Bocs az elõzõ rövid válaszért! Próbálok a repterekre valamit általánosat összehozni. - A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes,…
Bocs az elõzõ rövid válaszért! Próbálok a repterekre valamit általánosat összehozni.
- A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes, vagy jó gombaélõhelyek (hacsak nem végeznek rajta úthengerrel évente terepegyengetést).
- Ugyancsak a funkcióból adódik, hogy korán kaszálják, a szénatermõ réteknél többször. Ugyancsak sûrûn elõfordul, hogy (az elsõ kaszálást leszámítva, de gyakran azt is) csak lezúzzák, mulcsozzák a füvet, ami a helyszínen marad és jó szerves anyag utánpótlást jelent a gombák számára. A tartósan rövid fû miatt is jó gombászhelyek: Tapasztalatom szerint hiába él és virul a gomba vegetatív része a földben, termõtestet derékig érõ fûben nemigen fejleszt. Kaszálás után 5-10-15 cm-es friss fûben célszerû az ilyen területeket felkeresni. Ez pedig pl. egy kukacbombázó reptéren sûrûbben adott, mint egy kaszálón.
- A harmadik ok a repterek jó gombászhelyé minõsítésének az alacsony fû miatti jó gombaészlelhetõség. Esetleg egy szomszédos ugyanolyan jó adottságú réten még elfogadható fûmagasság mellett sem találja meg a tapasztalatlan, részletes helyismerettel nem rendelkezõ gombász a gombákat. Figyelni kell a fû faját, színét, a gazokat, a mikrodomborzatot, stb, de minél nagyobb a fû, annál inkább elfedi a gombára utaló jeleket. Olykor nagy fûben, pontos pozícionálás mellett 1 m-rõl sem veszi észre egy tapasztalatlan gombász a 20-25 cm-es vakítóan fehér gombát.
Nehézfémek:
A füves reptereknek - csak a reptér funkció miatt - nincs érdemi nehézfém szennyezettsége (milyen fém és hogyan jutna ki oldatba kerülve speciálisan a repülõgépekbõl, ami más jármûvekbõl nem jut ki?) . Kukacbombázók repterén kivétel lehet lokálisan a vegyszerkeverõ kádak környéke, ahol elfolyás miatt réz, vas, esetleg bárium feldúsulás lehet. A réz nagyobb mennyiségben toxikus a gombákra (bár lehet, hogy a gombáknak is létfontosságú nyomelem), a vas közömbös, meg amúgy is mindenhol ott van, a bárium-poliszulfidot nem vagyok biztos, hogy használta-e a repülõgépes növényvédelem. Elfolyás nyomelemeket tartalmazó lombtrágyából is lehet, pl:
Link
A gombában akkumulálódnak a nehézfémek, de nem dúsulnak fel annyira, hogy attól ártalmasak lennének. Lehetséges kivétel pl. egy illegális galvániszap lerakó környéke. Feldúsul pl. a radioaktív jód is, amit Csernobil után észleltek is.
Szarvasi telkem, saját (rendszeresen nyírt) gyepem nem optimális gombatermõ terület, bár mikrodomborzatilag ideális lenne: A lenyírt füvet komposzton gyûjtöm, a fû (és a talajban a gomba) tápanyag hiányban szenved. Van néhány sötétzöld folt, amin valami ultra-rövid életû (esti öntözés, reggelre kinõ, egy óra múlva már sehol) apró gomba nõ. Van egy kb. 1 m átmérõjû sötétzöld boszorkányköröm, amit idén vettem észre, de még nem termett. Tippem: Lilatönkû pereszke. Majd meglátjuk õsszel, vagy sohasem.
Szerk, Amanita: Milyen növényekkel lehet gyökérkapcsolt?
Még egyetemen feliratkoztam "gombaismeretre" nulla kreditért just for fun. Volt szerencsém Magyarország első gombadoktoránál (Pál Fám Ferenc) tanulni, meg kimenni terepre is. Ő mondta, hogy amikor Gödöllőn dolgozott az egyetemen, akkor az ottani kertben lévő bodzát "oltotta be" óriáspöfivel és rákövetkező évben már termett is.
Kérdés hogy mennyire volt szerencséje.
Részemről még mindig teljes homály, hogy a gombák a föld alatt teljesen felosztják-e egymás közt a területet (mint a növények fent). Vannak erre utaló jelek, mikor olyat olvastam pl. hogy a tintahal gomba ki tudja szorítani a szömörcsögöket a hasonló élőhely-igénye alapján. Vagy amikor talán 2010-ben előjöttek Atlanti-óceán partján őshonos gombák Magyarországon az óriási csapi miatt (ha jól emléxem).
Ezt csak azért írom, mert nem tudom mennyire lehet sikeres egy ilyen telepítés, ha a bodza már együtt él valakivel (gombával
)?
