Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azért ennek is köze van a "fel-hõ"-höz
Az NLC nagy mennyiségü jégkristályból áll, és úgy 85 km magasság körül alakul ki, azaz a mezoszféra és a mezopausa felett. A jégkristályoknak ugye szükségük van kondenzációs magra; a mai vélemények alapján ez por, de leginkább a (szintén az ebben a magasságban elégõ/szétizzó) meteorok törmeléke. A jéghez vízre is szükség van, persze A mezoszféra nyomás- és hõmérsékleti differenciája esetén az alacsony sürüség miatt idõnként erõs atmoszférikus turbulenciák ill. áramlások alakulnak ki, melyek az atmoszféra alsó rétegeibõl felemelkedõ gázok gyors átkeveredését okozzák. Ezek a gázok a sztratoszférából a mezoszférán át vízgõzt szállítanak a mezopausába, ahol az a kondenzációs magvakon kicsapódik és (mivel hideg van) megfagy. Az egész egy konvektív (és ezért "fel_hõ") folyamat, a nedves légtömeg felemelkedése gyorsan lezajlik, és emiatt a gázkeverék általában adiabatikus hatás alatt van, ez pedig helyenként a mezopausában szokásos -85 °C helyett akár -140 °C-os hõmérsékletet is okozhat. Ez a térben jól lehatárolt hõmérsékleti differencia is kell az NLC kialakulásához.
Az NLC nagy mennyiségü jégkristályból áll, és úgy 85 km magasság körül alakul ki, azaz a mezoszféra és a mezopausa felett. A jégkristályoknak ugye szükségük van kondenzációs magra; a mai vélemények alapján ez por, de leginkább a (szintén az ebben a magasságban elégõ/szétizzó) meteorok törmeléke. A jéghez vízre is szükség van, persze A mezoszféra nyomás- és hõmérsékleti differenciája esetén az alacsony sürüség miatt idõnként erõs atmoszférikus turbulenciák ill. áramlások alakulnak ki, melyek az atmoszféra alsó rétegeibõl felemelkedõ gázok gyors átkeveredését okozzák. Ezek a gázok a sztratoszférából a mezoszférán át vízgõzt szállítanak a mezopausába, ahol az a kondenzációs magvakon kicsapódik és (mivel hideg van) megfagy. Az egész egy konvektív (és ezért "fel_hõ") folyamat, a nedves légtömeg felemelkedése gyorsan lezajlik, és emiatt a gázkeverék általában adiabatikus hatás alatt van, ez pedig helyenként a mezopausában szokásos -85 °C helyett akár -140 °C-os hõmérsékletet is okozhat. Ez a térben jól lehatárolt hõmérsékleti differencia is kell az NLC kialakulásához.