Meteorológiai társalgó

És újra fúj a délkeleti, keleti "pusztai" szél odafenn a bérceken...T. akt a Magas-Börzsöny és a Délnyugati-Börzsöny határán...szeptember végén, 435  méteren, egy kocsánytalan tölgyes erdőben,  a naplemente után két órával...igaz egy hónapja itt 27 fok volt, szavam se lehet...(ha ez lenne a T. max odafenn, akkor is meleg lenne, de még a helyén...)

"a fecskéink még itt voltak egy hete is holott nem szoktak már ilyenkor."

Az enyémek még itthon vannak, bár már el-el tűnnek néhány napra...

Zalai meditertán köd készülődik

Előzetesen én még bizonytalannak gondoltam, de végül simán meglett már nálunk is a nyári nap ma, 25,7 °C-os maximummal. Ez már a 17. volt a hónapban, ami már új saját rekord, az eddigi maximum 16 nap volt ( 2011, 2016, 2018 ). Valószínűleg a következő 3-4 nap is az lesz, így 20-21 nyári nappal zárhat a szeptember, és ezzel nem csak a júniusi 13-at, hanem az augusztusi 19-et is megelőzhetjük. Eddig egyébként egyedül 2020-ban fordult elő, hogy bármely nyári hónapot megelőzze a szeptember a nyári napok számában, akkor júniusban 12 volt, szeptemberben pedig 13, idén viszont így 2 hónapot is felülmúlhatunk, ami részben a szeptember, de részben azért a nyár különlegességét is mutatja.

A vasárnapi Tmin 14,1 fok, Tmax 15,6 fok volt.
Napi közép T. : 14,85 fok lett.

Hol van már ez az átmeneti őszi időjárás!?
Hétfő óta újra késő nyári meleg van, ma már sikerült 27 fok köré melegedni.
Nem rossz ez így szeptember végén.
Nekem tetszik ez a kései meleg időjárás.

Szeptember vége felé közeledve és becsülgetve a hátralévő napok hőmérsékleteit, azt hiszem, lassacskán kijelenthető, hogy klímatörténeti hónapot fogunk magunk mögött hagyni.

Budapest-Pestszentlőrinc/Ferihegy térségében a következő rekordok dőlhetnek meg:

1.) A legtöbb nyári nap szeptemberben. A mai nappal bezárólag 22-nél járunk, és a maradék 4 nap mindegyike jó eséllyel az lehet, a szombatban van némi rizikó. Ha ez így bekövetkezik, akkor a 26 nap a legmagasabb érték lesz errefelé 1901 óta.
(Az eddigi csúcstartó 1932, akkor 25 nap alakult ki, a főváros belterületén ugyanabban a hónapban 26 nap.)

2.) A hónap eddigi részében még nem fordult elő itt 10,0 °C alatti Tmin (igaz, ez kicsit játék a számokkal, mert 10,0, 10,1 és 10,2 is volt, de végül is egyszámjegyű nem). A hátralévő napokban azért ez még megtörténhet - mindenesetre ha tényleg nem megyünk 10 alá, akkor elmondható, hogy 1901 óta ilyenre még nem volt példa errefelé első őszi hónapunkban.

3.) És végül a mindenkit legjobban érdeklő nagyvad, a legmelegebb szeptember kérdése. A mai nappal bezárólag 20,2 °C körüli havi középpel állunk. Az elkövetkező napokban tehát az éjszakai lehűlés mértéke hordoz némi bizonytalanságot, de nagyobb valószínűségét látom most annak, hogy nem fogunk 19,9-20,0 °C alá csökkenni. Ezzel pedig megelőznénk az eddigi legmelegebb szeptembert, a nem hivatalos, homogenizált adatsorban listavezető 1834-es 19,8 °C-ot. (A "modern" időkben egyébként 1932: 19,3; 1942: 19,5, 1947: 19,7; 1982: 19,4 és 2011: 19,1 volt itt).

Abszolút amatőr szinten, de kicsit jobban beleástam magam ebbe a klíma változásba. Az oké, hogy melegszünk, és a csapadék zöme esőben hullhat majd, de több helyen olvastam a Golf áramlat megszűnéséről, ami azért odavágna rendesen Európának. 

Hogy látjátok? A hófanoknak ki kell várniuk? Vagy egyáltalán bekövetkezhet?

Finnországba elég korán hangolódnak a karácsonyra  
Illetve Portugáliába tényleg visszatér a 35 fok feletti hőmérséklet.   kB ennyit tudtam leolvasni a képről 

Laza 28,4 fokkal hoztuk a mai napot. Nem semmi így szeptember végén.
Azért nem semmi lenne, ha összehoznánk pénteken még egy alig, de hőség napot.

“Rossz hír”, hogy a balkáni gerle szinte egész évben képes költeni

A hetvenes évek teleinek hószegénysége még csak-csak igaz, de azért sokszor volt olyan hideg, hogy korcsolyáztunk a Balatonon, meg a nagyatádi piactéren, amit műjégpálya híján szinte minden évben fellocsoltak. Az is igaz, hogy volt olyan szilveszter délután, hogy széldzsekiben sétáltattam a kutyát, farsangkor  meg valamelyik évben egy-két héten keresztül olyan enyhe volt az idő, hogy este hatkor a kezemben vittem a kabátomat. Nagyanyám mondogatta is, hogy "bezzeg régen mekkora telek voltak!" 

Én bizony sejtettem le is írtam itt a társalgóban. Tudom ez  meteorológiai fórum nem állatviselkedés kutatás. Szeptember elején lefészkelt újra a balkáni gerlepárom ami még talán soha nem volt. Tehát ők megérezték úgy mint a fecskéink még itt voltak egy hete is holott nem szoktak már ilyenkor. Bizony az állati megérzés nagyon erős. És félreértés végett szeretem olvasgatni az itteni hozzáértőket a jövőképpel kapcsolatban én mint kevésbé szaki.

Holnapra is kinéz egy kis lokális ősz, most viszont a két jutalmazott nem ért egyet, míg az UM inkább az Alpokaljára vár kiadósabb s nem túl tartós ködöt, addig az Arome a klasszik Rába-menti párásodást favorizálja, s ennek nyoma még délben is meglátszana a hőmérsékletben. Na reggel meglátjuk..

Reggeli laza köd:



Ilyen élményem nekem is van. Én a fősuli után rigó voltam a Zách utcában Budapesten 1990-ben, és januárban kitört az első öbölháború. Ennek örömére megkettőzték a kapuőrséget, szintén háromórás váltásokban ácsorogtunk az utcán AMD-vel a vállunkon, mínusz 18-20 fokban. Hó nem volt, szél viszont igen.  Mi nem kaptunk őrcsizmát, viszont bakancsonként egy-egy heti napilap volt a lábunkra tekerve a surranóban, mert azt mondták, hogy akkor melegebb lesz. Na persze!  Az volt a gáz, hogy nem lehetett elsumákolni, mert ott volt az üti, azoknak meg tele volt a gatyájuk a háború, meg az amiatti ellenőrzések miatt.  Szóval akkor annyira azért nem szerettem a hideget. 

Bőven hoztuk ma is a nyári napot, gyönyörű időnk volt ma, csak így tovább, rengeteg napsütéssel. A mai nappal pedig megvan a 19. nyári nap, beértük az augusztust, holnaptól pedig a július után a szeptember fog rendelkezni a legtöbb nyári nappal.
Télről annyit, hogy lehet itt elmélkedni rajta, de sokszor még azt se lehet megmondani, hogy 5-6 nap múlva milyen idő lesz. Nincs olyan, hogy két egyforma év. Szerintem augusztus elején nem sok ember gondolhatta, hogy egy rekord meleg, nyári szeptember fog jönni.

Kicsit még visszatérve a telekre, többször is volt arról szó, hogy a 70-es évek telei is milyen hószegények, és enyhék  voltak. Persze mihez képest. Csak 1970-től 80-ig többször is volt országos havazás, nem is kis mennyiséggel. Viszont 2013 óta nem láttam egy kiadós országos havazást. Ennek most lesz tíz éve. Ami még szembetűnő, hogy akkoriban az enyheséget, nagyjából a  0  +5,  +1  +6,  fok jelentette,  a mostani teleken ezek, teljesen normális téli hőmérsékleteknek számítanak.  Vissza lehet nézni az archívumokba, hogy az akkori enyhének mondott telek, mennyire téliesek voltak a mostaniakhoz képest. Ha enyhébb idő volt, a csapadék eső, havas eső, illetve vizes, olvadó hó formájában érkezett, most viszont kizárólag folyékony a halmazállapot. A hózáporok  alapok voltak egy északnyugati hidegbetöréskor, és a nyugatról érkező enyhülés általában intenzív havazással kezdődött. Sajnos most meg  hosszú-hosszú hetek múlnak el mindenféle télies epizód nélkül, egyedül a tartósan ködös, szürke idő ( ha egyáltalán ki tud alakulni) emlékeztet arra, hogy a leghidegebb évszakunk van jelen. Én most kiegyeznék egy akkori téllel.

Délután bekapcsoltam a fűtést.

Az október elejéről mindjárt dobok is egy szösszenetet a hosszútávba.

Az a baj, hogy folyton az eltelt évekkel foglalkozunk, értem én hogy senki sem ismeri a jövőt de kettő ugyanolyan év nincs, és még hasonló sem. El Nino ide vagy oda, szerintem felesleges régebbi szituációkkal foglalkozni, mert az időjárás nem fogja ismételni önmagát! Esély tavaly is volt sok, hogy egy igazán kemény tél legyen és mégsem jött össze, pedig sokszor igen kevésen múlt!

Most is csak 1,1 az ONI.

A gyenge vagy mérsékelt El Ninós epizódokkal nem foglalkozom, viszont a 2+ hőmérsékletű anomália bizonyító erejű lehet, hogy a kapcsolat nem véletlen, mégiscsak létezik. Ha a köv. télen újra 2+ értékűnek ítélik meg a soron következő El Ninót, és hozza a formáját a legerősebb ilyen epizódokhoz (a gyengébb láncszemű 1972/1973-vel kezdve, folytatva a 1982/1983, 1997/1988 és 2015/2016 telekkel) képest (viszonylag száraz, szeles és enyhe idő), akkor a véletlen akár ki is zárható.
Olyat viszont nem állítottam, hogy az enyhe, esős teleket legalább általában az El Nino okozná. És azt sem hangoztattam soha, hogy a kemény hideg, havas telek mindegyikét a naptevékenységi minimum, ami persze ostobaság lenne.

Többlet érdekességként megemlíthetjük, hogy 1987-ben naptevékenységi minimum volt, azokra az időszakokra az északi féltekére sok - főleg havas - csapadék és az erős hideg a jellemző. Erre vonatkozó tudományos munkát nem tudok idézni, csak empirikus ismereteimre hagyatkozom. (Mint amilyen naptevékenységi minimum volt 1995/1996-ban is ugyancsak sok hóval és erős hideggel kontinens-szerte, de ez valóban más téma.)

Egy jól ismert táblázat szerint 1986/1987 telén a Humboldt-áramlás vizének hőmérséklete maximálisan csak 1,6 fokkal volt melegebb a sok évi átlagnál. Az akkori igen alacsony NAO-index hatékonyabbnak bizonyult a 2 fokos pozitív anomáliánál kisebb hőmérsékletű El Nino-epizódnál.  Nem kerülne különösebb fáradságodba átnézned az 1982/1983-as, 1997/1998-as és a 2015/2016-os telek időjárását Európára nézvést. (Az 1972/1973-as tél Közép-Európa viszonylatában ugyancsak enyhe volt, noha csak 1,7 vagy 1,8 plusz fokos pozitív anomáliájú El Ninót mutatott.)  

Közben most nézem, hogy elnéztem, 1997-ben volt +2 °C felett, nem az 1987-ben. Mondjuk ha te a +2-es határtól definiálod az erős El Nino-t, abból az ábrád alapján csak 3 volt eddig, míg enyhe, esős télből jóval több (pl. a legutóbbi, épp La Nina időszakban). Illetve még a jelenlegi El Nino sem biztos, hogy megüti azt a szintet, viszont te az alapján kritizáltad a hótérképet a kiinduló hozzászólásban. Szóval mindent összevetve én továbbra sem látom, hogy egyértelmű korreláció lenne az európai/hazai telek és az ENSO fázis között.

Nyuli: igen, köszi, közben nekem is leesett.

Lehet, hogy  én látom rosszul, de ezen 1986-1987 csupán +1,3 és +1,8 fok
És eszerint 86-87 csupán mérsékelt volt: Link

El Nino vagy La Nina ide vagy oda jól nézünk ki 

A Humboldt áramlás vizéhez kapcsolják a La Ninás és az El Ninós epizódokat. 

 

Nem tudom, honnan vetted ezeket az értékeket, de a hivatalos alapján az 1986-87-es El Nino a második legerősebb volt az elmúlt 50+ évben, bőven +2 °C feletti csúccsal, csak a 2015-16-os előzte meg.

Válasz Nanovich megjegyzésére (aki példaként hozta fel az 1986/1987-es telet, amikor kemény, hosszú ideig tartó tél volt): 1986/1987 telén az El Ninós epizód nem érte el a plusz 2-es értéket. Ezzel szemben az északi féltekén nagyon alacsony volt az NAO-s index. Izlanddal a középpontjában óriási kiterjedésű anticiklon uralkodott, amely a kontinens túlnyomó részén tartós északi, északkeleti áramlást biztosított, kemény, Közép-Európában március végéig telet okozva.  Mivel én a 2 plusz hőmérsékleti anomáliát tartom erős El Ninós epizódnak, Nanovich nem a legeklatánsabb telet említette ellenpéldának, hogy megingassa az általam írottakat. 

Jöhet az őszi levendula szüret.
Takt: 27,1C, strandidő.

Kicsit 2009-re hajazhat ez a helyzet, ha valóban megvalósul majd. Október eleje akkor is igen meleg volt még, sokfelé nyári napokkal és 15 °C körüli-feletti napi közepekkel, majd a hónap közepére markáns lehűlés érkezett 5 °C körüli napi közepekkel.
Egyébként utána egy elég változatos, mozgalmas tél következett, hideg-havas és enyhébb időszakokkal, elég csak pl. a karácsonykor és előtte történt eseményekre gondolni ( Link ). Egy olyasmi telet elfogadnék most is. 

Várjunk decemberig! Az El Ninós epizódok kontinensünkön legtöbbször csak akkortól éreztetik hatásukat. A Csendes-óceánról inkább csak akkor indulnak el a ciklonok, s jutnak el Skandináviáig erős, viharos szeleket, esőket hullatva ott, száraz, langyos szeleket okozva nálunk. 

Itt is úgy tűnik, hogy 26 nyári nappal mehet ki a szeptember, maga az év pedig 113 db-nál járhat szeptember végéig. Vagyis ha összejönne még októberben 5db, akkor ebben is abszolút rekordot döntenénk a méréseim történetében. 

Link
Link
Elképzelni nem tudom melyik modellfutásokra gondolsz, de ha a két fő modellt nézem (Ecmwf, Gfs) a tagok átlaga az időszak legvégén is épp hogy az októberi átlagon fut.  Az meg még Máltán sem nevezhető télnek. 
Ha csak nem kizárólag a Gfs operatív 200 órán túli bulváros elszállásait vesszük mérvadónak. Nem túl bölcs dolog, de kétségtelen, hogy olykor a vak tyúk is talál szemet. 

Nagyjából 10 óra környékén oszlott fel végül a köd, egy kis ízelítő volt a roppant nem kívánatos őszi momentumokból.  Mostanra már a nyári nap is pipa, enyhe fülledtség érezhető a köd nyomán, de ezzel a T-vel ez bőven a kellemes kategória. Piros pont jár a reggel említett modelleknek, nagyon pontosan adták a dolgot mind térben, mind időben.

A GFS-t így ebben a formában alá is írnám! Pont jókor utaznék Mallorcára, aminek köszönhetően megmenekülnék az első komolyabb hidegleszakadás elől!   Hátha mire visszajövök már megint a vénasszonyok nyara tombol majd

Természetesen nem hivatást akartam írni, hanem havazást, csak a telefon autocorrect kijavított. 

Valamiért azt érzem hogy itt október elején évszakváltás körvonalazódik! 
Kíváncsi leszek hogy így lesz e. 

Virágzik a levendula 

Pedig ez jó eséllyel így lesz, addig addig tartják fent a hideget az atlanti hurrikánok előoldalai, amíg annyi gyűlik össze, hogy amikor a nyakunkba szakad, egyből komolyabb hideg lesz.

A mostani modellfutások alapján lehet igazam lesz, és a nyárból egyből a télbe megyünk át! Semmin sem lennék meglepve! Addig is nőveljük a nyári napok számát, ha minden jól megy, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy így lesz, a szeptember 26 nyári nappal zárhat, ezzel megelőzve mindhárom nyári hónapunkat! Ami azért nem gyenge szerintem!  

Honnan tudod, hogy hiba? Majd október 6.-án kiderül

Az lenne a te napod, ha ez bejönne!

Egy GFS hiba a tegnap hajnali 6 órás op. futástól.
Október 5-én az ország teljes területén meghaladhatják a legerősebb széllökések órákon át a 200 km/h-t, de a Balaton környékén a legerősebb széllökések elérhetik akár a 337 km/h-t is. 

Én biciklis viharnézegetés közben (persze szigorúan esőkabátban, az esernyő azért plusz kockázat lenne) inkább attól szoktam tartani, hogy nehogy a mellettem lévő fába/épületbe/satöbbibe vágjon a villám, és akkor szívinfarktusban vagy a rám szakadó fél fától haljak meg. Így azért én is igyekszek mindig haza- / biztonságos helyre érni, mielőtt igazán közel ér a cucc, bár ez nem mindig sikerül.

Nagy eső ebből nem lenne. Max 1-2 hózápor Kékestetőn...

A '85-ös tél idején 7. osztályos voltam Kutason. Többszöri nagy havakra emlékszem, ónos esővel váltva. Vastagon jégpáncélos hótakaró volt azon a télen felénk. A vasút melletti telefonkábel oszlopok sorra dőltek ki a ránehezedő hó súlya alatt és ezután a vezetékrendszer hónapokon át ott feküdt az árokban, nem újították már fel. Gondolom akkoriban tértek át másfajta kommunikációra. A rézkábelekből jónéhány méternyit fel tudtunk használni kerítés erősítésre, miegymásra...  Ehhez az emlékezetes esethez több napos áramszünet és vízszünet társult a faluban. Kutakról hordtunk vizet és azt melegítettük használatra. Ejj, mi lenne manapság, ha egy ilyen tél összejönne? Egyébként szerintem még meg fogunk érni 1-2 hasonlót a következő 1-2 évtizedben...legalábbis nagyon bízom benn!

Tudom ORSC, de olyan szép, itt is hagyom.