Ezt a pár bötût hadd másoljam ide: Ulrich C. Schreiber Die Flucht der Ameisen Roman • Eine geokalyptische Vision http://www.geokalypse.shayol.de/ Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy…
Ezt a pár bötût hadd másoljam ide:
Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision
Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.
Noli kedves, nem véletlen dobtam be a fórumba a cikket némi kétkedõ éllel, Usrint megidézve! Úgy látom nem eredmény nélkül!
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?
