Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
#34 565
gulyasme írta #34 562

Kedves Fórumtársak, a Pilisvörösvár-Nagy tó történetéhez ( szál: Társalgó #53429) ajánlom a következő cikket: Carstensen J. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management.…

Egyet értek a cikkekkel, tehát a hosszan tartó meleg eseménytelen (szél+csapi) hiánya mutatkozott meg a tavakban. Itt is felénk, olyan szikes 1-2 m. mély tavacskákban is. egyenlőre nincs infóm hal pusztulásról
#34 563
gulyasme írta #34 562

Kedves Fórumtársak, a Pilisvörösvár-Nagy tó történetéhez ( szál: Társalgó #53429) ajánlom a következő cikket: Carstensen J. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management.…

Nem ezert szoktak megkotorni a tavakat? Hogy ne a szerves hulladek "vegye ki a vizbu a zoxigent" ? vidám
A kotrokanalnak kevesebb a zoxigenigenye mint a bomlasnak vidám
#34 562
Kedves Fórumtársak, a Pilisvörösvár-Nagy tó történetéhez ( szál: Társalgó #53429) ajánlom a  következő cikket:
Carstensen  J. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management. AMBIO 43:26–36
Link
Link
 
Ez a cikk a tengerek anoxiás  víztesteinek  kémiai folyamatait  részletezi, de érdekes lehet egy horgásznak is…
A tó oxigénellátása a felületével,  és nem a térfogatával arányos; tekintve, hogy  oxigénnel ellátni a vízben élő algák tudják, illetve a vízfelszín levegővel  való érintkezése.  Éjjel az algák maguk is oxigénfogyasztókká válnak.
A túltartott halmennyiség,  és a fölösleges etetőanyag,  mind a tó szervesanyag-lebontó rendszerét  terheli.  Ez egy darabig „betemeti” a mély vízbe a redukáló gyököket. Viszont ha felmelegszik, ha felkavarodik a víz (!!),  vagy, ha a baktériumok biológiai egyensúlya „megborul”  a vízben,  akkor ezek a szerves molekulák a felszíni  rétegbe jutva,  még további sok oxigént  fognak elvonni…  Mély tóban lehet,  hogy jobban érzik magukat a halak  (a harcsa amúgy is kiválóan tűri az  oxigén-hiányt) – de ha beüt egy ilyen langyos-vizes időszak, meg kell gondolni,  hogy nem kellene-e  lehalászni azt a  szegény tavat!

A folyamatok szulfát / ammónia egyensúlyának  kémiáját, más (felhőképződés)  vonatkozásban tárgyalja Schmeller G,Geresdi I. (2016) Numerical  simulation of sulfate  formation inwater drops: results of  a box  experiment. Időjárás121(1) : 1-28.     Referálót  ld. Bioszféra #34447
Velence
#34 557
bazsalazsa0204 írta #34 555

Nemrég találtam! Egy megható, megindító történet. Számomra különösen, hiszen ebbe az általános iskolába jártam Pilisszentivánon, és a suli udvarán álló 122 éves hársfa gyökerestül kidőlt az aug. 14-i kedd kora esti…

Szép gondolatok, Köszönjük. Mi is a suliban egy lejtôn álló öreg diófa alatt teraszosítottunk, így is növelve a beszivárgó Víz mennyiségét. Hátha pár évvel kitolhatjuk az életét.
Barcs
#34 556
bazsalazsa0204 írta #34 555

Nemrég találtam! Egy megható, megindító történet. Számomra különösen, hiszen ebbe az általános iskolába jártam Pilisszentivánon, és a suli udvarán álló 122 éves hársfa gyökerestül kidőlt az aug. 14-i kedd kora esti…

Reméljük, ültetnek egy újat. Az én régi iskolám téglázott udvarán egy hatalmas dió száradt ki. Az udvart a 70-es évek ma RETRO.nak nevezett ocsmány stílusában lebetonozták és nem ültettek új fát.
#34 555
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#408751 - 2018-08-17 22:22:46)

Nemrég találtam! Egy megható, megindító történet. Számomra különösen, hiszen ebbe az általános iskolába jártam Pilisszentivánon, és a suli udvarán álló 122 éves hársfa gyökerestül kidőlt az aug. 14-i kedd kora esti viharban. A fát az 1000 éves Millenium alkalmából ültették. Engem is sok emlék köt ehhez a hársfához. Kár érte, bár már öreg volt. Az írás gyönyörű, és ebből is látszik, hogy lehet szeretni, tisztelni, egy sokak által csak közönségesnek gondolt fát is :  Link

Ha valaki nem látná így, itt a szöveg : 

"Sziasztok!Volt egyszer egy fa .....!
1896-ban ültettek erre a helyre.Szép hely,a falu központja,a templom és az iskola között. Szépen cseperedtem,növögettem míg az emberek háborúkkal voltak elfoglalva.Vigyáztam a templom csendjét és árnyat adó koronám alatt sok-sok generáció nőtt fel az iskolában.Megérintettek,hozzám bújtak,körülöttem fogócskáztak a gyerekek.Örültünk egymásnak nagyon sokszor.Ahogy idősebb lettem már nehezebben viseltem a környezetemben a változásokat.Hogy megsértették itt-ott a gyökereimet és eltakarták előlem az életet adó esővizet.Néhány évvel ezelőtt gondos kezek még próbáltak rajtam segíteni és lenyesegették az elszáradt gallyaimat hogy alvó rügyekből meg tudjam újítani a koronámat. Ez sikerrel is járt mígnem elérkezett a 2018.08.14.-i szélvihar. Már hallottam a süvítő szelet és éreztem hogy nem fogom tudni tartani megfáradt törzsemet ebben az ítéletidőben. És amikor a szél nekem feszült, recsegtek-ropogtak a gyökereim,még elsuttogom ezt a két gondolatomat Nektek:
-Vigyázzatok a fákra mert ők is vigyáznak rátok!
-122 gyönyörű év után búcsúzok Tőletek Szentivániak!
Isten Veletek,a Ti Hársfátok!"  Link
#34 550
Póni írta #34 549

Meleg nyári éjszakákon, a nyitvahagyott ablakon néha igen különös lények repülnek be: Élőben is épp így néz ki. Mint egy mint egy letört gally darab. Ha valaki ismeri ennek a lepkének a nevét, segítsen! Én egyelőre nem…

Sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala)
Miskolc
#34 549
Meleg nyári éjszakákon, a nyitvahagyott ablakon néha igen különös lények repülnek be:

beillesztett kép



Élőben is épp így néz ki. Mint egy mint egy letört gally darab.

Ha valaki ismeri ennek a lepkének a nevét, segítsen!
Én egyelőre nem találtam sehol.
Velence
#34 548
Nálunk meg a nagyobbik lányom kiabált a kertben, hogy, Apa azonnal gyere! Tudja,hogy kedvelem a pókokat.

A kisebbik közben mondja, hogy mi ez egy darázs? Na innentôl nem is kell mondanom, hogy egy darázspók a fûszereskertünk vendége. A bazsalikom lett a kedvence
#34 547
lesz_zuhéj írta #34 545

Köszönet a válaszért, mindenesetre, eddig nem találkoztam ezekkel, és nagyon jól megvoltam nélkülük. Rettentően utálom az ízelt lábúakat, főként az ilyen egér méretűeket. Ez az egy igazi fóbiám van. Még ettől a halott…

Kérlek alásan kacsint

------------------------------------------------
Nálunk kb 2 hónapja költözött be az egyik kerti épület hasadékába egy lakó. Szép húsos példány, amit eddig rés keresztespókként (Nuctenea umbratica) azonosítottam. Azonban tegnap elbizonytalanított, hogy elém került néhány adat a Nuctenea silvicultrix-ról (magyarul talán északi kersztespók[?]) Noha hazai előfordulására nincs adat, azért egy pókászt meghallgatnék a dologról nevet

beillesztett kép




Pipiskedve, éjszaka egy telefonnal elég nehéz volt fotózni, ráadásul megijesztettem, így kissé össze is húzta magát.
#34 546
Farkaspók nálunk is van, múltkor 2 szép fejlett példány miatt volt is nagy sikítozás, alig tudtam őket kimenteninevet
Illetve 2 hete meg ilyet láttam (folyondárszender) locsolás közben, először nem értettem, hogy repülő egeret, vagy mit locsoltam le: Link
#34 545
Nanovich* írta #34 544

Éreztem én :) Ez 9x % hogy egy zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) . Lakott települések közelében is elterjedt. Ja és nem ugrik, hanem repül, szóval a 3. emelet neki kismiska. Ráadásul úgy felmászok a falon, mint…

Köszönet a válaszért, mindenesetre, eddig nem találkoztam ezekkel, és nagyon jól megvoltam nélkülük. Rettentően utálom az ízelt lábúakat, főként az ilyen egér méretűeket. Ez az egy igazi  fóbiám van. Még ettől a halott lépcsőházi példánytól is kivert a víz. nevet
#34 544
lesz_zuhéj írta #34 543

Sajnos elég béna vagyok a témában, erről lenne szó, ezt a lépcsőházban hagyta így valaki (rovarbarátok ne figyeljenek: https://kepkuldes.com/images/884da0117b6ff3f3d451e78b1740af17.jpg Szóval ilyenek, de ezek nem 5…

Éreztem én nevet Ez 9x % hogy egy zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) . Lakott települések közelében is elterjedt. 
Ja és nem ugrik, hanem repül, szóval a 3. emelet neki kismiska. Ráadásul úgy felmászok a falon, mint macska a fára kacsint

Itt a hangja, amit esténként mindenki hallhat: Link
Érd
#34 542
Nanovich* írta #34 541

Én ezekkel mind tisztában vagyok, de ez az időszak tipikusan a szöcskéké a lakott környezetben. Este a pofázásuktól alig hall az ember és tele velük a ház, terasz, kert :) A sáskák viszont számosságban, meg akár faj…

Jaja, mi is folyamatosan hajigaljuk kifelé a bazi nagy szöcskéket a házból. A múltkor az alvó gyerek feje mellett dekkolt egy jó 5 centis dög. Még jó, hogy nem ugrott a fejére. Nem fél tőlük egyáltalán, de ilyenre ébredni durva lehet nevet
A másik nagy házban lakó banda a farkaspókok. Asszony több évet öregedett a legnagyobb példányoktól....
Korábban nálunk sem voltak ennyire jellemzőek bent a szöcskék. Inkább tücskök költöztek be nagy számban. Poloskát is alig látni, halistennek.
#34 541
Lujó írta #34 540

A szöcskék a sáskáknál nagyságrendekkel ritkábbak.…

Én ezekkel mind tisztában vagyok, de ez az időszak tipikusan a szöcskéké a lakott környezetben. Este a pofázásuktól alig hall az ember és tele velük a ház, terasz, kert nevet A sáskák viszont számosságban, meg akár faj szinten hiába nő a szöcskék felé, ha nem egy fülkét használnak az emberrel nevet
#34 540
Nanovich* írta #34 539

Biztos sáska az? Nem inkább szöcske?

A szöcskék a sáskáknál nagyságrendekkel ritkábbak. 
Link
A szöcskék ragadozók. A szöcskék csápja a fél testhossznál mindig hosszabb, de általában eléri a teljes testhosszat. 
A sáskák növényevők. A sáskák csápjai  rövidek.
Link

Az imádkozó sáska nem sáska, a csótányok és termeszek rokona.
#34 539
lesz_zuhéj írta #34 538

Napi 2-3 sáskát találok a lakás különböző pontjain, elsősorban az erkélyen, de a szobaablakok szúnyoghálóval fedett külső oldalain is. A lakásban is volt már szerencsém találkozni egyel. Kérdésem az lenne, más is…

Biztos sáska az? Nem inkább szöcske?
#34 538
Napi 2-3 sáskát találok a lakás különböző pontjain, elsősorban az erkélyen, de a szobaablakok szúnyoghálóval fedett külső oldalain is. A lakásban is volt már szerencsém találkozni egyel. Kérdésem az lenne, más is észrevette, hogy többen vannak? A többet úgy értem, hogy az ezt megelőző 5 évben mióta Pécs-rózsadombon lakom, még egyet sem láttam, előtte is imádkozó sáskával találkoztam kizárólag nagyon ritkán. Apropó, a büdös benyák viszont jelentősen megritkultak, persze sajnos el nem tűntek.
#34 537
gulyasme írta #34 535

A szarvasbogár cseresznye tuskóban is szeret lakni. Tölgyes szélén (Solymár) is a kivágott cseresznyére szálltak a felnőttek, és öreg, korhadt tönkben még világos, de már imágó formájú bogarakat lehetett találni. - idén…

Szüleimnél volt egy nagyon öreg körtefa, ott mindig találkoztam szarvasbogárral.
#34 535
Lujó írta #34 534

Szarvas: 4-én du. szüreteltem a pálinkának valót (Gönci magyar kajszi). Megráztam a fát és a szokásos rózsabogár had mellett egy drón berregésével egy szarvasbogár hím repült fel. Tavasszal a komposztdomb (készült:…

A szarvasbogár cseresznye tuskóban is szeret lakni.  Tölgyes szélén (Solymár) is a kivágott  cseresznyére szálltak a felnőttek,  és   öreg, korhadt  tönkben még világos, de már imágó formájú bogarakat lehetett találni.  - idén kisebb termetűek voltak a megszokottnál.
#34 534
Szarvas: 4-én du. szüreteltem a pálinkának valót (Gönci magyar kajszi). Megráztam a fát és a szokásos rózsabogár had mellett egy drón berregésével egy szarvasbogár hím repült fel. Tavasszal a komposztdomb (készült: lenyírt fű, fűnyíróval felszedett nyárfa levél) megbontásakor a cserebogár pajorok mellett találtam (méretből ítélve) két feltehetően szarvasbogár lárvát. A környéken a szarvasbogár szokásos kajájának, a tölgynek szinte nyoma sincs, fűzfa, nyárfa, kaukázusi szil a tömeges. 
#34 532
Kb. tíz évig dolgoztam (labor-) patkányokkal, sokkal értelmesebb állat,  mint gondolnánk. Egymás tapasztalataiból tanulnak. a csapdákat kikerülik, függőleges 1,5 méter távot, műanyag dobozon simán felmásznak, a táplálékban eléggé igénytelenek. Eléggé karakteres szaguk van, még azt legegyszerűbb felismerni. Ha egynek fájdalmat okozol, az egész csapat megtanulja.
A fekete fejűek agresszívabbak, mint a világos társaik. Bolygatástól mentes farakás, komposzt lehet a "bázisuk". Megbízhatóan irtja az erdei sikló, a bagoly, és a vadászgörény.  Mi otthon erős paprikát (lehúzni a csatornába) szoktunk bevetni, attól pár hétre elmennek.
Leptospira, Listeria, Yersinia enterocolitica, nyúl-betegségek a leggyakoribb nyavalyák,  amiket terjesztenek.
Érd
#34 531
minimum írta #34 530

Értem!:) A "mieink":D teljesen feketék voltak, csak emiatt gondoltam a házi alkategóriára. Kb. ekkora volt: https://youtu.be/OMOeS0prrlk a legnagyobb példány. Valószínűleg a vízelvezetőárokból jöttek a kis ördögök.…

Ha vándor, akkor tényleg irtsd mindennel, amivel lehet, azok tényleg undormányok, és szaporák is szomoru
Érdekes ez az alagutazós dolguk mindenesetre.
Komárom
#34 530
Donnie írta #34 529

Ha macskányi volt, akkor szerintem biztosan nem házi patkány volt, az sokkal kisebb. Emellett nem véletlenül ez a neve: a házakba szeret beköltözni. Szüleim 8 hónapon át vadásztak rá mindennel, mire elkapták nagy…

Értem!nevet

A "mieink"vidám teljesen feketék voltak, csak emiatt gondoltam a házi alkategóriára. Kb. ekkora volt: Link  a legnagyobb példány. Valószínűleg a vízelvezetőárokból jöttek a kis ördögök. Eddig a lakóingatlant elkerülték valóban. Ha kiderülne, hogy vándor, az azért nagyobb baj, mert azok extra genyák. Link

Ha tovább krakélerkednek, akkor a légpuskával kiosztok nekik egy-két headshotot mostmár.vidám
Érd
#34 529
minimum írta #34 528

Ugye a múltkor itt "mulattam" a gambiai óriásbundásjószágon. Hogy lássátok, hogy milyen az élet, erre az elmúlt egy hónap során egészen konkrétan a mi kertünkbe is befészkelt járatokkal néhány házi patkány…

Ha macskányi volt, akkor szerintem biztosan nem házi patkány volt, az sokkal kisebb.
Emellett nem véletlenül ez a neve: a házakba szeret beköltözni. Szüleim 8 hónapon át vadásztak rá mindennel, mire elkapták nagy nehezen, óriási károkat csinált, elrágott mindent, elhordta a diót/mogyórót, stb. De végig bent volt a házban, vagy legalább a szigetelés alatt.

Egyáltalán nem ásott sehol semmit.
Miután elkapták (csapdával), elvitték jó messzire, és elengedték (településtől távol).
Komárom
#34 528
Ugye a múltkor itt "mulattam" a gambiai óriásbundásjószágon. Hogy lássátok, hogy milyen az élet, erre az elmúlt egy hónap során egészen konkrétan a mi kertünkbe is befészkelt járatokkal néhány házi patkány Link (láttuk). Hirtelen lyukak sokasága jelent meg az udvar csaknem felén.  Egyik példány kisebb cicának is beillett méretre, szép fekete. Még nagyon nem tudtak elszaporodni.

Reménykedtem egy hete még, hogy üregi nyuszi fog előbújni belőlük. De ugye nem!vidám

A beavatkozás mellett döntöttem a tegnapi napon. A lyukak zömének betemetése után, stratégiai pontokon nagyszabású gáztámadást hajtottam végre (kálium-nitrát, kén, szén-dioxid). Teljes tujaág-ritkítás is történt, ahol egyáltalán még meg volt hagyva.

Azóta semmi mozgás vagy kaparászás. Világos üzenetet kaptak, remélem értették!havazas
#34 526
Amanita írta #34 524

Valaki találkozott már közönséges sutabogárral? https://www.izeltlabuak.hu/faj/kozonseges-sutabogar Sajnos a házban találtam és - részben - fából van a födém. Lehet hogy azt eszi(k)? Valakinek ilyen irányú tapasztalata?

Szia!

A közönséges sutabogár elsősorban marhatrágyában található, ott táplálkozik. De nagyon gyakran előfordul csak úgy, pl. réten a földön sétálva. Egészen biztos, hogy nem a fát eszik.

Balázs
izeltlabuak.hu
Komárom
#34 525
Igen ütős válogatás: Link

Magyarország már a harmadánál kiesett, így is jó pár országnál erősebbek vagyunk erdőségekbenkacsint Ezért is idegesít, amikor a birkák nekiesnek erdőknek, parkoknak... 

Hyperion: Link   Link   Azt hittem, hogy az Egyenlítőnél(L) van a világ legmagasabb fája.