Ilyenkor azzal próbálom nyugtatni magam, hogy ennek talán a jövõre nézve lesz hozadéka.. de mi? Talán az, hogy ezeken a területeken minél inkább kinevelni egy 100 év körüli állományt, ami nem esett volna ennyire áldozatul? Bár ha jól emlékszem pl. a Pogányvár gerincének térségében nagy területen idõs bükkös van, és ezt a térséget is írtad, hogy nagy a kár... Mi a fenét lehet csinálni ennyi fával? Erõmû? Export? Nem fogja felütni a fejét a "gaz" ezeken a részeken a lomkorona részleges hiánya miatt (csalán, szeder, magas aranyvesszõ...)? Na most lehet felvenni a közmunkásokat, csak kell több szakember is, aki majd irányít. Hát ez szívszorító, de azért köszönöm.
Az erdõ idõvel kiheveri a súlyos sérüléseit, fõleg ha ebben az erdész szakemberek is értõ szemmel és kézzel elõsegítik a természetes folyamatokat. Az is igaz, hogy a régi szálerdõket mi már nem fogjuk látni. Majd a következõ generációk, ha csak újabb rendkívüli klímakárok, súlyos mértékû természetes bolygatások nem történnek. A tendencia sajnos nem erre utal. A belsõ kalderában nem olyan súlyos a helyzet, az viszonylag ép maradt. A Nagy-Hideg-hegy - Csóványos közötti gerinc alatt lévõ Csarna-torokban vannak nagyobb kiterjedésû dõlések és a Csóványos alatt húzódó vadregényes Oltár-patak völgyében.
Az igazán súlyos helyzet a Csóványos-Magosfa fõgerinctõl északnyugati-északkeleti irányba lefutó csodálatos gerincek, bércek erdõterületén van.
Linkelek két a károk után készült friss képet a tömbös dõlések mértékérõl.
Rakottyás-völgy a Rakottyás-bércrõl.
Link
Pogány-Rózsás Erdõrezervátum a Nagy-Mána-bércrõl.
Link
Néhány moricka felirat segítségével látható a lényeg.
