Valamikor idén címeztem számodra egy leírást ezzel kapcsolatban,  és képes voltam előkeresni, mert lehet szelektáltad a nyáron, rég volt nevet

"Érdemes elindulni a poláris örvényektől. Ezek nem más mint a poláris térségek nagy skálájú ciklonális örvényei. A troposzféra valamint a
sztratoszféra örvényei egyébként különböznek egymástól.  A troposzférikus örvény, tudniillik egész évben jelen van váltakozó intenzitással, erős nyugatias szél jellemzi őket, ellenben a sztratoszférikus társa a téli félévünkben tisztel meg minket.  Viszont tavasszal a sztratoszférában irányt vált a szél és megszűnik.  A sztratoszférának az áramlását nyáron keleti, télen nyugati szelek alakítják az északi hemiszférán.
Alapjában nekünk a sztratoszférikus poláris örvény lehet most az érdekes, így ezzel összefüggésben leírnék még pár elsajátított gondolatot.  A Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben alakul ki.Változó intenzitással fennáll, alacsony nyomású az óramutató járásával ellenkező (ciklonálisan forgó)  légképződmény, amely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett. Ezért van ott hidegebb. Másik értelemben a nagy meridionális hőmérsékleti gradiens által alakul ki a téli időszakban a magas szélességek sztratoszférájában. Elliptikus alakját pedig a vertikálisan terjedő Rossby-hullámok erőteljesebb mivoltjának köszönheti a kiterjedt
szárazföldeknek köszönhetően, melyek meghatározzák az északi féltekét.Beszélhetünk erős és gyenge örvényről, ugyanis intenzitásuk változó mint írtam, és kizárólag most az északi félgömböt uraló örvényről írnék ami ránk hatással lehet.Ha erős örvény áll fenn, akkor a sark felett igencsak alacsony nyomás a meghatározó, így a nyomáskülönbség kiegyenlítődéséhez a közepes szélességek felett jellemző magasnyomású
területek felől az alacsony nyomásközpontú pólus felé áramlik a levegő. Ebben az esetben Észak-Európában és az Egyesült Államok keleti felén  enyhe téli idő a jellemző.
Gyenge örvény esetébe  az északi sark felett magasabb nyomás válik uralkodóvá. Emiatt a hideg légtömeg a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, és a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg övezet felé. Tehát észak-déli irányú mozgás jön létre a sarkvidéki és szubtrópusi területek között. Ez pedig kemény téli idővel, nagy havazásokat produkálhat Európában, Észak-Amerikában valamint Kelet-Ázsiában. Nagyon meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak. Lásd 2018, igaz a nyár második fele igencsak kánikulás lett, de elmaradtak a szubtrópusi melegadvekciók dél, délnyugati légpályával a 38-40 fokokkal, és tartós hőhullám jellemezte Skandináviát, bele értve tágabb értelemben Észak-Európát. Visszatérve az arktiszi örvényre ez mind méretében és elhelyezkedésében határozottabb módon produkál változásokat mint az antarktiszi társa. Ez pedig nem utolsó sorban az SSW-nek (sudden stratospheric warming) is köszönhető, ami akkor következik be, amikor az északi szélesség 60. fokán a 10 hPa nyomási szinten a zonális (nyugatias) szelek azonálissá (keletiessé) fordulnak. Amikor bekövetkezik a melegedés az lesz a melegedés központi dátuma. Beszélhetünk örvény-áthelyező és örvény szaggató SSW-ről. Áthelyeződés során a poláris örvény pólustól történő elmozdulását értjük, szinte vessző alakra hasonlíthat. Örvény-szaggató esetben a poláris örvény két hasonló méretű örvényre tagolódhat, (polar split)
SSW leginkább a tél derekán fordul elő, de februárban a tél végén is találkozhatunk vele. Máskor ritkábbak.  Márciust követően már nincs SSW, onnantól végső melegedésről van szó. Az örvény-áthelyező SSW a téli hónapokban egyforma gyakorisággal bír, az örvény-szaggató az szinte csakis januárban és februárban, legalábbis a statisztika ezt támasztja alá.  Az SSW amplitúdója végül márciusban jelentősen mintegy a felére csökken. Ellenben novembertől egészen februárig állandó.  "