Mindezt itt Gönyûn, barátságos vegyes erdõben, amit telepített erdeifenyõ és õshonos tölgyes alkot sovány, meszes homoktalajon.
Nagyon nagynak találtam a gombabõséget -ennek valószínû oka az, hogy ebben a községben nemigen szedik az erdei gombát. A gönyûihez hasonló vegyes erdõ a Kisalföldön nem gyakori, az itteni nép ezért inkább legelõn, réten gombászik. Nagy szerencse ez, mert például a Bakonyban, az amúgy elsõrangú gombászhelynek számító Fenyõfõ-Vinye-Sándormajor környékén a múltkor több levágott tönköt találtam, mint ép gombát. Sajnos, a fél Gyõr ide jár gombát szedni...
A gönyûi erdeifenyõ-tölgy erdõben a legtöbb gomba a vaddisznótúrásos helyek körül található, ahol vagy nincs fû, vagy kevés és alacsony, és moha is tenyészik. A sûrû, nagyra nõtt aljnövényzet egyébként se kedvezõ. Az ilyen helyeken nem nagyon érdemes keresgélni. A disznókra kezdetben haragudtam, mert helyenként valósággal felszántották az erdõ talaját. Feltételeztem, hogy õk is "gombásztak", felzabálták elõlem a gombát. Késõbb, a sok gomba láttán rájöttem, hogy nem ez a helyzet. Ha esznek is gombát a vaddisznók, nyilván csak keveset. Van valami csípõs tejnedvû tejelõgomba faj is a túrásos helyeken, méghozzá iszonyú tömegben. Ha ehetõ lenne, zsákszám lehetne szedni. Fehéres, vagy barnás kalapú, vaskos, zömök -van közte kistányér nagyságú is.
Nem tudom, gombász kollégáimnak is szöget ütött-e már a fejébe, nekem igen: érdekes, hogy a rizike színezete, naracs és répavörös, meg zöldes színei teljesen megegyeznek az erdeifenyõ "színvilágával", mellyel ez a gomba szimbiózisban él. Vajon a vak véletlen mûve ez? Talán valamiféle "mimikrirõl" van szó, hogy a gomba nehezen észrevehetõ legyen a hasonló színû lehullt kéregdarabok mellett?
A vörös nyálkásgomba külön téma, és ebben szeretném is a kollégák segítségét kérni. A gombászkönyv szerint igen jó, ehetõ gomba. Én sajnos még nem próbáltam ki, és most már aktuális a kipróbálás, annál inkább, mert elég sok van ebbõl a gombából az elõbb említett erdõben. A szakkönyv szerint ez a faj összetéveszthetetlen. A súlyosan mérgezõk között egy van szerintem, ami kissé emlékeztet rá: a mérges pókhálósgomba (másképpen mérges bõrgomba)
Igaz, ez utóbbinak nem mélyen lefutók a lemezei, és a termõhelye is más: tölgyfák alatt terem, míg a nyálkásgomba fenyõvel gyökérkapcsolt.
Mégis aggódok egy kicsit. Van valaki a kollégák között, aki találkozott már a mérges pókhálósgombával? Én még sohasem láttam. A szakirodalom szerint ritka, magasabb hegyvidéki faj. Másrészrõl azt írják, melegkedvelõ. Nekem ez nem áll össze.
Még annyit, hogy a rizikébõl pörkölt, az õzlábból rántott gomba lett. Bár "mesterem", Dr. Krébecz Jenõ azt írja Gombaatlaszában, hogy a rántott rizikénél különb ízû gombásétel nemigen van.
Biztos igaz, bár én rántva még nem fogyasztottam rizikét. A rántott õzláb kalapról azonban bátran kijelentem, hogy KIRÁLY. Maximálisan finom csemege.









