :-)…

Vagy ez is igen helyes:
Link
Milyen édes kis állábacskái vannak:
Link
De borotválkozni õ sem szokott:
Link
Õ meg egy fecskefarkú gyereke:
Link
Legalább olyan csinos, mint a mamája.
Link
Veszprém
#1 988
Hari írta #1 987

De helyes kis hernyóportré. :)

Alapvetõen minden hernyócska nagyon csinos jószág, ha elég közelrõl nézi õket az ember, és közben elfeledi, hogy mit esznek...
Legjobban a jó kis szõrmók medvelepke-hernyókat bírom. :-)
Link
#1 987
Noli írta #1 985

Ezt a gradáció-összeomlást csak megerõsíteni tudom a környékünkön tapasztaltakkal, szinte semmi pete nem látszik a fákon, két éve meg terítve voltak. (elég horrorisztikus volt, amikor május elsején nem lehetett kinn…

De helyes kis hernyóportré. nevet
Veszprém
#1 986
Noli írta #1 985

Ezt a gradáció-összeomlást csak megerõsíteni tudom a környékünkön tapasztaltakkal, szinte semmi pete nem látszik a fákon, két éve meg terítve voltak. (elég horrorisztikus volt, amikor május elsején nem lehetett kinn…

beillesztett kép


Na megtaláltam, ilyen formában ereszkedtek alá a tetõrõl...

beillesztett kép


Amint látható, tele volt a tetõ a selymeikkel.
Veszprém
#1 985
LAM írta #1 976

:D Egyébként a hernyók sajátosan "dalolnak" nagy tömegben.A gyapjaslepke (vagy a búcsújáró lepke, aranyfarú lepke stb.) hernyói, pl. ütemes és jól hallható (kicsit horrorisztikus) rágásizaj kíséretében tarolják le a fák…

Ezt a gradáció-összeomlást csak megerõsíteni tudom a környékünkön tapasztaltakkal, szinte semmi pete nem látszik a fákon, két éve meg terítve voltak. (elég horrorisztikus volt, amikor május elsején nem lehetett kinn megmaradni a százával ránk zuhanó hernyócskáktól...)

beillesztett kép


beillesztett kép

Veszprém
#1 984
Ezen Link meg egy kipattanni kész bimbókkal figyelõ kökényágacska van. Az összes kökény ilyen felénk.
Szóval piszokul nem volna jó ötlet az idõjárás részérõl, ha bejönne még valami hideg...
Veszprém
#1 983
Floo írta #1 981

Várom,mikor jelenik meg az újságban az a szenzáció,hogy virágzanak Pécsen a mandulafák! Napok kérdése! CSak azért jutott eszembe mert láttam 2 mandulafát Kanizsán,tele teljesen kinyilt virággal!

Úgy három hete írtam az ajkai virágzó mandulafáról, a mi megyei lapunkban benne is volt a képe állítólag. Kolléganõm férje (fotós) kapta le... Ennyit a szenzációról... Egyébként már Veszprémben is van virágzó mandula a Dózsában.
Jászkisér
#1 982
Floo írta #1 981

Várom,mikor jelenik meg az újságban az a szenzáció,hogy virágzanak Pécsen a mandulafák! Napok kérdése! CSak azért jutott eszembe mert láttam 2 mandulafát Kanizsán,tele teljesen kinyilt virággal!

Köszi az infót!
Megyek, eladom valamelyik bulvárlapnak...nevet
Becsehely
#1 981
Várom,mikor jelenik meg az újságban az a szenzáció,hogy virágzanak Pécsen a mandulafák!
Napok kérdése!
CSak azért jutott eszembe mert láttam 2 mandulafát Kanizsán,tele teljesen kinyilt virággal!
Pécs
#1 980
LAM írta #1 976

:D Egyébként a hernyók sajátosan "dalolnak" nagy tömegben.A gyapjaslepke (vagy a búcsújáró lepke, aranyfarú lepke stb.) hernyói, pl. ütemes és jól hallható (kicsit horrorisztikus) rágásizaj kíséretében tarolják le a fák…

rx(1-x) ? nevet
#1 979
b.hópihe írta #1 977

Nem jönnek oda a kezemhez, megtartják az 1m- es távolságot, de lógatom nekik és akkor mindig közelebb jönnek, picit eldobom magamtól és akkor rávetõdnek. A nyáron volt egy aminek valami baja volt, mert nagyon szelidnek…

Szegény. szomoru
#1 978
LAM írta #1 976

:D Egyébként a hernyók sajátosan "dalolnak" nagy tömegben.A gyapjaslepke (vagy a búcsújáró lepke, aranyfarú lepke stb.) hernyói, pl. ütemes és jól hallható (kicsit horrorisztikus) rágásizaj kíséretében tarolják le a fák…

Na lám, mégiscsak dalolnak. nevet
#1 977
Noli írta #1 973

Kézbõl eteted õket??? Nem semmi vagy, hallod! Hópihe alias Szent Ferenc

Nem jönnek oda a kezemhez, megtartják az 1m- es távolságot, de lógatom nekik és akkor mindig közelebb jönnek, picit eldobom magamtól és akkor rávetõdnek. A nyáron volt egy aminek valami baja volt, mert nagyon szelidnek tûnt és hagyta magát megfogni, na az teljesen kézbõl evett, felraktam a fára adtam neki inni is. Sajnos két nap múlva lefordúlt a fáról, biztos valami betegsége volt szegénynek, többet nem tehettem érte.
#1 976
Hari írta #1 974

Ha dalolnának, a rigók hamar megtalálnák õket. :)

vidám
Egyébként a hernyók sajátosan "dalolnak" nagy tömegben.A gyapjaslepke (vagy a búcsújáró lepke, aranyfarú lepke stb.) hernyói, pl. ütemes és jól hallható (kicsit horrorisztikus) rágásizaj kíséretében tarolják le a fák lombozatát.Szerencsére az ERTI elõrejelzése szerint idénre összeomlott a korábbi gradáció.Bár ezek a károk is a természetes erdõökológiai folyamatok fontos részei, meghatározott idõintervallumokban.Legalább a bársonyatkáknak, ragadozó poloskáknak, fürkészlegyeknek és darazsaknak, illetve a bábrablóknak is volt pár jó évük!nevet
#1 974
b.hópihe írta #1 972

Szeretem õket és nálam igen szelidek egész közel jönnek és elfogadják a nekik nyujtott gilisztát. Az mondjuk érdekes lenne, ha a hernyó dalolna!

Ha dalolnának, a rigók hamar megtalálnák õket. nevet
Veszprém
#1 973
b.hópihe írta #1 972

Szeretem õket és nálam igen szelidek egész közel jönnek és elfogadják a nekik nyujtott gilisztát. Az mondjuk érdekes lenne, ha a hernyó dalolna!

Kézbõl eteted õket??? Nem semmi vagy, hallod!
Hópihe alias Szent Ferenc
#1 972
Noli írta #1 971

Ha nem ennék meg õk, akkor meg a férgek tennék ugyanezt. Gondolj csak bele, a rigók legalább énekelnek, ellentétben a hernyóval. (Elképzelni is szörnyû, mi volna, ha énekelnének a hernyók, nem lehetne hallani a réten…

Szeretem õket és nálam igen szelidek egész közel jönnek és elfogadják a nekik nyujtott gilisztát.
Az mondjuk érdekes lenne, ha a hernyó dalolna!
Veszprém
#1 971
b.hópihe írta #1 970

Nálam is fészkelnek a tujába, kb 10-15 db mindig van az udvaron. Én minden gyümölcsöt takarok már ellenük , eper, cseresznye, sõt már a naspolyát is kell majd, mert nagyrészét most is õk ették meg.

Ha nem ennék meg õk, akkor meg a férgek tennék ugyanezt. Gondolj csak bele, a rigók legalább énekelnek, ellentétben a hernyóval. (Elképzelni is szörnyû, mi volna, ha énekelnének a hernyók, nem lehetne hallani a réten meg az erdõben mást, csak hernyódalt... :-) ) )
#1 970
Noli írta #1 969

Ezeket én is csípem nagyon, már hallottam hajnalban nótázni is egyet amíg a buszra vártam, lassan keresik a fészek helyét is. Nálunk a ház mellett vannnak fenyõk, ott minden évben van rigófészek. Mondjuk a faterék fél…

Nálam is fészkelnek a tujába, kb 10-15 db mindig van az udvaron. Én minden gyümölcsöt takarok már ellenük , eper, cseresznye, sõt már a naspolyát is kell majd, mert nagyrészét most is õk ették meg.