Villámhírek
A felhőket elsősorban magasságuk és megjelenésük alapján osztályozzák. A különböző felhőtípusok eltérő időjárási körülményeket is jelezhetnek.
MAGAS SZINTŰ FELHŐK:
A magas szintű felhők általában vékonyak és finom szerkezetűek, főként jégkristályokból állnak.
Cirrus (Ci) – pehelyfelhő: vékony, szálas megjelenésű felhő, amely tollakra vagy selyemszálakra emlékeztet.
Cirrocumulus (Cc) – bárányfelhő: apró, gömbölyded felhők csoportja, amelyek gyakran halszálkás vagy pikkelyszerű mintázatot alkotnak.
Cirrostratus (Cs) – fátyolfelhő: vékony, fehéres felhőréteg, amely gyakran fényudvart hoz létre a Nap vagy a Hold körül.
KÖZÉPMAGAS SZINTŰ FELHŐK:
Altocumulus (Ac) – középmagas gomolyfelhő: kisebb, kerekded felhők csoportjai, gyakran sorokba vagy sávokba rendeződve.
Altostratus (As) – középmagas rétegfelhő: kiterjedt, szürkés felhőréteg, amelyen keresztül a Nap olyan, mintha tejüvegen át látszana.
ALACSONY SZINTŰ FELHŐK:
Cumulus (Cu) – gomolyfelhő: a klasszikus „pamacsos” felhő, jól körülhatárolt szélekkel és viszonylag lapos alappal.
Stratus (St) – rétegfelhő: egyenletes, szürkés felhőréteg, amely a magasban lebegő ködhöz hasonlít.
Stratocumulus (Sc) – réteges gomolyfelhő: nagy, lekerekített vagy megnyúlt felhőtömegek, amelyek gyakran csoportokban vagy sorokban helyezkednek el.
CSAPADÉKOT ADÓ FELHŐK:
Cumulonimbus (Cb) – zivatarfelhő: hatalmas, erős függőleges kiterjedésű felhő, amelyhez heves eső, villámlás, mennydörgés, erős szél és esetenként jégeső is társulhat.
Nimbostratus (Ns) – esőrétegfelhő: vastag, kiterjedt felhőréteg, amely tartós és egyenletes csapadékot okozhat, és az égbolt jelentős részét beboríthatja.
TUDTAD?
Számos felhőnév latin eredetű. A „nimbus” esőt jelent vagy esőhöz kapcsolódik, a „cumulus” jelentése halom vagy kupac, míg a „stratus” jelentése réteg.