Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én azt hittem az otthonlétem alatti napokra gondolsz.Március 14-18 között.Akkor csak északkelet volt nyerő sajnos.
Igen,de azt ne felejtsd hogy februárban voltak a skóciai hóviharok és azoknál én kint voltam Azzal egyidejűleg lehet hogy volt valami kint is,de tény hogy itthon még lepelre sem futotta,csak északkeleten volt hófúvás na meg amúgy is hosszú hétvége volt.
Ott azért (ha netán egyszer úgy alakul) ezt az indokot ne hangoztasd.
Már ha persze szeretnél hosszabb távon is ott dolgozni.
Már ha persze szeretnél hosszabb távon is ott dolgozni.
Pedzegeti-pedzegeti, sőt most az op már egy ízelítő hidegöblítést is mutat, de továbbra sem érdemes még beleélni magunkat
Egyszer megjátszottam már.. Legközelebb 72 óráig kivárok hogy minden modell adja.Mondjuk egy ilyen 2003-as szintű akcióra fogok csak hazajönni Még szerencse hogy rugalmas a munkahely.
Itt egész nap fagy. Egyébként igen 1 hónapra megyek haza december 9-én,sőt több mint 1 hónapra.
Várja a havas akciót, amire hazajöhet. Jön egy jó futás, vesz jegyet a repülőre és mire leszáll, már nulláz is az ECM
Valamikor idén címeztem számodra egy leírást ezzel kapcsolatban, és képes voltam előkeresni, mert lehet szelektáltad a nyáron, rég volt
"Érdemes elindulni a poláris örvényektől. Ezek nem más mint a poláris térségek nagy skálájú ciklonális örvényei. A troposzféra valamint a
sztratoszféra örvényei egyébként különböznek egymástól. A troposzférikus örvény, tudniillik egész évben jelen van váltakozó intenzitással, erős nyugatias szél jellemzi őket, ellenben a sztratoszférikus társa a téli félévünkben tisztel meg minket. Viszont tavasszal a sztratoszférában irányt vált a szél és megszűnik. A sztratoszférának az áramlását nyáron keleti, télen nyugati szelek alakítják az északi hemiszférán.
Alapjában nekünk a sztratoszférikus poláris örvény lehet most az érdekes, így ezzel összefüggésben leírnék még pár elsajátított gondolatot. A Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben alakul ki.Változó intenzitással fennáll, alacsony nyomású az óramutató járásával ellenkező (ciklonálisan forgó) légképződmény, amely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett. Ezért van ott hidegebb. Másik értelemben a nagy meridionális hőmérsékleti gradiens által alakul ki a téli időszakban a magas szélességek sztratoszférájában. Elliptikus alakját pedig a vertikálisan terjedő Rossby-hullámok erőteljesebb mivoltjának köszönheti a kiterjedt
szárazföldeknek köszönhetően, melyek meghatározzák az északi féltekét.Beszélhetünk erős és gyenge örvényről, ugyanis intenzitásuk változó mint írtam, és kizárólag most az északi félgömböt uraló örvényről írnék ami ránk hatással lehet.Ha erős örvény áll fenn, akkor a sark felett igencsak alacsony nyomás a meghatározó, így a nyomáskülönbség kiegyenlítődéséhez a közepes szélességek felett jellemző magasnyomású
területek felől az alacsony nyomásközpontú pólus felé áramlik a levegő. Ebben az esetben Észak-Európában és az Egyesült Államok keleti felén enyhe téli idő a jellemző.
Gyenge örvény esetébe az északi sark felett magasabb nyomás válik uralkodóvá. Emiatt a hideg légtömeg a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, és a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg övezet felé. Tehát észak-déli irányú mozgás jön létre a sarkvidéki és szubtrópusi területek között. Ez pedig kemény téli idővel, nagy havazásokat produkálhat Európában, Észak-Amerikában valamint Kelet-Ázsiában. Nagyon meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak. Lásd 2018, igaz a nyár második fele igencsak kánikulás lett, de elmaradtak a szubtrópusi melegadvekciók dél, délnyugati légpályával a 38-40 fokokkal, és tartós hőhullám jellemezte Skandináviát, bele értve tágabb értelemben Észak-Európát. Visszatérve az arktiszi örvényre ez mind méretében és elhelyezkedésében határozottabb módon produkál változásokat mint az antarktiszi társa. Ez pedig nem utolsó sorban az SSW-nek (sudden stratospheric warming) is köszönhető, ami akkor következik be, amikor az északi szélesség 60. fokán a 10 hPa nyomási szinten a zonális (nyugatias) szelek azonálissá (keletiessé) fordulnak. Amikor bekövetkezik a melegedés az lesz a melegedés központi dátuma. Beszélhetünk örvény-áthelyező és örvény szaggató SSW-ről. Áthelyeződés során a poláris örvény pólustól történő elmozdulását értjük, szinte vessző alakra hasonlíthat. Örvény-szaggató esetben a poláris örvény két hasonló méretű örvényre tagolódhat, (polar split)
SSW leginkább a tél derekán fordul elő, de februárban a tél végén is találkozhatunk vele. Máskor ritkábbak. Márciust követően már nincs SSW, onnantól végső melegedésről van szó. Az örvény-áthelyező SSW a téli hónapokban egyforma gyakorisággal bír, az örvény-szaggató az szinte csakis januárban és februárban, legalábbis a statisztika ezt támasztja alá. Az SSW amplitúdója végül márciusban jelentősen mintegy a felére csökken. Ellenben novembertől egészen februárig állandó. "
"Érdemes elindulni a poláris örvényektől. Ezek nem más mint a poláris térségek nagy skálájú ciklonális örvényei. A troposzféra valamint a
sztratoszféra örvényei egyébként különböznek egymástól. A troposzférikus örvény, tudniillik egész évben jelen van váltakozó intenzitással, erős nyugatias szél jellemzi őket, ellenben a sztratoszférikus társa a téli félévünkben tisztel meg minket. Viszont tavasszal a sztratoszférában irányt vált a szél és megszűnik. A sztratoszférának az áramlását nyáron keleti, télen nyugati szelek alakítják az északi hemiszférán.
Alapjában nekünk a sztratoszférikus poláris örvény lehet most az érdekes, így ezzel összefüggésben leírnék még pár elsajátított gondolatot. A Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben alakul ki.Változó intenzitással fennáll, alacsony nyomású az óramutató járásával ellenkező (ciklonálisan forgó) légképződmény, amely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett. Ezért van ott hidegebb. Másik értelemben a nagy meridionális hőmérsékleti gradiens által alakul ki a téli időszakban a magas szélességek sztratoszférájában. Elliptikus alakját pedig a vertikálisan terjedő Rossby-hullámok erőteljesebb mivoltjának köszönheti a kiterjedt
szárazföldeknek köszönhetően, melyek meghatározzák az északi féltekét.Beszélhetünk erős és gyenge örvényről, ugyanis intenzitásuk változó mint írtam, és kizárólag most az északi félgömböt uraló örvényről írnék ami ránk hatással lehet.Ha erős örvény áll fenn, akkor a sark felett igencsak alacsony nyomás a meghatározó, így a nyomáskülönbség kiegyenlítődéséhez a közepes szélességek felett jellemző magasnyomású
területek felől az alacsony nyomásközpontú pólus felé áramlik a levegő. Ebben az esetben Észak-Európában és az Egyesült Államok keleti felén enyhe téli idő a jellemző.
Gyenge örvény esetébe az északi sark felett magasabb nyomás válik uralkodóvá. Emiatt a hideg légtömeg a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, és a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg övezet felé. Tehát észak-déli irányú mozgás jön létre a sarkvidéki és szubtrópusi területek között. Ez pedig kemény téli idővel, nagy havazásokat produkálhat Európában, Észak-Amerikában valamint Kelet-Ázsiában. Nagyon meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak. Lásd 2018, igaz a nyár második fele igencsak kánikulás lett, de elmaradtak a szubtrópusi melegadvekciók dél, délnyugati légpályával a 38-40 fokokkal, és tartós hőhullám jellemezte Skandináviát, bele értve tágabb értelemben Észak-Európát. Visszatérve az arktiszi örvényre ez mind méretében és elhelyezkedésében határozottabb módon produkál változásokat mint az antarktiszi társa. Ez pedig nem utolsó sorban az SSW-nek (sudden stratospheric warming) is köszönhető, ami akkor következik be, amikor az északi szélesség 60. fokán a 10 hPa nyomási szinten a zonális (nyugatias) szelek azonálissá (keletiessé) fordulnak. Amikor bekövetkezik a melegedés az lesz a melegedés központi dátuma. Beszélhetünk örvény-áthelyező és örvény szaggató SSW-ről. Áthelyeződés során a poláris örvény pólustól történő elmozdulását értjük, szinte vessző alakra hasonlíthat. Örvény-szaggató esetben a poláris örvény két hasonló méretű örvényre tagolódhat, (polar split)
SSW leginkább a tél derekán fordul elő, de februárban a tél végén is találkozhatunk vele. Máskor ritkábbak. Márciust követően már nincs SSW, onnantól végső melegedésről van szó. Az örvény-áthelyező SSW a téli hónapokban egyforma gyakorisággal bír, az örvény-szaggató az szinte csakis januárban és februárban, legalábbis a statisztika ezt támasztja alá. Az SSW amplitúdója végül márciusban jelentősen mintegy a felére csökken. Ellenben novembertől egészen februárig állandó. "
Már akartam kérdezni, Glasgow-ból téged mi a túrónak érdekel ennyire a közelgő Magyar tél kimenetele?
Vagy kifejezetten télre elköveted azt a balga hibát, h haza költözöl? Nyugtass meg kérlek, hogy az ottani telet is ennyire a szíveden viseled!
Most a GFS op az ami csillant némi reménysugarat a hónap legvégére. A P12-es tag pedig konkrétan elájult.
Vagy kifejezetten télre elköveted azt a balga hibát, h haza költözöl? Nyugtass meg kérlek, hogy az ottani telet is ennyire a szíveden viseled!
Most a GFS op az ami csillant némi reménysugarat a hónap legvégére. A P12-es tag pedig konkrétan elájult.
Bizony.GFS most december eleje körūl vár hirtelen,de akár jelentős felmelegedést és ezt már futások óta minimális eltérésekkel,de adja.A tegnap esti futás legvégén +4 fokos érték is szerepelt a Stratosférában,ami már nem igazán a jellemző kategória.Talán ha ez a gyors bemelegedés bekövetkezne ahogy a GFS adogatja akkor tovább gyengūlhetne vagy akár kūlönválhatna az örvény.Nem lenne rossz,de csak akkor ha végre egy kemény hidegbetörést és tartósabb telet is hozna Európába.Mondjuk december második felében vagy január elejére..
Jó én így hívom: "Jön a polár vortex" =Jön a tél?! Szerintem nem csak én fejezem magam így ki,persze ez megtévesztő is lehet.Nyilván akkor lehet hatással ránk ha az örvény legyengūl vagy szét is esik akár több részre.
Itt van friss infó, hogy december elejére egy erős új felmelegedési fázis jön, és most már kezdik a modellek mutatni az SSW-t is: Link
Nem, nincs folyamatban. A nevéből adódóan is a folyamat nem tart két hónapig, hanem "sudden", azaz hirtelen, rövid időtávon belül következik be. Ami most folyamatban van, az a poláris vortex (egyelőre normálisan elvárható) gyengülése, nem több.
Az folyamatban van, de elvileg csak év vége felé lehet valami belőle, a severe weather oldalán tudsz utánanézni ennek.
Az.Illetve hogy lesz-e valamilyen következménye az ssw-nek,mert a melegedés hogy bekövetkezik az már elég valószínű.