Télidézõ 1929-bõl - I. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.5.)

"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."

Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]