No. Kész a diópucolás, törpöltem a poénon, helyette az élet produkált poént. Lementem a garázsba, tiszta szívvel, jó szándékkal diót puccantani. Kedves szomszédom és barátom, a mellettem lévõ garázs elött halat pucolt,…
No. Kész a diópucolás, törpöltem a poénon, helyette az élet produkált poént. Lementem a garázsba, tiszta szívvel, jó szándékkal diót puccantani. Kedves szomszédom és barátom, a mellettem lévõ garázs elött halat pucolt, készült a halászléfõzésre. Gyorsan megittunk pár sört, majd kitaláltuk, hogy nem a konyhában fõzi meg a halászlét. Nekem van bográcsom, neki van hala, nosza, fõzzük meg bográcsban. Végeredmény: a lépcsõházunk lakóinak szereztünk egy tök jó délutánt, a barátoméknál holnap nem lesz halászlé (ha csak nem vesz halat holnap), nálunk nem lesz bejgli, mert kb. egy marék diót sikerült megpucolni, eltüzeltük a környéken fellelt fahulladékot, viszont sikerült meginni két rekesz sört, pár liter bort és egy egész üveg horvát FÜGEPÁLINKÁT. Ismét bebizonyosodott, hogy azok a dolgok, amiket az ember nem szervez meg elõre, sikerülnek a legjobban. legalább is kb. 15 ember számára tuti így volt.
Boldog Karácsonyt!
Ez tök jóság! Az ilyen sztorikat nagyon jó olvasni, sokkal emberibb, mint egy szervezett anyóslátogatás, amitõl már egy hétre elõre fáj az ember feje.
Szerintem nem baj, ha nem lesz bejgli, a közösségért érdemes volt feláldozni! Sokkal többb van benen abból az életérzésbõl, amit a karácsony eredetileg kínál, mint a kötelezõ ünnepi programokban.