Szia! Messze nem errõl van szó. Az erdõ természetes dinamikái nélkülünk is köszönik meg vannak, jól vannak. Kõbevésett ökológiai törvények. Minden szakember ezzel tisztában van.Egyszerûen fogalmazok:bármerre fordulsz…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220502 - 2014-02-06 11:16:31)
Szia!
Messze nem errõl van szó. Az erdõ természetes dinamikái nélkülünk is köszönik meg vannak, jól vannak. Kõbevésett ökológiai törvények. Minden szakember ezzel tisztában van.Egyszerûen fogalmazok:bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig. Ember által évszázadok alatt átalakított, kezelt, gondozott erdõk léteznek. Az,hogy Te a Pilisben nem látod az ültetési hálózatot, vagy a Pilis-tetõn az Erdõanya projektben nem érzékeled a több szintes, váltotatos fajösszetételû erdõben az örök erdõ elvek szerint kezelt emberi finom léptékû és mértékû bevatakozásokat, az a hazai erdészeknek is köszönhetõ.
Most,hogy már átvándoroltunk a Bioszba 
..
Korábban itt sok eszmecsere folyt e felett a téma felett..akkor is írtam, egyszerre kell lenni a hazai és európai erdõkben ökológusnak és ökonómusnak..szegmensekre válás, szemellenzõsség nem lehet, mert ennek a kérdésnek az ökológiai vetületen túl eszméletlen sok oda-visszacsatolási gazdasági, társadalmi kérdéskörei vannak..
Ahogy írtam igazad van..az erdõ el van nélkülünk (más ökoszisztémák is)..jobb is lenne..a maga törvényei között dinamikus rendszer..alkalmazkodik a változásokhoz..néha apró kis lépésekben, néha katasztrófák nyomán..de az évezredek alatt az ember beíródott a képletbe és átírta a változókat..sõt már õ tervezi, építi fel az egyenlet számos elemét és rendszerét is néha...nem hagyhatsz magára egy három generáció által kezelt, vágásos mûvelésû (!), gondozott 100-120 éves egykorú, egy fajú bükköst, még ha az erdõképe természetszerû erdõ-katedrálisnak is néz ki, mert nevezzük egyszerûen a túlkoros állomány összeomlik..és ez nem csak gazdasági kérdés..több hektár erdõ kompletten fog a földreomlani..szó szerint..csak az ökológiai vonzatait gondolt végig, annak fényében, hogy az öreg bükkösök természetes felújulása milyen léptékben és miként zajlik..(erre kísérleteznek a körös-lékes módszerekkel stb.)..nézd meg a Tátrát..kalamitás után a hozzá nem értõ TANAP-osok és a 2004-ben bevadult ökológusok (részben én is az vagyok) nem elhárították, hanem mára exkalálták a kárt és hatalmas területre kiterjesztették..azok a lucosok mind ember kéz alkotta erdõk..ültették, áploták, mûvelték a természeti törvények, hatások, folymatok mellett(!)...a védelmi zónákban egyedül a C-ben engedélyezték az azonnali felkészítését, kiszállítását a kidõlt faanyagnak..a A-ban nem, a B-n gondolkodtak..közben a természet nem állt meg gondolkodni..a felmelegedés miatt a lucosok amúgy is nehéz helyzetbe kerültek..a klimaoptimumukon túl mára határhelyzetben élnek a Tátrában is..száraz forró nyarak, alacsony páratartalom, szélsõséges csapadékeloszlás, hektikus telek..stb..stb..az eszméletlen léptékben gradálódó szú populációk egyszerûen felzabaálták a még lábon álló, szélkalamitástól megkímélt egészséges erdõket is..pl.1300 és 1700 tszf. magasságú zónákban..cölöpsivatag..a foltos elszáradás mára egyetlen övvé nõtt össze..átterjedt a Szepesi-Magura egészére (egészségügyi termelések tömege)..mert az egyébként nyáron egyszer rajzó szú a kedvezõ körülmények között, amit az ember teremtett a töketlen és szakszerûtlen be nem avatkozással már háromszor rajzik jelenleg..nincs az a feromoncsapda-hálózat ami ezt megállítaná..és utána már hiába vonszolták ki a holtfaanyagodat utólag..épp ez a fekvõ fanyag tette tönkre a többi egészséges erdõt is és vágatja tarra mára az Alacsony-Tátra erdeit is, a Lõcsei-hegységét is..e a lengyeleknél is megjelent a fertõzés..terjed, terjed..hatalmas sugarú körben nem marad lábon luc..mindez csak azért mert nem erdész szakemberek mondták meg mit kell tenni, hanem politikusok és amögöttük megjelent természetvédõk,ökológusok..(is)..egy zónában van jelenleg reménytkeltõ erdõfelújulás..a C-ben..innen idõben ki lehett hozni a túlságosan sok mennyiségben jelenlévõ "holtfaanyagot" (kidõlt)..és megindult az 50%-os mesterséges csemetézés, ültetés építve a talajban lévõ szaporítóképletekre (pl. luc)..nyír, madárberkenye, juhar, bükk, számos lombos elegyfaj..egész helyre vegyes-lombos ér már a mellemig..az már erdõ..
Nagyon leegyszerûsítve kb. ez a zanzája a dolgoknak..és még végtelen sok minden egyéb.. 
"bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig."
Igen, ez így van...de pl., ha a mostani erdõségeket magára hagynánk néhány 100 évre, mi lenne? ledegradálódna az egész? eltûnne az erdõ? persze kell az erdõgazdálkodás, meg nem az erdészek munkáját akarom itt becsmérelni, de emberi beavatkozás nélkül is lenne valami... persze nem olyan gyorsan... Katasztrófák -amiket mi nevezünk annak- voltak és lesznek is, /egy újabb közhely/ de az a természet számára katasztrófa...? lehet, hogy egy új lehetõség... Persze hatalmas az emberiség környezetére gyakorolt hatása /lehet ez a katasztrófa / de azt mondod, hogy az ember által már évszázadokon át alakított tájat csak az ember tudja fenntartani, vagy újra visszaalakítani, rehabilitálni... ez nem biztos...
csak nem akarjuk kiengedni a kezünkbõl a dolgokat...
