Egy becsehelyi állampolgárnak illene tudni ;), hogy kis településén létezik egy bejegyzett megyei (lsd. Zalai Hírlap 2006. 04.29-i száma) és országos hírû természetvédelmi szervezet, a Kerecsen Természetvédelmi és…
Egy becsehelyi állampolgárnak illene tudni 
, hogy kis településén létezik egy bejegyzett megyei (lsd. Zalai Hírlap 2006. 04.29-i száma) és országos hírû természetvédelmi szervezet, a Kerecsen Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, aminek a Kanizsa szerte ismert egykori városi TV-s, majd Duna TV-s, zöld lovaggá választott madarász-operatõr, Tóth Krisztián az elnöke. Jómaga az MME ZHCs aktív tagja volt kiválásáig és a Kis-Balaton térségében végeztek nagy értékû munkát. Az Õ szíves kalauzolása során áprilisban rendezett Zalai Madarász Húsvét (bárki csatlakozhat idén is!) alkalmával volt szerencsém, Lelkes András természetvédelmi õr szakszerû kalauzolásával végigjárni a Kerka Szécsisziget-Kerkaszentkirály közötti hódok által lakott temészetközeli állapotú szakaszát. Rendkívül érdekes és tanulságos volt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatása alá tartozó temészetvédelmi területen az európai hódok jelenléte jól monitorozott, ismert tény. Kb. 4-5 éve jelentek meg a folyóban, jelenleg 15-20 családot ismernek. Ökológia szempontból a legfontosabb, hogy spontán betelepülésrõl van szó (Dráva, Mura útvonalon) a korábban Jaurinum által emlegetett betelepítésekkel szemben. Ökológia értékét nem is kell bemutatni egy ilyen jellegû folyamatnak, szemben a nagy projektek, nagy pénzeibõl, gyakran kétes eredményekkel megvalósulva. A Kerka jelenlegi még természetközeli állapotát, bolygatatlanságát kevéssé ismertségének köszönheti.Ezt mindenképpen fenn kell tartani, így a terület népszerüsítése maradjon szûk keretek között, ha lehet. Lelkes Andris a területen a hódok gazdája.
Hód ügyben õt lehet és kell is felkeresni, Tornyiszentmiklóson. Megkeresés, egyeztetés után szívesen és örömmel bemutatja az élõhelyeket, kalauzol de a még oly jószándékú "partizánakciók", hatósági eljárást vonhatnak maguk után, a fokozott védelem miatt.Ráadásul a hódokkal való ritka randevú örök emlék is maradhat végveszélyben (menekülési útvonal nélkül maradt állat). A 4 db egyenként 20-25 cm hosszú acélkeménységû fogak hatékony fegyverek. Nincs is természetes ellensége, a homo spaiensen kívül. Tehát Nolihoz csatlakozva én is azt javaslom, kérem mindenképpen Andrást keressétek meg (akár Tóth Krisztiánra is hivatkozva) ha a hódok érdekelnek.Ráadásul nála egy kis természetvédelmi társadalmi munka is mindig kapható.
(Mi áprilisban odútelepet létesítettünk a Lovász erdõben.) A képtárba, majd ha idõm engedi rakok fel egy két képet a terepbejárásról.
Köszi a tájékoztatást,ismerem Krisztián munkáját,hallottam róla még aktiv madarász koromból!
Érdekes amiket irsz,utánakéredezek a dolgoknak!
