Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.
Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)
A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést.
Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon... 