Az eredmény: csaknem kilónyi õzláb kalap és kb. ugyanannyi rizike. Találtam még egy barna érdestinóru példányt, elég sok fenyõtinórut, és felszedtem néhány gombát, melyeket én vöröses nyálkásgombaként azonosítottam.Mindezt itt Gönyûn, barátságos vegyes erdõben, amit telepített erdeifenyõ és õshonos tölgyes alkot sovány, meszes homoktalajon.
Nagyon nagynak találtam a gombabõséget -ennek valószínû oka az, hogy ebben a községben nemigen szedik az erdei gombát. A gönyûihez hasonló vegyes erdõ a Kisalföldön nem gyakori, az itteni nép ezért inkább legelõn, réten gombászik. Nagy szerencse ez, mert például a Bakonyban, az amúgy elsõrangú gombászhelynek számító Fenyõfõ-Vinye-Sándormajor környékén a múltkor több levágott tönköt találtam, mint ép gombát. Sajnos, a fél Gyõr ide jár gombát szedni...
A gönyûi erdeifenyõ-tölgy erdõben a legtöbb gomba a vaddisznótúrásos helyek körül található, ahol vagy nincs fû, vagy kevés és alacsony, és moha is tenyészik. A sûrû, nagyra nõtt aljnövényzet egyébként se kedvezõ. Az ilyen helyeken nem nagyon érdemes keresgélni. A disznókra kezdetben haragudtam, mert helyenként valósággal felszántották az erdõ talaját. Feltételeztem, hogy õk is "gombásztak", felzabálták elõlem a gombát. Késõbb, a sok gomba láttán rájöttem, hogy nem ez a helyzet. Ha esznek is gombát a vaddisznók, nyilván csak keveset. Van valami csípõs tejnedvû tejelõgomba faj is a túrásos helyeken, méghozzá iszonyú tömegben. Ha ehetõ lenne, zsákszám lehetne szedni. Fehéres, vagy barnás kalapú, vaskos, zömök -van közte kistányér nagyságú is.
Nem tudom, gombász kollégáimnak is szöget ütött-e már a fejébe, nekem igen: érdekes, hogy a rizike színezete, naracs és répavörös, meg zöldes színei teljesen megegyeznek az erdeifenyõ "színvilágával", mellyel ez a gomba szimbiózisban él. Vajon a vak véletlen mûve ez? Talán valamiféle "mimikrirõl" van szó, hogy a gomba nehezen észrevehetõ legyen a hasonló színû lehullt kéregdarabok mellett?
A vörös nyálkásgomba külön téma, és ebben szeretném is a kollégák segítségét kérni. A gombászkönyv szerint igen jó, ehetõ gomba. Én sajnos még nem próbáltam ki, és most már aktuális a kipróbálás, annál inkább, mert elég sok van ebbõl a gombából az elõbb említett erdõben. A szakkönyv szerint ez a faj összetéveszthetetlen. A súlyosan mérgezõk között egy van szerintem, ami kissé emlékeztet rá: a mérges pókhálósgomba (másképpen mérges bõrgomba)
Igaz, ez utóbbinak nem mélyen lefutók a lemezei, és a termõhelye is más: tölgyfák alatt terem, míg a nyálkásgomba fenyõvel gyökérkapcsolt.
Mégis aggódok egy kicsit. Van valaki a kollégák között, aki találkozott már a mérges pókhálósgombával? Én még sohasem láttam. A szakirodalom szerint ritka, magasabb hegyvidéki faj. Másrészrõl azt írják, melegkedvelõ. Nekem ez nem áll össze.
Még annyit, hogy a rizikébõl pörkölt, az õzlábból rántott gomba lett. Bár "mesterem", Dr. Krébecz Jenõ azt írja Gombaatlaszában, hogy a rántott rizikénél különb ízû gombásétel nemigen van.
Biztos igaz, bár én rántva még nem fogyasztottam rizikét. A rántott õzláb kalapról azonban bátran kijelentem, hogy KIRÁLY. Maximálisan finom csemege.
