A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ,…
A gyapjaslepke (is) ún. r-stratégista. Relatívan korlátlan növekedésre képes, a denzitása (populációsûrûsége), exponenciálisan nõ.Ám ezzel együtt a mortalitás (populáció egyedeinek pusztulása) is exponenciálisan nõ, mivel az azt növelõ faktorok (pl. természetes ellenségek száma) is növekszenek. A környezet (niche-tér) kapacitása korlátozott, a populáció fenntartásához szükséges anyagok szintjével és mennyiségével együtt.Kimerülnek a források, növekednek a rizikó faktorok, s amikor már elér egy limitáló szintet a környezet ellenállása, hirtelen leáll a növekedés, "összeomlik" a populáció.
Egyébként a Délnyugati-Bükkben éltem át hasonló "horrorisztikus" élményt, terepbejáráskor.A májusi friss csertölgy levélzetén szinte tobzódtak a hernyók, a társulás összes szintjeit ellepve. A tölgyeken eleve összesen 700 rovarfaj táplálkozik, ebbõl 450 (!) levélre specializált.
Képzeljük el egy 100-120 éves, vágásérett tölgy mit élt már át!
A kártételt megfelelõ termõhelyen (a tarrágást is!) a fák kiheverik, de az az évi növekedésnek lõttek, a lombvesztés miatt.Kedvezõtlen helyen (pl. rossz vízháztartású talaj stb.) azonban nem maga a lombrágás, hanem a legyengült egyedek miatt fellépõ kárláncolatok vészesek.Másodlagos károkózók csapásaiba már belepusztul a fa, vagy az adott állomány.(Pl. kocsányos tölgyesekben a hernyórágás után, mindig lisztharmatfertõzés és farontóbogarak elszaporodása várható.)
Köszönöm, kedves LAM, nem ismeretlen számomra a téma (aktualitásakor elég sok cikk is jelent meg róluk), ami meglehetõsen sok izgalmas részlettel bír mind a rovarok és a növényzet (ill. a más rovarfajok) egymásra gyakorolt hatását illetõen, mind maga a gradáció jelensége (sokféle állatfaj esetében mind-mind izgalmas kérdés).
Nálunk két éve volt hasonlóan durva a helyzet, itt is voltak tarra rágott erdõrészek Csopak-Paloznak felé, ahol én is láttam, illetve csertölgyön zabáló milliónyi kis dög, ahogy már az épp hajtani készülõ rügyeket elkezdték enni... Valamennyi tavaly is volt, ám a tavalyelõttit meg se közelítette. Tavalyelõtt bizony sokszor láttam csapatban vonuló hernyókat a földön, illetve nem lehetett teregetni az erkélyre, mert 10 perc alatt teli lettek velük a ruhák. A párom meg még allergiás is lett rájuk (csak a picikre), s gyógyszerész ismerõs szerint hihetetlen sokan lettek allergiásak hirtelen... Egy parkban a városunk szélén, ahol tavalyelõtt hihetetlen sok petecsomó volt a fákon (szinte bundában voltak a fák), idén egyet-kettõt láttam elvétve, de tavaly is kevesebb volt már lényegesen.