Szerintem ez nem "ténymegállapítás" volt, hanem egy általánosító vélemény, kb. olyan mint Nolié korábban. Persze ettõl még részigazsága lehet. Érdekes pl., hogy a köztévében András (meteorológus) egyik fõ védjegye az ízes palócos nyelvi elõadásmód, ez jellemzõen nemhogy ellenszenvet, inkább pozitív attitûdöt ébresztett az emberek többségében. A szegedi õzéssel is sok szempontból hasonló a helyzet. Önmagában tehát a nyelvjárási elemek használata szerintem nem vezet drámai hátrányokhoz. Az embert nem elsõsorban és kizárólagosan errõl ítélik meg. Lehet, hogy néha mosolyt csal az arcokra, de ez ugyanúgy megtörténik, amikor pl. egy ízesebben beszélõ bajor megszólal Berlinben, persze lehetne még sorolni a példákat. Szóval nyugodtan lehet mindenki büszke az "anyadialektusra".
Amúgy, az egész pesti ember-vidéki ember összevetés teljesen felesleges, mert az emberek valóban nem sorolhatók vegytiszta kategóriákba a lakcímük alapján. Függetlenül attól, hogy városi környezetben élek, lehet, hogy sok vidéki embernél intenzívebben szeretem a természetet. Önmagában nem érték sem a városban élés, sem a vidéken élés, a lényeg úgyis mindig a hogyanon van. Vicces amúgy, hogy a szegedi fõpostán milyen furán néztek rám anno, amikor az elsõ Szegedrõl haza Pestre feladott küldeménynél kérdezték, hogy "Vidék?", én meg mondtam, hogy "nem, Pest", mire õk, hogy "tehát vidék(i tarifa)".
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
