Elbeszélünk egymás mellett. :) És nem értetted a tátrai példát.Pontosan azt tették, amit írsz. Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika,…
Elbeszélünk egymás mellett. 
És nem értetted a tátrai példát.Pontosan azt tették, amit írsz.
Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika, szerkezet, fajösszetétel rendszerszinten érvényesült. Ahhoz a rendszerhez amit az ember átalakított a maga hasznára, már kellett egy bizonyos fokú emberi bevatakozás. Ugyan nem búzatábla szinten, de nagyon hasonlóan.
Pl., hogy ha vihar, vagy hónyomás miatt foltos erdõdõlés volt kivitték a károsan felesleges fekvõ faanyagot és csak annyi maradt benn ami kell a talajszerkezethez, a talajlakó baktériumoknak, gombáknak egyéb élõlényeknek. Nem többszintû, több fajú, eltérõ korszerkezetû erdõrõl beszélünk!Ember kezelte lucos monokultúra, amiben nagy részt természetese felújulással jött fel a luc.
És mi lett amikor magára hagyták?Katasztrófa.Menj ki nézd meg!Nézd meg a pár éve még egészséges és földrajzilag távoli Alacsony-Tátrai erdõket.Nem számoltak a szú rajzásszám emelkedéssel a töménytelen mennyiségû szaporodó hely (holtfa) és a meleg nyarak miatt. A másodlagos kár megállíthatatlanul terjed.Persze végsõ oka az ember, mert azokba az erdõkben is klasszikus lucgazdálkodást hozott létre. Évszázadokkal ezelõtt.
Modellezd le kicsiny hazánkban pl. az ominózus Csarna-völgyet. Na épp azoka fajok fognak onnan eltûnni elsõként akik miatt a rezervátumot létrehozták.
Nem ismeretlen fogalom az erdõrezervátum (ER) projekt. A Börzsönyben is van.De ezekben alig 30-50 éve nem jr a fejsze. Még egy fél vágásfordulót sem éltek meg.(Bükknél pl. 80-100 év átlagban.)Gõzünk nincs mi lesz késõbb.
És látni kell, az nem vitatétel, hogy a természet majd megoldja..persze..de ezek a rendszerek annyira átalakítottak, hogy nem mindenhol garantálható, hogy a magára hagyott erdõk állapota nem tovább romlani fog pl. invazív fajokkal telepakolt rontott erdõk kárára.Vagy Te a Csarna-völgyi bükkösök helyén bálványfás-gyalogakácost szeretnél látni?
Mert ha az az állapot beáll, abból ítéletnapg várhatod, hogy gyertyános-tölgyesed, vagy bükksösöd legyen újra.
Arról nem beszélve, hogy engedd ki a kezedbõl ezt két millió hektáron..elképesztõ kataszrófa lenne..épp ezek a tátrai ügyek mutatnak rá..
A társadalami, gazdasági vonzatokat ide se keverem mert az már beláthatatlan lenne..
Kíváncsi lennék az 1916-ös hasonló
orkán által végzet pusztításra tátrai erdõk után, hogy is reagáltak?
A vicces az, hogy szinte napra pontosan 100 évvel ezelõtt november 19-én történt meg az ami most is.
LinkGondolom nem sokan tudtok róla? Mivel, hogy is mondjam akkor kisebb dolguk is nagyobb volt annál, minthogy az erdõket újítsák ezért ezt ilyen szakmai körülmények között nem tették meg. Most igen.
Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt.
Igazából kihegyezed a gazdálkodásra de itt nem, mármint a fórumban nem ez volt az elsõdleges téma, illetve gondolat. Hogy most ilyen az erdõség az többek között magunka köszönhetjük és ezzel tisztába vagyok. De mint írtam mikor nem voltunk, és akkor is volt ónos esõ, akkor szépen regenerálódott az egész mert ha nem akkor ma nem beszélhetünk mi sem errõl. Itt a lényegen ez volt a hangsúly, az, hogy gazdasági értelembe mi történik az megint más lapra tartozik.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
