Igen , egyetértek a módszereddel, kellõ alapossággal, gyakorlattal biztonságos, én sem vagyok vizsgázott, és nem járok gomba vizsgálóhoz sem. Közöttük is nagy különbségek lehetnek. Azért ne feledjük több ezer nagygomba…
Igen , egyetértek a módszereddel, kellõ alapossággal, gyakorlattal biztonságos, én sem vagyok vizsgázott, és nem járok gomba vizsgálóhoz sem. Közöttük is nagy különbségek lehetnek. Azért ne feledjük több ezer nagygomba faj van hazánkban, mi pedig az adott gomba csoportokon túl néhány tucatot, és a mérgezõ hasonszõrûeket ismerjük, egy felkészült szakember pedig nagyon sokat, és napi szinten tisztában van az esetleges újdonságokkal. Nem árt megpróbálni követni ezeket a dolgokat, fõleg a mérgezõ témakörben, hiszen pl. a begöngyölt szélû cölöpgombát is fogyasztották sokáig, pedig igen veszedelmes mint késõbb kiderült. Szerencsére koromnál fogva véletlenül sem tartozhattam e körbe... Aztán elõfordulhatnak behurcolt fajok, hiszen egy más kontinensrõl behozott, és aztán kivaduló fa, bokor gyökérkapcsolt gombája is megélhet , honosodhat. Távolkeleti vendégmunkások fogyasztottak gyilkos galócát, mert hasonlított valami ottani ehetõre. Az atlasz hegységben honos gomba megtalálta a számítását az Alpokban, ez valami ehetõ tölcsérgombára hasonlít. Ezt a facebookon találtam, egy gombaszakértõ írta:
" 1998-ban egy társaság (amatõr gombaszedõk) tagjai betegedtek meg, miután egy általuk rozsdasárga tölcsérgombának (Lepista inversa) tartott fajt szedtek és ettek a francia Alpokban. A tünetek különbözõek voltak a migréntõl a végtagzsibbadásig, bénulásig. A 7 mérgezettbõl aztán 2 meg is halt, 3 hosszú idõ és gyógykezelés után, 2 viszont gond nélkül épült fel. Végül a mikológusok meglelték a bûnöst, a Marokkóban, a Magas-Atlasz fenyveseiben honos Clitocybe amoenolens nevû tölcsérgomba személyében, melynek mérgezõ mivoltára semmilyen korábbi adat nem utalt. Azóta Franciaország után Olaszország fenyveseiben is észlelték már, terjedõben van..."
Ezért (sem) túlzás a nagy óvatosság, és kell a gombát a helyén hagyni a legkisebb kétség esetén is! Illetve ismerni minden határozó bélyegét. Igazán kosárba való néhány tucat faj van, számos ehetõvel nem foglalkozom, mert kitûnõ ehetõeket tudok szedni helyettük.
Kóspallag egy híres gombászhely, vulkanikus alapkõzet lehet ott, a legjobb gombás helyek ezek. Felénk riolittufa (is) van, ez talán a legjobb gombalelõ alapkõzet, jó savanyú talajú erdõk talaja. Ugye milyen furcsa a mészkõhegységnek kikiáltott Bükkben? (A meszes talaj éppen a legértékesebb gombáknak nem jó : Vargánya, róka, sötét trombita). A mészkõ alapon is van kisavanyodott erdõtalaj, tehát elég jó gombás erdõ, a mész nem jön ki a felszínre, kilúgozódik, illetve mozaikos jellegû erdõtalajt is képezhet, ahol kis területen belül megtalálod egyik folton a sátán, gyökeres, változékony tinórut (meszesebb talaj), következõ folton már a trombita gombát, vagy nyári vargányát. Igen, helytálló a megállapításod, az ilyen vulkanikus hegyek hegylábai, de jó nedvességtartó oldalai , sõt még a hegyhátai is jó gombás helyek lehetnek, természetesen nem mindegy a tájolása sem. (Délies oldalak csak ritkább idõszakban jók.)
