Jó vízellátottságú, de nem vizenyõs, nitrogénben és szerves anyagban dús talajok. Erdõben pl. ahol nyakig ér a csalán. Célzottan csak akkor keresgélhetsz, ha már felderítetted a területet, az meg hosszú idõt igényel.…
Jó vízellátottságú, de nem vizenyõs, nitrogénben és szerves anyagban dús talajok. Erdõben pl. ahol nyakig ér a csalán.
Célzottan csak akkor keresgélhetsz, ha már felderítetted a területet, az meg hosszú idõt igényel. Azt ne nagyon várd, hogy valaki megmutatja a gombászhelyeit. Én is csak olyan barát esetében teszek kivételt, aki legalább 150 km-re lakik a tetthelytõl. Idõpont: figyeld a vásárcsarnokok gombakínálatát. Most még hideg van rá. Kuriózum: a laska is elõjött a múlt hétre.
Érdekes, hogy a Bükkben viszont a rendzina talajokat szereti (ami persze nem meglepõ: ez az egyik legtápanyagdúsabb talajféle, csak marha lassan keletkezik, és nem is túl vastag).
Van vagy 20 lelõhelyem rá, mindben az a közös, hogy mészköves alapkõzeten keletkezett, szinte aljnövényzetmentes, morzsalékony és jó vízháztartású talajon vannak. Érdekes, hogy gyakori az átfedés más fajokkal, pl. májusi pereszkével, piruló õzlábbal, de pár helyen még különbözõ kucsmagomba-félékkel is. Az egyik legmagasabb (és eldugottsága folytán legjobb) helyem ~930 m magasan van
. Meleg, csapadékos nyárutókon annyi van belõle, mint a "szemét"
. A rekordom eddig egy ~70-80 cm-es "apróság", futás közben találtam, eléggé megszenvedtem vele, míg hazacipeltem...
Amanita: biztos, hogy a pöfeteg gyökérkapcsolt? Eddig mindenütt lebontóként olvastam róla... Szerk.: és tényleg! :o
(Ez van, ha valaki nem naprakész
)
