Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Szeke nem ábrándítottál ki :) Nem a példaként felhozott internetrõl szólt hozzászólásom hanem a rendelkezésünkre álló, életünket megkönnyítõ fejlett eszközök használatáról. Kommented csak megerõsíti azt hogy bármely…
Szeke nem ábrándítottál kiNem a példaként felhozott internetrõl szólt hozzászólásom hanem a rendelkezésünkre álló, életünket megkönnyítõ fejlett eszközök használatáról. Kommented csak megerõsíti azt hogy bármely eszközt -így az internetet is- lehet jó és "rossz" célra használni. Az internet eredete az 1960-as évekig nyúlik és a katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdõdött. Akkoriban merült föl az USA-ban a gondolat egy kevéssé sebezhetõ számítógép-hálózatról melynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei mûködõképesek maradnak. Ezért Eisenhower elnök elrendelte a DARPA felállítását, amely a kutatásokat finanszírozta. 1969-ben indult az ARPANET amit késõbb egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói használtak elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre. Viszont ezzel paralel megindult a "civil" fejlesztés IS mint pld. a francia Minitel melyen már tíz évvel az internet széles körû elterjedése elõtt milliók bankoltak, vonatjegyet foglaltak vagy csevegtek másokkal a ma ismert Internet elõtt, közben létrejött a számítógépre kötött hálózat is a BBS amelyen híreket olvastak, kommunikáltak másokkal, vagy programokat töltöttek le mely késõbb a FidoNet hálózattá nõtte ki magát. Tehát katonai és civil fejlesztés párhuzamosan haladt addig míg az eredetileg katonai alkalmazású a szigorúan ellenõrzött ARPANET-rõl MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst. Megszületett a mai Internet mert felismerték hogy a hálózat döntõ fontosságú a tudományos kutatásban (eredmények, naprakész adatcsere). 1985~86 között építették ki az NSF6 központját, az így kialakult hálózatot összekapcsolták az ARPANET-vel. Az eredetileg katonai és kapcsolódó fejlesztések tudományos adatcseréjének céljaira tervezett hálózat általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált. Az addig csak kutatási intézményekben elérhetõ hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott és hamarosan a "civilek" is. Katonai eredetû lévén egyúttal jó lehetõséget teremt a "totális ellenõrzéshez" is.
Tipikus példája Einstein idézetednek "tökéletes eszköz kétes célokra"
Ismétlem, NEM elsõsorban az internet körül jártak gondolataim, csak egy példa volt a sok közül. Elektronikai eszközeink szükséges vagy felesleges volta felett filóztam el általánosságban, sommás megállapításod nyomán. Bizonyára Neked is van hi-tech számítógéped laptopod (így oszthatod meg gondolataid a fórummal) mobilod, meteorológiai mûszered, kvarcvezérlésû karórád, vélhetõen digitális~LCD tévét nézel, hi-tech hifin hallgatod kedvenc zenéid, van programozható mosógéped mikród, nem sorolom - mindegyik hasznos kütyü.
IGAZAD VAN mindezek "Évtízezredek, százezredek óta meglévõ igényeket, ösztönöket elégítenek ki". Mik is ezek az igények? Olimpiai hasonlattal: "gyorsabban-magasabbra-erõsebben".
"Évtízezredek óta meglévõ igény" pld. hogy ne kõbaltával vágjunk fát hanem láncfûrésszel, ne két fa dörzsölésével, két kõ összeütögetésével hanem piezo-gyújtóval gyújtsunk tüzet vasárnapi ebédünk alá. Nem sorolom mert a technikai vívmányok sora melyek az emberi munkát könnyítik, hatásfokát növelik, szinte végtelen. Az elaggott japán nyugdíjas felveheti a "robot-skeletont" mely megkönnyíti mozgását, ház körüli munkáját- az hogy ennek katonai alkalmazása is van, kissé "kétes cél".
Az Amish hasonlat nekem is eszembe jutott lentebb de akkor is túl hosszan írtam már ehhez.
IGAZAD VAN, õk megvannak áram és korszerû eszközök nélkül de csak vegetálnak az "ora et labora" jegyében és elszigetelõdnek környezetüktõl (ahová azért õk is "bejárnak" alapvetõ eszközökért). De õk se kõbaltát faekét használnak hanem a XVII. század "hi-tech" eszközeit és nem kõvel-dárdával vadásznak hanem állatot nevelnek.
IGAZAD VAN, a boldogságkereséshez, belsõ béke és nyugalom megszerzéséhez nem kellenek ilyen eszközök mert ehhez ott a TERMÉSZET vagy akár egy csendes zug.
IGAZAD VAN, a technika magas szintet ért el és valóban óvatosan kell kezelni de csak annyira veszélyezteti az emberiség jövõjét amennyire egy láncfûrész aminek viszont óvatos használat mellett nagyobb a haszna mint az elpattanó lánc veszélye. Csak azért mert kisfiad (ha van, Isten éltesse boldogságban szerencsében) a konnektorba nyúlhat még nem mondod le a villanyt, valahogy megelõzöd. A technika veszélyességét az emberekre csak az Einstein által megfogalmazott "kétes célok" okozzák mint pld. a nukleáris eszközök/fegyverek fejlesztése.
Felveted, "10 000 évek teltek el a hájtech nélkül. Túléltük."
IGAZAD VAN túléltük, de gyógyszerek, orvosi kezelés nélkül tömegesen pusztultak a betegek, öregek, gyerekek, dúltak a járványok. Akkoriban fiatalon elhaltak még az egészséges emberek is a segédeszközök nélkül puszta kézzel végzett megerõltetõ fizikai munka miatt. Igaz van "pozitív hozadéka" becslések szerint akkoriban az egész Földön 20 millió ember élt szemben a mai hétmilliárddal. Oké, mégis "álljunk meg Béláim"... Te hajlandó lennél faekével feltörni a földet, kézzel letépkedni a búzakalászok fejét, kézimalommal õrölni, tüzes kövön lepényt sütni hogy kenyérféléd legyen? Nem jobb a hektárok tucatjait egy nap alatt felszántó traktor, a malom és asztali kenyérsütõ hogy ne vályogkemencében süsd házikenyered?
Több hasonló véleményt hallottam már- mindegyik valahol a XVII. sz. elõtti idõkben képzeli el a harmonikus életet. Nem a hi-tech és tudományos fejlõdés a bûnös hanem "kétes célokra" felhasználása. "Szükséges rossz" mint pld. a tûz. A tûz elûzi a hideget, megfõzi ebéded, segít munkád megkönnyítõ technikai eszközeid formálásában (és nem kötelezõ "ekevas helyett kardot" kovácsolni). Hasznos segítség de ha nem vigyázol felperzseli otthonod. Haladni kell az idõvel, a költõvel szólva "az Idõ szekere elhalad, ha felszállsz elvisz; ha nem, lemaradsz". Az emberiséget veszélyeztetõ "kétes célok vadhajtásait" le kell nyesegetni és mindenki számára hasznos célokért dolgozni. Fennmaradásunk útja lényegében szakadék szélén vezetõ meredek út, melyen csak elõre vagy visszafelé mehetsz. Néhányan a szakadékba is zuhannak de emiatt megállni nem lehet. Megértelek, idilli gondolat egy kis faluban élni technikai problémák nélkül jó levegõn, egészséges testmozgással (egyszerû eszközökkel megoldhatatlan orvosi, állattartási, növénytermesztési problémáid akkor is lesznek).
De... az emberi természetet ismerve, békés életedre bármikor rátörhet a szomszéd település irigy és mohó rablócsapata, akik szivesebben rabolnak minthogy hozzád hasonló fáradtságos munkával termeljék meg javaikat (alapvetõen rablásból éltek az értékeidbõl kifosztó, gyermekeid-családtagjaid rabszolgaságba hurcoló nomád népek, sokan és sokfélék voltak). Elõlük nem tudsz elbújni, behódolsz vagy önvédelembõl Te is fegyverkezni kezdesz - akarod nem akarod a "vas és vér" a harc korszaka (vele a technikai fejlõdés is) újrakezdõdik. Nem a technika fejlõdését kell lefékezni hanem a sok esetben ma is állatias emberek természetét és "moralitását" kell(ENE) megváltoztani. Én úgy látom, nem a fejlett technikai eszközök veszélyesek ránk hanem "kétes célokra" alkalmazásuk. Ez utóbbit kell felszámolni, nem a fejlõdést leállítani vagy netán még vissza is fordítani a kõkor felé.
IGAZAD VAN hogy sokan nem fontolják meg egy eszköz veszélyeit és lehetséges környezeti hatásait. Ezért van mindenhez több nyelvû "Manual" mellékelve mely a veszélyeket is felsorolja. Vásárlás elõtt tessék átolvasni vagy tájékozódni hiteles forrásból avagy attól aki már használta az eszközt. A másik gond hogy sokan akarnak "olcsón jót venni" vállalva az olcsó áru silányságából eredõ veszélyeket aminek legenyhébb formája a piacokon vett gagyi dolgok egy nap használat utáni bedöglése, mehet a szemétbe. Erre van egy angol közmondás: "Nem vagyunk olyan gazdagok hogy olcsót vegyünk. Egyszer vegyél de jót."
Magyar népi bölcsesség ugyanerrõl: "Olcsó húsnak híg a leve"...
A magas ár többnyire tükrözi egy áru megbízhatóságát (természetesen szerencse kérdése is).
Még annyit, a FAÉK nem romlik el, benedvesítve sziklát is lehet repeszteni vele. A csákány se romlik el de fárasztó. Helyette a motoros kézi kõtörõ megfelel, de az már elromolhat (ráadásul károsítja az ízületeket). Ilyen esetekben érdemes megfontolni milyen munkához milyen technikát alkalmazzunk figyelembe véve hogy esetleg "több kárt okoz mint hasznot"
Elnézést kérek Tõletek, filozofálásom megint hosszú lett, ezért "jódarabig eldugulok"
