Így van! :) Tegnap én 30(!) virágzó növényt számoltam össze 25km-es vándorlásom (Pécs-Komló) során. Ez a szám még a régebb óta itt ténykedõ botanikus kollégáimat is meghökkentette. A márciusiak mellett megjelentek már…
Így van! 
Tegnap én 30(!) virágzó növényt számoltam össze 25km-es vándorlásom (Pécs-Komló) során. Ez a szám még a régebb óta itt ténykedõ botanikus kollégáimat is meghökkentette. A márciusiak mellett megjelentek már az áprilisi ifjak is: olocsáncsillaghúr, kónya vicsorgó (úgy 10 éve micsoda Hócipõs karikatúra-cím lehetett volna.. ), a bókoló fogas-ír, akinek a foga sír; az arany veselke is nekiveselkedett már. A legnagyobb számban (ÁÁÁ) az illatos hunyor bóbiskolt az avarra hajlongva, de az én virágom, a májvirág is sokfelé fáciesképzõként borította a gyertyánelegyes erdõk alját.
Nyelvi lelemények PhD-re kellett volna menned!
30(!) az igen szép szám a naptárt tekintve.
Na ja de hát a mediterrán Mecsekben nem is csoda.
Itt még csak most lendülünk majd lassan bele, bár a Magas-Börzsönyben 700 méter felett, a hóvirágok éppen csak kidugták fejeiket az olvadék vizektõl (és a csapadéktól) folyamatosan nedves tavalyi avar alól.
Ami érdekes volt, hogy a gyertyános-tölgyessel kisért ÉK-DNy-i csapásirányú patakvölgyben, a hõtöbblettel rendelkezõ, délies felnyílású horhosokban-vízmosásokban, fejlõdési habitusukban a március-áprilisi hunyorok megelõzték, az árnyékosabb, kissé fagyzugosabb hegyoldal és
gerinc takarásokban tenyészõ, február-márciusi nivalisainkat.
